Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
1905. Január 24. 2 Vasárnap Nagy-Britannia kommunista pártjának nyilatkozata a munkáspárt politikájáról London Nagy-Britannia kommunista pártjának politikai bizottsága nyilatkozatban közölte: — A munkáspárti kormányzás első száz napjának eredményeként sok munkáspárti választó tartózkodott a szavazástól két időközi válásztásom. A nép várakozásai nem teljesültek. A nyugdíjak emelését elhalasztották, nem állítják meg az árak, a jelzálogos kölcsönkamatok és a viteldíjak emelését, ugyanakkor a kormány egyik főcélja a bérek befagyasztása. A nagytőke, az iparbárók, a bankok, a lakásépítő vállalatok minden követ megmozgattak, hogy még súlyosabbá tegyék a helyzetet. A kormány ellentámadás helyett egyezkedik velük. — A munkásmozgalom fordulóponthoz érkezett. Csak a „toryk” malmára hajtaná a vizet, ha e mozgalom vonakodnék politikai hantot indítani a kormány politikájának gyökeres megváltoztatásáért. Az összes baloldali erőknek, a szakszervezeteknek, a munkás- és szövetkezeti szervezeteknek követelniük kell, hogy kényszerítsék a kormányt katasztrófához vezető politikájának feladására. Üj politikára van szükség, hogy a pépet a monopóliumok ellen tömörítsék. — Követeljék a kormánytól a következőket — folytatja a nyilatkozat — az árak és a jelzálogos kölcsönkamatok leszorítását; erélyes intézkedéseket a nagy cégek Moszkva (TASZSZ) A szovjet fővárosban szombaton befejeződött a Szakszervezeti Világszövetség háromnapos elnökségi ülése, amely Renato Bitossi elnökletével megvitatta a VI. árdrágítása ellen; a béremelés előmozdítását az alacsonyabb fizeté- sűek számára; a nyugdíjak azonnali emelését, a katonai költségek erőteljes csökkentését; valamennyi NATO atomhaderő-terv elejtését, a gyarmati háborúk beszüntetését; a tőkekivitel korlátozását; az ipar korszerűsítését az állami ellenőrzés és az államosítás • kiterjesztésével; valamint a hadiipari munkások munkabérének szavatolását. (MTI) szakszervezeti világkongresszus előkészületeit. A kongresszust ez év október 8-ra Varsóba hívták össze. Az elnökség kidolgozta a kongresszusi előkészületek alapelveit és a kongresszus napirendjét. Befejezte munkáját az SZVSZ elnökségi ülése Kongó „leprás” embere be demokratikus választást ígér Kongó népének, mihelyt a rend helyreállott; jobb oldalt — vérben hever az a kongói választó, aki soha többé nem fog má* választani... Ezért a fajirtásért azonban nemcsak a hóhér felel, hanem a felbujtói is.~ A nyugatnémet STERN riportere eredeti felvételekben mutatta be, miféle „nemzeti egység” és „megbékélés” vezérli Csőmbe miniszterelnököt, a léopoldville-i kormány fejét. A STERN riportere ezt az igazságot három párhuzamos képpel illusztrálja. Első két képünk: bal oldalt az álszent módon vigyorgó Csőmbe, amint azt állítja, hogy 3 hónapon belül rend lesz Kongóban; jobb oldalt látható e rendcsinálás egyik mozzanata. Második két képünk: Csőmbe sziláján bizonygatja, hogy jót akar Kongó népének, s krokodilkönnyeket hullajtva állítja: „Fölemelem a népet, ha követ!”; jobb oldalt e „fölemelés” éppen „folyamatban” van. Harmadik két képünk: CsőmEgységben közös céljaikért A szocialista országokat a közös világnézeten, a jövőért vívott közös küzdelmeken és az együttes nemzetközi fellépéseken túl a barátságnak és együttműködésnek ezer meg ezer szála fűzi össze. Az együttműködésben igen nagy jelentősége van a kétoldalú kapcsolatokat rögzítő szerződéseknek, amelyek között az elsők egyikét a szocializmus építésének útjára lépett Magyarország éppen a szocialista jövendőt építő Romániával kötötte. Tizenhat esztendővel ezelőtt, 1948. január 24-én írták alá ünnepélyesen Budapesten a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Az oly sok vonásban rokon történelmi múlt és a mindkét néppel, mindkét szocialista országgal szemben azonos követelményeket támasztó szocialista jelen és jövendő természetessé teszi, hogy a tizenhét esztendővel ezelőtt aláírt szerződés szelleme és szaval szerint igyekszünk egységünket és barátságunkat még jobban erősíteni. A kor parancsa ez: a szocialista közösség országainak, az egész nemzetközi haladó mozgalomnak eddigi sikereit is az egység segítette és az elkövetkező időkben bonyolult feladatok egész dandárja áll előttünk. Csak a minap állapították meg a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén — ahol a Román Nép- köztársaság és hazánk képviselői is ott voltak —: „A* 'mpe- • rializmus fenyegetéseivel szemben a szocialista országok telje- , sen egységesek és szolidárisak, és az Imperialista körök próbálkozásai, hogy ezt az egységet aláaknázzák, kudarcra vannak ítélve.” Baráti szívvel tekintünk a szocializmust építő román népre. örülünk annak, hogy a gazdasági építésben esztendőről esztendőre újabb sikereket érnek el, s annak Is, hogy a szocialista építés sikereivel egy- időben — s természetesen éppen e sikerek alapján is — szüntelenül növekszik a Román Nép- köztársaság nemzetközi tekintélye. A szocializmus eszmél, a közös célok népeink barátságának szilárd alapjai. Együtt törekszünk a békét akaró emberiség nagy vágyainak megvalósítására; együtt állunk szocialista vívmányaink, országaink békéjének védelmében. Ezt foglalta össze szavakba a tizenhét esztendővel ezelőtt aláírt szerződés, s ezt jelképezi a két nép fiainak ezer meg ezer szálon kapcsolódó testvéri barátsága. Mindenfelől — mindenről Hivatalos washingtoni közlemény szerint Johnson elnököt szombat reggel légcső- és hörghuruttal kórházba szállították. Háziorvosa azért tartotta szükségesnek a kórházi kezelést, mert az elnöknek a múltban hörgtágulása volt, amelyet a második világháború idején szerzett, amikor nagy magasságban repüléseket hajtott végre Űj-Guinea felett * Az ecuadori katonai junta négy tagja visszaküldte a Francia Becsületrend kitüntetéseit, amelyeket De Gaulle elnöktől kaptak, annak ecuadori látogatása alkalmával. Az ecuadori külügyminisztérium szóvivője újságíróknak kijelentette, a visszautasítás oka az volt, hogy a junta tagjai egy- gyel alacsonyabb fokozatú kitüntetést kaptak, mint a dél-amerikai országok köztársasági elnökei. * E héten sem vezettek eredményre az osztrák koalíciós pártok tárgyalásai az olajipar újjászervezéséről. A szocialisták egyesíteni kívánják az állami tulajdonban lévő olajipari és kereskedelmi vállalatokat, míg a Néppárt a magántulajdon részleges helyreállítására, az úgynevezett repriva- tizálására törekszik. Az olajipari vállalatok szakszervezeti bizottságai most pártállásra való tekintet nélkül bejelentették: ha jövő szerdáig nem születik megegyezés a vállalatok egységes állami irányítására, sztrájkba lépnek. A szolidaritás jeléül sztrájkra készülnek más nagyipari üzemek, köztük a bécsi Siemens-művek dolgozói is. • Mint a Ny Dag közli, a svéd kommunista párt parlamenti frakciója követelte, hogy a svéd kormány mielőbb vegye fel a kapcsolatot az NDK-val. * Janusz Gumkowski, a Lengyel- országban elkövetett náci bűncselekményeket kutató bizottság igazgatója nyilatkozatot adott a sajtónak, amelyben többek között kijelentette: Lengyelországban sok ezer okmány, hiteles bizonyíték áll rendelkezésre a háború alatt elkövetett náci bűntettekről. A bizottság számtalan esetben felajánlotta ezeket a dokumentumokat a Német Szövetségi Köztársaság igazságügyi szerveinek. Sajnos, azok teljes érdektelenséget tanúsítottak. • Massemba Debat kongói (Brazzaville) elnök bejelentette, hogy kormánya a szocialista út mellett döntött, minthogy ez a legjobb módja az ország előtt álló gazdasági, társadalmi és politikai feladatok megoldásának. Massemba-Debat elnök bejelentését örömmel üdvözlik Afrika és a világ haladó erői. Megfigyelők rámutatnak, hogy a brazzaville-i elhatározásnak nagy jelentősége van: szilárd népi rendszer jön létre az imperialista befolyású Kongó (LéopoldviUe) tőszomszédságában. Ez komoly erkölcsi és politikai támaszt biztosít az imperialisták és bábjaik ellen harcoló kongói felszabadító erők számára. • Az Egysült Államok keleti partvidékén és a Mexikói-öbölben 350 teher- és utasszállító hajó vesztegel. Már második hete tart hatvanezer amerikai dokkmunkás sztrájkja, amely naponta mintegy hatvanmillió dollár veszteséget okoz a vállalkozóknak. Mindeddig hiábavalónak bizonyult a munkáltatók és a szakszervezeti vezetőség minden olyan erőfeszítése, amellyel visszavonulásra próbálta rávenni a sztrájkolókat. A sztrájk tovább tart, mivel régi hagyomány, hogy a sztrájkolók csak akkor veszik fel újra a munkát, ha a munkáltatók és a munkavállalók konfliktusát minden kikötőben rendezik, Maine államtól egészem Texasig. (MTI)
