Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

W85. január 26. 3 Kedd r Újfajta műtrágyaszórót konstruált egy kisiparos Megyénkben 30 kisiparos foglalkozik az importpótló tevékenységgel és exportáru készítésével Szabó Dezső endrődi kisiparos pneomatikus műtrágyaszórót konstruált, amely nagyüzemi használatra is alkalmas. A gép daráló-, illetve törőszerkezettel rendelkezik és így nincs szükség a műtrágya előkészítésére. A szó­róberendezések szabályozásával gabonafélék porzására is alkal­mazható. Az új műtrágyaszóró 20—25 méter szélességet terít, amit szél­lel szemben irányváltóval lehet biztosítani. Hosszabbított csövek­kel képes a gabonát raktárba vagy járműre (fújással) juttatni. Kezelése az erőgépről (MTZ-von- tatónól) történik. A gyártása megkezdődött. Ed­dig 10 műtrágyaszóró készült a tsz-ek részére, ami a Kisiparosok Exportra Termeltető Irodájának békéscsabai kirendeltsége útján rendelhető meg. Szabó Dezső az új konstrukciót szabadalmazásra is benyújtotta. A KETI-kirendeltség több más hiányzó munkagépet is készíttet, ilyen a talaj tisztító, a különféle permetező és az őszi munkák megkönnyítését szolgáló répaki­emelő. Lehetőség van különböző import mezőgazasági gépek fel­újítására, alkatrészek pótlására. Így a KETI az országnak devizát takarít meg. A megyében jelenleg 30 kisipa­ros foglalkozik importpotló tevé­kenységgel és exportáru készítésé­vel. Ezt a létszámot az iroda az idén tovább kívánja növelni. Üzemi tanácsülést tartottak A Pamuttextilművek Békéscsa­bai Gyárában tegnap az üzemi tanács tagjai értekezleten vettek részt. Megbeszélték, hogyan és mire használják fel az idei igaz­gatói alap jóléti és jutalmazási keretét. A gyár vezetői ismertet­ték az 1965. évi termelési tervet és a műszaki fejlesztéssel kapcso­latos feladatokat. Végül a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére szervezendő munka­versennyel összefüggő kérdéseket vitatták meg. „Legalább megtudjuk, hogyan dolgoznak mások...” A Szarvasi Háziipari Szövetkezetben az idén az első negyed­évben tizenegyezer táskát készítenek. (Fotó: Malmos) pártcsoportok munkája Országos kongresszusra készül egy mezőberényi boltvezető Díszes meghívót kapott a na­pokban Kiss András, a Mezőbe­rényi Földművesszövetkezet mű­szaki boltjának vezetője. Buda­pestre hívják január 28-ra a föld­művesszövetkezeteknél működő szocialista brigádvezetők első országos kongresszusára. A nagy megtiszteltetésről nem tud elfo­gódottság nélkül beszélni Kiss András, aki évek óta együtt dol­gozik brigádjának tagjaival. — Tudtuk, hogy eredményeink nem lebecsülendők, mégsem szá­moltunk erre a meghívóra — magyarázza szerényen, de igen jóleső érzéssel a brigádvezetö. — Kétségtelen, nemcsak rajtunk múlik. Nagy öröm számunkra, hogy a szövetkezet vezetői nem dobálják most már ide-oda a bol­tosokat, hagynak minket egy helyben dolgozni. A brigád össze­szokott, a vásárlók ízlését is meg­ismertük, így sokkal többet tu­dunk a lakosságnak segíteni. Mi már azt is tudjuk, hogy ha egy férj akar valamit venni a felesé­gének, milyen az ízlése és fordít­va. Mi nemcsak eladni akarunk, de a legnagyobb megelégedésre törekszünk a vásárlók részéről, így alakul ki a kölcsönös biza­lom. Segítünk ezenkívül háztar­tási gépek és egyéb cikkek köl­csönzésével is. Elmondotta Kiss elvtárs azt is, hogy a brigád minden tagja ta­nul. Egymást segítik munkában, tanulásban és egyéb területen. A forgalom is jobban érdekli a bolti dolgozókat, mint azelőtt. Túllát­nak már a saját egyéni érdeke­ken. Társadalmi munkából is ki­veszik részüket, segítenek olyan feladatok megoldásában, ami nem közvetlenül tartozik munkakö­rükhöz. Búcsúzóul még elmondja, hogy mostanában sokat foglalkoz­tatja őket a kongresszus. — Legalább megtudjuk, ho­gyan dolgoznak mások — mon­dogatják a munkatársaim. Biz­tatnak, hogy érdeklődjem a leg­apróbb részletek iránt is, tanulni soha nem szégyen. Persze, ott sok mindent hallok, ezenkívül a szü­netekben is elbeszélgethetek má­sokkal. Mindenképp hasznos út lesz. —Ary— A gerlai Gerla alig másfél ezer lakost számláló település, melyet a fel­szabadulás utáni fejlődés hívott életre. Az egykori grófi birtok majartelape régen letűnt szétszórt cseiédházaival, helyén járdával szegélyezett utcáikon sorakoznak a csinos, új házak. Községünk egyre épülő, szépülő jellegével serdülő korát éli. Az idetelepült lakosság egy ré­sze a helybeli Magvető Termelő­szövetkezetben, más része a város közelsége miatt ipari üzemekben dolgozik vagy helybeli alkalma­zott. Ezekből a tényezőikből és a község fejlődő tempójából adódó­an igen sokrétű a pártszervezet munkája. A gazdasági szervező, kulturális nevelő tevékenységében, a tömeg­kapcsolatok építésében egyetlen pártszervezet sem nélkülözheti a jól működő pártcsoportokat. Hiá­nyuk nálunk is megmutatkozott az elmúlt évek aratási és cséplé- si munkálatainál, de még a téli pártoktatás idején is. génységgel már 1964-ben körülre­pülte a földet. De nézzük meg, milyennek ter­vezik az amerikai űrlaboratóriu­mot? Hengeralakú lesz (hossza mintegy tíz méter, átmérője há­rom méter). A laboratóriumban a legénység legfeljebb két hétig tartózkodhat. A terv nem irá­nyozza elő a laboratórium vissza­térését a földre. Ezért Gemini- típusú űrhajóval kapcsolják ösz- sze, s amikor eljön a visszatérés ideje, az űrhajósok a laboratóri­umból átmennek majd az űrhajó fülkéjébe. Az űrhajó ekkor levá­lik majd az űrlaboratóriumról, a legénység pedig visszatér a föld­ié. A fellövéskor egyébként a le­génység szintén nem a laboratóri­umban, hanem a Gemini fülkéjé­ben foglal helyet. Csak' akkor megy át a laboratóriumba, ami­kor már az űregyüttes fent van a pályán. A kilövéshez és a pályára jutta­táshoz Titán III—C típusú hordo­zórakétát készülnek felhasználni. A rakétán még dolgoznak, az első repülési próbákat az idén terve­zik. Hogy a menetrendet sikerül-e betartani, egyáltalán nem biztos. A Titán III—C „kisöccsének” a Titán III—A-nak a kipróbálása kudarccal végződött: a harmadik fokozat hajtóműve időnek előtte felmondta a szolgálatot. A Titán III—C háromlépcsős rakéta, a Titán II interkontinen­tális ballisztikus rakéta továbbfej­lesztett változata. Az első foko­zaton kétoldalt két óriási (25 mé­teres) szilárd üzemanyagú gyorsí­tó van. Ezek vonóereje egyenként ötszáz tonna. Földi viszonyok kö­zött már kipróbálták ezeket a gyorsítókat, valódi kilövési viszo­nyok között azonban még nem. Az amerikai szakértők, nem ép­pen alaptalanul, attól tartanak, hogy a kilövési próbák nem fog­nak a várakozásnak megfelelően sikerülni, s így 1967-nél is később, re húzódhat az amerikai orbitális űrlaboratórium fellövése. Ami a NASA-t illeti, az űrhajó­zási hivatalban azt remélik: a légügyi minisztérium annyira el lesz foglalva a maga programjá­nak a megvalósításával, hogy köz­ben sikerülni fog a már említett ,nemzeti” űrlaboratóriumot a NASA tervei szerint felépíteni. • A NASA a tervek egész skálá­ján dolgozik: kétszemélyes űrla­boratóriumtól egészen — 36 sze­mélyesig. A kisebbeket az Apolló- típusú űrhajók továbbfejlesztése­ként gondolja megvalósítani: az Apolló — mint tudjuk — a hold­repülést szolgálná. Az egészen nagy űrlabaratóriumok a NASA tervei szerint több tucat tonnát nyomnának. Kerék- vagy propel- leralakúak lennének, s pályájuk­ra térve a keringés közben forog­nának is. A forgás arra lenne hi­vatott, hogy mesterséges gravitá­ciót hozzon létre. Ez igen fontos, mert az űrhajósok számára rend­kívüli megterhelést jelentene a huzamosabb ideig tartó súlytalan­ság. A súlytalanság megnehezíti a táplálkozást, a különböző fizioló­giai szükségletek kielégítését, a tisztálkodást (például a zuhanyo­zást). Ezért az űrhajósokat gyak­rabban kellene váltani, márpedig az űrlaboratórium személyzetének minden ilyen felváltása csupán a szállító űrhajókra fordított költsé­geket gyarapítaná. S jóllehet a keringés közben forgó űrállomá­sok felépítése nehezebb dolog, mint azoké, amelyek nem forog­nak, a NASA szakértői mégis for­gó űrlaboratóriumot terveznek — már csak gazdaságossági szem­pontok miatt is. Mik a kilátások a NASA tervei, nek megvalósítására? Egyelőre nehéz lenne határozottan vála­szolni a kérdésre. Jurij Marinyin A vezetőséigválasztás előtt a megyei pártbizottság határozata és a járási pártbizottság intézkedési terve alapján pártvezetőségünk határozatot hozott a pártcsopor­tok átszervezéséről. A cél az volt, hogy az eddig szétaprózott, csak a lakólközelséget szem előtt tartó pártcsoportok helyett nagyobb lét­számú, lehetőleg azonos munkate­rületen dolgozó párttagokból álló csoportokat szervezzünk. Négy ilyet alaikítottunk. Kettőt növény- termelőkből és állattenyésztők­ből, egyet a tsz-vezetőség és a gépcsoport, egyet pedig a tanács és iskola párttagjaiból. Javasla­tuk, hogy az új pártcsoportok ma­guk közül a legképzettebb, egyéni­leg jó példát mutató, mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező elv­társakat válasszák meg bizalmi­nak. Tennivalókban nem volt hiány. A „házi” átszervezés és a vezető­ségválás ztás idején a termelőszö­vetkezetben nagy volt a birkózás az összetorlódott őszi feladatokkal. Tudtuk azt, hogy csak a rendszeres tevékenység ö,it életet a pártosoportokba, fontosak hát az egyénekre szabott konkrét meg­bízatások. Már a bizalmiválasz­táskor megkaptak, kijelölték eze­ket a pártcsoport tagjai, ki-ki a maga munkahelye szerint Többen a vetőgép mellett, a kukorica, cukorrépa szedésénél, a szerve­zésben, a gépvezetők a szállítás­ban, a gazdaságvezetők a munkák helyes ütemezésében kaptak meg­bízatásokat névre szólóan! A tanács és iskola pártcsoport­ja tagjainak is jutott elég konk­rét feladat. Az iskolában az egy­séges nevelői eljárások, a mulasz­tás elleni küzdelem, a jó osztály- közösségek kialakítása, a nevelé­si terv jó végrehajtása köréből ju­tott tennivaló ■ a pedagógus elv- társaknak. Pedagógus vállalta a KISZ-oktatást, a TIT-előadások szervezését, a tanács párttagjai a téli pártoktatásra való mozgósí­tást, a pártsajtó terjesztését. Más elvtársak a tömegszervezetekben kértek részt a feladatokból vagy a szakmunkásképzés patronálásá- ban. Az új pártlbizalmialknái is je­lentkeztek kezdeti nehézségek, de csak addig, míg ki nem alakult közöttük a családias összetarto­zás tudata. A pártvezetőség ál­landó kapcsolattartással igyeke­zett áthidalni a kezdeti nehézsé­geket. A pártcsoportok aktív te­vékenysége, a pártmegbízatások teljesítése meg is hozta a gyümöl­csét. A pártszervezetben meg­élénkült a politikai tevékenység, javult a szervezeti élet. Emelke­dett a taggyűlések látogatottsága, színvonalas és szép volt a vezető­ségújjáválasztó taggyűlés. Száz- százalékos lett a tagdíjfizetés. A mostoha időjárás dacára novem­ber végére befejeződött az ősziek vetése, betakarítása, eltűntek a kórótáblák és rendeltetési helyén volt az utolsó cukorrépaszállít­mány. Ebben nagy része volt — a tsz-tagok derekas munkája mellett; — a pártcsoportdk jó tevékenysé­gének is. Novemberben a pártok­tatáson még gyér volt a létszám) decemberben már a hallgatók többsége jelen volt. Még egy tag­jelölt felvételére is sor került az őszön. Az iskolánál a pártfelada­tok végzése gyakran kerül a szü- neti megbeszélések témájába. A decemberi taggyűlésen a párt­bizalmiak az őszi pártmegbízatá­sok teljesítéséről számoltak be. A néhány hónapos tevékenység elemzése után bebizonyosodott, hogy elmélyült pártéletet, a párt­tagok aktív politikai tevékenysé­gét, az élénk vérkeringést a jól működő pártcso'portok biztosítják igazán. A pártvezetőség abban a tudat­ban, hogy az élénk pártáiét állan­dósítására további feladatot keli adni a párttagoknak, arra töreke­dett a továbbiakban, hogy azok önállóan ismerjék fel szerepüket a termelésiben', a politikai tevé­kenységben. Az 1965. évi első ne­gyedévi munkatervünkbe bele­építettük a pártcsoportok téli programját is. Szerepéi ezek kö­zött a havonta tartandó pártcso- port-ülések ideje és két ízben a pártcsoportvezetök beszámolója a vezetőségi ülésen. A munkaterv szellemében most már a pártcso­portok maguk szabják meg konk­rét feladataikat. Tagjaik a párt- szervezet éfhálózatát képezik a pártonkívüli dolgozók között. Így érvényesül a párt vezető szerepe, így alapszik érdemeken a párttagok megbecsülése Gerlán. Ma még teli gondok, zárszám­adás, tervezgetések foglalják el a dolgozókat De tavasszal újra megélénkül az erdőszegélyektől változatos szép gerlai határ, új feladatok és megbízatások teljesí­tésére indulnak pártszervezetünk kis családjai, a pártcsoportok. Ferenczi József párttitkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom