Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

»65. január 26. 2 Kedd VARSÓ A krakkói Slowackd Színház­ban Madách-kiállítás nyílt. Eb­ben a színházban tartották meg 1906-ban Az ember tragédiájának lengyelországi bemutatóját. LIMERICK Az írországi Limerickben egy 35 éves asszony négyes ikreknek adott életet. Az anya és gyerme­kei egészségesek. RÓMA Hivatalos adatok szerint 1964 no­vemberében Róma lakosainak száma 2 458 000 volt. RIO DE JANEIRO A brazil titkosrendőrség fel­forgató tevékenység vádjával le­tartóztatta Sergia Murillo képvi­selőt, aki Goulart elnök kormá­nyában a földművelésügyi minisz­tériumban fontos állást töltött be. PEKING Csen Ji kínai külügyminiszter vasárnap táviratot intézett Szu- fanuvong herceghez, a Laoszi Ha­zafias Front pártjának vezetőjé­hez. Csen Ji hangsúlyozta, hogy a jelenlegi súlyos laoszi helyzet, va­lamint az amerikaiak fokozottabb beavatkozása következtében mi­előbb össze kell hívni a tizen- négyhatalmi genfi értekezletet. VIENTIANE Újabb jelentések érkeztek a vientianei repülőtéren történt va­sárnapi robbanásokról. A jelen­tések szerint egy elromlott repü­lőgép-géppuska véletlen sorozata következtében a repülőtéren lévő gépeken felrobbantak, a bombák és 10 gép megsemmisült. Ember­életben nem esett kár, mert a gépek pilótáit és személyzetét a robbanás pillanatában éppen ar­ról tájékoztatták egy megbeszé­lésen, hogy hol kell majd kiolda­niuk — a hazafias erők által el­lenőrzött területek fölött — pusz­tító bombaszállítmányukat. Mint az UPI jelentéséből kitű­nik, a 10 gép megsemmisülése azt jelenti, hogy elpusztult a laoszi jobboldal légierejének fele. Sul­livan amerikai nagykövet kijelen­tette: az Egyesült Államok min­den bizonnyal pótolni fogja a fel­robbant T—28-as vadászbombá­zókat. BAGDAD Aref iraki elnök az Arab Szo­cialista Unió Végrehajtó Bizott­ságának tagjai által adott fogadá­son kijelentette, hogy Irak és az Egyesült Arab Köztársaság egye­sülését megvalósítják még az al­kotmány által kitűzött kétéves határidő előtt. A két ország egye­sített politikai vezető tanácsának első ülését Bagdadban fogják megtartani — mondotta. (MTI) Prágában összeül a KGST tanácsülése Egy héttel a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének konferenciája után e napokban a csehszlovák fővá­ros kerül a nemzetközi közvéle­mény érdeklődésének középpont­jába. Csütörtökön Prágában kezdi meg munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 19. ülésszaka. A január 28-án kezdődő ta­nácsülés legfontosabb témája a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolója lesz, amely összegezi a szervezetnek a 18. ülésszak óta végzett tevékenységét. Átte­kintést nyújt a tagállamok hosz- szú lejáratú terveinek egyezteté­séről, az 1966—70-ig terjedő hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokról és az árucse­reforgalomról, a tagállamok kö­zötti gazdasági kiegyenlítődés fo­lyamatáról és más kérdésekről. A beszámoló alapján néhány speciá­lis kérdés is napirendre kerül, így például a specializáció és a kooperáció a gépiparban, az ener­giaellátás és a szállítás problémá­ja a KGST-országokban, a Barát­ság-olajvezeték további építése, ezenkívül a szocialista országok gazdasági együttműködésének számos más kérdése. Prágában bejelentették, hogy a 19. ülésszak munkájában Albánia kivételével részt vesznek a KGST tagállamai, megfigyelőkkel képviselteti magát Jugoszlávia, valamint a Kínai Népköztársaság, a Kubai Köztársaság és a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság. (MTI) A bonni igazságügyminiszter továbbra is ellenzi a náci gyilkosságok elévülési határidejének meghosszabbítását Bonn A náci időkben elkövetett gyil­kosságok elévülésének kérdése — a külföldön és belföldön kibonta­kozott tiltakozó mozgalom követ­keztében — mindinkább egyik központi kérdésévé vilák a nyu­gatnémet belpolitikának. Amint már jelentettük, Benda kereszténydemokrata képviselő ötven társával együtt törvényja­vaslatot nyújtót be az elévülési határidő 10 évvel történt meg­hosszabbítására. A bonni pártok közül a CDU és a FDP kifejezet­ten ellenzi a határidő meghosz- szabbítását, a CDU szabad kezet ad tagjainak, hogy „lelkiismere­tük szerint döntsenek” (a jelek szerint azonban a CDU-képvi- selők többsége ugyancsak az el­évülési határidő meghosszabbítá­sa ellen fog szavazni), a szociál­demokraták pedig még nem fog­laltak végérvényesen állást. Willy Brandt, az SPD elnöke a Welt am Son tagban megjelent cikkében rámutatott ugyan arra, hogy sok mulasztás történt a náci bűnösök felkutatása terén és azt a véleményét hangoztatta, hogy május 8 (vagyis az eddigi elévü­lési határidő) után is folytatni kell a náci gyilkosok felelősségre vonását, állásfoglalása azonban nem volt határozott és egyértel­mű, mert arra is hivatkozott: fi­gyelembe kell venni az NSZK jogrendjét és káros lenne olyan eljárást választani, amely később alkotmányellenesnek bizonyul­hat. Bucher igazságügyminiszter a Der Spiegelnek adott nyilatkoza­tában továbbra is határozottan szembehelyezkedett az elévülési határidő meghosszabbításával és kijelentette: ha a kormány megvál­toztatná ebben a kérdésben eddig vallott álláspontját, akkor ő be­nyújtaná lemondását. — Más volna azonban a hely­zet — tette hoz2á —, ha a parla­ment hozna ilyen határozatot, mert az kötelező lenne a kor­mány számára. A Der Spiegel szerkesztői meg­kérdezték az igazságügyminisz­tert: mi a véleménye arról a fél­tevésről, hogy abban az esetben, ha nem hosszabbítják meg az el­évülést, legalább 500—1000 náci gyi.kos marad büntetlenül? Bucher kijelentette: nem hiszi, hogy ilyen nagy lenne a büntetlenül maradó gyilkosok száma, majd a nyilat­kozat végén ezt mondotta: — Ne értsenek félre, de meg kell mondanom: az a sorsunk, hogy együtt éljünk a kadukokkal. (Oswald Kaduk volt SS-őrmester, a jelenleg Frankfurtban folyó Auschwitz-per egyik vádlottja, akiről a tárgyalás során kiderült, hogy ő volt a haláltábor talán leg- brutálisabb, legrettegettebb SS- pribékje. — A szerk.) (MTI) Vasárnap délelőtt meghalt Winston Churchill LONDON: Sir Winston Churchill volt brit miniszterelnök, vá­sárnál) reggel magyar idő szerint röviddel 9 óra után, londoni ott­honában elhunyt. a kommunistaellenes keresztes­hadjáratot: a szovjetállam ellen indított intervenciós háborúknak egyik fő szervezője és állandó propagátora volt. Szélsőséges kommunistaelle- nessége sem akadályozta meg azonban Churchillt abban, hogy fel ne ismerje a harmincas évek derekán nagyra növekedő fasiZr mus veszélyét. Chamberlain münchenista, gyáva és áruló poli­tikájának következetes ellenfele volt, s a szégyenletes emlékű po­litikus után ő került Anglia kor­mányának élére. A második vi­lágháborúban végig ő állt Nagy- Britannia kormányrúdjánál, ő kötötte meg az antifasiszta harc közös folytatására az egyezményt a Szovjetunióval. Már a háború utolsó éveiben megmutatkozott azonban mélyen gyökerező antikommunizmusának következménye: a második front megnyitását következetesen halo­gatta. Az 1945-ös választásokon a konzervatívok megbuktak. Chur­chill befolyása azonban továbbra sem csökkent hazája és az egész burzsoá világ politikájára. A hi­degháború politikáját 1946-ban ő hirdette meg. Amit Dulles később megvalósított, annak Churchill volt az egyik szellemi atyja. 1951-től 1955-ig még egyszer ő volt Anglia miniszterelnöke, le­mondása után már csak utódai­nak, Edennek, Macmillannak és Hóménak a tanácsadója a politi­kai helyzet néhány különlegesen éles pillanatában. Churchill a burz«oá történet- írásnak is kiemelkedő egyénisége: könyvtárnyi munkát alkotott kora eseményeiről. Képviselői mandátumát csak az elmúlt őszi választások alkalmá­val adta vissza, novemberben még szellemi frisseségben ünnepelte kilencvenedik születésnapját az elmúlt fél évszázad legjelentősebb imperialista politikusa, Sir Wins­ton Churchill. Életének kilenc év­tizedéből hetet töltött el a kato­nai és politikai pályán. Fiatal tisztként gyarmati háborúk rész­vevője és haditudósítója volt In­diától Kubáig és Szudántól Dél- Afrikáig. A parlamentbe 1900-ban vonult be először, konzervatív program- rammal, de nemsokára két évti­zednyi időre a liberális pártban kereste és találta meg politikai karrierjének lehetőségét. Már az első világháborút megelőzően is többször tagja volt a brit kor­mánynak, a háború második felé­ben pedig Lloyd George kormá­nyának hadügyminisztereként irányította az angol hadigépezetet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Chur­chill az elsők között hirdette meg Szato, Japán külpolitikájáról Tokió A japán parlament hétfői ülé­sén Szato miniszterelnök beszédet mondott kormánya külpolitikájá­ról. Az Egyesült Államok vezető személyiségeivel nemrég folyta­tott tárgyalásait összegezve újból hangsúlyozta, hogy kormányának szándéka „önálló külpolitikát folytatni, szem előtt tartva emel­lett Japán biztonságát és érde­keit”. A Szovjetunióval való kapcso­latok kérdéséről szólva Szato haj­landónak mutatkozott arra, hogy alkalmas időpontban Moszkvába utazzék és eszmecserét folytasson a szovjet vezetőkkel a két ország közötti barátság további erősítésé­ről, a nemzetközi helyzetről és más időszerű problémákról. (MTI) Félidő az iskolákban Kezdődnek az osztályozó értekezletek Az általános iskolákban és a gimnáziumokban — az idei tan­évben bevezetett közös rendtartás értelmében — hétfőn lezárult az oktatási év első fele. A tanárok — az előírásoknak megfelelően — január 26—28 között tartják a félévi osztályozó értekezleteket. Minden tantárgyból, valamint magatartásból és — az idén elő­ször szorgalomból is — egyénen­ként állapítják meg az érdemje­gyeket. Január 28 és 30 között lesznek az iskolákban a félévi tantestületi értekezletek, ahol •— az osztályozó értkezleten kialakí­tott javaslatok figyelembevételé­vel — véglegesen döntenek a diá­kok érdemjegyeiről. Az osztályza­tokat félévkor csak az ellenőrző könyvbe írják be. A tanulók a félévi értesítőt február első nap­jaiban kapják kézhez. Az idei oktatási év újdonsága a szorgalom minősítése. Erre —■ L' getlenül a magatartás minősí­ti: -,'től — négy osztályzatot hasz­nálnak. A tanuló szorgalma le­het: példás, jó, változó és hanyag. (MTI) A NASA, a légierők meg a Geminí-program A nyugati világ annak idején rendkívüli érdeklődéssel fogadta a Voszhod űrhajó fellövését. A saj­tójelentésekből egyöntetűen az csendült ki, hogy az amerikai szakértők a Voszhodot komoly flrlaboratóriumnak tekintik, mely több napon át képes föld körüli pályán keringeni. Ugyanakkor az amerikai sajtó vizsgálódásai nyo­mán kiderült: az Egyesült Álla­mokban még a kezdeti stádium­ban sincs egy hasonló űrlaborató­rium megszerkesztése, holott a legkülönbözőbb számításokat im­már hosszú évek óta végzik. A nagyszámú terv közül azonban egyiket sem hagyták jóvá. Pedig e tervek egvnémelyike rendkívül érdekes. Ismeretes, hogy az űrkutatási programban az Egyesült Államok­ban a légügyi minisztérium és a NASA (űrhajózási hivatal) oszto­zik: az előbbi a világűr katonai, az utóbbi a világűr békés felhasz­nálásán dolgozat. Természetesen a légügyi mini%Aérium és a NASA egyaránt azon van, hogy a saját űrlaboratórium-tervét erőszakolja keresztül. Igaz, egy időben sike­rült megállapodniuk egy közös űr­laboratórium megszerkesztésében: ezen aztán mind a katonai, mind a NASA kutatási programmal dol­goztak volna. Ám a „nemzeti” űrlaboratóriumból mégsem lett semmi. 1963 végén pedig a lég­ügyi minisztérium — Johnson el­nök jóváhagyásával — bejelen­tette: a NASA függetlenül kato­nai rendeltetésű űrlaboratóriumot készül felállítani, hogy „a lehető legrövidebb időn belül biztosítsa az USA katonai fölényét a világ­űr alsóbb régióiban. „Ma már az amerikaiak számára is világos, hogy a Voszhod űrhajó után leg­alábbis furcsa az amerikai fö­lényről beszélni. Az amerikai katonai szakértők az említett űrlaboratórium révén elsősorban arra a kérdésre szeret­nének választ kapni, hogyan le­hetséges a kormányozható űrha­jókat a potenciális ellenfél had­mozdulatainak megfigyelésére felhasználni. Tehát az a cél, hogy az űrhajókat békeidőben és egy esetleges háborúban egyaránt kémkedésre, felderítésre alkal­mazzák. Milyen jellegű megfi­gyelésekről lenne szó? Rakétaki­lövések, űrhajófellövések, tenger­alattjáró-mozdulatok ellenőrzésé­ről, ismeretlen eredetű űrhajók felismeréséről és szükség esetén megsemmisítéséről. De szóba ke­rül olyan lehetőség is, hogy az űrhajókat tájékozódási pontként használják föl a tengeralattjárók, valamint a híradós egységek szá­mára, amelyek részben akár az űrhajón is elhelyezkedhetnek. Az amerikaiak ki akarják kísérletez­ni azt is,1' hogyan lehet az említett űrlaboratóriumot a katonai ren­deltetésű, nem kormányozható űr­hajók üzemanyagellátására és ja­vítására felhasználni, illetve űr­föld típusú fegyverek hordozója­ként hasznosítani. Ám még a legoptimistább szá­mítások szerint is csupán 1967 vé­gén kerülhet sor az említett ame­rikai űrlaboratórium tervének megvalósítására, tehát arra, hogy fedélzetén kétfőnyi legénységgel föld körüli pályára induljon — ugyanakkor, amikor a szovjet Szputnyik-űrhajó, háromfőnyi ie-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom