Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-20 / 16. szám

1995. Január 20. 5 Szerda > Hogyan szervezze munkáját a párt vezetőség? A z alapszervi vezetőségek új­” jáválasztása után azonnal adódik a kérdés: hogyan, milyen módon szervezzük meg a vezető­ség munkáját? Napjaink egyik igen fontos te­endője a vezetés kollektivitásá­nak fenntartása mellett az egyéni felelősség kidomborítása. Ezért a vezetőség munkáját jellegenként körvonalazva bizonyos fokig el kell határolni és egy-egy vezető­ségi tagnak funkcióként a felelős­ségére bízni. Hogy milyen funkciók legyenek az egyes alapszervi vezetőségeken belül, az függ az alapszervezet nagyságától és a pártszervezet jel­legétől. Ennek eldöntése a pártve­zetőség feladata. A döntésnél fi­gyelembe kell venni az egyes ve­zetőségi tagok képzettségét, ér­deklődési körét, az adott felada­tokban való jártasságát Igen he­lyes, ha egy vezetőségi tag folya­matosan, több választási cikluson át azonos funkciót lát el, mert ezzel tapasztalata és hozzáértése gyarapszik. Anélkül, hogy recep­teket adnánk, az eddig kialakult és bevált gyakorlat alapján a következőket tudjuk javasolni: A kis létszámú alapszerveze­** tekben általában csak tit­kári és titkárhelyettesi funkció van. Itt a feladatokat a két veze­tőségi tag egymás közt elosztja. Néhány helyen a vezetőségre vá­ró egyes feladatok elvégzését fo­lyamatosan egy-egy párttagra bíz­zák, pl. propagandaanyag-terjesz- tés, tagdíjfizetés, egyes termelési kérdések összefogása stb, így sok- szorozódik meg a vezetőség ereje s ez már egyben alapja, kiinduló pontja a pártmegbízatások szer­vezésének is. A nagyobb létszámú pártszer­vezetekben, ahol három-, öt- vagy héttagú vezetőség van, ott több funkciót szerveznek. k^i indenekelőtt a titkár az, aki ■ ' összefogja a vezetőség mun­káját és személy szerint felelős azért az egész tagság előtt. Az a helyes, ha a pártcsoportvezetők irányítását és beszámoltatását is 5 végzi első kézből. Csakis ebben az esetben képes az egész alap­szervezet munkáját átfogni és irá­nyítani. Ezzel természetesen nem csökken a többi vezetőségi tag felelőssége. A szervező titkár egy­ben a titkár helyettese. Felelős ál­talában a szervezési munkákért, a KISZ, szakszervezet és egyéb tö­megszervezet pártirányításáért, pl. a sportszervezetért. A propa­ganda- és művelődésügy felelősé­hez tartozik az állami és pártok­tatás szervezése, népművelés, a propagandaanyagok terjesztése, valamint néhány tömegmozgalom pártirányítása, pl. népfront-, nő­mozgalom. Termelési felelősi funkcióval leginkább jól képzett szakembereket szoktak megbízni, amennyiben ilyen nincs, akkor az a titkár közvetlen feladata. A gaz­dasági felelőshöz a tagdíjfizetés, nyilvántartás és az ügyiratok ke­zelése tartozik. A vezetőségi munka ilyen ** vagy hasonló körvonala­zással, reszortokra bontással konkréttá Válik. Megteremtődik az egyszemélyi felelősség alapja, így a hozott határozatok nem mennek feledésbe és joggal szá­mon lehet kérni annak teljesíté­sét. Vigyázni kell azonban arra, hogy a tömegeket érintő és sze­mélyi kérdésekkel foglalkozó ha­tározatok kollektív döntés alap­ján szülessenek taggyűlésen vagy vezetőségi üléseken. Vigyázni kell arra, hogy a vezetőségi tagok ne csak a saját reszortjukhoz tartozó munkákat ismerjék, hanem legye­nek ismerői és hozzáértői a párt­munka minden részének. A vezetőségi tagok munkájának meghatározása és elosztása termé­szetesen nem old meg mindent egy csapásra, nem válik a vezetés máról holnapra egységes egész- szé. Ahhoz, hogy minden' vezető­ségi tag önállóan és eredménye­sen végezze a rábízott munkát — különösen kezdetben — nem sza bad mindjárt magára hagyni. A vezetőségi tagok saját re­szortmunkájukat a párttagokkal közösen végzik. Minden vezető­ségi tagnak megvannak azok az aktivistái, akikkel együtt dolgo­zik, pL a szervező titkár vagy a tömegszervezeti felelős rendsze­resen foglalkozik a tömegszerve­zetekben dolgozó kommunisták­kal. Más vezetőségi tagok viszont a párttagság soraiból állandó vagy ideiglenes csoportokat, aktívákat hoznak létre, illetve bíznak meg, különböző feladatokkal, pl. a pro­paganda- és művelődésügyi fe­lelős oktatási bizottságot, pro- pagandaanyag-terjesztő csoportot alakít. A termelési felelős vagy az ezzel a kérdéssel foglalkozó veze­tőségi tag műszaki bizottságot hoz létre jól képzett szakemberekből. Egyes pártfeladatok végrehajtásá­ba esetenként még pártonkívülie- ket is bevonnak. Így válik végső soron a pártmunka végzése társa­dalmivá az alapszervezetekben. A vezetőségi tagok munkájának megszervezéséért és munkamód­szerük kialakításáért elsősorban az alapszervezet titkára és a köz­ségi PB a felelős. Helyzetüknél fogva állandóan, szinte nap mint nap közvetlen kapcsolatban lehet­nek egymással. Ne felejtsék: a feladatokat nemcsak kiosztani kell, de végre is hajtani. Ezért vezetésük módszerét kritikai szemmel nézzék és állandóan tö­kéletesítsék. U^lyes, ha a községi pártbi­■ 1 zottságok rendszeresen, idő­közönként s esetenként megbeszé­lést, tanácskozást tartanak egyes reszortfelelősök részére. Ennek célja a tapasztalatok általánosítá­sa, a munka értékelése és a to­vábbi teendők meghatározása. Furcsa logika az, amely az ilyen irányú értekezletek elhanyagolá­sát azzal magyarázza, hogy a sok „egyéb munka” miatt erre nem jut idő. A vezetőségi tagok munkájá­" nak javításáért sokat tehet­nek a járási pártbizottságok mun­katársai és társadalmi aktivistái is. A járásokban kezd rendszerré válni, hogy a munkatársak nem­csak a titkárt keresik meg, ha­nem felkeresik az alapszervezet reszortfélelőseit is. Megbeszélik a munka lényegét és végrehajtásá­nak módszerét. Ezt a helyes gya­korlatot megítélésünk szerint to­vább kell tökéletesíteni. Az az idő, fáradság, melyet a vezetőségi tagok munkájának tökéletesítésé­re fordítunk, hatványozottan meg­térül az alapszervezet eredmé­nyeiben. Kovács Lajos MSZMP MB munkatársa Jogtanácsosunk írja: Lakástanácsadó Beköltözhet-e az örökös az elhalt tulajdonos lakásába? Az idei tervünk : A termelékenység 10 százalékos növekedése A Mezőberényi Műszaki és Vil­lamossági Ktsz az 1964. évi fel­emelt termelési tervét 5 százalék­kal túlteljesítette. A lakossági ja­vítószolgáltatásban 140 ezer fo­rint értékű túlteljesítés mutatko­zik. A szövetkezet idei termelési ter­ve másfél millió forinttal na­gyobb a tavalyinál. A termelé­kenységnek 10 százalékkal kell növekednie, amit új technológiai eljárások alkalmazásával és szer­vezéssel old meg a ktsz. A gyárt­mányok általában azonosak a ta­valyival, csak a játékrészleg ké­szít újfajta árut: felhúzható troli­buszt és személyautót. Előreláthatólag ebben az évben szolgáltatóház épül a községben, ahová a szövetkezet motorkerék­pár-, rádió, tv- és háztartásigép­javító részlege kerül. Felkészültek a belvízvédelemre A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság szakembereinek megfigye­lése alapján felkészült a belvíz- védelemre. Szeptembertől január közepéig ugyanis átlagosan 280 milliméter csapadék hullott na­ponta. Ez hozzájárult ahhoz, hogy megnőtt, a belvízveszély. Az igaz­gatóság éppen ezért mintegy 60 szivattyútelepet tart állandóan üzemképes állapotban s ezek egyenként 124 köbméter vizet ké­pesek másodpercenként a csator­nahálózatokból a befogadókba emelni. A kisebb csatornákon ki­épített 57 szivattyúállás motorjai is üzemképes állapotban vannak. A gépüzem központi telepén ké­szen állnak a hordozható szivaty- tyúk is, hogy szükség esetén al­kalmazhassák ezeket. Az őszi hó­napokban befejezték a főcsator­nákban a szennyeződések — gaz, cserje — eltávolítását is, s így a belvíz levezetésének előrelátható­lag különösebb akádálya nem lesz. A dolgozók és műszakiak kö­zül mindenkinek kijelölték a szol­gálati helyét, ahol veszély esetén ügyeletet tart és dolgozik. Ha­sonlóan a községi tanácsokkal is megbeszélték a tennivalókat. Ha a saját házában lakó tulaj­donos meghal és a lakása így megüresedik, az igazolt örökös az elhalálozás napjától számított 8 napon belül köteles beköltözési igényét a lakásügyi hatóságnál be­jelenteni. Ha ilyen bejelentés nem érkezett, de a lakásügyi hatóság az örökös személyét és tartózko­dási helyét ismeri vagy meg tud, ja állapítani, akkor köteles őt fel­hívni, hogy további 8 napon be­lül igényét jelentse be. Ha az örökös ennek a felhívásnak nem tesz eleget és elmulasztja igényé­nek bejelentését, a lakásügyi ha­tóság jelöli ki a bérlőt. Ha a megüresedett lakásra több örökös tart igényt, akkor úgy kell ejárni, mint amikor az ingatlan több személy osztatlan közös tu­lajdonában van. Ilyen esetben az örökösök között felmerült vita el­döntése a bíróság hatáskörébe tar­tozik éppen úgy, mint a tulajdo­nostársak vitájának elbírálása is. A lakásügyi hatóság a lakás hasz­nálójául azt a személyt köteles ki. jelölni, akit a bíróság meghatá­roz. Ha a per megindítása a lakás megüresedésétől számított 15 na­Január elején a Munka Tör­vénykönyve kiegészítésére kor­mányrendelet jelent meg. Azóta újabb intézkedések láttak napvi­lágot. Ezek lényegében a terme­lés társadalmi ellenőrzésének fon­tosabb feladatait körvonalazzák. Ennek alapján a MEDOSZ Békés megyei bizottsága kiegészítette az 1965. évi munka tervét. A megyei bizottság mellett működő szak­csoport rövidesen megvizsgálja a termelés színvonalának növelésé­ben megrekedt állami gazdaságok helyzetét, hogy segítséget nyújt­son az 1965. évi gazdálkodás ered- I ményessé tételében. Mialatt a I szakemberek a gazdasági mutatók pon belül egyik örökös, illetve tu­lajdonostárs sem igazolja, a lakás­ügyi hatóság felhívja az örökösö­ket, illetve tulajdonostársakat, hogy a per megindítását további 8 napon belül igazolják. Ha ennek a felhívásnak nem tesznek eleget, akkor a lakásügyi hatóság jelöli ki a lakás használóját, illetve bér­lőjét Szülési szabadság Több olvasónk érdeklődésére közöljük a szülési szabadságról szóló rendelkezést. Mt. 97. paragrafus (1) A terhes, illetőleg a szülő nőt húsz hét szü­lési szabadság illeti meg. A szü­lési szabadság rendellenes szülés esetében, hatósági orvosi javaslat­ra négy héttel meghosszabbítható. (2) A szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell kiadni. A dolgozó nő kérelmére azonban meg kell engedni, hogy a szülési szabadságot teljes egészében a szülést követő időben vegye igény­be, ha a szülést megelőzően vég­zett munka orvosi vélemény sze­rint egészségének veszélyeztetésé­vel nem jár. alakulását tisztázzák, a MEDOSZ üzemi bizottsága a termelési ta­nácskozáson, üzemegység-gyűlé­sen ismerteti az 1964. évi gazdál­kodást s összegyűjti a dolgozók javaslatát a termelésben tapasz­talt hiányo. 1 gok megszünteté­sére, az eredmények fokozására. A kiegészítő rendelkezések alap­ján a MEDOSZ megyei bizottsága rövidesen megszervezi az üzemi döntőbizottságok elnökeinek tájé­koztatását. A január 1-én megje­lent rendelet ismertetésén a szak- szervezeti választásokkal egyidő- ben 33 társadalmi munkás dolgo­zik. A gyakorlati életben már alkalmazzák a Munka Törvénykönyve kiegészítéséről megjelent kormányrendeletet AZ IBUSZ AZ ALÁBBI TÁRSASUTAZÁSOKRA FOGAD MÉG EL JELENTKEZÉSEKET: Berlin—Potsdam 5 nap. Részvételi díj kb.: 1100,— Ft. j Indulási időpont: március— április. j Körutazás az NDK-ban 9 nap. Részvételi díj kb.: 1900,— Ft Indulási időpont: április. Üdülés Szász-Svájcban 8 j nap. Részvételi díj kb.: 1250,— Ft. Indulási időpont: március —április. ! Berlin—Potsdam—Prága hat I nap. Részvételi díj kb.: 1180,— Ft. Indulási időpont: március ' —április. Kijev—Moszkva 9 nap. Részvételi díj kb.: I960,— Ft Indulási időpont: március. Kijev—Krasznodar—Moszkva 10 nap. Részvé'eli díj kb.: 2470,— Ft. Indulási időpont: április. Üdülés a Tátrában 8 nap. Részvételi díj kb.: 1200,— Ft. Indulási időpont: március. Cseh—Lengyel Tátra 6 nap. Részvételi díj kb.: 1000,— Ft Indulási időpont: március— április. Üdülés Zakopanéban 8 nap. Részvételi díj kb.: 1302,— Ft. Indulási időpont: február— március. Kolozsvár—Torda 4 nap. Részvételi díj kb : 795,— Ft. Indulási időpont: március- április. Bukarest 5 nap. Részvételi díj kb.: 1050,— Ft. Indulási időpont: április. XX» JELENTKEZÉS AZ IBUSZ UTAZÁSI IRODÁKBAN! ________________________________________ X \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom