Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-04 / 29. szám
1965. február 1. 4 Csütörtök Piros szívvel, fekete haraggal” n A házban nagyon szereti mindenki. Nemcsak azért, mert ha valakinek délidőben megérkezik a tüzelője, berakja a fásszínbe, nehogy megázzon. Fűrészelés, kopogás zaja jelzi, ha otthon van. Barkácsol. De nyugdíjas létére sokat tartózkodik a városban is. Társadalmi vállalásként az Építők Szakszervezete békéscsabai csoportjának titkára. A konyhában ülünk a lócán. A falra akasztott kalitkában papagáj. Arról elmélkedünk, tud-e beszélni ez a madár. Az övék meg se szólal. De a másé is akkor beszél, amikor csak a gazdája hallja. Fényképet mutat. Rajtuk ül a sorsuk, a gondolatuk. Paulik bácsi, mint felszabadult kőműveslegény, mint tengerész, mint vöröskatona, mint fiatal házasember. Kora és hazája kétszer küldte háborúba: másodszor már harmadmagával, fiaival együtt. Egyik fia ottmaradt Olyan ismerős a karton. Mintha mai felvétel lenne vakációzó fiúkról. Az előtérben levő szakállas arc is, a frizurák meg a trapéz- nadrágok is megszokottak. Aztán látom a sárguló fényképen, hogy tengerészegyenruhában van mindegyik. S a beszélő a nagyapák keményebb ifjúságáról szól. Nemzetközi legénység a Prinz Eugénen A tengerészképek mellett színes kártyák, melyeken játékhajókká szelídül az első háború adriai flottája. A „Szent István” — melynek elsüllyedését látta —, a Prinz Eugén, ahol szolgált, s a többi. A monarchia különféle tájairól jött emberek, nemzetközi társaság gyűlt össze itt a hajókon. Szakmunkások, főleg vasasok. A fedélzetről négy csabai legényre is emlékszik Paulik bácsi. A szak- szervezetek megyei bizottságán dolgozó Mitykó Mihály barátjával, az akkori búvárral meg a kikötőkben akadt mindig össze. A hajókon magyar, szlovák, német keveréknyelv járta. ö maga torpedós volt. 1200 kilogramm súlyú löveggel célozták az olasz, a francia hajókat. Persze, nem lelkesítette őket az a tudat, hogy egy ugyanilyen löveget ők is beszedhetnek. Társait sem, kikkel egyre jobban megértették egymást sajátos keveréknyelvükön. Megtárgyalták azt is, hogy az a Horthy különös kegyeltje lehet a sorsnak. Másokat megelőzve, kettesétől megy előre a „lépcsőfokon”. Mire Horthy a flotta főparancsnokságához jutott, az ő megértésük is odáig haladt, hogy Közületek munkaerőigénye Az ÉM Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi segédmunkásokat és kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 30 Faipari mérnöki vagy technikusi végzettséggel, legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozót felvételre keresünk azonnali belépéssel műszaki vezetői munkakörbe. „Bútoripar” jeligére, gyulai hirdetőbe. 40142 A csökmői fmsz kisvendéglő vezetői beosztást hirdet meg. Jelentkezéshez szakmunkásbizonyítvány, erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Jelentkezni lehet írásban és személyesen, Felvétel esetén útiköltséget térítünk. 203 hazaszállítást követelő írást adtak át a parancsnokságnak. És egyre az újságokat nézték. Tudták, hogy ‘Oroszországban már megszűnt a front. Otthon Károlyiék felléptek a „tiszák” ellen. A tisztek egy része elmenekült a hajókról. Vörös folyamőrök a Dunán Katonavonatok szállították haza a derék monarchia szétoszlott hajóhadának legénységét. A volt tengerészek, köztük Paulik bácsi is, az „őszirózsás” köztársasági hadseregben maradtak: állomást, villanytelepet őriztek. Egész márciusig, mert akkor ifjú Paulik vöröskatona Pestre ment a folyamőrséghez. Az óbudai parancsnokságon a torpedósokhoz sorozták, s azonmód a dunaföldvári torpedóállomásra került „Egy szigeten volt az állomás, hatan őriztük azt a Dunaföldvár- ral szembeni erdő közepén. A fehér monitorok meg járták a folyót. Egyszer átmentünk a városba, szétszéledtünk. Egy utcasarkon fegyveres civilek elkaptak. A katonatársam kiabált: elvtársak, ha nincs nála papír, én igazolom! — Hát őt is hívták, jönne oda egy polgári szóra. Mert a fehérek voltak. Nem volt nálunk fegyver, így hát elengedtek. Egy vízimalomban töltöttük az éjjelt, s hajnal ban a tanyahajónkon indultunk Pestnek. Lágymányosra érve ne- künkjöttek az ellenforradalmi monitorok: kiabáltak, engedjük-le a piros zászlót, különben szétlőnek. A parton közben egy iparvágány töltése mögül a Rökk gépgyár munkásai átkurjantottak, ha