Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

1965. február 3. 6 Szerda Legfőbb feladat: A minőségi színvonal emelése, a termelékenység és exportra termelés fokozása a szövetkezeti iparban is Nyilatkozik Szamosi Pálné, az OK ISZ főosztályvezetője Az elmúlt éveikben jelentős mértékben növeíkedett a kisipari szöveitikezeteik szerepe az ország népgazdasági terveinek teljesíté­sében. A szövetkezetek múlt évi eredményeiről, az idei tervfeiada- tokról, valamint a Békés megyei szövetkezeti ipar fejlesztési tervé­ről az OKISZ budapesti központ­jának tervosztályán érdeklőd, tünk. A kérdésékre Szamosi Pál­né, a tervosztály főosztályvezető­je és Karlovits János, a beruházá­si osztály vezetője válaszolt. —- Mielőtt a kisipari szövetke­zeitek eredményeiről és terveiről szólnék, el kell mondanom, hogy az országos célkitűzéseket tekint­ve, a múlt évben számos nagysze­rű eredmény született, különösen a globális tervfeladatokait tekint­ve. Országosan szövetkezeteink mintegy 5,5 százalékkal tel­jesítették túl termelési tervü­ket, ami az előző évi hasonló tervhez képesít 111,3 százalékos termelés­növekedésit jelent. Ezeknél a szá­moknál még szemléletesebben fe­jezi ki munkájuk népgazdasági jelentőségét a pénzértékben kife­jezett tervteljesítés. Csaknem 13 milliárd 157 millió forint értékű munka helyett — mintegy másfél milliárd forint értékűnél végeztek többet, mint tavalyelőtt. Rendkí­vül jelentős eredménynek számít — mondotta Szamosi Pálné elv­társnő —, hogy többek közt nem­csak túlteljesítették exporttervei­ket (csaknem 118 százalékot értek el), hanem pontosan 120,4 száza­lékkal növelték is exporttermelé­süket. Igen értékes eredmény a helyiiparpolitikai, azaz a lakos­ság számára végzett munkák pon­tos teljesítése, sőt — ami azelőtt szinte lehetetlennek: tűnt megvaló­sítani országosan —, az ossz helyi- iparpolitikai ■ terv másfél százalé­kos túlteljesítése; ezen a terüle­ten 12 százalékos termelésnöveke­dés volt. Külön figyelmeit érdemel az említett adatokat szemléltető egyik helyiiparpolitikai eredmény, amit az építőiparban értek el. Az elmúlt évben összesen 5850 új la­kást építettek a ktsz-ek, ezerrel többet, mint tervezték. — Fontos termelési tényező a szövetkezeti iparban is a terme­lékenység emelése. Hogyan ala­kult ez tavaly? — Röviden szólva örvendete­sen — folytatta Szamosi Pálné. — Ezt a tervet 105,3 százalékra tel­jesítették a szövetkezetek, s ez a növekedése a termelékenységnek eredményezhette például az em­lített szép teljesítményt az építő­iparban, ahol a termelésnöveke­dés 92 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből és csak 9 százaléka a létszámnöve­lésből. — Mi az. ami változást ered­ményezett a szövetkezeti ipar szerkezetében, illetve termelési profiljában? — Elsősorban az exportra ter­melés foikozódásia, valamint a he- iyiiparpolitikai munkák fellendü­lése. Egy év alatt csaknem 400 mil­lió forint értékkel exportáltak többet a szövetkezetek, mint az előző gazdasági évben, s 240 mil­lió forint értékű munkával vé­geztek többet a lakosság számára. Az utóbbi eredmény elérésében több tényező közt jelentős mér­tékben hatott az a tény is, hogy nagyarányú beruházások történ­ték, amik részben az idén is foly­tatódnak. — A helyiiparpolitikai beru­házásokat tekintve országo­san is első helyen áll a Bé­kés megyei szövetkezeti ipar — vette át a szót Karlovits János, a beruházási osztály vezetője. — Csupán ebben a megyében 16 mii. lió 700 ezer forint értékű beruhá­zást kaptak tavaly a szövetkeze­tek, amelyből — s ez egyedülálló­an magas összeg — 10 millió fo­rintot a megyei tanács biztosított. Ebből a beruházási keretből épül­nek többek közt azok a szolgálta­tóházak a megye városaiban, amelyek egyenként körülbelül fél­millió forintba kerülnek, s átadá­sukra az idei év első felében ke­rül sor. Ami az ez évi beruházá­sokat illeti, most az előző jelentő­sebbek után, érthetően, kisebb ér­tékűek lesznek. Mintegy négymillió 800 ezer forintot fordítanak az állóalapok, fő­ként az építőipar gépesítésé­nek biztosítására, amelyhez még jelentős összegek járulnak a ktsz-ek egyéb anyagi forrásaiból. — Amint az idei népgazdasági terv mutatói alapján ismeretes, a termelési érték viszonylag mini­mális növelése mellett fontos strukturális változás lesz a ter­melésben a szükségleteknek meg­felelően. És ez döntően meghatá­rozza idei termelési feladatain­kat — vette át a szót ismét Szamosi Pálné főosztályvezető. — összesen két és fél százalékos ter­melésnövekedés teljesítése vár a szövetkezetekre, míg a tavalyi tervben ez lényegesen magasabb volt. Konkrétan a változások azt jelentik, hogy gyakorlatilag a munkáslétszámnak növelése nélkül, a termelékenység fo­kozásával a visszaesést meg­akadályozva fogják tartani az eddigi termelékenységi szín­vonalat. Folytatódik az ipartelepítési programnak megfelelően a fővá­rosi ktsz-ek egységeinek vidékre helyezése, ami például az elmúlt évben 1500 dolgozó számára adott munkát Budapesten kívül. To­vábbá csökkentik a belkereske­delem számára történő áruértéke­sítés volumenét, ami a konfekció­ruhaiparban 8,5 százalékos érté­kesítés csökkenést jelent. Az eddigi tervek teljesítésével a tapasztalatok szerint rendkívül jelentősek voltak a különböző szövetkezeti versenymozgalmak. Most, hogy egyik legfőbb feladat­tá a minőségi színvonalak emelé­se, a lehetséges legjobb munka- szervezési megoldások kidolgo­zása vált, különösen fontosak ezek a munkaversenyek, amelyek a szövetkezeti ipar dolgozóit hoz­zásegíthetik terveik teljesítéséhez — fejezte be nyilatkozatát Sza­mosi Pálné. Wegroszta Sándor A Várpalotai Szénbányászati Tröszt FÉRFI MUNKAERŐT VESZ FEL 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 q ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régebbi tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet folyamatosan a Várpalotai Szénbányászati Tröszt munkaügyi osztályán. 27 Hangulat Emésztette magát a természet. Az eső lassan folyt a fák hideg kergén, lemosva a nyári port, egy meleg időszak eltörölhető emlékeit. Kihaltnak számítottak az utcák, az emberek most mel­lékesek voltak, különben is szürkék és unalmasak. Még szél se fújt, mozdulatlan volt az eső, hideg és roncsoló. Egy búsko­mor pók összeszaggatott hálójá­nak utolsó fonalára akasztotta fel magát. A vonatok segély­kérő sivításai belejajdultak az égbe, csillagokat keresve, de nem találva. Fájdalmas mosoly­ként gyűrűztek a tócsák, a csend uralta a várost. Sáros, vízszagú hideg csend. Ember jött mesz- sziről, még nagy út volt előt­te. Ránézett néha a csalóka csil­logást sugárzó meztelen fákra. Arra gondolt, hogy a keze össze­fagyott és érezte, mint folyik az eső a mellén végig, jeges érin­téseként az ősznek. Még két ki­lométer. Cipője cuppogott, a víz pedig könnycseppeket varázsolt mozdulatlan arcára. Tovább ment a lucskos, csúszós, végte­lenbe futó járdán. Egy nagy lapulevél alatt súlyos betegen, lázálmokkal harcolva feküdt egy katicabogár. Már nem tudta mit csinál, utolsó energiájával előmászott a levél alól. Valaki felemelte, kicsi gyerekkéz tar­totta és vékony hangocska szó­lalt meg. Katicabogárka, szállj fel az égbe, mondd meg... — Ka­tica meg se moccant, talán csak a halál tudta, mi történt, eltűnt ez a parányi kis élet. A gyerek bosszús lett a nagy mozdulat­lanságra és eldobta a bogarat. Azt felkapta a kis patak, majd egy teherautó az aszfalthoz la­pította. Tragédia • volt, csendes, hír nélküli. Gonosz volt min­denki, árvák a házak, a fák. Az eső azonban csak esett, el­feledve embereket, életeket, érzelmeket. De lehet, hogy csak én vagyok \sszkedvü. Huszár Gabriella A tsz-közgyulések határozatképességének megállapításáról Ki vezetheti a közgyűlést? — A Legfőbb Ügyészség állásfoglalása A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek közgyűlése a vonatko­zó jogszabály értelmében csak akkor határozatképes, ha a tagok kétharmad része jelen van. Mi­vel helyenként előfordul, hogy a tagok jelentős részének távolma­radása határozatképtelenné teszi a közgyűléseket, s. ezzel akadá­lyozza a termelőszövetkezet mű­ködését, több javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a ha­tározatképesség megállapítását szabályozó rendelkezéseket tá- gabban kellene értelmezni és al­kalmazni. A javaslattevők úgy vélték, hogy a határozatképesség megállapításához a munkában rendszeresen részt nem vevő ta­gokat figyelmen kívül kellene hagyni. Javaslatukat azzal a tény­nyel is támogatták, hogy ez a tájr gabb értelmezés, illetve figyél- men kívül hagyás legnagyobb részt ugyanis csak az idős, nyug­díjas, munkaképtelen tagokat érintené, minthogy a tapasztalat szerint ezek maradnak leginkább távol a közgyűlésektől. E javaslatokkal kapcsolatban a ’egfőbb ügyészség állásfoglalása határozottan leszögezi, hogy a közgyűlések határozatképességé­nek, illetve az erre vonatkozó jogszabályoknak ilyen értelme­zése törvénysértő. Az indoklás rámutat, hogy a rendes tagok kö­zött szervezeti jogok terén kü­lönbség nincs. A tagok kötelezett­ségeinek megállapítása nem áll összefüggésben a tagsági jogvi­szony ismérveivel és a kötelezett­ségek tényleges teljesítéséből nem lehet következtetést levonni a tagsági viszony fennállására, vagy hiányára, valamint a tagsá­gi viszonyon alapuló jogok mér­tékére. Az öreg, munkaképtelen, illetve nyugdíjas tagok esetében a jogoknak a munkavégzés mér­tékéhez való kapcsolásából sem lehetne olyan következtetést le­vonni, hogy a munkában való részvétel hiánya a tagsági köte­lezettségek elmulasztásának mi­nősül és a tagsági viszony hiá­nyosságát eredményezi. A vonat­kozó jogszabály a legjobb képes­ségek szerinti részvételt írja elő, ezek a tagok pedig munkaképte- ’enek, vagy legalábbis ez feltéte- 'ezhető, illetve a korhatár eléré­séig munkavégzési kötelezettsé­güket már teljesítették. A köz­gyűlés határozatképességének csak a dolgozó tagok jelenléte alapján való megállapítása, tehát a munkaképtelen tagok figyel­men kívül hagyása a termelőszö­vetkezetek megalakulását követő időtartam növekedésével mind antiszociálisabb lenne, mivel egy­re több tag a termelőszövetkezet­ben végzett munka után öregszik meg, vagy veszti el a munkaké­pességét. A jogszabályok számításba vet­ték azt, hogy a közgyűlés eseten­ként a tagok nagyobb arányú tá­volléte miatt határozatképtelen, ezért megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a termelőszövetkezet leg­magasabb vezető szerve, a köz­gyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben ilyen esetekben is meg­hozhasson minden olyan határo­zatot, amely