Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-02 / 27. szám
1#65. február 2. 2 Kedd A KGST kiállítása Prágában a KGST XIX. ülésszaka alkalmából szabványkiállítás nyílt meg, amelyet megtekintettek az ülésszak résztvevői is. Képünkön balról jobbra: Faggyejev, a KGST titkára, Takác csehszlovák építésügyi miniszter, Jaroszewicz, a lengyel KGST- küldöttség vezetője és Apró Antal miniszterelnök-helyettes. (Tdefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) iviiiiimraiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiHiiiiiiiitiiiiiiiiiimiiiiiiiuiiiimiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiumiiiiiitiiiiiiiiiumiiimiiiiHiMiiiiiiKii Nasszer fogadta a kongói forradalmi kormány vezetőjét Frol Krtzlovot kedden temetik Moszkva Mint már jelentettük, szombaton 57 éves korában elhunyt Frol Kozlov, az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja. A temetés lebonyolítására alakított kormánybizottság közölte, hogy Kozlov holttestét a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában ravatalozzák fel. A temetés kedden lesz a moszkvai Vörös téren, a Kreml falánál. (MTI) * • Kairó Nasszer elnök szombaton este fogadta Christophe Gbenyét, a kongói forradalmi kormány elnökét és Thomas Kanzát, a kormány külügyminiszterét. Gbenye az egyiptoma elnökkel folytatott tanácskozás után tájékoztatta az újságírókat a legújabb kongói fejleményekről. Leleplező nyilatkozatot tett Henri Spaak belga külügyminiszternek arról a próbálkozásáról, amellyel igyekezett árulásra bírná a kongói forradalom vezetőit. Elmondotta, hogy a belga külügyminiszter felajánlotta a kongói miniszterelnöki bársonyszéket, ha a forradalmi kormány tagjai az ország gazdasági erőforrásait kiszolgáltatják Belgiumnak. Gbenye beszámolt az amerikaiak hasonló próbálkozásáról is. Mint mondotta, „mii ezt az alkut — mint Lumumba követői — határozottan visszautasítottuk, mert az ország erőforrásait magának a kongói népnek kell felhasználnia”. '^VWVWWV\.AA^VWWVWVWWVWVWWW>A»VWVVVWVWVWVWWWWVW\« Trettner tábornok atomaknazár terve Katonai államcsíny Laoszban nyilvánosságra kerülésekor az európai szocialista és kapitalista országok közvéleményében egyaránt óriási felháborodást váltott ki. Trettner javaslata szerint ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK)-nak az NDK- hoz és a Csehszlovákiához kapcsolódó határmenti területein nukleáris aknazárat létesítenének. A határ mentén telepítendő 0,5—100 kilo- tonna hatóerejű atomaknák ötven kilométeres körzetben — tehát a Kiel—Rostock, illetőleg Passau—Ceské Budejo- vice városok között húzódó száz kilométer szélességű sávban (lásd térképünkön az 1-es számmal jelölt zónát) halálos sugárzási okoznának. Ez övezet peremétől számított további száztíz kilométeres körzetben (térképünkön a 2-es számmal jelzett zónában) pedig magas radioaktív fertözöttségű övezet jönne létre. E nyilvánosságra került terv is jól tükrözi, milyen veszéllyel járna, ha a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekhez juttatnák. A berlini hős Szibériában él Vientiane Vientianéban vasárnap este katonai államcsínyt hajtottak végre. A puccsban — a Reuter jelentése szerint — magasabb beosztású „fi. atal” tisztek vezetésével a vezérkar közvetlen parancsnoksága alatt álló két század és a 17. dandár katonái vettek részt. A lázadó alakulatok megszállták a rádió épületét és — helyi idő szerint este fél 9 órakor — közleményben jelentették be, hogy „forradalmi bizottságot” alakítottak. A lakosságot felszólították, hogy őrizze meg nyugalmát. A rádióban ezután katonai indulók és a forradalmi bizottság újabb közleményed váltogatták egymást. Boun- leut Sykosy ezredes, a puccs egyik vezetője kijelentette: a vezetése alatt álló csoport Souvanna Phou- ma miniszterelnököt nem kívánja eltávolítani tisztségéből. Céljuk a hadsereg megerősítése és ennek biztosítása érdekében bizonyos változásokat akarnak végrehajtani a főparancsnokságban. Az első, egymásnak ellentmondó jelentésekből nehéz világos képet alkotni a helyzetről. Feltéte- lezhetőleg a jobboldali erők egymás közötti torzsalkodásáról van szó. A nyugati hírügynökségek megjegyzik, hogy Bounleut Sykosy tsz Egyesült Államokban nyerte kiképzését. De ugyancsak jobboldali érzelmeiről ismeretes a puccsal szemben álló Khouprasith Abhay tábornok, helyettes vezérkari főnök, akinek csapatai hétfőn hajnalban a fővárostól mintegy 15 Bonn (MTI) Miközben világszerte erősödik a tiltakozás az ellen a bonni álláspont ellen, hogy ez év május 8-a után elévültnek tekintik a náci bűntetteket, Bucher igazságügy- miniszter egy rádiónyilatkozatban ismét leszögezte: a leghatározottabban ellenzi az elévülési határidő meghosszabbítását, majd azt hangoztatta, hogy az NSZK „nem hajolhat meg külföldi nyomás” előtt” és „nem térhet él az 1871 óta érvényes jogrendtől”. Az igazságügyminiszter ezután az Egyesült Álla'mokban nemrég lezajlott elévülés-ellenes tüntetésekre célozva kijelentette, „ha most nagy tüntetésekkel és tiltakozásokkal olyasmire akarnak kényszeríteni bennünket, ami ellentmond jogrendünknek, akkor véleményem szerint jogos a kérdés: mit tettetek ti a németek ellen elkövetett bűntettek megtorlására?” kilométernyire lévő Chainamóból Vientianéba indultak, hogy „helyreállítsák a rendet”. Az első ösz- szetűzésre Vientianétól három kilométernyire került sor, ahol a puccsista alakulatok úttorlaszo- kat emeltek. A Reuter jelentése szerjnt két katona életét vesztette. A főváros ellen vonuló osztagot Thonglith ezredes vezeti. Neve szerepelt ugyan azoknak az ezredeseknek a névjegyzékén, akik — a rádióban felolvasott közlemény szerint — támogatják az államcsínyt, ő azonban saját maga cáfolta ezt meg hétfőn hajnalban, amikor Khouprasith Abhay tábornok csapatai élén Vientiane visz- szafoglalására indult. Á le,gújal>tt,jelentések szerint a „felmentő osztag” megérkezett a fővárosba. A kék . sálat viselői puccsista katonákat és a narancs- sárag színű sálat viselő Khouprasith Abhay-féle egységeket csak néhány száz méter választja el egymástól, de jelentősebb összetűzésekre eddig nem került sor. Souvanna Phouma herceg, miniszterelnök vasárnap este a királyi palotában keresett menedéket. Az épületet Khouprasith Abhay harckocsijai őrzik. Az AP „megbízható forrásból” származó értesülése szerint Souvanna Phouma hétfőn délelőtt kétórás tanácskozást tartott a puccs vezetőivel és a hadsereg vezető tábornokaival. Állítólag megállapodás jött létre, amely szerint a lázadók feladják állásaikat. További részletek még nem ismeretesek. (MTI) — Ha az elévülési határidő után néhány náci bűnös még büntetlen maradna — folytatta Bucher —, akkor ezért nem a németeket terheli a felelősség, hanem a szövetségeseket, akik a háború után ostoba módon a kis nácikat üldözték politikai gondolkodásuk miatt, ahelyett, hogy a büntetőjog alapján felelősségre vonható nagy nácikat kutatták volna. Bauer hesseni főállamügyész viszont szembehelyezkedett az igazságügyminiszter véleményével. Bauer a Bonner Rundschau- nak adott nyilatkozatában hangsú. lyozta, rejtély, hogy az igazságügy- miniszter miért tartja alkotmányellenesnek az elévülési határidő meghosszabbítását, holott a legfelsőbb alkotmányjogi bíróság már korábban hozott olyan határozatot, amely szerint az elévülési határidő meghosszabbítása nem ütközik az alkotmányba. A Harmadik Birodalom bukása című könyvében Csujkov marsall beszámol egy katonáról, aki a berlini csata legforróbb pillanatában élete kockáztatásával megmentette egy német kislány életét. Nyikoláj Massa- lov gárdaőrmester volt a hős katona. Tettének emlékét őrzi a Berlin-Treptowban felállított szobor. Él-e még ez a bátor férfi? Mit mond őmaga saját hősiességéről? Viktor Tyomin szovjet újságíró Szibériába repült és a Kerne revo-terület Tyasin falucskájában felkereste Nyikoláj Mas- salovot • Nyikoláj Ivanovics Massalov jelenleg gondok a helyi óvodában. Pontosan úgy néz ki, mint ahogy én is elképzeltem őt: magas, izmos vállakkal, markáns arcvonású, fekete, szúrós szemű, amellett szerény, mondhatnám félénik. Késő éjszakáig beszélgettünk a volgai harcokról, a Berlinért vívott csatáról, kicseréltük ismereteinket régi harcostársakról. De különös érdeklődéssel hallgattam a veterán elbeszélését, hogyan mentette meg a német kislány életét: „Egyre elkeseredettebb lett a Berlinért vívott harc. Minden utcát, minden teret a németek zárótüze tartott ellenőrzés alatt. Minden házat rohammal kellett elfoglalni. Azon a reggelen a támadó csapatok által képzett él elején foglaltunk állást. A Reichstagtól talán 400 méter választott el bennünket. Egy macskaugrás, de ez a macskaugrás a szakadékon keresztül vezetett. Aki nem fedezte elég jól magát, azt a németek elintézték... Döntő rohamra készültünk. Az ezred politikai helyettese kiadta a parancsot, a zászlót vigyem előre a csatorna partjára, ameddig előőrseink már előnyomultak. Két társammal együtt végrehajtottam a parancsot. Amikor megérkeztünk, jelentkeztünk az ezredparancsnoknál. Távcsövével éppen a túlsó partot szemlélte. Hirtelen gyermeksírást hallottunk. Lágy hangon, németül hívta az édesanyját: „Anyuka, anyuka!” Megmerevedtünk és csodálkozva néztünk egymásra. Nyilvánvalóan mindannyian egyet gondoltunk, hogy tévedtünk. Ebben a pokolban csak nem hagytak itt egy gyereket? De ismét hallottuk a sírást: „Anyuka, anyuka!” A kisgyerek hangja olyan rémült és olyan könyörgő volt. hogy az embernek szinte belefájdult a szíve. Az ezredparancsnokhoz léptem: „Kérek engedélyt, hogy a gyereket megmenthessem.” A parancsnok rám nézett: „Rendben van, de vigyázzon magára!” Átadtam a zászlót és óvatosan kimásztam a fedezékből. Rögtön arra gondoltam, hogy a gyeA bonni igazságügy miniszter ismét elutasítja az elévülési határidő meghosszabbítását
