Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-02 / 27. szám
IMS. február 2. I 3 Kedd fl medgyesbodzási Egyetértés Tsz-ben egy év alatt 5 ezer 200 forinttal gyarapodott az átlagkereset Emberek és számok Mit mutat a munkaképes tsz-tagok statisztikája? Szombaton tartotta zárszámadó közgyűlését a medgyesbodzási Egyetértés Tsz. A tagság örömmel hallgatta Báli István elnök beszámolóját az elmúlt év eredményeiről. Nagy lépést tettek előre, különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy a korábbi években egymás után mérleghiánnyal zártak s a tagság keresete alacsony volt. A beszámolóból kiderült többek között, hogy amíg 1962-ben Dános Lajos öntözéses brigádvezető irányításával január 22-én negyvennél több szövetkezeti gazda kubikosmunkára indult Dobozon a tökfökli hatáirészbe. Itt 440 hold öntözését készítik elő. Kitakarítanak másfél kilorAéter hosszúságú csatornát és ideiglenes jeleggel 350 méter új csatornát nyitnak. Ezzel a munkával lényegében elkezdték az 1965. évi öntözési feladatok valóra váltását. A nyirkos, hűvös, fagyos idő nemigen kedvez a csatomaásók- nak. Ahhoiz azonban, hogy az öntözéses termelésben megőrizzék kivívott hírnevüket, másoknál is korábban kellett a munkát elkezdeniük. Tavaly 1282 holdat öntözött a dobozi Petőfi Tsz. Csupán az öntözéssel 1 millió forintnál is több tiszta jövedelemhez jutott a közösség. Az 510 hold cukorrépából 432 holdat öntöztek. Gazdasági átlagban holdanként 200 mázsa répát termeltek. Az. öntözött táblák .semelyikén 300 mázsán félüli termést értek el, míg az ön- tözetlen táblák átlaga alig érte el a 120 mázsát. Az öntözéses termesztésre kijelölt táblák többségére 300 mázsánál is több istállótrágyát szórtak, ugyanekkor holdanként 5 mázsa műtrágyát is adagoltak. A szövetkezet szakemberei ösz- szeállították elképzeléseiket a tavalyi egérkártétel következtében kipusztult lucernások újratelepítésére. A dobozi Petőfi Tsz ez év tavaszán 150 hold lucernát vet. rek biztos a híd alá bújt, mert különben az egész terepet szemmel tartottuk. Lassan kúsztam előre, közben a gránáttölcsérekben pihenőt tartottam, hogy jobban körül tudjak nézni. Egész idő alatt attól féltem, hogy aknára lépek. Ebben a pillanatban kerepelni kezdett egy géppuska. Biztos észrevették a németek, ötlött az agyamba. Oldalt kúsztam az egyik aknatölcsérbe és felemeltem a fejem. A géppuska az egyik erkélyről tüzelt. Szinte egybeolvadtam a földdel, úgy kúsztam tovább. Hamarosan elértem a csatorna mellvédjét. Fel kellett egyenesednem, de a géppuska még mindig tüzelt. Egységünk ekkor zárótüzet nyitott, úgyhogy átugorhattam a kőperemet. A falnál egy halott asszony feküdt, mellette egy, talán hároméves kislány. Azon próbálkozott, hogy felegyenesítse a halott asszonyt. Közvetlen mellettük két bőrönd állt. Karomra vettem a kislányt, de ismét sírni kezdett. Szigorú hangon rászóltam: „Nem sírni, különben a nácik meghallják és agyonlőnek.” csak 916 forint volt az egy holdra jutó gazdálkodási érték, addig 1964-ben kétezer 823 forint. Az egy tagra eső évi átlagkereset a közösből 1962-ben hatezer 100 forint volt, 1963-ban tíz és fél ezer, 1964-ben pedig tizenötezer 700 forint. Egy év alatt 5 ezer kétszáz forint az emelkedés. Hasonló arányban gyarapodott a szövetkezet közös vagyona is. Báli elvtárs külön köszönetét mondott az asszonyoknak, a fiaA szénahazam növelésére támasztónövénynek a borsót választották. Az új telepítésű lucernát a 120 hold állóval együtt öntözik. A cukorrépán túl megöntözik a silókukoricát 140 holdon, a zöldbabot 222 holdon és a 60 hold virágoskertet is. Az öntözéses termelés eredményeit a zárszámadás készítésével egyidőben számba vették. A gazdaság rendelkezésére álló hét esőztetőberendezéssel elérték az 1978 üzemóraátlagot. A víz köbméterét 1282 holdon a talaj felszínére 95 filléres önköltséggel juttatták. Egy milliméter mesterséges csapadék holdanként 5,47 forintba került. A szövetkezet az öntözéses gazdálkodás révén az említett területről 1 millió forintnál is több tiszta bevételhez jutott. A mezőgazdasági munkáik dandárjában két évvel ezelőtt megesett, de még tavaly is előfordult olykor, hogy az üzemanyagellátásban a szállí tás miatt zavar állt be. A tsz-ek jó része már akikor latolgatta, hogy a gépek üzemeltetéséhez 8—10 napra elegendő üzemanyag tárolását készítse elő. Akkoriban gyakori volt, hogy a kihasználatlan ciszternáikat káA kicsike ijedten nézett rám, de abbahagyta a sírást. Nagy szemei voltak. Hirtelen a nyakam köré fonta karját és mondott valamit, amit nem értettem meg. Lassan elindultam visszafelé. Ahogy felemeltem a mellvéd ^ölé a fejem, a német géppuska ismét megszólalt. Elfogott a méreg és odakiáltottam a többieknek: „Fiúk! Egy kislány van velem. A géppuska tűz alatt tart az erkélyről. Hallgattassátok el!” Éppen ekkor kezdődött a tüzérségi előkészítés, a mieink olyan hangversenyt rendeztek, hogy a föld is beleremegett. Épségben értem vissza a kislánnyal fedezékünkbe. Ahhoz a házhoz mentem, amely előtt a bennünket támo gató páncélosok álltak. Az egyik szobában nyolc katona és egy százados tartózkodott. Karjára vette a kislányt. Megtámogatta, cukrot, kétszersültet és vizet adott neki. Majd németül megkérdezte: „Honnan jössz? Hol vannak . szüleid?” „Nem tudom., ” tatoknak, akik kitartó szorgalommal dolgoztak egész évben. Hangsúlyozta, hogy a vezetőség nem képes komoly eredményekre, ha nincs jó „hadserege”. Csak a tagsággal együtt lehet valamit produkálni. A jó eredményeknek tudható be többek között az is, hogy 1964-ben negyven fiatalt vettek fel tagnak, aki korábban családtagként besegített vagy másutt dolgozott. A medgyesbodzási Egyetértés Tsz-ben az elmúlt évi tapasztalatok alapján aprólékos gondossággal készülnek az újabb feladatokra. A múlt évben például csupán az állattenyésztés terven felül másfél millió forint bevételt adott. Ezt az eredményt tovább akarják javítani. Segít ebben az is, hogy minden eddiginél nagyobb a biztonsági tartalék. —Ary— Borjúcsont-átültetés emberbe Egy amerikai gyógyszergyár bejelentése szerint a sebészeknek rövidesen világszerte módjukban áll majd konzervált borjúcsontot alkalmazni az emberi testbe való átültetéshez. Amióta 1960-ban klinikailag kipróbálták az erre a célra megfelelően preparált és konzervált borjúcsontanyag alkalmazását, világszerte több mint 6500 emberen végeztek ilyen átültetéseket. A csontokat előzőleg öthónapi tisztító és előkészítő folyamatnak vetik alá. emelték a földiből és a tsz-gépud- varokba állították. Az önálló üzemanyagtárolótór kialakítását a gépesítés fokozott előtérbe kerülése is indokolja. A felsőbb szervek ebben az évben a tavalyihoz mérten fokozott gondot fordítanak a tsz-ék üzemanyagtárolóterének bővítésére. Ebben az évben 40 helyen 10—25 köbméteres