nem hagyjuk a zászlót, tüzet nyitnak ránk. Kikötöttünk, átszöktünk a töltésre. „Piros volt a szívünk, fekete a haragunk.” Világjáró mesterlegény Akkoriban azt mondták, ne dől- gozzon' a legény, míg világot nem látott. Paulik bácsi már szabadulása után, tizennégyben kemencében sütött kenyérrel, szalonnával, húsz koronával a zsebében nyakába vette az országot. Pestig jutott el, ott ígértek munkát. Csakhogy mire felért, leapadt a lehetőség. Pár napig dolgozott mindössze. Ismerkedett, ismerkedett, addig ismerkedett a fővárossal, míg végül két hónap múlva egy vadonatúj nyakkendővel, új parapléval, s egy csomó adóssággal hazaballagott, így aztán akárhányszor szedte távolabbi vidékre kívánkozva a sátorfáját, morgott az apja: „Aztán majd jössz megint egy esernyővel, én pedig fizethetem az adósságot.” Még a háború előtt volt az is hogy Becsbe toboroztak építőmun. kásokat. ö ment. Munkásszállásuk egy pincében volt. A csabai kőműves-legény fel akarta fedezni magának a császárvárost. El is indult, ünneplőben, szombat este Két éjjel, két nap barangolt abé esi utcákon. Ugyanis nem talált haza. Vasárnap éjjel egy téren megszólította a rendőrt. Mutoga tott, magyarázta anyanyelvén, hogy magyar kőműves, eltévedt Elengedte. Ment egy pár órát, megint visszajutott a térre, rend őre ismét elkapta. A harmadik találkozásnál az egyenru hás már csak legyintett: Eredj is ten hírével! Hétfőn délben aztán valahogy ott találta magát a pince előtt. Leült a lépcsőre, úgy várta meg munkából hazatérő társait. Tizenkilenc után nem teljesen saját jószántából utazott fel a Dunán. Meleg lett talpa alatt a talaj itthon. Egy kereskedelmi hajóra szegődött, így utazta be fél Németországot „A bajorok addig barátságosak, amíg az ember elhiszi a meséjüket ...” — Rágyújt Paulik bácsi, a cigarettafüstben kering a csabai kőnűveslegény odisszeája.. Amit nem szeretnek a munkaadók A húszas évek elején még figyelték. Időnként jelentkeznie kellett a rendőrségen. Akkor már tagja volt a szakszervezetnek. (Inas korában látta, hogy a munkás csak szervezetten él meg. Ha sztrájk volt, a csabai kőműves elment Erdélybe a munka után — emlékezik.) Szakszervezeten kívüliek nem is dolgozhattak. Ha a mester ilyen embert vett fel, a többiek abbahagyták a munkát. A húszas évek fellendülését — tíz órát dolgoztak akkor naponta még — a 30-as esztendők nyomora követte: munkanélküliség, legfeljebb közmunka, ínségmunka. Paulik bácsinak meg, aki az építőmunkások helyi szakszervezeti csoportjának jegyzője volt, „s az ilyesmit nem szerették a munkaadók”, leginkább az előbbi jutott. De az ínségmunka sem volt sokkal jobb. Ilyen időkben például — mutat ki az ablakon az elbeszélő — a kenderáztatókat megtisztítani az iszaptól. S a vizes, sáros munkáért mindössze annyit fizettek, hogy éhen halni «sok, de megélni kevés volt. Pedig ő időközben megnősült, nőtt a család, kellett a kereset. S ekkorra már elszállt az ifjúság is. A tenyér kér- gesedésével, arcának élesedő vonásaival beköszöntött a férfikor. A gerinc visszavonhatatlanul egyenessé rögződött, nem is hajolt meg soha. • Becsukjuk az albumot, helyére kerül a matrózruhás legénység csoportképe. Háborús, forradalmi, kalandos, ínséges ifjúság — vajon szép voltál? Padányl Anna A Békéscsabai Konzervgyár idei terve 39 százalékkal magasabb a tavalyinál Mik a zavartalan termelés feltételei ? Hivatalosan még a tél kellős közepén járunk, de a Békéscsabai Konzervgyár vezetőire már most teljes súllyal a szezonra való felkészülés gondja nehezedik. Tavaly nem úgy történt minden, ahogy szerették volna, az idén meg akarják előzni a bajokat. Ez nem kis mértékben az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalaton múlik: hogyan, milyen ütemben tudja befejezni azokat a munkákat, amelyek a zavartalan termeléshez elengedhetetlenül szükségesek. Erről tájékoztat Zelenyánszki György, a gyár igazgatója, aki a víztorony mielőbbi megépítését tartja a legfontosabb feladatok egyikének. Tavaly a víznyomás hiánya miatt a selejt nagyobb volt a megengedett százaléknál. Az idén magasabb a termelési terv, ami már a víztorony üzemelését is számba veszi. Ugyancsak fontos az útépítés befejezése is, mert a termelőüzemek közötti, tehát a belső anyag- mozgatás emelővillás, elektromos targoncákkal megfelelő utak nélkül lehetetlen. Az idén (a meglévő 5-höz) még 8 emelővillás targoncát kapott a gyár, ami — ha elkészül az úthálózat — a teljes kiszolgálás lehetőségét teremti meg és lényegesen csökkenthető lesz az önköltség. A nyersanyag beszállítására 6 Zetort (pótkocsival) biztosít a központ, amelyek feleslegessé teszik a lovaskocsikat. Ez higiéniai szempontból is követelmény. A tésztaüzem építése még nem kezdődött el, a konzervgyár azonban már megkötötte a szerződést az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalattal. Ebben a munkában úgy kell előrehaladni, hogy év végéig a technológiai szerelés is befejezhető legyen. Minél előbb kezdődhet meg a próbaüzemelés, majd a termelés, annál hamarabb térül vissza a beinvesztált összeg. A teljesen automatizált olasz importgépek ára igen jelentős, fontos népgazdasági érdek tehát, hogy a szükséges időnél tovább ne maradjanak kihasználatlanok. Ezekkel a gépekkel évenként 720 vagon hosszú és rövid tésztát lehet majd készíteni, amely minőségileg eléri a világszínvonalat. Nem közömbös az sem, hogy a szociális létesítmények és irodák mielőbb vagy legalábbis határidőre elkészüljenek. Az építkezés már tavaly decemberben megkezdődött. Az épületben fürdők, öltözők lesznek, itt kap helyet a tágas ebédlő, a korszerű konyha, az orvosi rendelő és a laboratórium is. Külön részben helyezkednek el az irodák. A konzervgyár idei termelési terve 39 százalékkal magasabb a tavalyinál. A teljesítés feltételei — ha az építők a vállalt kötelezettségüknek eleget tesznek — biztosítottak. Nyersanyagban sem lesz hiány, ha a tsz-ek kellő gondot fordítanak a szerződésben meghatározott áru kellő mennyiségben és jó minőségben való beszállítására. Meg kellene értenie mindenkinek, hogy a konzerv tekintélyes része exportra kerül, tehát fontos népgazdasági érdek megvalósulását segíti elő, aki a gyártás feltételeinek biztosításáéhoz járul hozzá. P. B. Az idei termelési terv azonos a tavalyival Nem lesz létszámváltozás a békéscsabai szőnyegszövőben A Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsáru Háziipari Szövetkezet az 1964. évi termelési és értékesítési tervét 100°/*-on felül teljesítette. Az Megalakult Békéscsabán a térítésmentes véradást segítő társadalmi bizottság Társadalmi bizottság alakult meg Békéscsabáin a díjtalan véradás szervezésére, ösztönzésére, melyben képviselteti magát többek között a városi tanács egészségügyi osztálya, a Hazafias Népfront békéscsabai bizottsága, a városi Vöröskereszt, a véradóállomás, valamint a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet. A bizottság szerdán tartott első ülésén a vállalatok, termelőszövetkezetek egészségügyi intézményekkel való szocialista véradószerződéséről tárgyalt. Ilyen szerződést kötnek például a Lenin Termelőszövetkezet dolgozói a városi gyermekkórházzal. A véradóállomáson mintát vesznek az erre jelentkező tsz-ta- goktól, s ha a gyermekkórháznak friss vérre van szüksége. akkor azt az illető vércsoportba tartozóktól veszik le. A térítésmentes véradást segítő társadalmi bizottság a jövőben negyedévenként ülésezik. eredmény értékét növeli, hogy tavaly az első fél évben a termelési tervben 1 millió, az értékesítési tervben pedig másfél millió forint lemaradás állt elő. A második fél évben azonban kedvezőbb volt a légkör és jobb a munkakedv. Az anyagot és a megrendelést a HISZÖV folyamatosan biztosította. Az idei termelési terv azonos a tavalyival, létszámban sincs változás. Az exportáru (torontáli és perzsaszőnyeg) mennyisége mintegy 2 millió forinttal lesz több. Jelentős értékű népművészeti szőttes készül a belkereskedelem megrendelésére. Járási kulturális és sportnapok Gyomán A KISZ gyomai járási bizottsága, az MTS gyomai járási tanácsa és a Katona József Művelődési Ház május közepén — közösen — kulturális és sportnapokat rendez. Kiállításon mutatják be a gyomai és a környékbeli képzőművészek, népművészek alkotásait, valamint a helyi nyomda exportra kerülő termékeit és az általános és középiskolai szakA felszemle körök legszebb anyagait, szabadulási kulturális győztesei a művelődési otthonban estéről estére szórakoztatják majd a közönséget. Számos sport- versenyre is sor kerül neves fővárosi egyesület és élsportoló részvételével A kulturális és sportnapok záróeseménye a Béke- és barátság-ünnepély lesz.
