Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-20 / 16. szám
3965. január 20. $ Szerda ÚTÉPÍTÉS Bitem és Füzesgyarmat kSsHt rossz tcövesúton közlekedtek a járművek.. 1964-ben megkezdték a kövesét építését. Ebben an évben az át nagyobb részét átadják a forgalomnak. Cikkünk nyomán: Intézkedett az fmsz * A műit év végén ellenőrizte az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Gyomén az fmsz-ét- termet, melyről lapunkban is szóltunk. A földművesszovetke- zet vezetősége tájékoztatta az ÁKF-et intézkedéseiről. Mint írják, a csapost, aki súlycsonkítást követett el, írásbeli figyelmeztetéssel büntették. Az áruellátással kapcsolatosan tájékoztattak arról, hogy a szikvíz és a hűsítő italok zavarmentes ellátását az Endrödi Földművesszövetkezet biztosítja. A nagyszénást vasútállomás panaszkönyvébe A nagyszénást vasútállomáson nem valami kellemes hangulatban kezdődött az új esztendő. Másodikén néhány vidékre járó dolgozó jegyet akart váltani, de a szolgálatban lévő Kővári János vasutas meg sem várta, hogy bármit is kérjenek, hozzákezdett káromkodni, és hangos szóval kijelentette: nem adok senkinek semmit. így is tett, a kötelessége teljesítése helyett hozzákezdett étkezni, végül is az emberek elmentek haza. Az említett személyek közül ▼olt, aki január hatodikén korán Nem gyerekjáték reggel bement az állomásra, gondolván, hogy még nincsenek sokan a pénztárnál. Temesvári Mihálynak elő is adta kérését, mely szerint januárra első osztályú havibérletet akart vásárolni. A vasutas azt felelte, hogy azt csak másik forgalmista adhat, ő csupán másodosztályú jegyet szolgál ki. Nem ismerem a vasútnál dolgozó emberek feladatait, de az bizonyos, a káromkodó ember azt példázta: így nem szabad forgalmistának viselkednie. A másik eset pedig a kényelmességet mutatta be. Az ilyen magatartás min- enképpen káros, csorbítja a vasút tekintélyét. Az utasoknak az a véleményük, hogy az udvarias bánásmódot megköszönik, a durvaságot, hanyagságot pedig elítélik. Simon Sándor Orosháza, Huba u. 33. Változatos téli-tavaszi programmal kezdi meg összejöveteleit a TIT Filmbarátok Köre A TIT Békés megyei Filmbarátok Köre kidolgozta téli-tavaszi programját; első összejövetelére 1965. január 23-án kerül sor, amikor a Szürke fény című dán filmet vetítik, előtte Péter László tanár tart előadást Irodalom és film címmel. A továbbiakban még hét összejövetelt, előadást és vetítést rendeznek. Február 6-án A képzőművészet és a film című előadást a francia—tunéziai Goba című film vetítése követi, február 20-án A filmbeli monológ címmel lesz előadás, a film címe pedig A félkegyelmű, mely a francia filmgyártás kiemelkedő alkotása. Március 6-án Shakespeare — filmen címen tartelőadást Péter László, majd az V. Henrik című angol filmet vetítik. A március 20-i összejövetel programjában a skandináv filmművészettel való ismerkedés szerepel, és az 1 Egy nyáron át táncolt című svéd film bemutatása. Április 3-án „A francia filmművészet az 1950-es években” lesz az előadás témája, a bemutatásra kerülő, film pedig René Clair Orgonásnegyed című világhírű műve. Április 17-én „A francia új hullám”-ról lesz szó, és a Zazie a Metróban című francia filmet vetítik, majd május elsején, a kör utolsó összejövetelén A kommersz és a művészi film címmel tart előadást Péter László, és az Utolsó vakáció című francia filmet láthatják a nézők. A kör előadásai zártkörűek, azokra bérleteket bocsátanak ki; a kör összejöveteleit a békéscsabai Szabadság moziban rendezik. Egy Árpád-kori község múltja és jelene Körülpillantás Dobozon, januári Vasárnap Ezektől a pedagógusoktól nem A fehér szegélyű piros tárcsa majdnem csak akkora, mint amilyet játékboltban is kapni. Akik kézben tartják, maguk is gyerekek, általános iskolás lányok, fiúk, és csodálatosképpen ez a játékszernyi tárcsácska a gyermekkezekben csodálatos varázserővel bír. Mikor a forgalmas utcakereszteződésnél a magasba emelkedik, nemcsak kézikocsik, kerékpárok, nem csupán személygépkocsik, de hatalmas buszok, több tonnás pótkocsis teherautók állnak meg engedelmesen. Békéscsabán, a forgalmas Orosházi úton, ott, ahol a kenyérgyárral szemben két utcából is tanulók sokasága siet reggelente iskolába, időnként bizony meg kell állítani a jármüvek áradatát, hogy a diákság, de a felnőtt járókelők is biztonsággal kelhessenek át az ellenkező oldalra. Itt látom minden reggel fél nyolc és nyolc óra között a szolgálatot teljesítő fiatal „közlekedési rendőröket”. Nem lévén rendőrök, idézőjeleztem ezt, azonban valóban szolgálatot teljesítenek, tehát a tényt felesleges lett volna idézőjelbe tenni. Az erzsébethe- jyi általános iskolák felső osztályos úttörői adják a szolgálatot. _ Olyanok, akik közlekedésrendé- : szetből, legalábbis azokból a : tudnivalókból, amelyek felada- : tűk jó ellátásához szükségesek, : vizsgát tettek. Megbízatásuknak : hibátlanul tesznek eleget, hiszen : tudják, hogy nem gyerekjáték. j Gyalogosok és járművezetők, ; nyugodtan rájuk bízhatjátok ma- : gatokat Jaminában és bárhol, j ahol ezekkel a kedves kisegítő ; „közlekedési rendőrökkel” talál- : koztok.-áj- i Munkaszüneti * napon érkezem Dobozra. A tanácsházát zárva találom, így csak úgy „kapásból” szólítok meg égy arra járó idősebb parasztembert: — Mondja, kedves bátyán»! Nem tudja, merre lakik a tanácselnök vagy a tanácstitkár? Emberem nagy készséggel áll rendel kezesemre és magyarázni kezd: — Dehogynem! Tudom én mindkettőnek a lakását. A tanácstitkárhoz ott kell befordulni annál.a kétablakos háznál és a TŰZ ÉP- telepig kell menni, onnét azután... — itt lehalkítja hangját az illető és bizalmaskodva folytatja: — Látom, maga v‘ idegen. Nem tudom, milyen ügyben keresi őket, de azt tanácsolom ... Na, mindegy, ahhoz megy, amelyikhez akar... • Nevetve mesélem d az esetet Komlóm Lajos tanácselnöknek. Szerényen mosolyog, én pedig látom, hogy jó helyre jöttem. A fiatalos tanácsi vezető tájékoztatása alapján bepillantást nyerek annak a községnek a mai életébe, amelyikről egyik szociológusunk ezt írta a második világháború előtt: Egy faluban sem éreztem annyira a teremtő, a megújító, a szabadító végtelen hiányát, mint Dobozon”™ A község tragikuma az a 10 ezer holdas latifundium volt, amely az alig 4 ezer holdnyi kisbirtok mellett a feudális rendszer egész nyomasztó súlyával nehezedett a falu életére. Az 3600 lakosú község mai földműves lakossága egyetlen szövetkezetbe tömörülve keresi a boldogulás nagyüzemi útjait. Az egykori Weinckheim-kastélybaa ma általános iskola működik, valamint a földművesszövetkezet különböző szaküzletei vannak az épületben elhelyezve. Eltűnt a faluból a tönkrement gróf, vagy amint a faluban nevezték: a „benzines gróf” tönk- rejutást szimbólizáló benzinkút- ja is. Karácsonyfát sem ő árul ma már a dobozi piacom ... Ma a kastélyhoz toldalékként épített kultúrház mutat utat mindannak a népi törekvésnek, arm egykor erre a népre rákénysze- rített lelki jelmez alatt vegetált. A község társadalmi struktúrája is megváltozott. A tanácsi apparátusban, a mezőgazdaságban a népből való szakemberek állnak helyt. Pedagógiai főiskolákról, agrártudományi egyetemről pedagógusok, mezőgazdászok készülnek Dobozra visszatérni a nevelő-, a termelőmunkába. Ugyanakkor számos dobozi került el a községből jelentős állami funkcióba. • Igaz, népművelés terén történhetne több is. Ennek azonban komoly akadálya a pedagógusok nagyrészt megoldatlan lakáskérdése. Ugyanis a Dobozon működő pedagógusoknak mintegy 50 százaléka máshonnan jár tanítani Dobozra. Békéscsabáról, Gyuláról, sőt van aki Kétegvházém lakik-és onnan jár Dobozra... lehet kívánni, hogy hivatásszerűen, munkájukon túl is a községben maradjanak iskolán kívüli népművelés céljából. A községi tanács pedagóguslakások vásárlásával próbálja a "kérdést megoldani, de a rendelkezésre álló pénz kevés, és ezért ez nem megy olyan gyors tempóban, amint az jó lenne. * Hogy van-e Doboeom cigány- kérdés? Van. Mintegy 260 lélekből áll a dobozi cigánynegyed, a gáton kívüli Sárszék lakossága. Ezeknek többsége rendes és állandó foglalkozást űz, közöttük csupán egy 85 éves munkaképtelen idős ember részesül közsegélyezésben és mindössze 4 család van a telepen, amelynek tagjai nem vállalnak rendszeresen munkát, akiknél nem megnyugtató létfenntartásuk alkalmi biztosításának módja... A községi tanács a vonatkozó kormányrendelet szellemének megfelelően arra törekszik, hogy a sárszéki cigányok tele- pülésileg is beolvadjanak a községi közösségbe. Máris 10 cigánycsalád mutat komoly hajlandóságot ennek az akciónak a maga részéről való anyagi áldozatvállalására is. Ez az akció remélhetően gyökeres változást hoz a dobozi cigányok életében. Amiért az áruválaszték gyümölcslében nem volt kielégítő, ezért — mim írják — az étterem vezetője volt a felelős, akit figyelmeztettek hanyagságáért. Ugyanis a FÜSZÉRT Vállalat korlátlan menny^égben tud szállítani háromféle szénsavas üdítő italt, az étterem vezetője azonban nem küldött a vállalat részére megrendelést. Azt is megtudtuk, hogy az itallapból 12 darabot készítettek, csak azt az irodában felejtették. írásban figyelmeztették a zenekarvezetőt is a zenekarokra vonatkozó szabályos? betartására. Intézkedtek ezenkívül arra vonatkozóan is, hogy a panaszkönyveket visszahelyezzék az üzletbe. Az igazgató-elnök aláírásával küldött tájékoztatóban viszont arra panaszkodnak, hogy a különböző űrtartalmú poharakat az ipar nem tudta részükre biztosítani. Egykori dobozi uradalmi cselédekkel, sommásokkal beszélgetek, akik most nyugdíjat élveznek és keserű szájízzel emlékeznek vissza a régi időkre. Az 50—60 filléres napszámra, a nyolcadába, tizedébe kapott herekaszálásra, az uradalmi erdőben hatodából szedett rőzsére. A közös konyhájú cselédlakásokra, amelyeknél kettőt egy kemence fűtött, amelynek fűtésénél „hetesként” váltotta egymást a két cselédlakás asszonya... Ebből az időből kesereg elő a dobozi nóta is: „Az őzesi nagy istálló nincsen kimeszelve, Odajár egy barna kislány minden áldott este". • Doboz az egyetlen község, amely Békés megyében név szerint egyedül tudja kimutatni a lakosság Árpád-kori folytonosságát. A Sárközéhez hasonló, szép magyar beszédű, jó humorú emberei mindenkor az Ő6i közösség erejével álltak ellen minden olyan törekvésnek, amely szellemi örökségüket veszélyeztette. Itt még a temetés is kalákában történik és a temető faragott kopjafái is arról a közösségi szellemről tanúskodnak, amellyel ez a nép századokon át megkapaszkodott hagyományaiban, saját erejében. Bizonyos, hogy Doboz továbbra is azok közé a Békés megyei községek közé tartozik, melyek termelőmunkájukkal, töretlen és időtlen alkotókedvükkel, eredeti népszokásaikkal gazdagítják napjaink közösség: életét. Surányi Sándor
