Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-03 / 28. szám
MS. február X 5 Szerda (Viz*(jaidúszald)an a szarnasi {vls ójokú te elútiku mis táknáí ßr. Hetényi Emi, a szarvasi ön-} Gratulálunk mi is a többieJdkél, tözéses növénytermesztési felső- Halász Erzsébettel, Szabó Máriá- foJcú technikum igazgatóhelyette- vaü, Kozáik Katalinnal, Korolovszwmm Be a félévi vizsgaidőszakban is szívesen nyújt rövid, tartalmas felvilágosítást az intézet helyzetéről, tevékenységéről. „A napppali tagozat 125 hallgatója közül 8 leány, a levelezőre 190-en járnak — mondja. Hallgatóink 70 százaléka ösztöndíjas, tanulmányaik befejeztével állami gazdaságokba, termelőszövetkezetekbe mennék dolgozni. Igaz, hogy még csak a félévi vizsgáknál tartunk, máris megkezdtük azonban a jövő évi beiskolázás előkészületeit. Igen, most is úgy van, hogy a nappali tagozatra történő felvételnél előnyben részesülnek azok, akik legalább egy évet a technikum szakirányának megfelelő gyakorlati munkában töltöttek.” Képeink izgalmas pillanatokat mutatnak be. Ez az asztalnál ülő fiatalember Hamkó Pál n. évfolyambeli hallgató, és éppen marxizmusból vizsgázik. Azóta már megnyugodott, mert mire e serek megjelennek, a félévi vizsgák időszaka lassan lezárul..: Az öröm természetesen ilyenkor elsősorban a jó jegyeknek szól. ki Ferenccel és Kiss Imrével együtt. Miközben Szatmári Éva már fellélegzett, Horváth Zoltán még a géptanvizsga kellős köziéRöviden az influenzáról Influenzás megbetegedést már lázas állapot, tüdőgyulladás, vagy így élnék a szarvasi technikumisták: életre készülődésük néhány pillanatát kívántuk bemutatpén volt. Janurik Vilmos oktató figyeli szavait. Este a klubban gyülekeznek, egy-két óra felüdülés, szórakozás elengedhetetlen. Az est szenzációja ezúttal Scmlyai Gábor és Birkó Sándor sakkcsatája volt. Mindkét Nézzük csak Szatmári Évát a töb-1 fél népes szuikológáxdával rendéi biek között: két kezével mutatja, kezük, ez felvételünkről is kitűn6- hogy talajtanból ötöst kapott! en megállapítható. A jő tanulás jutalma: nyári táborozás a Bakonyban! A szarvasi Vajda Péter Gimná- imban is készülnek a félévi ta- ilmányok lezárására. A fél eszid el tanulás és munka eddigi Kriege azt mutaja, hogy a tanul- inyi színvonalat sikerült meg- rtani. A nevelők az arra szorulat rendszeresen korrepetálták. f is segített a jobb eredmények hősében, hogy az intézet múlt végén extemátust létesített, li azt jelenti, hogy a szülői ház- [ távol élő tanulóknak már nem ül hazautazgatásokka] tölteni éjükét, több jut a másnapi felszülésre. A nagy lekötöttség ellenére sem nyagolták azonban el a nevelés tanulás „lírai” oldalát. A KISZ- írvezet jól mozgósítja tagjai ján az iskola ifjúságát. Lendü- icsen készülnek a már hagyományossá vált gyulai Ékkel Diáknapokra, melyen énekkel, népi tánccal, hangszerszólókkal, szavalatokkal sőt egyéni irodalmi alkotásokkal is szerepelnek majd. Mind több tanuló kapcsolódik be a művelődési otthonok és irodalmi színpadok életébe is. Nem szünetelnek az egyéb tennivalók sem. A tanév első felében szakköri és politechnikai kiállítások, kulturális rendezvények és sportbemutatók szerepeltek. A gimnáziumban a nyárra is gondolnak már. Az év végi kirándulásokra, honismereti túrákra valamennyi osztály jelentkezett és a vakáció idején három váltásban vesznek részt a tanulók bakonyi táborozáson. r-ő — ni az olvasónak. Szeretnéiuk hinni, hogy sikeresen. S. E. Fotó: Demény évszázadokkal ezelőtt észleltek. A leghevesebb járvány 1918—19-ben volt, amelyet annak ideién „spanyol járványnak” is hívtak, mert spanyol földről indult ki. A „spanyol” az egész világon szedte áldozatait. Európában két és fél millió, a földkerekségen mintegy húszmillió ember életét követelte. A nagy járványok közti időben előforduló influenza azonban gyakran lényegesen enyhébb lefolyású és csak ritkán jár életveszélyes szövődményekkel. Mi okozza és hogyan terjed 7 Csak 1953-ban sikerült megtalálni a kutatóorvosoknak az influenza kórokozóját, az influenzavírust. Kiderült az is, hogy az influenzát okozó vírusnak sok változata van és ez a magyarázata annak, hogy az egyik vírusfertőzés enyhe náthát, a másik súlyos általános tüneteiket okoz. A fertőzést okozó vírusok a beteg emberről száj- vagy orrváladék, köhögés, tüsszentés útján aprócska cseppekben kerülnek a levegőbe, honnan az egészséges ember légútjaiba jutnak. A betegségtünetek a fertőzést követő 1—3 nap múlva jelentkeznek. Ha a vírusok a szervezetben kellő mennyiségben elszaporodtak: hidegrázás, láz, fej-, végtag, és Izomfájdalmak jelentkeznek. Gyakori a kínzó köhögés is. Attól függően, hogy a fertőzést milyen vírusfajta okozta és, hogy milyen a fertőzött ember általános állapota, védekezőkészsége: enyhe nátha vagy súlyos Lengyel hegedűművész estje Békéscsabán Lengyel hegedűművész adott hangversenyt a közelmúltban Békéscsabán Krzysztof Jakowi ez személyében. Fiatal, mindössze 25 éves, ki előtt még számos kérdés áll és vár megoldásra. Egy azonban már bizonyos: hegedülni megtanult Arról mi nem tehetünk, hogy az utóbbi -koncertünkön magyar hegedűs, Kocsis Albert zen- gőbben, melegebb hangszínnel szólaltatta meg Bach: C-moll szólószonátáját, melynek élménye azóta sem halványult el emlékezetünkben. Az Is igaz, hogy Bachot mindazoknak játszaniuk kell, akik a pódiumot választják élethivatásul. Ehhez a pályához Jakowicz sok jó adottsággal rendelkezik. Műsora is igen jól — crescendo formában — volt felépítve. Határkövei Bach és Bartók. Locatelli szonátájának édeskés íze az Ysay-féle átdolgozásnak köszönhető. Szerencsére ezt az előadó nem használta ki, nem akart vele hatást .elérni. Számunkra különösen sokat mondott a lengyel zeneszerző, Symanowsky műve, ki maga is hegedűvirtuóz volt, s így érthető, hogy gondolatait a hegedű anyanyelvűn tudta a legpontosabban kifejezni. Nagyon jó kezű, biztos fogású hegedűs kell ahhoz, hogy a műben gyakori kettős fogásokat ilyen tisztasággal és ilyen bravúros módon oldja meg. A fiatal Jakowicz ennek eleget is tett. Alkalmunk volt megcsodálni szinte véget nem . rő, gyöngyöző tremolóit; Ravel és Bartók műveiben élvezhettük kristálytiszta üveghangjait Is. Bartók remekműve, a Román táncok eredetileg zongorára készült s az átiratból a hegedűsök elsősorban a hegedűhatást, a hegedűszerűséget keresik. így történt most is, amikor az utolsó részben a dallamvonal elhalványult és — sajnos — a lényegtelen elem vált lényegessé. Az ifjú művész 2 éve koncertezik. Járt a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Bulgáriában. Hazánkban most volt először, s innen Olaszországba készül. Szeretnénk még róla sokat hallani, de még inkább őt magát hallgatni. A lengyel hegedűs-iskola szép ígérete. Az est közreműködője, Werner Mária műsorszámai igényességét tükrözték. Paradisi, bemelegítőnek semmiképpen nem mondható első száma után Mozart: Éj királynője áriáját adta elő lenyűgöző hatással. A műsor második részében Liszt: Ha álmom mély című dala és Erkel: La Grange áriája, majd Verdi: Othelló című operájából az Ave Maria hangzott el. Mindhárom mű előadásával kitűnő adottságait csillogtatta. Az est harmadik szereplője Bálint Ágnes zongorakísérő volt, aki a valóságban azonban sokkal több annál. Olyan feladatokat oldott meg, mint Mozart- és Erkel-mű- vek zenekarainak utánzása, életre- keltése. Mindkét szólista méltányolta kiváló teljesítményét, amikor a tapsokra együtt jöttek visz- sza. Sárhelyi Jenő hasmenéses állapot képét mutatja a betegség. Hogy előzhetjük meg? Súlyos influenzajárvány idején a beteget vagy otthon, vagy fertőző kórházi osztályon el kell különíteni. Az elkülönítés biztosan hatékony tényező a járvány továbbterjedésének gátlásában. Városban, villamoson, autóbuszon, színházban, moziban, iskolákban — de mindenekelőtt a munkahelyeken — mindig akad egy-egy tüsszögő, meghűlt ember, aki aztán „gondoskodik” a fertőzés továbbterjesztéséről. Külön gondot okoznak az úgynevezett „vírusgazdák”, akik vagy egyáltalán nem, vagy csak igen enyhe tünetekkel betegszenek meg, mert maguk speciális védettséggel rendelkeznek, viszont a védettséggel nem rendelkező embert erőteljesen fertőzik. E tények ismerete különösen azért fontos, mert az enyhén náthás ember családjában lévő csecsemő vagy legyengült beteg, esetleg idős ember komolyan veszélybe kerülhet. Ezért a náthás ember sohase menjen látogatóba olyan házhoz, ahol csecsemő van, ha viszont otthon saját gyermekével érintkezik, vegyen fel orra, szája elé gézből vagy zsebkendőből, esetleg vékony, több rétegű tiniből készült „maszkot”. Hűléses állapotban szigorúan tilos kórházban látogatást tenni. Magától értetődűen különösen vonatkozik ez a látogatási tilalom a szülészeti és gyermekosztályokra. A felnőtt egészséges ember ugyanis köny- r.yűszerrel, akár „lábon elhord” egy olyan lázas hűléses hurutot és két-három nap alatt kigyógyul belőle, amely a csecsemőnek vagy legyengült szervezetű felnőtt betegnek, aggastyánnak életébe kerülhet. A teljesség kedvéért meg kell említenünk a hűlés jelentőségét is. Noha a közelmúltban végzett vizsgálatok kétséget kizáróan igazolták, hogy a hűlés egymagában — tehát vírus nélkül — nem okoz fertőzést, mégis biztos: a meghűlés elősegít) a vírusok szaporodását és így a betegség kialakulását. Ezért indokolt, hogy télen orrunkon keresztül szívjuk a levegőt, így ugyanis megszűrődik és felmelegszik, valamint kellő páratartalommal telítődik a légcsövünkbe jutó levegő. Fontos továbbá még, hogy talpunkat, lábfejünket lehetőleg melegben tartsuk, tehát télen hordjunk meleg lábbelit. Dr. Sz. A. Fanyar história Pásztoróra Párizsban. Albert Boiret 39 éves agglegény, inkább csak a társaság kedvéért, odave- tőleg megkérdezi kis barátnőjétől, egy Párizsban tanuló német diáklánytól: „És mi a véleményed Hitlerről, drágám?” — „Persze tudom, hogy tinektek sok bajt okozott, nekünk azonban felépítette az autobahn-hálózatot”. A férfit felbőszítette a diáklány kijelentése, és „Mars ki innét!” felkiáltással kidobta nemcsak a re- kamiéról, de a lakásából is, méghozzá olyan eréllyel, hogy a leány panaszt emelt a rendőrségen. Egy párizsi bíróság száz frank pénzbírságra ítélte a férfit,
