Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-04 / 29. szám
IMS. február 1 3 Csütörtök Ezt mondja a jogszabály Válaszok munkaügyi kérdésekre A jó munkasikerek forrása az anyagi ösztönzés és a vetélkedés A Munka Törvénykönyvet módosító és kiegészítő rendelkezések ismertetése. Ezúttal a folyamatos munkaviszony után járó szabadsággal foglalkozunk. Az Mt. V. 30/C § (1) kimondja: Ha a dolgozó folyamatos munkaviszonya a két évet eléri, kérelmére minden korábban figyelembe nem vett munkaviszonyban töltött idejét be kell számítani. P. A. aláírással levelet kaptunk. A levél írója a következő kérdésekre kér választ: Hány évre visz. szamenőleg lehet a különböző munkaviszonyokat figyelembe venni és kihez kell fordulni a szabadság újramegállapításhoz szükséges iratokkal? Válasz: Minden korábban figyelembe nem vett munkaviszonyt, ha a dolgozó kellő igazolásokkal (SZTK-igazolás, régi munkakönyv stb.) alátámasztja, a pótszabadság megállapításánál be kell számítani, ha a dolgozó a kétévi folyamatos munkaviszonyt eléri. Például, ha a dolgozó 1936—1942-ig munkaviszonyban állt, azután tíz évig nem dolgozott (asszonyoknál ez gyakori eset, mert férjhezme- nésük előtt ugyan dolgoztak, azután különböző okokból, gyermekszülés stb. kimaradtak a munkából), 1952-ben elhelyezkeIgen jól megalapozott termelőszövetkezetnek bizonyult 1964-ben is a mezőkovácsházi Rákóczi. Ezt tanúsítják a zárszámadás eredményei. A szövetkezet tavaly garantált jövedelmet fizetett. A növénytermesztés bevételei az aszályos időjárás miatt a tervezettet nem érték el. A 40 forint munkanormánként járó összeget 3 forinttal mégis túlteljesítették — közölte szerkesztőségünkkel Sztonojev Rudolf tsz-elnök. Terven felül 240 hízott sertést és 385 mázsa baromfit értékesíJanuárban 3 ezer normál- holdnak megfelelő gépi munkát teljesített a Mezőberényi Gépállomás. E munkateljesítmény jelentős részét a lánctalpas szántótraktorok adták. A körzetben 1200 hold földet szántottak fel, így februárra 3 ezer hold szántása maradt. Legjobban el van maradva ezzel a munkával a köröstarcsai Petőfi Tsz. Itt még 1800 hold a szántatlan terület. Ebből 600— 700 hold a rizstelep. Ennek forgatására csak a kitavaszodás után kerül sor. A gépállomás körzetében február 3-án öt Sz—100-as traktor szántott — említette Uhrin Béla igazgató. Ezekre a gépekre megszervezték a második műszakot is. Az őszi mélyszántás pótlását — amennyiben az idődéit és azóta folyamatosan dolgozik az 1936—1942-ig terjedő munkaviszonyt a pótszabadság kiszámításánál figyelembe kell venni. Másik példa: Ha egy dolgozó 1953. szeptember 1 előtt másik munkahelyre ment dolgozni és nem „áthelyezéssel,’ lépett ki, úgy szabadságát az új munkahelyen újra tizenkét nap alapszabadsággal kezdte. Ezt az esetet is most már az Mt. V. 30/C § (1) szerint kell figyelembe venni. Másik példa: Ha egy dolgozó 1953. szeptember 1 után hozzájárulással lépett ki és harminc napon belül nem helyezkedett el, munkába lépésekor tizenkét nap szabadság járt egy évre. Itt is az Mt. V. 30/C § (1) szerint kell eljárni. A szükséges okmányokat a vállalat munkaügyeséhez, vagy a a vállalat vezetőségéhez kell benyújtani; A vállalat a munkákonyv 3. oldalán köteles bejegyezni az átvett okmányok szerint az Mt. V 30/C § (1) alapján megállapított munkaviszonyokat. Ha a dolgozó csak az 1965-ös évben, illetve az év folyamán éri el a kétéves folyamatos munkaviszonyt, az 1965-ös évben már jogosult a fent említett kedvezményre. tettek. Az egy munkanormára jutó 43 forint jövedelemből 34 forintot az állattenyésztés produkált. Év közben, a teljesítmények alapján minden hónap 12- én 30 forint előleget fizettek. Az 1964-es gazdasági év vég- elszámolását összeállították s február 3-án a közös jövedelemből kiosztásra tervezett részt a tagságnak továbbították. Ez a szövetkezet az 1964. évi terven felüli jövedelemből 120 ezer forintot tett a készpénz- tartalék-számlára. járás engedi — február végére befejezik a körzet valamennyi termelőszövetkezetében. A napokban az egyik orosházi szövetkezet párttitkárával beszélgettem, aki tiszteletre méltó őszinteséggel ismertette a tavalyi esztendő gazdasági eredményeit, s szerényen, de érezhető büszkeséggel rajzolta meg az 1965-re vonatkozó szép terveket. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a figyelmet érdemlő munkasikerek legfontosabb forrása volt a jól megvalósított anyagi ösztönzés, s az ebből származó egészséges vetélkedés. Nem tagadta párttitkár ismerősöm azt sem, hogy amikor az élmúlt év elején a vezetőség az anyagi ösztönzés módosítását, továbbfejlesztést tárgyalta, s ja-> vaslat hangzott el a verseny méltó jutalmazásáról, néhányan olyan ellenérveket hangoztattak, hogy a közösség pénzéből nem lenne tisztességes dolog több tízezer forintot kifizetni. Dicsekvés nélkül tette hozzá a párttitkár beszélgetésünk folyamán, hogy kemény, meggyőző munkára volt szükség azon az értekezleten, mert nehezen értették meg egyesek, hogy nem olyan értelemben van szó a közösség pénzéről, mint ahogy a kétkedők elképzelik. A különböző gazdálkodási ágazatok dolgozói a terven felül több százezer forint értékű többlettermék előállítását vállalták, s ez azt jelenti, hogy ha mondjuk 250—300 ezer forinttal nagyobb jövedelemhez juttatták a szövetkezetét, teljes joggal megérdemlik annak legalább tíz százalékát. Ez nemcsak becsületes üzleti szempont, hanem az emberi helytállás, a kimagasló szorgalom, s az átlagnál magasabb színvonalú munka igazságos méltánylása is. Végül is győzött az okos ész, az alapos érv, s a verseny jutalmazására szánt összeget megszavazta a vezetőség. Sokáig elgondolkoztatott ezzel az értelmes és minden hasznos dologért lelkesedő párttitkárral folytatott eszmecsere Eszembe jutott mindenekelőtt, hogy sajnos, kevés szövetkezet van még az orosházi járásban és Orosházán, ahol kellőképpen felismernék a szocialista munkaverseny gazdasági és szellemi jelentőségét, s így nem is törődnek vele megfelelően. Pedig hát az anyagi honorálása a többlettermelésnek sokszorosan gyümölcsözik, követendő példaként szolgál, s előbb-utóbb magával ragad nagy tömegeket is, ha úgy kezelik ezt a1 mozgalmat, miként megérdemli. Az orosházi városi, járási versenybizottságnak is figyelmébe ajánlható az a néhány egészséges kezdeményezés, amely itt-ott tapasztalható, hiszen a jól felkarolt munkaversenyt a bizottság segítségével még magasabb színvonalra lehetne emelni, : s megfelelő propagandával a ki- terjesztése előtt sem állna akadály. Több szövetkezeti vezető az orosházi járásban azzal érvelt, • amikor a munkaverseny helyzete iránt érdeklődtem, hogy nem valami helyes dolog szerintük, ha egyes embereket futtatnak, mert a többiek gyanakodnak, s azt mondják, hogy a jutalmazott emberek közel vannak a tűzhöz, s nem igazságos elbírálással mérik munkájukat. Világos dolog ez, és sajnos valóban jelentkezik a gyakorlatban bizonyos fajtájú irigykedés, a kevésbé szorgalmas emberek legtöbbször ezzel mentegetőznek vagy támadnak; saját mulasztásukat, közömbösségüket kendőzik a vádaskodással. Csak- hát a szövetkezetek vezetői, az élvonalbeli tagok fedezhetik magukat az igazság tisztaságával, a becsületesen elvégzett munkájukkal. Nem túlzunk, ha azt mondjuk', hogy a fent említett sántító érvekkel az egyes szövetkezeti vezetők is inkább magukat mentik, amiért a kényelmesebb utat választják, s bizonyos bonyolultabb teendőket elmulasztanak a szocialista munkaverseny felkarolásával kapcsolatban. Idetartozik az is, hogy sok helyen tap>asztalhatunk úgynevezett felemás gyakorlatot is, mely szerint év elején megígérnek a vezetők minden lehető legjobbat a verseny érdekében, de az esztendő folyamán, s a zárszámadás idején elfelejtik beváltani adott szavukat. Ez a magatartás természetesen megingatja a szorgalmas emberek hitét, elveszi a kedvét a nagyobb erőfeszítéstől, az oda- adóbb munkától. Mindenekelőtt a A dévaványai Aranykalász Tsz 1964. évi költségvetési tervébe többek között 124 ezer forinttal egy 80 férőhelyes istálló felújítása is került. E munkát a tervkészítés időszakában a járási tanács mezőgazdasági osztálya 80 ezer forint hitellel támogatta, melyet az MNB gyomai járási fiókja megfelelően reprezentált. A szövetkezet házi építőbrigádja tavaly szeptemberben hozzálátott a munkához. Lebontották a szalmás tetőszerkezetet, hogy újjal cseréljék fel. Ekkor rájöttek, hogy az annak idején ideiglenes jelleggel téliesített épület falai gyengék. A fal alapja helyenként megrokkant. így a tetőszerkezet kicserélésével csak ideiglenesen, néhány évre oldják meg a férőhelygondot. A szövetkezet építőbrigádja javasolta: erősítsék meg az alap>ot. A tsz igazgatósága helytadott ennek a javaslatnak, sőt, megtoldotta egy gondolattal. Ha már egyszer megerősítik az épület alapját és kicserélik rajta a tetőt, s lényegesen meghosszabbodik az istálló élete, akkor ezt az egész munkát bele kellene illeszteni a tsz távlati telepítési tervébe. A dolog vége az lett, hogy a tsz-majortól mindössze néhány száz méterre lévő szerfás épületet lebontották és a belső majori közművek szomszédságában építették fel. Az istállóba novemberben állatokat kötöttek. Miután a bank felülvizsgálta a hitel rendeltetés szerinti fel- használását, megállapította ugyan az átépítés fontosságát, pártszervezet termelésellenőrző feladatához tartozik a versengés tisztaságának és nemes tartalmának óvása, gyarapítása. Ismeretes és igaz, hogy mint a fent említett párttitkár ismerősöm is elmondta többek között, a jól felkarolt és kellőképpen támogatott versengés közben szinte megfiatalodnak az idősebb tagok is, s hihetetlen erőfeszítésre, helytállásra képesek. Persze, ezt a helytállást nem csupán forintokkal kell honorálni, hanem erkölcsi elismeréssel, biztató szóval is, ami nem kerül p»énzbe. csak ébren kell élnie a vezetőkben a sokoldalú, kötelességnek és felelősségnek. A versenybizottságokfeladata is természetesen, hogy az 1965-ös esztendőben az eddiginél jóval inkább gazdája legyen a járás és város szövetkezeti vetélkedésének, s ne csak terveket, intézkedéseket dolgozzon ki, hanem év közben is járják tagjai a közös gazdaságokat, ellenőrizzenek, javasoljanak és adjanak hasznos tanácsokat. Ez annál is inkább fontos, mert vannak még olyan helyek, ahol nem ismerik a verseny szervezési formáját, a hasznos propaganda módjait. Ha mindez megvalósul, akkor kétségkívül az 1965-ös évben az eddiginél jóval nagyobb mértékben terjed a szocialista munkaverseny a szövetkezetekben és sokkal nagyobb eredményeket szül. A téli hónapokat a versenybizottság és a szövetkezetek vezetői használják fel a megfelelő módszerek kidolgozására, s az előzetes szervezésre. Ügy véljük, hogy bizonyos meggyőző munka után a szövetkezetek tagsága nagy segítséget nyújt majd a megvalósuláshoz. hasznosságát, a hitelgazdálkodás szabályainak megsértésével azonban a felújításra korábban engedélyezett 80 ezer forintot visszavonta, és az átépítéssel járó költségeket az amúgy is gyenge tsz számlájára írta. Az igazgatóság erre a saját erőforrásból származó beruházás címén megigényelte a rendelet szerint előírt állami kedvezményt. A bank a kérést azzal utasította el, hogy ezt a munkát a szövetkezet nem tervezte be. A tsz igazgatósága bizonyította, hogy a felújitást betervezték és az engedélyezett 80 ezer forint anyagvásárlási hitelből a teljes átépítés ellenére mindössze 47 ezer forintot használtak fel. Vétek az, hogy az állami hitelből 33 ezer forinttal kevesebbet használtak fel? Vagy az, hogy az épület felújítását a már egyszer beépített anyagból, a régitől egy hajításnyira, ésszerűen, anyagnormán belül valósították meg? A tények szerint a dévaványai Aranykalász Tsz az MNB gyomai fiókjának megítélésével vétkezett a paragrafusok ellen. Hogy móresre tanítsák, megvonták tőle a hitelt és a kedvezményt. A tsz gazdái sérelmezik ezt az eljárást. Sajnálják azt, ami történt. Lényegében azonban örülnek annak, hogy a régi állatkriptából egy elfogadható istállót tudtak összehozni. Ez az 6 paragrafusuk! Ez a gyakorlat szempontjából jobb a bank olykor papírízű intézkedésénél. ' Dupsi Károly A Várpalotai Szénbányászati Tröszt FÉRFI MUNKAERŰT VESZ FEL 13—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 q ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régebbi tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet folyamatosan a Várpalotai Szénbányászati Tröszt munkaügyi osztályán. Terven felül 385 mázsa baromfi és 240 hízott sertés Zárszámadás a mezőkovácsházi Rákóczi Tsz-ben Még 3 ezer hold szántatlan a Mezőberényi Gépállomás körzetében Két műszak az Sz—100-as traktorokon Sz. Farkas Lajos Egy építkezés és a paragrafusok
