Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-09 / 33. szám

1963. február 9. 4 Kedd Közgazdasági kérdésekről — röviden A gyártási típusok A munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkenté­se szempontjából lényeges kérdés, bogy egy-egy gyártmányféleségből hogyan és mennyit állítunk elő. Iparunkban ma különösen idő­szerű olyan gyártási módszerek al­kalmazása, amelyek a termékek tömegszerűségének növelésével biztosítják a gazdaságos munkát. Ebből a szempontból hasznos megismerni a gyártási típusokat, hiszen üzemeink ennek birtoká­ban alakítanak ki jobb munka- szervezést. A gyártás típusa a termékek, az alkatrészek előállításának ismét­lődését, gyakoriságát és ezzel ösz- szefilggésben a munkahelyek szervezésének, specializáltságának színvonalát fejezi ki. A termelés gyakorisága szerint a gyártási tí­pus egyedi, sorozat- és tömeggyár­tás lehet. Az egyedi gyártás jellemzője az, hogy a termékfajtából egy vagy néhány darabot adnak rendelésre. Ennek megfelelően a munkahe­lyeket is technológiai azonosság szerint kell szervezni, hiszen a .gyártás, a művelet állandóan vál­tozik. Az egyedi termelés miatt ez a gyártási típus a legke­vésbé gazdaságos. Az üzemek csak drága univerzális gépeket és berendezéseket alkalmazhat­nak, ugyanakkor a termelésben túl sok a kézi munka is. A pro­duktív dolgozók között igen nagy a magas képzettségű szakmunká­sok részaránya. Nehezen szervez­hető a folyamatosság, sok a köz­beékelődött állásidő, hosszú tehát a gyártás átfutási ideje. i A sorozatgyártásban viszonylag rendszeresen ismétlődik a gyárt­mányok és az alkatrészek előállí­tása, ezért a munkahelyeket is ennek megfelelően kell szakosíta­ni. A termelést hosszabb időre meghatározhatják, lehetőség van ezért célgépek, speciális szerszá­mok, készülékek használatára. Na­gyobb tömegszerűsége miatt gaz­daságilag előnyösebb az egyedi gyártásnál. Ritkább a gépek átál­lítása, jobban kihasználhatók a berendezések, folyamatosságot szervezhetnek, a munkások be­gyakorlottságra tehetnek szert, kevesebb a közbeékelődött állás­idő stb. Előnyei miatt célszerű a rendelésállomány biztosításával ezt a gyártási típust megszervez­ni. Legfejlettebb gyártási típus a tömeggyártás. Nagy mennyiségben és hosszú időn át kevés, vagy csu­pán egy terméket, alkatrészt állí­tanak elő. Igen magas a gépesítés, az automatizálás foka és ezért ala­csony a kézi munka aránya. Az állandóan ismétlődő munkafolya­matokat betanított munkások is el tudják látni. Az átfutási idő rövid, hiszen a magas színvonalú szervezési lehetőség miatt kevés az állásidő. Ez a gyártási típus feltételezi a leggazdaságosabb technológiát, az élenjáró munka- módszerek alkalmazását, a meg­alapozott műszaki normák kidol­gozását Iparvállalataink összevonása a többi közt elősegítette, hogy spéci, alizálódjori a vállalatok termelő- tevékenysége, minél több helyen alkalmazzák a sorozat- vagy a tö­meggyártást. Az a tapasztalat, hogy üzemeink jó részében nem élnek megfelelően a lehetőségek­kel és például a gyártás tömeg­szerűségének növekedését nem kí­séri a korszerűbb munkaszerve­zés. Pedig a kettő elválaszthatat­lan. Még csak a kezdeti lépéseket tettük meg a szabványosításban, a tipizálásban, de különösen sok a feladat az anyag- és az alkat­részellátás korszerűbb szervezésé­ben. A gyártási típus módosítása ezek változtatását is feltételezi. A gazdaságosabb termelést se­gíti, ha a megfelelő gyártási tí­pust a gyakorlati munkában sok­sok szervezési, módszerben! össze­függésével együtt alkalmazzuk'. Ezért nem közgazdasági elméleti kérdés csupán a gyártási típusok ismerete... Kovács András Legalább a vásárlók egészségére gondolnának! A múlt év utolsó négy hónapjá­ban mind gyakrabban került szó­ba, hogy több földművesszövetke­zet kiskereskedelmi és vendéglá­tóipari egységnek kifogásolható az egészségügyi helyzete. Ennek is­meretében került sor a megyei Közegészségügyi Járványügyi Ál­lomás és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség múlt év novemberé­ben megtartott közös ellenőrzésé­re. Az említett két megyei szerv Kondoroson, Békésszentandráson, Csabaosűdön, Körösladányban, Szeghalmon, Füzesgyarmaton, Al­máskamaráson, Kunágotón és Végegyházán vette szemügyre az egészségügyi rendelkezések betar­tását. A szóban forgó községek ki­lenc kiskereskedelmi és hét ven­déglátóipari egységében talált a vizsgálat sürgős megszüntetésére váró hibákat. Különösen a sze­mélyi higiénia, a boltok környe­zetének elhanyagoltsága és az áruk felelőtlen tárolása körül ál­lapított meg a vizsgálat legna­gyobb arányú felelőtlenséget. Ezt követően a MÉSZÖV keres­kedelmi főosztálya külön is uta­sította az érdekelt földművesszö­vetkezeti vezetőket a felelőtlensé­gek gyors megszüntetésére. Az idén január 16—20-a között sor került a KÖJÁL és az ÁKF no­vemberi ellenőrzésének kontroli- vizsgálatára. A MÉSZÖV keres­kedelmi főosztálya az esetek többségében arról győződött meg, hogy több földművesszövetkezet kereskedelmi és vendéglátóipari osztályvezetője, boltvezetője a kondorosi étterem és a 4-es szá­mú bolt kivételével, csak részben vagy egyáltalán nem szüntették meg a feltárt fogyatékosságokat. S amint a szeghalmi és füzesgyar­mati kiskereskedelmi, valamint vendéglátóipari egységeknél jó­részt megszüntették a hanyagsá­gokat, — Almáskamaráson a 3-as számú boltban a romlott áru el­távolításán kívül minden maradt úgy, ahogyan volt. Fontos élelmi­szerek, mint zsír, gyümölcsíz, ott porosodnak a pulton védőbúra nélkül. S azzal az indokkal, hogy a boltot ebben a negyedévben át­alakítják, a legcsekélyebb élelmi­szer-egészségügyi és higiéniai fel­tételek megteremtéséről sem gon­doskodtak. Ezért a szövetkezet helyi ügyintézőjét kell elmarasz­talni, aki elmulasztotta a vizsgá­latnál az osztályvezetőt értesíteni. Hasonló megállapításra került sor a csabaosűdi 22-es számú ital­bolt esetében is, ahol Srahovik Mihály kiskereskedelmi osztály- vezető hunyt szemet a KÖJÁL és az ÁKF felszólításának, valamint a MÉSZÖV kereskedelmi főosztá­lya felhívásának. Szép keveset tettek Végegyhá­zán is a 3-as és a 12-es vegyes­boltban tapasztalt tűrhetetlen élelmiszertárolás megszüntetésé­ért, a legelemibb egészségügyi kö­vetelmények megteremtéséért. Az ellenőrzött vendéglátóipari egységek kontrollvizsgálatánál is Kondoros, Szeghalom és Füzes­gyarmat került az élre. A kun- ágotai kisvendéglő, az almás- kamarási 3-as számú italbolt, a kö- rösladányl kisvendéglő, a csaba- csűdi 11-es számú italbolt vezetői nem tartották fontosnak megszün­tetni az ellenőrzés során feltárt hibákat. Balkus Imre Körös - körül a Körös Állami Áruházban Bővítik a textilfeldolgozó ktsz-t A Békéscsaba és Vidéke Textil- feldolgozó Ktsz az idén is jelen­tős összeget fordít hálózatfejlesz­tésre: Békéscsabán, a Kiss Ernő utcá­ban férfiruha gyorsvasaié és ja­vítórészleget nyitnak az első ne­gyedévben. Ide mintegy 50 ezer forint értékben vásárolnak új be­rendezéseket, eszközöket. Bővítik a szűcsműhelyt, s így lehetőség nyílik egy reprezentatív Határviták a textiliparban A textiliparban tért hódító új technológiák, a szövés nélküli kel­mék gyártása, a ragasztásos eljá­rás, stb. érdekes, új problémát ve­tett fel, szinte iparági határvitát keltett. Nem holmi féltékenyke­dés szülte a vitát, amelyet kerek- asztal-konferenciaként mintegy 100 szakember részvételével ren­deztek, hanem az a törekvés, hogy hol a legcélszerűbb, leggaz­daságosabb az új módszerek be­vezetése, s az hogyan szélesítheti a termékek körét. Felvetődöttt a kérdés, rendel­kezzék-e a kötszövő-géppel a gyapjúszövetgyártó ipar, legye­nek-e malimo- vagy malivatt-gé- pek a rövidiparon kívül a textil ipar más ágában. Eddig ugyanis a szövés nélküli, tűzött vagy ra. gasztott kelme gyártásával csu­pán a rövidáru ipar s annak is egyetlen üzeme, a Lőrinci Vatta­gyár foglalkozott. A „profil” úgy került hozzájuk, hogy a korábban itt gyártott vatelint tűzéssel kezdték előállítani. A tűzött tex­til azonban már sokféle célra használatos, törülközőtől a sző­nyegig, kabátanyagtól a bútorszö­vetig különféle textilanyag ké­szíthető ezzel a módszerrel a ma­limo- vagy malivatt-gépeken. A szőnyeg, a ’takaró vagy akár a bútorszövet gyártása egyébként nem a rövidáru ipar, hanem más iparág feladata és hogy hol, me­lyik üzem rendezkedjék be egy- egy újfajta termék gyártására, annak eldöntése most a szakértők feladata. Ehhez nyújtott segítsé­get a kerekasztal melletti vita an­nak a bizottságnak, amelyet a i kérdés kapcsán létrehoztak. ' szűcsüzlet és a férfi méretesrész­leg kialakítására. A Bartók Béla úton egyenru­házati részleget hoznak létre. A méretesrészlegeikben a régi, elavult varrógépeket újakra cse­rélik. KiTelező a vizsga az aulósoktatóknak Az új KRESZ elrendeli, hogy ezentúl csak azok a hivatásos és legalább 3 éves gyakorlat­tal rendelkező — gépkocsive­zetők taníthatnak autóvezetést, akik az Autóközlekedési Tan­intézetnél oktatói vizsgát tet­tek. A jelentkezők a tanintézet­től március 1-ig megkaphatják a vizsgafeltételeket és a jelent­kezési lapokat. A vizsga díja 100 forint. A megbukott jelölt csak egy pótvizsgát tehet. AZ, AKI CSAK MINT VÁSÁR-1 LÓ téved be az áruházba, nem láthat a „kulisszák” mögé. Nem biztos, hogy ismeri a pultok mö­gött dolgozó embereket. Valljuk be őszintén, valamennyien nem is az embert keressük a pult mö­gött, hanem az eladót, aki kiszol­gál. Egy ilyen forgalmas, nagy vá­lasztékú áruházban nehéz a kö­zönség és az eladó viszonyát ele­mezni. Itt mindenki siet, rohan, hi­szen az egész megyéből alakul ve­vőkör. A társalgás csupán az adás-vétel idejére korlátozódik a vevők és az eladók között. — Nem egyoldalú-e az eladók munkája? Van-e benne szépség, változatosság? Novak Pál méteresáru eladó vá. laszol