Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
IMS. JANUAR 24„ VASÁRNAP Ara W fillér XX. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Kongó „leprás" embere | Felelős döntések előtt | Köröstáj | Sport | Havazás, havas eső A MŰSZAKIAK ÉS A KÖZÉLET Hárommillió-hatszázezer forinttal nőtt a tiszta vagyon—Felemelték a szülési szabadságot — Q tervezett 26,4 forint helyett 33,77 forintot osztanak Zárszámadás Kétegyházán Néhány esztendővel ezelőtt alakult meg a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete. Létrejöttét örömmel üdvözölték a különféle területen dolgozó műszakiak, a mérnökök és technikusok. Jól tudták, hogy a szakmai színvonal emeléséhez, a továbbképzéshez, a műszaki propagandához nélkülözhetetlen a szervezeti élet, a megfelelő keretek megteremtése. Ez a keret az elmúlt években jelentősen kitágult, szinte gombamódra szaporodtak a tudományos egyesületek csoportjai, s ma már mintegy tucat szervezet működik a megyében. Ez érthető, hiszen a textiliparban dolgozó műszakiaknak ha sok mindenben meg is egyezik az érdeklődési köre az építőiparban dolgozó mérnökével, mégis megvannak a szakmából adódó speciális igényei is. Ezt pedig csak a saját tudományos egyesület képes megfelelően kielégíteni. Amint az eddigi tapasztalatokból ítélni lehet, mindegyik szervezet igyekezett jól élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a műszaki propaganda, az ismeret- terjesztés; a szakmai viták és továbbképzés, a tanulmányutak szervezése kínált. A szervezeti formák és élet kialakítása eddig sok időt és energiát kötött le, s ezt a munkát jól segítette és segíti a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének időközben megalakult megyei intéző bizottsága, amely összehangolja a csoportok tevékenységét Nem véletlen hát, hogy a tudományos szervezetekbe tömörült műszakiak részéről most már egyre gyakrabban elhangzik az igény: itt az ideje, hogy a műszakiak — hivatásukból adódóan is — jobban bekapcsolódjanak a közéleti tevékenységbe. A közéleti szerep vállalásának indítéka nem holmi feltűnési viszketegség, hanem az a felismerés, hogy a tudományos szervezetek csak akkor tölthetik be valóban jól a hivatásukat, ha tagjai mind nagyobb részt vállalnak az ő képességeiket, szakmai ismereteiket és tapasztalataikat igénylő feladatok végrehajtásából. Ez az igény nemcsak az ő igényük, hanem a társadalomé is. A megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén többek között megyénk idegenforgalmáról is tárgyaltak. Az idegenforgalom fejlesztése megéri a vele való törődést, az olyan kulturált lehetőségek megteremtését, amelyek vonzzák majd megyénkbe a turistákat. Olyan feladat ez, amiben jól felhasználható a műszakiak javaslata és véleménye. A végrehajtó bizottság határozatában helyet is kapott ez az igény amikor kimondta, hogy a MTESZ keretében felkérik a műszakiakat, hogy segítsenek campinghelyek és turistaszállók fokozatos kiépítésében. Olyan megbízás ez, amely szinte valamennyi tudományos szervezet tapasztalatát igényli, hiszen a közgazdász, az építész, a vízügyi és közlekedési szakember — s lehetne még sorolni — javaslataiból alakulhat ki igazán a mindenre kiterjedő elképzelés. Csakis ilyen együttműködéssel képzelhető el az idegen- forgalom fejlesztését szolgáló komplex tervezet kidolgozása. Van tere a műszakiak közéleti szereplésének, és ha az ilyen igények még- lassan is érkeznek, egyre több lesz azonban belőlük. Akiinek lakás kellene, az tudja csak, milyen nehéz kivárni, hogy elkészüljön. Szeretnénk, ha több és ha gyorsabban épülne. Ez azonban aligha valósulhat meg a hagyományos építési módszerekkel. Üjak, korszerűbbek kellenek. És ebben is sokat segíthetnek a műszakiak kezdeményezései, az olyan kísérletezések,, amelyek új építőanyagot eredményeznek. Áz Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportjának egyik munkabizottsága a Szilikátipari Tudományos Egyesülettel,együtt a téglatörmelékes betonpanel előállításán fáradozott. Elkészültek a kísérleti darabók, s ezeknek folyamatban van már vizsgálata is. Ezek az elemek jóval nagyobbak a már használatos középblokknál, s így nem kétséges, hogy alkalmazásuk esetén meggyorsulna az építkezések üteme. Ki ne kívánná hát jó szívvel: bárcsak sikerülne a kísérlet. (Értesülésünk szerint abban az esetben, ha a kísérleti darabok vizsgálata pozitív lesz, úgy a közeljövőben téglatör- melékes beton panelből már sor kerül egy kísérleti ház építésére.) Nagy lehetőség rejlik a tudományos szervezetekben. A szakmai képzettség, a gazdag tapasztalat egyesítése megsokszorozza tagjainak erejét. Helyénvaló Hát a közéleti szerep hatókörének bővítését szorgalmazó igény: A szervezeti élet kereteinek megteremtése után most már ez a következő lépés affelé, hogy a MTESZ hivatásának megfelelően — amint Gál Ödön, a MTESZ országos titkára a legutóbbi megyei választmányi ülésen elmondotta — betöltse a regulátor szerepét. S ez akkor valósulhat meg, ha a tudományos szervezetek ezután tanulmánytervek kidolgozásával, műszaki tanácsokkal, valamint olyan kísérletekkel foglalatoskodnak, amelyek segítik a megye párt- és állami szerveinek és vezetőinek munkáját, a szocialista építés gyorsítását. Ilyen követelményeket támaszt a műszakiak iránt a közéletben való részvétel. S ez nemcsak felelősségteljés feladatokat, hanem egyúttal megtisztelő kötelezettségeket is jelent részükre. Podiaa Péter X - ' ' ' • ** ••• Tegnap, szombaton délelőtt került sor megyénkben az első zárszámadásra Kétegyházán. Igen nagy volt az érdeklődés. A Mező- gazdasági Gépészíképző Szakiskola kultúrtermében — amely 500— 550 fő befogadására alkalmas — 750—800 szövetkezeti gazda szorongott. A közgyűlésen megjelenít Fehér Lajos eüvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Klaukó Mátyás, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára, Papp István, a megyei tanács vb-elnöke, továbbá a járás és a falu társadalmi, gazdasági életének vezetői. A szövetkezet 1964. évi gazdálkodásairól Balázs György tsz-el- nök számolt be. Részletesen elemezte az elért eredményeket. A négy éve alakult szövetkezet igen nagy gondot fordított a termelés szervezésére. A gyenge, mérleghiányos gazdálkodást a fokozott tartalékolásra törekvés következtében két év alatt megszüntették, sót újabb tartalékokat képeztek. A szövetkezet tiszta vágyónál 1964-ben 3,6 millió forinttal növelték és elérték a 16 millió 647 ezer forintot. Ebből a fel nem osztható alap csaknem 8 millió 'orinf. Az üzemágak árbevétele néhány cikk kivételével kedvezően alakult. A növénytermesztés — halmozott termelési érték alapján — tizenkilenc és fél millió forint bruttó bevételt adott. A termelésre fordított kiadások összege alig haladta meg a tízmillió forintot. Az állattenyésztés hét és fél millió forint értékű árut termelt. A növénytermesztésből 6,4 millió, az állattenyésztésből pedig 7,1 millió forint értékű árut adtak a népgazdaságnak. Az állam áruértékesítés és egyéb kedvezmény címén csaknem háromnegyed mi 1- líó forintot juttatott a tsz-nek. A jövedelem felosztása előtt a decemberben kiadott PM-rendelet alapján egymillió-hatszázezer forintot tartalékoltak vetőmag- és takarmányvásárlásra. Földjáradék címén 726 ezer forintot osztanak ki. A szövetkezet gazdatársadalma munkaegységenként a tervezett 26,4 Ft helyett 33,77 forintot OSztt Az elnök beszámolója feletti vitában többen szót kértek. Kardos János a gazdálkodásban megtett utat méltatta és a vezetéstől a határozottabb irányítást kérte. Sztán János — aki Kétegyházán mindig a jól gazdálkodó hírében állt — a hozamok növelésében, a helyi tapasztalatok felhasználásának fontosságát tette szóvá. Árgyelán János, Pepa Jánosné, özv. Árgyelán György né és Gyúró György a laza munkafegyelem megszüntetésére intézkedéseket kért az igazgatóságtól. A vitában felszólalt Fehér Lajos elvtárs is. — A kétegyházi Béke Tsz eredményei mutatják, hogy ez a gazdaság túlnőtt a kezdeti nehézségeken — mondotta. — Ezt példázzák a közös alapok ütemes fejlesztésére tett intézkedések. A közgyűlés nagy tetszéssel fogadta Fehér elvtárs fejtegetéséta fegyelmezett munkáról, az erős kezű vezetésről és a szövetkezeti demokrácia jelentőségéről. A vitának — amint említette — a brigád-, a küldött- és a közgyűléseken van a helye. A hozott határozatok végrehajtásában a vitatkozás nem előre, hanem hátrafelé viszi a közösség ügyét. A közgyűlés ezután az alapszabály módosításáról tanácskozott. 1965. január elsejétől azoknak a tsz-gazdáknak, akik hét fihpon túl gyógyuló betegségben szenvednek, munkaegységet írnak jóvá. Határozatban mondotta ki a közgyűlés a szülési szabadság felemelését is. Eddig kétéves tsz-tagság igazolásával kaphatott a dolgozó nő hat hét szülési pihenőt. Ettől az .évtől kezdve egyéves tsz-tagsághoz kötik az öt hónapon át tartó szülési szabadság megszerzését. A közgyűlés állást foglalt amellett is, hogy a jövőben küldöttgyűléseket is tartanak a gazdálkodással kapcsolatos feladatok megbeszélésére. Dupsi Károly Hévíz-fürdő, télen.