ciszternákat helyeznek el bérű húzásból. Hamarosan megindult a roham, ezért a kislányt hátra kellett vinni az egészségügyi zászlóaljhoz. Később erről az esetről igen sokat beszéltek ezredünknél. Néhány bajtársamnak az volt a véleménye: „Te is könnyen kaphattál volna egy-két golyót. A fogadat is otthagyhattad volna.” „Na és?” — válaszoltam, „A kicsit mégsem hagyhattam magára. Nem gyerekek ellen viselünk háborút.” „Egy dolgot sajnálok most” — tette még hozzá Massalov — „magammal kellett volna vinnem azokat a táskákat is. Biztos találtunk volna igazolványt vagy írást bennük. Gondolja, hogy sikerül most ezt a kislányt megtalálni? Az'újságban olvassam, hogy keresik.” A következő napon elbúcsúztam iyikolaj Massalovtól. Amikor kezet nyújtott, még a övetkezőket mondta: „Csaknem elfelejtkeztem, hogy megemlítsem, meghívtak az NDK-ba. Talán ott sikerül a kislány nyomára bukkanni?” (Sz. L.) Érdemes felfigyelni arra a jelenségre, hogy a munkaképes korú tsz-tagok aránya az összes tagsághoz hasonlítva csökkenést mutat. íme a statisztika: 1960-ban 66,9, 1961-ben 63,8 és 1962-ben 62,1 százalék volt ez az arány. Elsősorban a fiatalok, de számos termelőszövetkezetből az idősebbek közül is elmennek és az iparban vagy a gazdasági élet más területén keresnek maguknak megélhetést. Persze tévednek, akik úgy általánosítanak, hogy ez minden termelőszövetkezetre jellemző; vagy pedig azt hirdetik, hogy a mezőgazdaságban aggasztóan csökken a munkaerő. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaságból el is vándorolnak, meg oda is érkeznek emberek. E vándorlás mértékére is érdemes egy áttekintő pillantást vetni. 1930-tól 1949-ig lényegében hazánk lakosságának fele mezőgazdasági foglalkozású volt. Ez az arány 1960-ra kereken egyharma- dára csökkent és számottevően azóta nem változott. Ha országos átlagban nézzük az évenkénti csökkenést, akkor semmiféle aggodalomra nincs ok. Hiszen a mezőgazdasági • népesség arányának csökkenése világjelenség s a nagyüzemek kialakulásával, a munka termelékenységének növelésével ez törvényszerű folyamatnak tekinthető. Elég arra utálni, hogy az említett időszak alatt a foglalkoztatottak számának csökkenése ellenére a mezőgazdasági termelés 10 százalékkal növekedett. Az viszont már elgondolkoztató — ha mégoly természetesnek is látszik —, hogy az emberek többnyire nem az erős, gazdaságilag jól megalpozott termelőszövetkezetekből mennek el, hanem éppen a gyengékből. Ezek a gyenge termelőszövetkezetek azután évről évre — egyéb bajaik mellett — még azzal is küszködnek, hogy különösen a tavaszi, nyár eleji és őszi munkacsúcsok idején kevés a munkaerejük. Ha alaposan szemügyre vesszük az emberek elmenetelének okát az ilyen termelőszövetkezetekből, akkor kitűnik: legtöbben éppen amiatt távoznak el, mert a közös gazdaság csak az év néhány hónapjában tud számukra munkát biztosítani. A megoldás tehát kézenfekvő: különösen ezekben a termelőszövetkezetekben érdemes és kell nagy erőfeszítéseket tenni arra, hogy munkaképes tagjaiknak az év minden szakában folyamatos munkát nyújtsanak. A közös gazdaságok néhány éves fejlődése elegendő példával szolgál erre. Az egyik helyen lehetőség van zöldségkertészkedésre, a másik helyen gyümölcsöt vagy szőlőt érdemes telepíteni, egy harmadik helyen olyan gazdasági kultúrát teremthetnek, amely alkalmat ad háziipari elfoglaltságra és így tovább. A termelőszövetkezetek vezetői kutassák fel és használják ki ezeket a lehetőségeket, s az egész tagság jól felfogott érdeke, hogy minden munkaalkalmat megragadjon. Az okányi Alkotmány Termelőszövetkezet vezetősége idejében gondolt a kora tavaszi fej trágyázásra, illetve alapműtrágyázásra. Ehhez megszerezte a szükséges vegyes műtrágyát is, melynek szálAz ország számos vidékén arra is találhatunk már példát, hogy a közös szövetkezetközi vállalkozások megvalósításával bővítik a munkalehetőségek körét. Több helyen működik már közös sertés- tenyésztő telep és hizlalda; közösen oldották meg az öntözéses gazdálkodást, vagy több szövetkezet összefogásával feldolgozási tevékenységbe kezdtek. Mindezek a megoldások egyaránt szolgálják a szövetkezetekbe tömörült emberek rendszeres foglalkoztatását és a közös gazdaságok erősödését, gyarapodását. De még könnyebben lehet orvosolni az olyan bajokat, amelyeknek alapja nem gazdasági természetű, hanem egyszerűen szervezési vagy magatartásbeli. Tapasztalható, hogy a személyiellentétek, sérelmek gyakran mennyire elfajulnak egyik-másik termelőszövetkezetben. Több helyen ez is oka lehet annak, hogy egyes emberek elhagyják a szövetkezetét. A dolgok ilyen következményekkel járó fejlődését meg lehet akadályozni. Éppen a legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetekben alakult ki éveik alatt az a rend, hogy vezetői, és tagok nemcsak közgyűlésen, hanem egyénileg és kisebb csoportokban is megbeszélik a szövetkezeti élet kérdéseit. Egyes helyeken például évente többször, a vezetőség tagjainak részvételével, brigád- vagy munkacsapatértekezleteket tartanak, ahol fesztelenül, töviről hegyire megvitatják a közös gondokat. Más szövetkezetekben meg az a gyakorlat honosodott meg, hogy a zárszámadások és tervkészítésék idején a vezetőség tagjai minden emberrel kü- lön-külön beszélgetnék. Ilyenkor a szokásosnál kedvezőbb az alkalom, hogy minden gazda elmondja észrevételeit a szövetkezet vezetéséről, a gazdálkodásról, az egész szövetkezeti életről; és a vezetőknek is módjuk van személy szerint mindenki munkáját, magatartását mérlegre termi. Ezekben a termelőszövetkezetekben azt mondj ált: az ilyenfajta beszélgetéseket nem pótolja semmit, még a nagyon jól sikerült közgyűlés sem. Hiszen sok esetben ezeken a beszélgetéseken derül ki, hogy egyik vagy másik szövetkezeti gazda tudását, erejét más munkaterületen jobban hasznosíthatnák. És máris meg van a megoldás, ha a szándékok találkoznak. A vezetőknek is könnyebb a dolguk, ha a beszélgetések során szóba került sokféle hasznos javaslatot megfontolják és az életrevalókat megvalósítják. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése, a nagyüzemi gazdálkodás fejlődése elsősorban attól függ, hogy a földeken és a jószágok körül mennyire hozzáértő, hivatásukat szerető, örömmel dolgozó emberek tevékenykednek. Értékes létszámuk ott nem csökken egészségtelen mértékben, ahol a róluk való gondoskodás, munkájuk megbecsülése a vezetőség és az egész közösség szívügyévé válik. Horváth Lászh' lítása folyamatban van. A tavaszi hónapokban összesen 3800 mázsa műtrágyát szórnak ki a földekre, ezzel együtt 1965-ben 7900 mázsa kerül felhasználásra. a*/ m a a ■■ r a Mar az idei öntözési feladatokon dolgoznak a doboziak Bővül az üzemanyagtárolótér Tavasszal 3800 mázsa műtrágyát használnak fel az okányi Alkotmány Tsz-ben