a termelőszövetke­zet folyamatos működéséhez szükséges. A rendelkezések sze­rint a közgyűlés határozatképte­lensége esetén legkésőbb 30 na­pon belül azonos napirenddel újabb közgyűlést kell összehívni, amely a jelenlevő taglétszámtól Tiggetlenül határozatképes, ki­véve a minősített többség dönté­sére fenntartott ügyeket. Az is­mételten összehívott közgyűlésen is meghozható bármilyen határo­zat, amely a termelőszövetkezet folyamatos működésének biztosí­tásához szükséges. Dönthet az ilyen közgyűlés például még a tervek és a zárszámadás elfoga­dásáról is. A minősített többség­re fenntartott ügyek olyanok, amelyek eldöntése a szövetkezet működésében a napi ügyeknek nagyobb jelentőségű változást, vagy egyéb hatást idézhet elő — például alapszabály megállapítá­sa vagy módosítása, döntés a ter­melőszövetkezet egyesüléséről, •.•?zc*őséifi és ellenőrző bizottsági tagok elmozdítása, vagy vissza­hívása stb. — Ezért fontos érde­kek fűződnek ahhoz, hogy az ilyen ügyek a tagság viszonylag nagy hányadának egyetértésével kerüljenek eldöntésre. Végül rámutat a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása arra is, hogy a közgyűlés határozatképes­ségének elősegítéséhez a jogsza­bály-rendelkezések ismerete és alkalmazása mellett a szövetke­zeti és irányító szervek nem hagyhatják figyelmen kívül a szükséges politikai nevelő mun­kát sem, a tagság felvilágosítá­sát, alapos tájékoztatását, a szö­vetkezeti demokrácia általános erősítését. Mezőgazdasági termelőszövet­kezeteink szervezeti működésé­nek gyakorlatában helyenként észlelhető, hogy a közgyűlést nem az elnök vagy helyettese vezeti, hanem úgynevezett „közgyűlési” elnök, esetleg a vezetőségen js kí­vülálló személy. Az is előfordul, hogy közgyűlési elnökként a szö­vetkezet rendes tagjainak körén is kívülálló személy — általános iskolai igazgató, községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke stb. — jár el. Ez a gyakorlat, te­hát a szövetkezettel rendes tag­sági viszonyban nem álló sze­mély közgyűlési, elnöki feladat­körben való eljárása, mint a Leg­főbb Ügyészség állásfoglalása határozottan rámutat, ugyancsak nem egyeztethető össze az érvény­ben lévő törvényes rendelkezések­kel. A termelőszövetkezet elnökének kizárólagos közgyűlési elnökségi jogköre és feladatköre ugyan nem állapítható meg a jogszabályok­ból, következésképpen nincs ki­zárva az a lehetőség, hogy a köz­gyűlést nem az elnök, hanem más személy vezeti. Figyelemmel azon­ban arra, hogy e megbízatás, il­letve feladat a termelőszövetkezet legmagasabb szintű, legszélesebb hatáskörű vezető szervének törvé­nyes és alapszabályszerű gyakor­lása, csak a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban álló személy­től várható el és követelhető meg, továbbá mivel az előírások sze­rint szavazati joggal is rendelkez­nie kell, nyilvánvaló, hogy közgyű­lési elnök csak a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban álló személy lehet. A közgyűlési el­nöki megbízatásnak törvényesnek és alapszabályszerűnek kell len­nie. A termelőszövetkezet elnöké­nek és az őt helyettesítő elnökhe­lyettesnek ilyen jog- és feladat­köre tisztségénél fogva kétségte­len, rajtuk kívül más tagokra nézve azonban — a vezetőségi ta­gokat is ideértve — ez nem álla­pítható meg. Ezért ilyen megbí­zatásnak alapja csak a közgyűlés esetenkénti elhatározása lehet. Annak sincs akadálya, hogy ezt a kérdést a termelőszövetkezet alapszabályban szabályozza. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom