Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-02 / 27. szám
1065. február 2. Kedd Nem vesszük el kedvét annak, aki építkezni akar? Állandóan ez a gondolat járt a tejemben az után 'kutatva: vajon a kislakásépítkezési kedv és megvalósulás milyen támogatásra talál? Mindenki előtt ismert, hogy a kormány, a népgazdaságunk komoly erőfeszítéseket tesz a jelenlegi lakáshelyzet megváltoztatására, arra, hogy minél többen költözzenek új otthonba, kulturáltabb körülmények közé. Ismert az is, hogy a lakásépítési terv számaiban jelentős szerep jut az állami és szövetkezeti lakásépítkezés mellett a magánkezdeményezésnek, a kislakásépítkezésnek. A saját ház fogalma azonban olyan utakra is elvezet bennünket, amely bizony elég rögös és sokszor a megvalósuláshoz vezető út néha járhatatlan. Mire gondolunk? Kapásból lehetne sorolni a tervezés, az anyagellátás, a kivitelezés, a közművesítés gondjait, sőt az építési engedélyek megszerzése bizony óhatatlanul a címben idézett kérdést juttatják eszünkbe. Az építési engedélyek Ott, ahol rendelkezésre áll a telek, és annak, akinek bizonyos anyagi eszközök rendelkezésére állnak és talán mémökismerőse is van, aki tervet készít, már egyetlen egy hivatalos utat kjell „lejárnia”, be kell szereznie az építési engedélyt. Nézegetve a rendszeresített nyomtatványt (számat C. 3743—3 r. sz.) négy oldalon kitöltésre váró rubrikákkal, bizony enyhe fejcsóválásra ingerli az embert. Ha ehhez hozzászámítom még azt, hogy egy ugyanilyen négyoldalas határozat (száma: C. 3743—17. r. sz.) is kitöltésre vár, akkor bizony máris a bürokrácia jut eszünkbe. Régebben ugyanezt az ügyet a Véghatározat című nyomtatványon mindössze negyed íven intézték el. Feltételezhető, hogy a szükséges adatokra statisztikák és az engedélyek kiadásánál szükség van. Azonban, ha jól meggondoljuk, ezek a jelenlegi nyomtatványok, bár mondom, csupán kitöltésük okozhat gondot, nem segítik túlságosan az építési kedv növelését. Feltételezhető, hogy az építési engedélyek kiadása majd csak egyszerűsödik. Azonban már most érdemes elmondani azt is, hogy a különböző nyomtatványok, igazolópapírok, telekkönyvi kivonatok beszerzése több időt vesz igénybe, mint talán az építkezés. Egyéni kívánalmak és a tervezés Cikkünk nyomán: Megjavult az ellátás Lapunkban Fej vagy írás címmel nemrégen szóvá tettük, hogy Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja 67. sz. alatti női fcdrászüzletben a kulturált kiszolgálás legelemibb feltételeit sem biztosítják a vendégeknek, feltételezhetően abból a megfontolásból, hogy ez a fodrászüzlet úgysem sokáig működik. A meggondolás — tudniillik, hogy megszüntetésre kerülő üzlethelyiségre szükségtelenül ne költekezzenek — logikailag teljesen érthető, mégsem teszi azonban indokolttá a széngázt árasztó kályha, a balesetveszélyes villanyrezsó, s a takarítás hiánya miatti szemét megtörését. Felvetésünk nyomán — mint értesültünk — a fodrászszövetkezet illetékes vezetői helyszíni szemlét tartottak s haladéktalanul jelentős intézkedéseket foganatosítottak. Így többek között a fodrászat vízmelegítés céljából gázellátásban részesül, megjavították a széngázt árasztó kályhát, gondoskodás történt arról, hogy az üzlet fűtőanyagot és tiszta törülközőt kapjon s a vezetők egyéb intézkedéseket is kilátásba helyeztek. Csak örömünknek adhatunk kifejezést, hogy a szövetkezetiek megértették és magukévá tették ironikus írásunk komoly mondanivalóját s ennek szellemében cselekedtek is. S az is megelégedéssel tölt el bennünket, hogy elhivatottságunk egyik formájának gyakorlásával, a magunk módján elősegíthettük a fodrászüzlet hölgyvendégeinek — ha nem is összkomfortos, de a korábbi helyzethez képest — kulturáltabb kiszolgálását. (—zár) A lakásépítési kedv egyik gondját okozza vagy legalábbis befolyásoló tényezője a tervezés. Igaz, hogy ma egyre több szó esik a tipizálásról, arról, hogy a tervezők használják fel a rendelkezésre ál- ó típusterveket. Az OTP-fiókok- ban olcsó áron beszerezhetők ezek, azonban egy hibájuk van; a forga- omban lévő építési anyagként mindenütt tiszta égetett téglát és vasbeton elemeket írnak elő, tető- szerkezetül pedig vasvázat. Igaz, azóta bebizonyosodott, hogy ez a etőszerkezet nem megfelelő, és a elenlegi típusterv, ami készül, ezt már ki is küszöbölte. Arról nem is beszélve, hogy a mi vidékünkön a hagyományos építőanyagnak, tehát a vályognak még mindig jelentős szerepe van. Az építtetők 90 százaléka nem is nélkülözheti ezt. Egyrészt olcsóbb, másrészt pedig esetleg saját rezsiben legyártható. Az elmúlt években egyes szerkezeti anyagok tipizálása jó ütemben haladt. Erre egyetlen egy szemléltető adat. A TÜZÉP-telepek által forgalomba hozott típusajtók és ablakok és egyéb építési anyagok anyagbiztosítási szerződését megkedvelte a lakosság. 1963-ban 345-en, 1964ben pedig már 613-an biztosították így családi házukhoz az anyagot. A fejlődés útja természetesen az, hogy a típusszerkezetek felhasználásának minél nagyobb lehetőséget biztosítsunk minden építőanyagból és a tervek lehetőleg könnyen hozzáférhetők, könnyen kivitelezhetők legyenek. Jelenleg azonban az tapasztalható, hogy az, aki építkezni akar, a tervezőnek szinte kész tervet ad és a tervezőtől csupán azt várja, hogy az műszaki formába antse saját el képzelését. A tervezés etikája Az egyéni kívánalmak a tervezés során jelentősek, nyilvánvalóan befolyásolják a típustervek elfogadását. Természetes, hogy a rossz típusterv senkinek nem kell. A tervezők legtöbb esetben azon' ban meg is alkusznak az egyéni kívánalmakkal és legtöbb esetben csak arra szorítkoznak, hogy nagyon csúnya tervet ne engedjenek ki a kezükből. Több tervezővel beszélgetve elmondották, hogy nagyon ritkán fordul elő az, hogy egy épí tkezni szándékozó rábízza a terv elkészítését a mérnök, re. Egy kicsit üzlet is ez. S ebből adódik az is, hogy dívik a jellegI télén házak építése. Egyáltalán nem a korszerűség az irányadó, hanem a régi típusok és a mai kívánalmak valami öszvérszerű összeházasítása. Ennek elég sok csúnya példájával találkozhatunk akár falvainkban, akár a városok, ban is. Szándékosan nem kérdeztem meg például Békéscsabán egy nemrégiben épült emeletes magánház tervezőjének nevét. Az épület ma ott áll egy főútvonalunkon, mellette egy modernebb középület és mellette kis kockaként a villa. Jellegtelen, majdnem városképet rontó. Ha ma még nem is az, néhány év múlva biztosan az lesz. Es talán a tervezők saját példájukból tudnának hasonlókat mondani. Az emberekben megvan a kedv a lakásépítkezésre. Hisz 1962-ben megyénkben 1176, 1963-ban 1209, 1964-ben 1144 lakás épült fel így. Az ez évi várható lakásszám eléri az elmúlt éviek átlagát. Gondolom, a kedvnövelés céljából nem ártana akár az építési engedélyek, de a tervezések és az anyag- biztosítás egyszerűbb útjait közösen megkeresnünk. Érdeke lenne ez építőnek és mindarvnyiunknak egyaránt. Dóezi Imre Elkészült a víztorony alapozási munkája Gyulán Előzzük ntcg a tüzeseteket! A kedvező időjárást kihasználva, a kivitelező vízügyi építő vállalat december és január hónapban elvégezte a víztorony alapjának vasszerelési és zsaluzás! munkáját és a szükséges előkészületeket. A betonozást, mint ismeretes, kezdéstől befejezésig megszakítás nélkül kell végezni. Ennek megfelelően múlt szombaton reggel még szürkületben megkezdődött a terepszintig feljövő alap betonozása. A munka szombaton egész nap folyt és még késő este is szállító- kocsik, betonkeverő és tömörítő szivattyú zajától volt hangos a nappali világításban levő Népkert mögötti rész a víztorony alapozásánál. Bár a beton keveréséhez, bedolgozásához, valamint kötési folyamatának biztosításához szükséges 5 fok meleg hőmérséklet volt, a kivitelező a munka alatt is és azóta is biztonsági intézkedéseket tett a megfelelő hőmérséklet tartása érdekében. A beton keveréséhez melegített vizet használnak, a bedolgozott beton melegen tartása a gőzkazánból elvezetett csőhálózaton történt, a kötés és szilárduló» gyorsításához kötés- gyorsítót dolgoztak be. A torony alapjáról a kötéshez szükséges 28 napos szilárdulásí idő után kerül sor a kizsaluzásra és az állványzatok elbontására. Utána megtörténik a kitermelt föld visszatömörítése és a terep rendezése. Ezzel a munkával a vízügyi vállalat be is fejezi a víztoronnyal kapcsolatos munkáját, mert az 1000 köbméter térfogatú, 44 méter magas torony további munkájának végzése már az országban egyetlen ilyen munkát kivitelező 1. számú Mélyépítő Vállalat feladata. A víztorony megépítése ügyében más kivitelezőkkel is folytat tárgyalást a Gyulai Vízműtársulat és a vízügyi építő vállalat, mint fő- vállalkozó. Több megoldás és kölcsönös munkamegosztási elgondolás is szóba került a további munkavégzéssel kapcsolatban, de végleges építési határidőre és szerződéskötésre még nem került sor. Gőg Imre Közgazdasági kérdésekről — röviden A műszaki fejlesztés Tavaly a megye ipari üzenteiben 17 alkalommal keletkezet'' tűz és a kár értéke meghaladta a 33 ezer forintot. Gépek, berendezések, anyagok, késztermékek semmisültek meg vagy váltak használhatatlanná. A tényleges kárnál sokszor jóval nagyobb volt a veszteség, amit a termelésből való kiesés okozott. A tűzeseteket általában öngyulladás (olajos rongy, szennyezett fémforgécs stb.), villámcsapás, sugárzó hő, kicsapódó szikra, elektromos áram okozta, de — a villámcsapás kivételével — valamennyi esetben kimutatható volt a dolgozók hanyagsága, felületessége, sőt a vezetőké is. A tűzrendészeti jogszabály meghatározza azokat a feladatokat, amelyek pontos betartásával megelőzhetők a tűzesetek. Ezeket azonban ismerni kell. A vezetők kötelessége, hogy a dolgozókat tűzrendészeti oktatásban részesítsék. Vannak persze más követélmények is. Az elavult, rosszul méretezett, túlterhelt elektromos hálózat, a hibás, szabálytalan fűtő- berendezés, a zsúfoltság is tüzet okozhat. Az anyagszállítás célszerű megszervezésével biztosítható a tűztávolságok megtartása. Ilyen vonatkozásban tehát elsősorban a vezetőkön múlik a tűz elleni védekezés eredményessége. Művezetőkkel beszélgettem, s megkérdeztem, mit értenek a közismert ipargazdasági kifejezés, a műszaki fejlesztés fogalma alatt? Meglepett, hogy a fontos parancsnoki poszton álló vezetők csupán az új gyártmányok előállítását, az új konstrukciók kidolgozását, a régi, de még el nem avult termékek korszerűsítését említették válaszukban. A műszaki fejlesztést leszűkítették a gyártmányfejlesztésre, holott legalább ilyen jelentős része ennek a gyártásszervezés, a technológiafejlesztés és az üzemszervezés. A műszaki fejlesztés elválaszthatatlanul tartalmazza a célt, az eszközt és a módszert. A műszaki fejlesztés üzemeink, vállalataink igen jelentős feladata. Ha helyt akarunk állni a békés gazdasági versenyben, ha törekszünk a korszerű és gazdaságos termelésre, akkor gondosan meg kell válogatnunk az előállított gyártmányok használhatóságát és az irántuk mutatkozó igényt. Mit- sem ér azonban a törekvés céltudatosság nélkül. A műszaki fejlesztés csak akkor hasznos igazán, ha tervszerű és kapcsolódik a népgazdaság fejlesztéséhez. A vállalatvezetésnek a népgazdaság igényeivel összhangban kell kitűzni a főbb célokat és biztosítani ezek anyagi, technikai, technológiai feltételeit. Legfontosabb fejlesztési cél a műszakilag élenjáró vállalat. Az jellemzi ezt, hogy az üzem dinamikusan fejlődik, tervszerűen és folyamatosan alkalmazzák a tudomány és technika legújabb eredményeit. Két útja van ennek. Egyik: világszínvonalon álló termelési módszerekkel világszínvonalon álló termékeket gyártsanak, a másik: a legjobb hazai színvonalat érjék el. Mit jelent a dina- mikusság? Olyan gyártás- és gyártmányfejlesztés, amely megalapozza, hogy a vállalat holnap is műszakilag élenjáró maradjon. Nem szabad elfelejteni, hogy ami ma új és korszerű, az holnap már elavul. Az a gyár, ahol a műszaki fejlesztéssel nem teremtik meg ezt a dinamikusságot, már ma sem tekinthető élenjárónak és ezért bírálható joggal, ha valahol egy- egy új termék sorozatgyártására évekig várakoznak. A műszaki előrehaladás érdekében igényeljük az üzemek vezetőitől, a műszaki dolgozóktól, hogy állandóan tájékozódjanak a tudomány és technika eredményeiről, a gyárvezetés és szervezés korszerű módszereiről. Ennek érdekében kell támogatni a kutatásokat, az újítómozgalmat, s gondosan mérlegelni a belső beruházásokat. Az eredményes műszaki fejlesztés feltétele a szakmai továbbképzés, amelyet azonban nemcsak a vezetőktől kell el várni, hanem meg kell szervezni a fizikai dolgozók, elsősorban a szakmunkások körében is. Említettem, hogy a műszaki fejlesztés nem öncél, hanem eszköze a népgazdaság előrehaladásának. Minél gyorsabb a hatékonysága, annál előbb realizálódik a termékek használati értéke. Ez azonban nem elegendő. Az sem mindegy, hogy a műszaki fejlesztés miként növeli a munka társadalmi termelékenységét, milyen mértékben csökkenti a holt munka felhasználását és az élő munka költségeit. Egyszerűen szólva: a műszaki fejlesztés elválaszthatatlan része, célja, hogy a termékegységre jutó előállítási költségek csökkenjenek. Csak akkor beszélhetünk műszaki- gazdasági eredményről, ha a korszerűbb gyártmány egységköltsége a régi hasonló terméknél kevesebb. Népgazdaságunknak központi kérdése ma a műszaki fejlesztés. Ezért hasznos tisztázni néhány fogalmat, hiszen módot nyújthatunk, hogy az üzemi demokratizmussal élve minél többen tevékenyen részt vállaljanak ebben a gazdaságilag és politikailag felmérhetetlen jelentőségű munkában. Kovács András d
