Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

Világ proletárjai egyesül jet fjk! MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS' LAP JA »65, FEBRUAR 3., SZERDA Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM NÉPÚJSÁGM Erősek és gyengék | Erőpróba Szíriában | Az IMB II. sorsolása | Hideg éjszaka Harcolnunk kell az elnézés? a lazaság*, a könnyelműség, és a közöny ellen Felszólalt a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára is Tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyal­ta megyénk közrendjének és köz- biztonságának helyzetét. A tájé­koztató jelentés ismertette a kü­lönböző bűncselekmények adatait és értékelte a rendőrségi munka helyzetét. Az összbűncselekmények emel­kedése ellenére a személyek ja­vai elleni bűntettek száma csök­kent, viszont a személyek elleni bűntettek szaporodtak. Az utób­biban különösen a közlekedés te­rületén történt balesetek viszik a „prímet”. Mint a jelentés elemzi, a társa­dalmi tulajdon elleni lopások sza­porodása nagy kárt okoz a nép­gazdaságnak. És ennek egyik oka, hogy a munkahelyeken az utóbbi időben lazult a munkafegyelem. A rendőrség a különösen nagy számban jelentkező öltözői lopá­sok csökkentése érdekében felül­vizsgálta az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalatok helyze-; tét s megállapította, hogy az öl­tözői létesítmények hiányosak, az új létesítményekben még nem alakult ki a törzsgárda és emiatt a munkások fluktuációja rendkívül nagy — ez az egyik oka az emlí­tett bűncselekményeknek. A megye területén a közrend és közbiztonság helyzete különböző. Jónak értékeli a megyei fakapi­tányság a szeghalmi és a sarkadi járást, rossznak a három várost: Békéscsabát, Gyulát és Orosházát. Külön szakaszban foglalkozik a jelentés a társadalmi tulajdonvé­delmi munkával. A statisztikai adatok szerint mind az ezer fo­rinton ajuli, mind az ezer forinton felüli lopások és sikkasztások szá­ma nőtt. Ugyanakkor az okozott kár megtérülése viszonylag ala­csony. A sikkasztással okozott ká­rok közül legtöbb a kisipari szö­vetkezeteknél található, ahol e bűncselekményfajtánál egymillió forintot mutattak ki. A termelőszövetkezetek kárára a múlt évben 1 millió 400 ezerfo­rintos kárt okoztak sikkasztással vagy lopással. Rongálással 20ő ezer, hanyag kezeléssel 148 ezer forintos a kár a termelőszövetke­zeteknél. Az okokat vizsgálva a felületes és laza ellenőrzés, a gazdasági te­rület elhagyatottsága, uz anyagke- zelők hanyagsága, az ellenőrző bi­zottságok szakmai hozzá nem ér­tése és a tanácsi szervek mezőgaz­dasági osztályainak elégtelen re­víziója, illetve ellenőrzése találha­tó legtöbbször meg. Magas kárérték: jelentkezik a tanácsi gazdálkodó szerveknél is. Különösen sok probléma van e tekintetben a vegyesipari vállalat­nál 'és az építőiparnál. Az ok itt is ugyanaz: felületes, gyenge az el­lenőrző munka, A jelentés ezután a közlekedés- rendészettel, valamint az önkéntes rendőri szolgálattal foglalkozott. A vita során egy fontos körül­mény került a középpontba. Mint Hidas Mihály ezredes elvtáns, a megyei rendőrfőkapitányság veze­tője hangsúlyozta: — Olyan köz­szellemet keU kialakítani — és ez nemcsak a rendőrség dolga —, amelyben a köztulajdon védelme minden állampolgár kötelessége, s amelyben mindenki tudomásul ve­szi, hogy ami a közé, az nem a „csákiszalmája”. «wmmmiiiiiiimiiiiiffliimimiiiiiiKiiiiiiiiiniiMiiiiitniMiiimiiwmim.umuniiiiininmiiimi!uniimiHflmuiW)mwm*minimiiMi Vizsgaidőszakban a szarvasi felsőfokú technikumistáknál Képes tudósítás az 5. oldalon. Fotó: Demeny Ezután Sándor József elvtárs, a szeghalmi járási tanács elnöke a rendőrség és a tanácsok kapcsola­táról, dr. Oláh László elvtárs, me­gyei főügyész pedig az ellenőrzés­ről beszélt: — Sokszor olyan érzése van az embernek — hangsúlyozta —, hogy kísérti a vád: nem játszott-e össze a sikkasztó az ellenőrrel? Az is szinte érthetetlen, hogy (la­punkban már ismertettük — a szerk.) az úgynevezett Bajomé- ügy, hogy mehetett három éven keresztül, és hogyan sikkasztha­tott a főkönyvelőnő több minit fél­millió forintot. Ha jó az ellenőr­zés, akkor ilyen nem történhet meg! Kattinger Márton, a Nemzeti Bank megyei igazgatója a társa­dalmi ellenőrzés fontosságát em­lítette meg. Szabó Sándor elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának tit­kára is felszólalt az ülésen. — Egyetértek azzal — mondot­ta —, hogy minden területen ja­vítani kell a társadalmi ellenőr­zést. Bármilyen kiváló is egy-egy revíziós ellenőrzés színvonala, csupán ez. nem tud felfedni min­den visszaélést. És különösen úgy nem — mint erről néhány helyen mór valamennyien meggyőződ­tünk —, hogy: „gyere pajtás, ülj le közénk...” A párt következetes­ségre hívta fed valamennyiünk fí- gyeimót a tekintetben, hogy szi­gorítsuk az anyagi fegyelmet. Kérlelhetetlenül keűfl. harcolnunk, politikai és adminisztratív úton is, az elnézés, a lazaság, a könnyel­műség és a közöny ellen. Ez köz­szellem kérdése, amelynek kiala­kításában gazdasági vezetőinknek is rengeteg dolguk van. Ne talál­kozzunk ilyen megjegyzéssel: „Ha szabad X-nek, akkor szabad Y-nak is?’. Nem szabad senkinek a nép vagyonát elherdálni! Ezután azt hangsúlyozta a tit­kár, hogy a társadalmi ellenőrzés színvonalának emelésével javítani kell a hivatásos ellenőrzés szak­mai színvonalát is. Az ifjúság nevelésével kapcso­latosan javasolta, hogy a különbö­ző bűnüldöző és igazságszolgálta­tó szervek közösen érjék ed, hogy osztályfőnöki órákon — különö­sen középiskolákban — beszélje­nek a fiatalokkal a bűncselekmé­nyek elkerülésének céljából. Felszólalt még dr. Haraszti Já­nos alezredes elvtárs, a megyei rendőrfőkapitánysóg vezetőjének helyettese, Boros Gáborné elvtárs­nő, a megyei nőtamács ti tikára,majd a megfelelő határozatok meghoza­tala után Papp István élvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke lezárta a napi­rendi pontot 1 Varga Tibor Befejeződött a KGST KIK. ülésszaka Prága ötnapos tanácskozás után ked­den délután a kül_ és belföldi saj­tó jelenlétében ünnepélyes külső­ségek között tartotta záróülését a KGST XIX. ülésszaka. A záróülésen Otokár Simunek miniszterelnök-helyettes megnyitó szavai után N. V. Faggyejev, a KGST titkára kérte fel az egyes delegációk vezetőit a záróokmány aláírására. Az ünnepélyes aláírás után a vendéglátó Csehszlovákia nevé­ben O tokár Simunek mondott zá­róbeszédet. Ebben hangsúlyozta, hogy a XIX. ülésszak meghatá­rozta a legfontosabb feladatokat a következő időszakra. Jóváhagy­ták Jugoszlávia tevékeny részvétel­iét a KGST egyes szerveinek mun­kájában. A csehszlovák miniszter­elnök-helyettes rámutatott arra, hogy határozatokat fogadtak ei a tagállamok közötti együttműkö­dés bővítésére, amelyek az egyes tagállamok további fejlődését szolgálják. Részletesen megvitat, ták a kooperáció és a speciali- záció kérdését, különösen a gép­iparban, a rádiótechnikában és az energiaellátásban. A KGST XIX. ülésszaka ezzel befeje-te munkáját. (MTI) Magyar—szovjet baráti társaságok megállapodása Moszkva Moszkvában kedden délben alá­írták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság 1965. évi együtt­működési tervét. Erre az alkalom­ra — mint már jelentettük — a szovjet fővárosba érkezett az MSZBT küldöttsége Kristóf Ist­vánnak, a társaság főtitkárának vezetésével. A Barátság Házában megrende­zett ünnepélyes aktusnál jelen voltak az MSZBT vezetőségi tag­jai, élükön a társaság elnökével, Pjotr Fedoszejev akadémikussal, az SZKP Központi Bizottságának tagjával, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnökévei, a pártköz­pont magyar alosztályának, a szovjet külügyminisztériumnak, a moszkvai magyar nagykövetség­nek a képviselői. A két társaság együttműködési tervét Pjotr Fedoszejev és Kristóf István írta alá. A megállapodásit jellemezve Kristóf István az alá­írást követő sajtótájékoztatón el­mondotta, hogy az a hazánk fel- szabadulásának 20. évfordulójával kapcsolatos programokat állítja a középpontba. Az idén mintegy 14 ezer szovjet vendég látogat ha­zánkba, s körülbelül ugyanannyi magyar ismerkedik meg a Szov­jetunió életével. Fedoszejev akadémikus felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy az SZMBT aktivistái szívesen foglal­koznak majd a Magyarországról a Szovjetunióba érkező több mint húsz szakosított turistacsoporttal. Most folyik annak az április 4-re Magyarországra utazó 150 tagú szovjet küldöttségnek az összeál­lítása, amelynek tagjai annak ide­jén részt vettek a Magyarország felszabadításáért folyó harcokban. A Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság egyébként márciusban tiszt­újító országos konferenciáit ren­dez, amelyen már az új együttmű. ködésí tervből adódó tennivalókat is megvitatják. (MTI) Letartóztatták Luther Kinget Amint a Reuter jelenti: az alabami Selma városában letartóz­tatták Martin Luther Kinget és vele együtt még háromszáz négert. Indok: Nem kértek engedélyt arra, hogy felvonuljanak a szavazók listájára való (elvételük céljából. Képünkön: Wil­son Baker, a közbiztonság vezetője (jobbról), közli Luther Kinggel (balról) és társaival a letartóztatást. (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Oldalképek
Tartalom