Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-19 / 15. szám

I960, január 19. 6 Kedd Q&L sikerül/ a licitárét'séq kulturális szemléje Oi'ú sházán A tánczenekarok közül a hódmezővásárhelyiek lettek az elsők. Előzetes válogatás, úgynevezett selejtező után, január 13-án ke­rült sor Oroslházán, a tiszti klub színpadán a helyi és kömyéklbe­Erős András határőr, a szava­lóverseny győztese. li határőralákulatok és alegysé­gek kulturális szemléjére. Az ese­ménynek az adott külön érdekes­séget, hogy az elődöntőnek számí­tó vetélkedés győztesei a pécsi középdöntőbe juthattak, ahonnan a KISZ által meghirdetett orszá­gos Ki mit tud? televízióban meg­tartandó döntőjébe is bekerülhet­nek majd a legjobbak. Az orosházi vetélkedőn részt vevő határőr kultúrcsoportok változatos műsorszámokkal léptek fel, melyek közt szavalatok, jele­netek, monológok, zene- és tánc­számok szerepeltek. Egy verseny­ző pedig jógagyakorlatokka! mu­tatkozott be a zsűri előtt. A bírálóbizottság, melynek el­nöke Zagyva Béla «nagy volt, hosszú és alapos mérlegelés után hozta meg elöntését. Az eredmény- hirdetés és a különböző értékes díjak (oklevelek, vázák, könyvek) kiosztására a tiszti klub nagyter­mében került sor. Ezt megelőző­leg a zsürieűnök méltatta az ese­ményt. — Ez a kulturális vetélkedő, mélyhez hasonlókat eddig évek óta rendszeresen tartottak — mon­dotta — nemcsak egyszerűen ver­seny. Több • ennél: a határőrség rtafeulartadn és alegységein bélül A polgári társadalom álszent, kegyetlen életformáját pellengé- rezi ki az Utolsó vigasz című kis jelenet, melynek főszereplői ebben a műfajban az elsők lettek. Egy drámai pillanat a fő­szereplő Forrás László és Tímár Lajos határőrökkel. folyó kulltórrmmtea tűkre is egy­ben. A műsorban szereplők fellé­pése, számaik előadása mögött ön­zetlen és fáradságos munka rej­lik, hiszen határőrnek lenni egész embert követelő, kemény feladat. Első a szolgalat, amit a kulturá­lis szemlére készülés, a próbák idején is el kellett látni. Nem egy esetben az őrs egyik fele kétszer annyit vállalt, csakhogy a vetél­kedőkre jól felkészülhessenek a többiek. Hangsúlyozta Zagyva Béla őr­nagy elvtárs azt is, hogy a határ­őrség kulturális élete egyéb érte­lemében sem öncélú, hanem a pol­gári lakosságéval eleven kapcso­latban levő állandó tevékenység, mely jótékony kölcsönhatásiban van egymással. Beszéde befejező részében erőt, egészséget kívánt a jelenlévőknek további munkájuk­hoz. A kulturális szemle szervezé­sén, programján, lebonyolításán és a> előadások színvonalán egy­aránt érződött, hogy y mindez az egységes erőfeszítés', elvtársias összefogás eredménye. Az alakula­tok, alegységek, őrsök ide küldött ének-, zene-, tánc- és szín játszó- csoport jatt, szólistáit és az irodal­mi színpadok szereplőit járási és községi művelődési otthonok munkatársai, összefogva a határ­őrség KISZ-szervezeteinek titká­Boka János határőr, román táncával különdíjat nyert. raival, kidtúríelelőseive!, közös igyekezettel tanították és készítet­ték fel az erőpróbára és miként az eredmények mutatták, teljes si­kerrel. H. R. Fotó: Kocziszky László FELFEDEZÉS —A megyei filmtárról még mindig kevesen tudnak — Talán nincs még egy olyan kul­turális ellátó központ a megyé­ben, mely annyi szervé, intéz­ményé lenne, mint a megyei Népművelési Tanácsadó mellett működő megyei Film- és Szem­léltető Eszközök Tára. Fő tevé­kenysége tudományos és ismeret- terjesztő kisfilmek kölcsönzése. Hozzáfordul a KISZ, a TIT, a nőtanács, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a honvédség, a közlekedés, a tanácsok, iskolák, művelődési otthonok, klubok, ál­lami gazdaságok, termelőszövet­kezetek egyaránt. Talán csak a Vöröskereszt kivétel, mivel saját kölcsönzőrészleggel rendelkezik. Ottjártunkkor a filmtár vezető­jétől, Nagy Lajosnétól és mun­katársától, Ricza Lajos főtech­nikustól érdekes dolgokat tudtunk még ennek a látványosságtól mentesen működő és a megye mű­velődési életében mégis olyannyi­ra fontos szerepet betöltő intéz­ménynek az életéről. Olyan fő té­makörök esetében, mint a mező- gazdaság, az egészségügy, termé­szettudomány, technika, földrajz, irodalom, művészet, politika, fi­lozófia, történelem, ifjúsági élet, mesék, majdnem 600 különféle film között válogathatnak az igénylők. A külföldi és hazai kes- kenyfilm-fermés nem csekély há­nyada ez és a szám évről évre nö­vekszik, újakkal bővül. Az előző évben százhúsz friss kópiával lett több az állomány. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy kisfilm előállí­tási költsége fehér-fekete kópia esetén 600—700, viszont, ha szí­nes, akkor már 2000—3000 forint, bizony nem olcsó mulatság ez. Az említett 120 film ára felül van a százezer forinton. A beszerzési árhoz mérten a kölcsönzés majd­nem díjmentesnek mondható. A filmtár megalakulásának első esz­tendejében, 1955-ben az évi for­galom 8000 forint volt csupán, 1964-ben viszont már 41 ezer fo­rint értékben kölcsönöztek a kü­lönféle szervek, közületek kópiá­kat. (Úgynevezett magánvetítések céljára nincs kölcsönzés.) Noha eddig csak „száraz adat- szerűséggel” történt a tájékozta­tásunk, mégis világosan érzékel­hető, hogy a filmtár fejlődése tö­retlen, a művelődést szolgáló te­vékenysége vitathatatlan. Jelen­leg ezer filmkópia áll az igénybe­vevők rendelkezésére, ami anyagi értékben és a vizuális módszerű ismeretterjesztés hatását illetően is több ezer kötetes könyvtáraknak kultúrterjesztő hatásával ér fel. Az érdeklődés ezért olyan jelen­tős és növekvő. Az ezer kópia a múlt évben nem kevesebb, mint háromszor használódott fel, eny- nyi volt az évi forgási sebessége, ami ilyen tekintetben megyénk­ben igen jó eredmény. Meglepő volt számunkra az a tájékozottság, mellyel a filmtár. vezetője és munkatársa feladat­körükben rendelkeznek. A nagy és változatos anyagban gyorsan és tökéletesen eligazodnak. Ennek egyik oka, hogy érkezéskor min­den filmet levetítenek maguknak, szinte személyes ismeretséget köt­nek vele, s ily módon az egész állományt úgy ismerik már, akár édesgyermeküket. A másik oka a biztos eligazodásnak az, hogy tu­datos hozzáállással ajánlják, ter­jesztik filmjeiket és hogy mara­déktalanul tisztában vannak a népművelési munka jelentőségé­vel. Az intézmény címéből, „Film- és Szemléltető Eszközök Tára” azonban csak az első rész fedezete hiánytalan. A szemléltető eszközök kölcsönzésénél hiba van. Tükrös- (epidiaszkóp) és diavetítőből, magnetofonból, lemezjátszóból, filmvetítőgépből alig rendelkez­nek eggyel-eggyel. A magneto­fon jelenleg javítás alatt áll. Ilyenformán nemegyszer fordul elő, hogy a kölcsönkérő üres kéz­zel távozik. Hasznos lenne tehát a filmtárhoz hasonlóan, a szem­léltető eszközöket, ül. az azokat kiegészítő készülékek számát is emelni, ami az általános takaré­kosságra törekvésnek sem mon­dana ellent, mivel évről évre való fokozatos kiegészítéséről lenne szó. A filmtár működése egyenletes fejlődést tükröz. A teljesítőképes­ség határa azonban .még messze van. Nagy Lajosné és Ricza Lajos vezetők szerint az évi hármas for­gássebességet meg lehetne sokszo­rozni, ha az eddigieknél több szerv és intézmény rendelkezne filmvetítőgéppel és ami nem ke­vésbé fontos, szakképzett gépke­zelővel. Sok esetben ennek a ket­tőnek a hiánya akadályozza a film- kölcsönzés fokozását. Ahol szak­képzetlenül is nekiveselkednek a vetítésnek, az eredmény siralmas és kárt okozó: a drága kópia egyet­len vetítés alatt tönkremegy. Ilyen veszteségek ellen a filmtár nincs felvértezve, hiszen nem kereske­delmi vállalkozás. A kölcsöndíj a kiadások töredékét sem fedezi. A megyében sok hely akad még, ahol hasznosan alkalmazhat­nák a filmet, mint az oktatás, ne­velés, művelődés eszközét és ve­títőkészülék is volna hozzá. Még­sem teszik, mivel nem mindenütt tudnak arról, hogy Békéscsabán, a Kun Béla utca 11. szám alatt lé­tezik és működik egy ismeret- terjesztő és tudományos filme­ket kölcsönző, hasznos intéz­mény. Mindössze egyetlen szo- bácska ez, melybe az év­ről évre frissülő, növekvő köl- csönanyag miatt lassan már az ott dolgozók is alig férnek bp, de a nehezülő körülmények ellenére is mindig jó szívvel állnak az oda betérők rendelkezésére. Huszár Rezső Filmes Ki mit tud? Békésen, középiskolások részére Sok évvel ezelőtt már rende­zett egyszer a megyében a mozi- üaemi vállalat olyan Ki mit tud?- vetélkedőt, melynek résztvevői abban versenyeztek, hogy ki látott és ismer több játékfilmet. Az ér­dekes, hasznos kezdeményezés nem folytatódott. Az idén azon­ban ismét felvetődött a gondolat, hogy érdemes lenne megismételni a vállalkozást. A békési gimnázium KISZ- szervezete ajánlkozott, hogy köz­ségükben megszervezik az új „fil­mes” Ki mit tud?-versenyt. Ma az időben is megállapodtak a me­gyei moziüzemi vállalattal: esze­rint február 6-án tartják középis­kolások részére a járási művelő­dési ház nagytermében. Játék­mesternek Péter László tanár, filmesztétát kérték fel. A mozi­üzemi vállalat propagandaosztá­lya gondoskodik majd a szükséges segédeszközökről: fotókról, pla­kátokról, valamint a jutalmakról is. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom