Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
IMS. Január IV. 4 Hétszázh etvenötezren egy esztendő alatt a Kőrös Állami Áruházban Lassan mindenütt elkészül az elmúlt évről szóló jelentés. Az elmúlt év érdekességéhez tartozik például, hogy a békéscsabai Körös Állami Áruházat 775 ezren ke. resték fel egy esztendő alatt. Az áruház forgalma pedig meghalad, ja a 75 millió forintot. Ez pedig azt is jelenti, hogy 1963-hoz viszonyítva hat és fél százalékkal több árucikket adtak él. Az év slágercikke a lakástextil volt. Ebbe tartozik a színes gallon függöny, velúrszőnyegek. Sokat költöttünk öltözködésre is. Az orkán, kabátok, a művélúr és műarnti. lop fél, és hétnyoloados kabát kedvelt árucikke volt a lakosságnak. 1964-ben háromszor annyi bundát adtak él, mint a megelőző évben. Ha már a számoknál tartunk, érdekességként megemlítjük, hogy több mint 20 ezer pár nylon harisnya talált gazdára a Körös Állami Áruházban. Az iparcikkek közül több mint ezer televíziókészüléket, sok Lehel hűtőszekrényt, s különböző márkájú motorkerékpárt adtak el. A Körös Állami Áruház máris elkezdte az 1965. évi ^vásárlóigé- nyek kielégítését. Most van szezonja a textilutalványok beváltásának és kedvezően érezteti hatását a termelőszövetkezetek zárszámadása is. A helyes munkaszervezés a termelékenység színvonalának növelését segíti elő Napjainkban az egyre növekvő feladatok szükségessé teszik, hogy a vezetők hatékonyabban foglalkozzanak a munkaszervezési kérdésekkel, biztosítsák a munkafegyelmet és törekedjenek a munkakörülmények javítására. Mindezek alapvetően fontosak ahhoz, hogy a vállalatok a tervüket teljesítsék és növeljék a termelékenységet. A munkaszervezési kérdések nem egyformák, ezeket a vállalatok sajátossága szabja meg. Vessünk pillantást a tanácsi vállalatok életébe, gazdálkodásába. 1964-ben a termelés volumene egy-két vállalat kivételével emelkedett. Még nincsenek egészen pontos adatok, de már most megállapítható, hogy vannak olyan vállalatok, amelyeknél - jelentős lemaradás következett be. A teljesítménybérben dolgozók száma — az 1963. évihez képest — általában növekedett. A tanácsi iparban 1963-ban a munkáslétszám 75,3 százaléka, 1964 első 11 hónapjában pedig 81,5 százaléka dolgozott teljesítménybérben. A munkanormákra vonatkozó 22/1961. számú kormányrendelet végrehajtása a vállalatok többségénél kielégítő. Általános tapasztalat azonban, hogy a műszaki intézkedések sok esetben hiányosak. A veszteségidő-méré- sek száma az 1963. évihez képest nem nőtt, az értékelések esetenként elmaradtak. A vállalati átlagteljesítmény-százalékok egyes helyeken messzemenően magasabbak a 100 százaléknál. Tartósan magas az orosházi vas- és Ablak Aki a vonaton utazik, szívesen ül ■ ablak mellé, nyáron azért, mert a 5 nagy forróságban, ha azt leengedi, ■ akkor még elviselhetőbb az utazás. ■ Ilyenkor pedig a téli táj látványa 5 teszi elviselhetőbbé az utazás egy- ■ hangúságát. Mikor beköszönt a hi- ■ deg^ s elkezdenek fűteni a MÁV sze- í relvényein, a kalauzok sűrűn ellen- ■ őrzik, hogy melyik kocsiban szellőz- j tetnek túlságosan sokáig. Az Oros- 5 házáról öt óra 55 perckor induló bé- 2 késcsabai vonaton azonban az 53370- • e9 számú fapados kocsinak az abla- 2 kai fittyet hánynak a kalauzok uta- g sítására, azok már több mint egy ■ hónapja, ha tetszik, ha nem, nyitva 2 vannak. Az utasok sűrűn emlegetik, g hogy velük fölhúzatják azonnal az ■ ablakot, ha véletlenül szellőztetnek, 2 de vajon a MÁV miért nem „húzat- 2 ja** fel azt, amelyik állandóan nyit- ■ va van? Bár lehet, hogy ez a szem- I léltető példa: — Látjátok, „rossz utasok’*, ilyen * hideg a kocsi, ha nyitva van az ab- 2 (—czi.) : kályhaipari, valamint a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalatnál. A túlórák száma 1964-ben háromnegyed év alatt — 1963 hasonló időszakához képest — 1,1 százalékkal növekedett. Pedig a túlórák hátrányosan befolyásolják a teljesítményszázalékok növekedését, lazítják a ^ munkafegyelmet, így annak a minimálisra való szorítása lett volna szükséges. A túlóráztatás nem a létszámhiány, hanem a munkaszervezésben mutatkozó hiányosságok miatt vált szükségessé. A helyes munkaszervezés a termelékenység színvonalának növelését segíti elő. Ezért a gazdasági vezetők hatékonyabban segítsék a munkaügyi és normás apparátust, mert a munkanormákkal összefüggő feladatokat nem lehet csak a munkaügyi apparátus reszortmunkájának tekinteni. Bagyinka Mihály a megyei tanács munkaügyi főelőadója 6. Ljutyikov kezdte sajnálni, hogy olyan durván felelt Polu- hinnak. De már kezdettől fogva mérges volt rá azért, amit tegnap mondott a telep vezetőjének: — Egy ilyen fiatal fickót ad nekem erre a hosszú útra? Ügyetlenebbet már nem tudott találni? A telep parancsnoka, habár a legjobbakat mondta el Ljutyi- kovról, mégis megjegyezte: — Önnek, Nyesztor Fomics, nem is kellene utaznia. Elküld- hetjük a raktárost is... — Én jóhiszemű ember vagyok — szakította félbe kedveskedve Poluhin —, nem gondolom azt, hogy csibész. De vannak már tapasztalataim. És azoknak sincs különös ismertetőjelük, hasonlítanak az emberekre... Poluhin az egész napot átalud- ta. Egy-egy zökkenőnél Ljutyikov vállának dőlt, de nem ébredt fel, csak félálomban mormogta: „Bocsánat”. Ilyenkor Ljutyikov vállával tolta arrébb a hatalmas bundában még nehezebb testet. Éjszakára megállapodtak. Még alig kezdett világosodni, Poluhin már felköltötte Ljutyi- kovot. Természetes, hogy ezelőtt még volt ideje megborotválkoznia, bekölnizte magát, vidám friss volt, tele energiával, ösz- szeszedett szilánkon rántottát sütött, és odaszólt a vezetőnek: — Táplálkozz! JÓ ÍCS'V, jó X Ilyenkor, év elején rendre készülnek a tervek, összehajolnak a családtagok, megbeszélik, ki mit szeretne, s mit kellene tennie ahhoz, hogy a tervek, a vágyak teljesüljenek. Tervez a nagyobb család, a gyár, az üzem, a termelőszövetkezet is. Leszűrik a múlt év tapasztalatait^ s eldöntik: mit kell jobban csinálniuk mint" a múltban, mennyi befektetés, milyen erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a tervek valóra váljanak. S a kisebb és a nagyobb családok terveinek összességeként kialakul, elénk rajzolódik a nagy családnak, az ország népének a terve, a népgazdásági terv. Az 1965. évi népgazdasági terv megmutatja eredményeinket is. Jóleső érzéssel vehetjük tudomásul, hogy a szorgalomban töltött múlt esztendő meghozta gyümölcseit. De a komoly felelősség hangja is megszólal a tervben: még nem tettünk meg mindent, amire boldogulásunk érdekében szükségünk lett volna! Nem termeltünk elég gazdaságosan, több helyen baj van a termékek minőségével, akad, ahol döcög a munkaszervezés, fegyelmezetlenségek törik meg a munka ütemét. Nem minden tekintetben dolgoztunk úgy, ahogyan szocialista létünk, fejlődésünk és rangung megköveteli. Márpedig a jó terv is csak akkor éri el célját, ha megvalósul, ha-» a szorgalmas munka a még jobb életet teremti meg nyomában. megteremteni a munka jó feltételeit egyes üzemekben. Hiszen többször abból származik a fegyelmezetlenség, hogy a munkás dolgozna, de nincs anyaga vagy megfelelő szerszáma. A termelőszövetkezeti gazda ácsorog, mert a szövetkezet vezetője nem biztosította időben a vetőmagot, a műtrágyát, nem gondoskodott a gépek kijavításáról. gyesek szerint a demokrácia valami olyat jelent: „mindenki azt tesz, amit akar”. Minden a miénk, s „a miénkben úgy dolgozunk, ahogyan kedvünk tartja”. Az ilyen nézetek csak a demokráci félreértésén alapulhatnak. Mert az a tény, hogy ez az ország valóban a miénk, roppant felelősséget jelent. Hiszen nem azért a miénk, hogy elherdáljuk javainkat. A demokrácia tehát számunkra a jogok bősége mellett a felelősségvállalást, a fegyelem kötelezettségét is jelenti. A mi társadalmi rendünkben az önkéntes munkafegyelem a jól végzett munka alapja. Csakhogy tudatos fegyelem masától sohá nem valósulna meg. Nevelni kell rá az embereket, mégpedig a tudat állandó formálásával, tanulással, művelődéssel, a szakmai tudás megbecsülésével. S ösztönözni is kell a fegyelemre. Ügy, hogy a szorgalmas munkás mindig megtalálja számítábc son. \ tők, c például az erkök ják. Ott a szorgalmát többet tették, daként állnak n J^endkívül fői feladatok e» Nem igaz, hogy az t bizalmatlanság jele; ii. gítség azok számára, as ban jó munkát akarnak \ Akik pedig lopják a napo. szítsenek csak rajta. A mi társadalmunk az önké. tes munkafegyelem, a jó munkaszellem kialakítását elsősorban nevelési kérdésnek tekinti. De a notórius lógósokat, a kallódó vándormadarakat, a társadalmi tulajdon rongálód, ha nem fog rajtuk a szép szó, erélyesen kell rendre utasítani. S ne azt tartsuk humanistának, aki az ilyen emberek 'siránkozásán elérzékenyül, hanem azt, aki mindannyiunk boldogulása érdekében szilárdan áll a rend és a fegyelem pártján, fó munka nélkül a terv csak " elképzelés marad. A szorgalom, a fürge munkáskéz, a ritmikus, fegyelmezett munka teremt csak boldogabb jövőt, szebb életet. Száznégy százalékra leljes^effe tavalyi tervét a Gyulai Kö őipari Vállalat Az új esztendőben nagyobb fegyelemben kell dolgoznunk, mint eddig. Szilárd fegyelem nélkül nem lehet jó eredményt elérni. Ez vonatkozik a munkásra, a termelőszövetkezeti parasztra, az értelmiségi dolgozóra, mindenkire. De különösen azokra, akik megszokták, hogy munkaidő alatt sétálnak, beszélgetnek, ^ftékes perceket töltenek el semmittevéssel. Vonatkozik a vezető beosztásúakra is, akiknek kötelessége állandó rendet tartani, de ugyancsak kötelességük A városi tanács végrehajtó bizottsága patronálta Gyulai Kötőipari Vállalat az 1964-es gazdasági évben, túlteljesítette éves tervét. Eredményük: 104 százalékos. A 160 munkaerőt foglalkoztató vállalat dolgozói túlnyomó többségükben fiatal nők, akik kesztyűket, harisnyákat, zoknikat gyártanak hazai fogyasztásra s expqftra. Exportvállalásuknak az elmúlt évben pontosan eleget tettek. A tavaly készült kötöttáruk összes értéke, forintösszegben ki. fejezve, több mint 11 millió. A vállalat vezetői törődnek a szakmunkás-utánpótlással is: évekkel ezelőtt csupán 2—3 tanulót vettek fel, legutóbb azonban az ipari tanulók száma 12—15-re emelkedett. ÉSZAKI TÖRTÉNET FORDÍTOTTA: SASS ATTILA — Hát Ön? — Én már reggeliztem, hagymát kenyérrel, — felelt vidáman Poluhin. — Nem szeretem a rántottát. Az én koromban már a hallhatatlanságon kel1 gondolkodni. A hagyma, az igen. Tele vitaminnal, az ember köny- nye is kicsordul tőle, és tisztítja a lélegzetet is. Az emberek közt nem eszem hagymát, nem illik, de itt kiküldetésben, igen. A tundra fehér zománcként csillogott, könnyű porhó szikrázott a tiszta levegőben. A második napi út sem volt kimerítő, akár az első. Így Ljutyikov elhatározta, nem áll meg éjszakára. Éjfélre elérték a folyó partján elhelyezett raktárt. Ljutyikov keze, lába, háta fájt, mintha ezeken a napokon valami óriási terhet vonszolt volna. Mikor leszállt a vontatóról, megtántorodott, olyan érzése volt, mintha hullámzó tengeren, csónakban ült volna. Fáradtsága ellenére vidáman jelentette ki, hogy egy órácskát alszik. Három óra múlva ébredt fel. Kiment az utcára, és megrökönyödve látta, hogy a szán még üres. A raktárban, ahol Poluhinnak a legjobb minőségű cementből kellett annyit kapnia, amennyit kér, sem ember, sem szerszám nem volt. A raktár vezetője elkeseredetten válaszolt: — Ez talán raktár? Egy szemétdomb az egész! Az utóbbi csoport szállított egy rakományt, de a folyó alsó szakasza beállt, így kirakták a szárazra itt. De ez talán száraz? Az ilyen (mocsárban még a mammutok is elpusztultak annak idején. Én meg csak egyszerű áruátvevő voltam, most meg kineveztek. — Tehát barátom, mégis csak te vagy a vezető! — mondta Poluhin. — De nincs egy emberem se! — szólt, és lemondóan legyintett. — És ha a tömegekhez fordulna? — Hol vannak itt tömegek. Sehol. Az egész lakosság három kunyhóban elféri A férfiak a tajgába mentek, egyedül néhány asszony van itt. Különben semmiféle mozgósítást nem ismernek el. Még annyi juttatásért sem. A halakból és a kékrókából nagyon jól megélnek. Csak akkor segítenek, ha valaki bajba kerül. Minden apróságért hajlongani kell. Én már velük szemben minden büszkeségem elvesztettem. Ezen a helyen az én raktáram a további fejlődés góca... liehet, hogy ez lesz a jövendő körzet központja? de ezek nem értékelik... — Elég, elég — mondta megvetően Poluhin —, csak úgy ömlik belőled a szq. Szóval hajlongani kell? — Igen, igen, — erősítette meg a raktárvezető. (Folytatjuk)
