Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

1985. január 21. Csütörtök ^Oasáraap délelatt a Balassiban Minden második vasárnap dél- | Együttes címmel kitüntetett báb- I előtt különösen hangos, zajos a csoport ‘ februárban a Balassi békéscsabai Balassi Művelődési ' Táncegyüttest kíséri Olaszország- j Kezdődik az elő adás, siessünk! ba, és a szicíliai Agrigentóban elő­adásokat tart. Ezzel magyarázható az a törekvésük, hogy jó hírüket Lenkefi Konrád magyaráz. Born Miklós a kör közepén. Közben már Agrigentóra gondol­nak ... • Igényesebb nevelést, szervezést Otthon. Ilyenkor elsősorban az általános iskolások keresik fel az otthont, melynek nagytermében kéthetenként rendezik meg a bér- letezett földrajzi előadásokat, me­lyet rendszerint az előadáshoz kapcsolódó tudományos, többször pedig izgalmas játékfilm követ. Ezekre a földrajzi előadásokra és filmvetítésekre 200—250 gyermek jár. A bérlettulajdonosok száma 250. Vasárnap délelőtt az óvodások is szívesen eljárnak a Ballasiba, ahol Kávási Ferencné a szakkör vezető óvónője. A mintegy 40 „törzsvendég” ilyenkor érdekes vetélkedőkön vesz részt, majd me­sét hallgatnak kellő áhítattal. Egy másik teremben a hírneves „Napsugár” bábegyüttest és veze­tőjét, Lenkefi Konrádot üdvö­zölhettük. Lenkefiék szorgalma­san készülnek olaszországi ven­dégszereplésükre. A Szocialista Kultúráért jelvénnyel és Kiváló tovább szeretnék öregbíteni ezen az útjukon is. A balassisták természetesen egyetlen vasárnap délelőtt sem hiányoznak az otthon tükörfalú, nagy próbaterméből. Ezúttal is Born Miklós, az együttes koreog­ráfusa és táncmestere vezette a próbát. Indulás Agrigentóba: feb­ruár 15. Az idő sürget, de lassan már az utolsó simításokat, csiszo­lásokat végzik az egyes táncokon, táncjátékokon. A csabai Balassi vasárnap dél­előtt is tartogat egy-két meglepe­tést, érdekességet a látogató szá­mára. Így volt ez most is, s meg­örökíteni érdemes. 8. E. Fotó: Demény (Tudósítónktól) A múlt héten tartotta vezetőség- választó taggyűlését a békéscsabai ipari tanuló-intézet szakszervezeti bizottsága. Szegedi Pál szb-titkár számolt be arról, hogy hogyan va­lósították meg a korábbi vezető­ségválasztáskor hozott határozato­kat. Eredményesen működnek az in­tézeti munka fejlesztése érdeké­ben szervezett különböző munka- közösségek, de az üzemek és az is­kola kapcsolata még nem eléggé hatékony. Ez kihat az oktatás fel­tételeinek biztosításéra. Többször tapasztalhatók lazaságok az üzem- látogatások során a munkafegye­lem terén is. A szocialista verse­nyekkel kapcsolatban megállapí­totta: a tanulók rendszeresen részt vesznek az országos versenyeken, de az utóbbi években kiemelkedő eredményt nem értek ed. Sokkal A felszabadulás 20. évforduló­jának méltó megünneplésére ké­szül megyénk is. A járások, vá­rosok, községek az év elejétől áp­rilis 4-ig tartó sokoldalú, változa­tos társadalmi programjában töb­bek közt különféle ismeretterjesz­tő előadások is szerepelnek a TIT és a Hazafias Népfront helyi szer­veinek a rendezésében. Az oros­házi járásban Pusztaföldváron, a Szenes úton és az újfalusi tanyán A magyar történelem legnagyobb szabadságharcai »című előadásso­rozatot tartják meg. Tótkomlóson a szocialista forradalom győzel­méről, a szocialista világrendszer kialakulásáról, a polgári és szo­cialista forradalomról lesz ismer­tetés. Békéssámsonban a dolgo­zók iskolájának konzultációs elő­adása keretében a következő elő­adások szerepelnek: Magyaror­szág fasizálódása a II. világhábo- | rú előtt, Munkások és parasztok I a Horthy-rendszer idején, A nyu­többot kell foglalkozni a verseny­re készülő fiatalokkal. A beszámoló további részében érintette a tanulók társadalmi munkáját, valamint a műszaki és a szépirodalmi könyvek vásárlá­sával eléírt eredményeket. Hiá­nyosságként állapította meg a szakszervezeti tagság nevelésében mutatkozó lazaságokat. — A szakszervezeti aktíváknak feltétlenül ismerni kell az intézet soron következő feladatait, s ezek teljesítésére, végrehajtásá­ra mozgósítani kell a dolgozókat, a tanulókat egyaránt. A beszámolót élénk vita követ­te. A felszólalók egyetértettek abban, hogy igényesebb nevelő- és szervező munkára van szükség. A tagdíjfizetést rendszeresebbé kell termi, javítani kell a munkafe­gyelmet és a tanulási fegyelmet. (háló) gáti imperializmus felelőssége a II. világháborúban. Csanádapácán hasonló programmal február, március és április hónapra a Ha­zafias Népfront három előadást tervezett. Csorváson Időszerű nemzetközi kérdések és Változá­sok a világ térképén, Gádoroson a pártházban a község felszaba­dulás utáni 20 esztendejéről tar­tanak előadást, Gerendáson ugyancsak a felszabadulás óta el­ért eredmények adják a témát. Kardoskút—fecskeparti tanyákon Felszabadulási és függetlenségi harcok hazánkban, Nagykopán­cson, a nők akadémiáján ugyan­csak a Felszabadulási és függet­lenségi harcok hazánkban, Nagy­szénáson pedig, a vasútmenti ta­nyai iskola előadássorozatában Magyarok a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban címmel tartanak a felszabadulás előzmé­nyeit ismertető közérdekű előadá­sokat. —hr— Ismeretterjesztő hetek rendezésével is készülnek a felszabadulás megünneplésére az orosházi járásban Aki mindent tud’... Pillanatfelvétel az. óvodásokról. Kevermesi úttörők írják Lapunk legszorgalmasabb úttö­rőtudósítói közé tartoznak a ke- vermesi pajtások. Az Expedíciós őrs riporterei a téli szünetben sem tétlenkedtek: leveleikben be­számoltak az úttörőcsiapatbain és a községben történt eseményeikről. Az Expedícióé őre helyettes ve­zetője arról tájékoztatott, hogy kollektívájuk karácsonyi ajándék­kal lepte meg a község egyik öregjét, Kiss nénit. „Két tányért és egy virágos porcelánfálat vásá­roltunk. Feldíszítettünk ^gy fe­nyőágat és az £rs tagjai közösein adták át az idős néninek” — írta Pál Mária. Az őrs egyik tudósítója, Lengyel Mária levelében azt közölte, hogy a téli szünetben az úttörők szépí­tették az őrsi naplókat. „Kevér­més króniikájá”-ba beragasztották a községről írt újságcikkeket és a legújabb fényképfelvételeket. A sportnaplóban megöröld telték a járási versenyen helyezést elért kézilabdázók és futballisták arc­képét. A szilveszter-délutánról Hevesi Aranka és Visy Márta pajtások így számoltak be: „A szülői mun­k?[közösség a tanulók részvételé­vel vidám szilveszter-délutánt ren­dezett, valamennyien jókedvűen búcsúztunk az óesztendőtől. Enni. és innivalóról, tomboláról sem fe­ledkeztek meg a szervezők. A szü­lőkből alakult zenekar az esti órákig húzta a taűpalávalót.” Az év utolsó napján jól érezték magukat az Expedíciós őrs tagjai, újévkor • azonban, mint írták — szomorúak voltak. Szabó Mariann Így tudósított: „Ezen a napon hal­lottuk meg, hogy Reich Péter bá­csi, a kevermesi önkéntes tűzoltó- testület alapító tagja 82 éves ko­rában elhunyt. 1904-beh szervezte meg az önkéntes tűzoltóegyesüle­tet, haláláig becsületes, áldozat­kész munkát végzett, s ezért több alkalommal kitüntették. Tulajdo­nosa volt a Tűzrendészed Érem arany fokozatának is. Temetésén részt vett Várhegyi Ferenc őr­nagy, a megyei tűzrendészeti osz­tály parancsnoka, Török Imre szá­zados, a járási tűzrendészeti al­osztály parancsnoka és Balogh Bé­la, a járási tanács osztályvezetője is. (d. s.) , Még jó in­dulattal sem lehet azt mon­dani a gádoro­sa Petőfi Ter­melőszövetkezetről, hogy itt sok a fiatal tsz-tag. Az átlagos életkor eléri az ötven évet, s a kiszeseket — akik tulajdonképpen ifjaknak számítanak — Zahorecz József üzemgazdász könnyen meg tudja számlálni egyik kezének ujjain. Nővekv*ő igények és q vándorból Szomorú és lehangoló ilyen sta­tisztikát megismerni. Annál is inkább, mivel az ember tudja, hogy a korábbi években szép számmal dolgoztak itt lányok és fiúk. 1961-ben még ifjúsági brigád is alakult. Csakhogy... A falu közel van a városhoz. Az ifjúság könnyen megismerhette az ottani életet, s maga is többre vágyott. Nőttek az igények, ezzel párhuzamosan pedig az elégedet­lenség. A rosszul gazdálkodó ter­melőszövetkezetben nem szívesen maradtak a falu ifjú títániai. Kü­lönösen az 1962-es zárszámadás után vették sokan a vándorbotot és odébbálltak. Az akkor épülő Orosházi Üveggyárban könnyen kaptak munkát, volt, aki távolabb is merészkedett. Jónéhányan Sze­geden, Békéscsabán és Budapes­ten helyezkedtek el. Aki szeren­csésebb volt, jól járt, szépen kere­Visszatérő fiatalok sett, s amikor látogatóba jött a falujába, eldicsekedett új ruhái­val, saját fizetéséből vásárolt holmijaival. Akik itthon morodfak Az okosabb gazdálkodás, a gé­pek térhódítása már 1963-ban lé­nyegesen jobb eredményt hozott a termelőszövetkezetben. Akik itt maradtak és továbbra is hűsége­sen dolgoztak, azok jól jártak. Néhányan szakmát is tanultak, gépet bíztak rájuk, s így még jobb lett a jövedelmük. Ezek a fiata­lok is dicskedhettek már a város­ban dolgozó társaiknak saját ke­resetükkel, mégpedig nem is meg­vetendő jövedelemmel. Sokaknak már nemcsak ruhára, hanem mo­torkerékpárra is tellett. Az itthon maradottak kettős szorgalommal dolgoztak az elmúlt évben is. Közülük a legjobban Jónás Julianna, Tóth Ilona, Lő­csei Sándor, Badár Sándor, Ko­vács Mihály és Szömörei László vált ki a legjobban teljesítmé­nyével. A termelőszövetkezet vezetősé­ge megbecsülte őket és kellően értékelte szorgalmukat. A jó munkára való ösztönzés sem ma­radt el. A fiúk minden 25, a lá­nyok pedig 20 munkaegység tel­jesítése után száz forint pré­miumot kap­tak. Aki pe­dig nem pénzt hanem terményt akart, választha­tott. A száz forint helyett 400 négyszögöl kukorica termését kaphatta meg prémium címén. A követelmény csupán a minőségi munka volt. A hazatérők A vonzás ereje most már a ter­melőszövetkezetben is megnőtt. Mert ugye, hiába jó a fizetés a városi munkahelyeken, ha távol keli lenni a szülői háztól, az ott­hontól, a barátoktól. Sok ifjút el­gondolkoztatott már ez az elmúlt évben. S a döntést az idei zár- számadási közgyűlés bizonvítja majd, amikor tíz fiatal újrafelvé- télében szavaznak a résztvevők. Liszkai István Cserebökényből tér haza, Jambrik István Szentesről, Szalai Sándor az útfenntartó vál­lalatot hagyja ott, Prozlik Antal a Pankotai Állami Gazdaságot. Sorolhatnánk még tovább azok­nak a fiataloknak a neveit, akik­nek a szíve hazahűz s visszatérnek a termelőszövetkezetbe. Az ered­mények, a tsz egyre jobb gazdál­kodása előbb-utóbb hasonló gon­dolkozásra készteti a többi fiatalt is. Egyre többen térnek vissza a falujukba, a közösségbe, ahol igazán otthon érzik masukat. • * Kasnyik Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom