Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-02 / 51. szám

Megkülönböztetett gondot a lucerna ápolására és telepítésére | A lottó tárgynyeremény sorsolása | Spiff Tudással, hozzáértéssel Harmincezer forintos dijak Céljutalmak mozgósítják az újítókat a termelékenység növelésére a kisipari termelőszövetkezetekben A párt Központi Bizottságának decemberi határozata a megvaló­sulás útját járja. Pártszervezete- inkíben, mint mondani szokás, ap­rópénzre váltják az 1965. évi nép- gazdasági feladatokat. A mező- gazdaság irányításával foglalkozó szervek, a járások, a községek és a termelőszövetkezetek alapszer­vezeteiben dolgozó kommunisták és pártonkívüliek minden nap egy lépési tesznek előbbre ötéves ter­vünk utolsó évének sikeréért. A tengernyi feladatból, mely az idei tavaszra igencsak összezsú­folódott, mindenki a tőle telhető legtöbbre készül. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya a legjobb szakem­berek bevonásával már elkészí­tette a lakosság és a népgazdaság ellátásában fontos szerepet be­töltő növények termelési agro­technikáját. Ezek az agronómiái előírások széles körű támpontot adnak majd valamennyi gazda­ságnak, hogy 10 mázsán aluli át­laggal 1965-ben egyetlen szövet­kezet sem termeljen kenyérga­bonát. Hasonló agronómiái utasí­tást készítettek többek között a kukoricára, a cukorrépára és a lu­cernára is. Az a cél, hogy ebben az évben a Békéscsabától északra lévő járások szövetkezeteiben is legalább 15 mázsa szemessel fi­zessen a kukorica és 150 mázsa gyökérrel a cukorrépa. Nagy szükség van erre a körül­tekintő szervező munkára, hiszen az 1965-ös tavaszt az eddigi évek­től eltérően, több feladattal kez­dik a szövetkezetek, A kenyérga­bonavetés jó része a tél beáll­téig nem erősödött meg kellően. A hosszan tartó száraz hideg mi­att a növényállomány megritkult. A pórt megyei bizottságának ja­nuár 22-i határozata mégis az át­lagtermés számottevő növelését írja elő. Lehetséges-e ez? A vá­lasz kommunista és pártonkívüli szakemberek eddigi jó munkájá­ból fakad, hiszen igen sok szövet­kezetben tavaly, a megyei átlag­nál gazdagabb terméssel fizetett a búza. Arról van szó, hogy a ter­helésben szerzett jó gyakorlati tapasztalatok a megye legkülön­bözőbb helyein az eddigieknél jobban kapjanak helyt. A tsz alapszervezetek az ország kenyér- gabonellátását hazai termésből 1965-ben is tekintsék egyik leg­fontosabb feladatuknak. Elsősor­ban a párt üzemi szervezeteiben dolgozók legyenek a szószólói an­nak, hogy az odaszállított mű­trágyából a külföldi búzára 150, a hazai fajtákra pedig 100 kiló 20,5 százalékos pétisó kerüljön. Ennek a műtrágyázásnak a szük­ségességét 10 mázsán felüli hol­danként! terméssel tavaly a gya­korlat igazolta. Több szövetke­zetben, hogy a sok egyéb munká­hoz időt nyerjenek, február fa­gyos éjszakáit, napjait is kihasz­nálták, szórták a műtrágyát. E munka üteme azonban helyen­ként lassú. Az ütem fokozására a tsz-ek vezetőinek az eddiginél nagyobb gondot kellene fordíta­niuk. Hasonló a helyzet a még lábon álló kukoricaszár betakarí­tásával, az őszről maradt szánta- nivalóval, a lucernások műtrágyá­zásával, a gépek javításával, a zöldségtermesztés előkészítésével, a legelőgazdálkodással és így to­vább. A mezőgazdaság 1965. évi ten­nivalóira hozott megyei határo­zat azért is igen jelentős, mert a feladatok megoldására egyik alapszervezetnek sem ajánl kész receptet. A óéit meghatározza s a helyi intézkedéseket az embe­rekre bízza. Az ilyen határozat­hoz szívesen teszik hozzáértésü­ket, szorgalmukat, tudásukat a többi között Körösladány vezetői is. Bödök Kálmán párttitkárt, Szatmári János tanácselnököt és Kovalik Andrást, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnökét a minap is együtt láttuk a párt községi bizottságán a ha­tározat fölé hajolva. Arról beszél­gettek, hogy ők, a falu vezetői mit tesznek azért, hogy 10 mázsa bú­za átlagtermés alatt egy tsz sem termeljen kenyérgabonát, s hogy a kukorica hozama — szemesen — haladja, meg a 15 .mázsát, Körösladánjrban elsősorban a kenyérgabona termesztésében akarnak előrébb lépni. A Zalka Máté Tsz-ben — itt tavaly is 10 mázsa alatt volt az átlagtermés — műtrágyázással, növényápolás­sal és betakarítással, 10 mázsa fölé akarják az átlagtermést nö­velni. Ugyanakkor a műtrágyázás mellett az Űj Barázda Tsz-ben ezer hold karbamidos levéltrá­gyázást javasolnak. Ehhez azon­ban Körösladány térségében nincs megfelelő gépkapacitás. Íme, a feladat. A község vezetői a megye más helyein járják ki, hogy a munkához szükséges gépeket meg­kapják. Helyes lenne, ha a ladányi ve­zetők a járási tanács vb elnöké­nek és a mezőgazdasági osztály vezetőjének is elmondanák, hogy megfigyeléseik szerint náluk a Martonvásári 5-ös hibrid kukori­ca adja a legtöbb termést. A já­rás és a megye ebbe a faluba elsősorban ilyen fajtájú vetőma­got küldjön. Ahhoz, hogy Körös­ladány mezőgazdasága kilábaljon az évek óta egyszintű termelés­ből, elengedhetetlen, hogy az ön­tözéses gazdálkodás lehetőségeit a tsz-ek jól hasznosítsák. A köz­ség vezetői számokkal bizonyít­ják, hogy a cukorrépa öntözött kö­rülmények között tavaly Is 100 mázsával többet termett. Az esőz- tető berendezések mellett mód van itt a barázdás öntözésre is, csupán egy kis tereprendezésre lenne szükség. Ezt a tsz-ek akár házi úton is megoldhatnák még a vetés előtt. Többek között ezek azok a he­lyi feladatok, melyek valóravál- tásához Körösladány vezetőivel együtt 1965-ben a megye társadal­I ma készül. Dupsi Károly Az újítások az elmúlt években hathatósabban segíthették volna az ipari és a mezőgazdasági üze­mekben a termelékenység növelé­sét. Sok helyen azonban nem kap­csolódtak megfelelően konkrét termelési feladatokhoz, hanem öt- letszerűek voltak. A megye kis­ipari termelőszövetkezeteiben pél­dául 1964. évben több mint 400 millió forint termelési értéket kellett előállítani, s ennek szol­gálatában készítették el a feladat­terveket is. Ám ezeknek még a 20 százaléka sem valósult meg Vasárnap reggel megnyíltaik a Lipcsei Jubileumi Vásár kapui és megindult a látogatók áradata a műszaki vásár kiállítási épületei, szabadtéri részlegei és a 17 vá­sárcsarnok felé. Az Apró Antal vezette magyar kormányküldött­ség, a bolgár, a román, a ju­goszláv, az albán, a koreai, a kí­nai, a mongol és a vietnami kül­döttséggel együtt a nyugat-euró­pai és a távol-keleti országok, to­vábbá Kuba kiállítását tekintette meg. A Német Demokratikus Köz­társaság részéről dr. Grete Wit- kowski miniszterelnökhelyettes és dr. Erich Markowitsch miniszter kísérte őket. Alekszej Koszigin. szovjet mi­niszterelnök Cyrankiewicz len­gyel miniszterelnökkel és Ota- kar Simunek csehszlovák minisz­terelnökhelyettessel, valamint a három kormányküldöttség tagjai­val együtt a szovjet kollektív ki­állítási csarnokot, majd a lengyel, a csehszlovák és az EAK-beli ki­Ennek egyik legfőbb oka az volt. hogy hiányosan fogalmazták meg az újítási célfeladatokat és még ezek sem kerültek kellő időben a dolgozók elé. Ebben az évben gyökeres vál­tozást akar elérni a KISZÖV mű­szaki osztálya, s a dolgozók ötle­teit, újításait jobban, mint azelőtt, bármikor a tényleges termelési feladatok megoldásának a költsé­gek csökkentésének, a termelé­kenység fokozásának szolgálatába kívánja állítani. Ezért pontos újí­tási feladattervek kidolgozását állítást, továbbá a Német De­mokratikus Köztársaság nagyipari gépkiállítását nézte végig. E csoportot az NDK részéről Willy Stoph miniszterelnök és más vezető személyiségek kísérték vé­gig a vásáron. A látogatás közben Koszigin szovjet miniszterelnök egy fran­cia újságíró kérdésére kijelentet­te, hogy jelenleg nincs szándéká­ban sem Párizsba, sem Bonnba utazni, De Gaulle francia minisz­terelnököt viszont meghívták, hogy látogasson el a Szovjetunió­ba, * Vasárnap Lipcsében baráti be­szélgetést folytatott Alekszej Ko­szigin, az SZKP Központi Bizott­ságának elnökségi tagja, a Szov­jetunió miniszterelnöke és Willy Stoph, a NSZEP Politikai Bizott­ságának tagja, az NDK mámisz- tertanácsának elnöke, valamint a NSZEP Politikai Bizottságának több más tagja és póttagja. segítette a szövetkezetekben, ame­lyek alkalmasak az újítók moz­gósítására. Csak néhány példát említünk e célfeladatok közül. Az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz precíziós öntéssel foglalko­zik, immár két év óta. A precí­ziós öntésnél a már ismert etil- szilikátos bevonatot alkalmazzák. Ez sok tárgy héjformázására al­kalmas, gátolja azonban a héjfor­mázást az acélöntésnél keletke­zett magas hőmérséklet, arrveiy fel- marja a formákat. A szövetkezet vezetői ezért célul tűzték az újí­tók elé olyan héjformázási anyag- összetétel előállítását, amely ki­bírja a precíziós öntésnél kelet­kezett magas hőmérsékletet és a formákat nem rongálja meg. Ez egy évben 500 ezer forint megta­karítást jelentene a népgazdaság­nak, melynek hat százalékát, ke­reken 30 ezer forintot az újító kaphatná a kitűzött ezer forintos céljutalmon felül. Gyulán hasonló nagy jelentősé­gű feladat megoldására mozgósít­ja az újítókat a fém-bútoripari szövetkezet vezetősége. ítt a gu­ruló kocsik gyártásánál — me­lyek exportra készülnek —, láng- hegesztést alkalmaznak. Ez azon­ban lassú művelet, mert a heg­varratokat a csöveknél utána kell reszelni. Feladat olyan tompa he­gesztő célgép kigondolása, mely a lánghegesztést kiküszöböli és így a csatlakozó fémfelületek he­gesztés után is simán maradnak, tehát utólagos megmunkálást nem igényelnek. A sikeres megoldásból 450 ezer forint önköltségcsökkenés szár­mazna, s ennek megfelelően a kétezer forintos céljutalmon fe­lül 27 ezer forint üthetné az újító markát. Ilyen feladatokon érdemes tör­ni a fejet. »tfWWVWVWVWWWWVWWW%WWWWVVVWWWWWVWWVW^ Megnyílt a Lipcsei Vásár A magyar küldöttség látogatása a Lipcsei Vásáron Koszigin szovjet miniszterelnök nyilatkoznin

Next

/
Oldalképek
Tartalom