a kérdésre, aki az áruház egyik kitüntetett dolgozója. — 37 éve dolgozom a szakmá. ban, sok anyagot eladtam, sok ta­nulót felneveltem, úgy érzem, ez a legjobb válasz arra a kérdésre, szeretem-e a szakmámat. Novak Pált látni kell dolgozni. Figyeltem, amint eladott. Könnye­dén, kedvesen, 52 éves létére fia­talosain mászik fel-h létrán a ma­gas polcokra a kívánt áruért. Ide magyarul, oda szlovákul válaszol, ahogy éppen a vevő kívánja. Az az érzésem támadt: ilyen képzett, jó modorú eladótól vásárolt ruha­nemű tartósabb, jobb lehet. NOVAK mester mellett dolgozik volt tanulója, a 19 éves gexlai fiatalember, Juhász Misi. Novák is, és az áruház igazgatója is egyaránt elismeréssel beszél a fiatal méteres-segédről. Novák szakmaszeretete Juhász Mihály személyében öltött testet. — Szeretem a munkám — vallja Misi —, de vannak elképzeléseim jövőmet illetően. Közgazdaságiba járok, már a másodikba. Ha vég­AZONNALI FELVÉTELRE KERESÜNK MŰSZAKI RAJZOLÓT, ERŐSÁRAMÚ MÉRÉSEKBEN JÁRTAS ELEKTROTECHNIKUST, VAGY NAGY GYAKORLATTAL REN­DELKEZŐ VILLANYSZERELŐT MÉRŐCSOPORT-VEZETŐI MUNKAKÖR­BE, VALAMINT VILLANYSZERELŐKET. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: elektromos részlegvezetőnknél. ÁLLAMI MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS BÉKÉSCSABA, SZARVASI ÜT, 29744 zek, lehet, még tovább tanulok, de a kereskedelemhez mindig hű maradok. Az élenjáró fiatal segéd tanul. Ki tudja, ha olyan lendülettel, akarással tanul, mint ahogyan most dolgozik, ki tudja, mi lehet belőle. ÁRUHÁZI SÉTÁM SORÁN el­jutottam az illatszerosztályra. Csupa üdítő, könnyű illat. Leven­dula, orgona, akác és ki tudja, ta­lán még más földrészek virágilla­tát is leheli ez a kis sarok, ahol egy másik élenjáró fiatal dolgo­zik, Budinszki Jutka. Nagyon ta­lálóan választotta ezt a szakmát. Illik hozzá. A csinossághoz és a kedvességhez jó kiegészítő ez az üdítő illatzavar. — Mindig ez volt a vágyam: illatszeresnek lenni. Ez a szakma igen-igen szép. — Azt hiszem könnyen elhihetjük neki. Ezek a csepp kis illatszeres üvegek, do­bozok épp úgy hozzátartoznak az életünkhöz, mint a ruházat Egy­kor a jobb módúaknak luxuscikk, ma minden dolgozó nőnek termé­szetes szükséglet. Ez így van jól. A szakmát mindezért csak sze­retni, becsülni lehet. A cipőosztályan ismerkedem meg Kovács Marika osztályve­zető-helyettessel, aki egyúttal el­adó is. 1952-óta árulja a különbö­ző divatú, színű cipőket. Kedves, megnyerő modorú. Szakértelme és emberi magatartása emelte a leg­jobbak közé. A sok cipő és a di­vat mindig változik, de Kovács Marika változatlan hozzáértéssel szolgálja ki a legszerényebb vevő­ket is. SOKSZOR JÖ LENNE, ha a vá­sárlók belátnának a pult mögé, felfedeznék az eladóban az embert is. Nemcsak goromba, közönyös emberek állnak ezen a poszton — amint a példák is mutatják —, ha­nem szakmájukat jól értő, érte ra­jongó, tapasztalt, élenjáró szak­emberek. Becsukódik utánam az áruház ajtaja, már csak a kirakatok tar­kaságát látom, de még mindig egy kérdés bújkál gondolataimban: mi lenne, ha a kereskedelem ösz- szes boltjában, áruházában csak „Novákok”, „Juhászok”, „Jutkák” és „Marikák” fogadnák a vevő­közönséget? Pálvölgyi András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom