Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-09 / 33. szám
február 9. s Kedd Törvényen kívül? Qíein is öltjan modern a te jó ház A békéscsabai Május 1 Tsz engedély nélkül épített egy irodaházat. Amikor a városi tanács vb mezőgazdasági osztálya értesült az építkezés tervéről, még az alapot sem rakták. Mint hatóság, az építkezés leállítását elrendelte. A szövetkezet igazgatósága az intelemre fittyet hányt Az épület helyét a maguk feje szerint jelölték ki olyan helyen, ahol a távlati települési terv sem tsz-központot, sem pedig majort nem jelöl meg. Köztudott, hogy %z a gazdaság a termelésben korábban felmutatott eredményei alapján még ma is országos hírnévnek örvend. A tsz gazdáinak jó munkáját a Minisztertanács is elismerte. Azóta azonban, úgy látszik, itt messze dobták a súly- kot. Egyes esetekben, mint az irodaház építésével kapcsolatban is, a tsz igazgatósága törvényen kívül helyezte magát, noha a városi tanács mezőgazdasági osztálya óva intette őket az építési törvény átlépésétől. A szövetkezet a tanácstól kapott levélre, melyben a szabálytalan és tervszerűtlen beruházás leállítását rendelte el, választ sem adott. Azt is lehet mondani, hogy a tsz-ben ment minden az elnök feje után. így kerülhetett kész tények elé a mezőgazdasági osztály. A beruházások mai gyakorlatától idegen a Május 1 Tsz módszere. A városi és a megyei szervek évek óta hadakoznak az olyan beruházások ellen, melyek a távlati tervvel nem esnek egybe. A hatóság kezében törvény- erejű rendelet van, mely a közös feladat intézésének módját megszabja. A verasi tanács mező- gazdasági osztálya ék ezzel a jogával, de szava pusztába kiáltott szó maradt. Olykor végre a törvény szigorára is szükség lenne. A mezőgazdasági osztály jezer forint pénzbírságot vetett ki a szabálytalanság megtorlásáért, mellyel a szövetkezet elnöke, Andó Pál nem értett egyet. Másodfokon fellebbezett. D. K. ....................— ........-1-.............................. N efVi lehet hozsannázni a kö- rösladányi Oj Barázda Tsz két darab 5 ezer férőhelyes, modernnek épült tojóházáról. Először is nagyon későn fejezték be: a jér- cék már mind megérkeztek s a tojásrakást, is megkezdték szana- széjjel a tojóház* körül. A jércék gondozását sem olyan asszonyokra bízták, akik értettek hozzá, hanem olyanokra, akik azt hitték, hogy az önetetővel, önitató- val felszerelt tojóházakban kevés munka és annál több kereset lesz. A szövetkezet vezetősége ok- :óber elején’ezért a két-három éve már baromfineveléssel foglalkozó Szarka Gyulánéra és Varró Elemémére bízta a 10 ezer jérce gondozását. Első dolguk a rend teremtése volt. Az ülűrács alá vagy 20 tyúk került. Ebbe a két új gonötvenhat lánctalpas és DT-tralctor szalagszerű javítására rendezkedett be a Békési Gépállomás A Békési Gépállomás tágas szerelőcsarnokában nagy szorgalommal dolgoznak a munkások. A hideg tél ellenére felgyűrt ingujjal, könnyedén mozognak, mert jól fűtik a hatalmas csarnokot. A nagyobbik csarnokban új rendszerű javításra rendezkedtek be: szalagszerben javítják a DT-és lánctalpas traktorokat. Az Orosházán és másutt korábban jól bevált módszer a békésieket sem hagyta cserben. A szerelők megszokták, hogy a szétszedésnél, a motorjavításnál és egyéb fontos munkában mindig ugyanazok az emberek >dolgoznak, így valóságos specialisták lesznek egy-egy munkaterületen. A sebességváltó javításánál például ifjúsági brigád dolgozik. B. Vass László brigádvezető irányításával hat fiatalember serénykedik a műhelyben. Valamennyien a Békési Gépállomáson tanultak, s most itt hasznosítják három év tapasztalatait. Az eddig kijavított lánctalpasok derekas munkáról tanúskodnak. Mind több cukrászsüteményt fogyaszt a fqlu Tavaly a falvak lakossága 10 naponként átlagosan 0,6—1,2 forintot költött süteményekre. Különösen jelentős volt a cqkrászipari termékek iránti érdeklődés a szarvasi járásban. Éves átlagban Szarvason személyenként 100 forint értékű süteményt fogyasztanak. A MÉSZÖV messzemenően figyelembe vette a szarvasi igényeket és egy új cukrászüzemet építtetett. Innen látják el ínyencséggel Békésszentandrást, Csabacsű- döt és örménykutat is. tojástermelésben is várható változás. Tavaly 5 ezer 904 négyzetméter alapterületen törzsbaromfiól és tojóház létesült. Összességében elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés feltételei jó ütemben kovácsolódnak. Ebben az évben tovább szeretnénk tartani az ütemet. Bár a mostani körülményeik — betegségek — megfontolt tervezést követéinek, az eredményekről mégsem mondhatunk le. Járásonként még mindig jelentősek a termelés tartalékai. Egy évvel ezelőtt az árutermelésben mutatkozó hiányosságokért bíráltuk az orosházi járást. A bírálatot nem éppen osztatlan helyesléssel fogadták, de nem is ez a lényeg, hanem ami a gyakorlati életben azóta végbement. Az igaz, hogy a járás 1964-ben 860-nal kevesebb sertést adott, de a többi cikkből: vágóbaromfiból 27,7 vagonnal, tojásból 3 millióval, tejből 5 ezer 574 hektoliterrel értékesítették többet, mint amennyit 1964-reter. veztek. Az 1964-ben elért eredmények az 1963. évinél a sertés kivételével jobbak. Sertésből a járás 2162-vel adott kevesebbet, mint azt megelőzően, viszont vágóbaromfiból 41,5 vagonnal, tojásból 3,7 millióval, tejből 6435 hektoliterrel, kenyérgabonából pedig 810 vagonnal értékesítettek többet, mint a korábbi esztendőben. Az orosházi járás mezőgazdasági árutermelésének érdekes vonása volt, hogy elsősorban a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználására összpontosították erőiket. Ez 6307 hízott sertéssel realizálódott. Amíg azonban a háztáji hizlalás szervezése folyt, a szövetkezeti hizlalás egy helyben állt. Sőt az 1964. évi tervtől a tsz-ek 2698 hízó éladásával maradtak el. A velük évek óta termelési versenyben álló mezőkovácsházi járás közös gazdaságai túlteljesítették az 1964. évi felemelt sertéshizlalási tervüket s 5051 hízott sertéssel értékesítettek többet, mint 1963-ban. Az orosházi járás mezőgazdaságát irányító szervekkel szemben további türelemre, jóindulatra van szükség, hiszen a kocalétszám növelésére 1964-ben tett intézkedéseiket majd ez az esztendő igazolja. A sarkadi járás közös gazdaságaiból 1755, a szeghalmi járásból pedig 1405 hízott sertéssel értékesítettek többet, mint 1963-ban. E két járás tsz-ei a hízósertés-értékesítési tervtől 1964-ben egyenként kétezernél is többel elmaradtak. Az említett két járás mégis teljesítette tervét, mert a háztáji gazdaságok kitettek magukért. A vágósertés értékesítésével a szarvasi járásban nem volt megnyugtató a helyzet. A járási tervtől 4350-el maradtak el. Ugyanakkor a tsz-ek 508-al kevesebb hízót adtak, mint 1963-ban. Bizonyára a szarvasi járás vezető szervei a termelés szervezésére már meg is tették a szükséges intézkedéseket. A járási tanácsok termelésszervező és ellenőrző munkája kisebb hibáktól eltekintve javult. Az irányítás hatékonyságának színvonala azonban még további javítást igényel. Kellően bizonyítják ezt a sertéshizlalásban, a baromfi- és a tojástermelés szervezésében járásonként 1964-re tervezett célok valóra váltásában elért eredmények. Megyei szinten a szövetkezeti gazdaságok 1964-ben 11 981 hízott sertéssel, 110,5 vagon vágóbaromfival, 16,6 rmllió tojással és 55 152 hektoliter tejjel adtak többet az ország ellátására, mint 1963-ban. Ezek az eredmények biztatóak. A lehetőségeik megvannak ezek továbbfokozására, hiszen a szövetkezeti árutermelésnek egyes cikkekből lényegesen jobbak a feltételei. Ezeket kellene ebben az esztendőben jól kihasználni, mert az 1961-ben felmutatott árutermelési eredmények 1965 ben jobb munkára köteleznek. „ Dupsi Károly — A lánc szakadozik. Sokan voltak már itt megnézni a Hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalattól, de olyan ember még nem jött, aki meg is csinálta volna. Ezek után végigkísértük azokat a munkafolyamatokat, amit az asszonyok végeznek a tojóházban. Bizony sokszor fel és le kell mászniuk két-két vödör takarmánnyal az ülőrácsra, hogy az elromlott önetetőt teleszórják. Ennél azonban keservesebb felmászni a to- jatóházhoz, mert a feljárat előtt mintegy 70 centimétemyire magasodik az önetető külső csatornája. Leginkább akkor borsódzik a hátuk, amikor 2—2 tele vödör dozó nem nyugodott bele. Az egyik szövetkezeti gazda ajánlkozott, hogy öt munkaegységért kiszedi a többnyire éhező és szomjazó jércéket. Azonban alig mászott be, visszafordult Végül is kibontották a tojóház végét és kicsalták a tyúkokat. Mindezt csak azért írtuk le, mert amilyen körülményes kiszedni az ülőrács alá került tyúkokat, annyira vagy még körülményesebb a trágya kitakarítása. Csoda tudja, miért feledkeztek meg erről a tervezők. — De hiszen nem ketten, hanem hárman vannak itt a tyúkok körül — jegyeztük meg, miután alaposan széjjelnéztünk. — Kaptunk egy kisegítőt, mert december végén elromlott az önetető s ketten nem győznénk naponta 15 mázsa takarmányt kiszórni s 5—6 ezer tojást összeszedni, tálcára rakni. — Mi baja az önetetőnek, hogy még mindig nem tudták megcsinálni? tojással kell átmászniuk az önetetőn. Néhány darab deszkával könnyűszerrel lehetne egy lépcsőt készíteni, de ez még nem talált .meghallgatásra. Forródrót Oj előfizetővel gyarapodott Békéscsabán a Központi Távíró Hivatal megrendelőinek száma. Az AGROKER békéscsabai telepe telexvonalhoz jutott. Ez az új telexvonal a forródrót szerepét tölti be, mert a halaszthatatlanul sürgős gépalkatrészek után ezen érdeklődnek az AGROTRÖSZT budapesti központjában, s onnan szintén ezen adnak ki körözést egyes fontosabb, az ország különböző AGROKER-telepein elfekvő gépalkatrészek után. Az új telexvonalat naponta többször is igénybe veszik, s az előfizetők közül bárkit hívhatnak. A telexen a rendelt fontosabb alkatrészeket Budapesten soron kívül csomagolják és ewr^ezárukónt a megyei AGROKER-telepre továbbítják. Itt már másnap a megrendelő átveheti azokat. Jazz-koncert Békéscsabán A békéscsabai ifjúsági jazz-kluo meghívására február 23-án, kedden a megyeszékhelyen vendégszerepei az Európa hírű Pege Aladár bőgővirtuóz és együttese. A jazz-koncertet a Balassi Művelődési Otthon nagytermében rendezik meg este fél 8 órai kezdettel. Az ifjúsági jazz-klubnak ezen a második nagyszabású rendezvényén a klub tagjai díjtalanul vehetnek részt.