Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
1*65. január IT 4 Vasárnap A megye műszaki szakkáder-ielmérésének tapasztalatai Eredményesen dolgozott az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportja A Műszaki és Természettudomá. nyi Egyesületek Szövetségének megyei intéző bizottsága ülést tartott Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson részt vett At. Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Joó Oszkárné, a MTESZ vidéki titkára, Gyulavári Pál és Supala Pál, a megyei pártbizottság osztályve- xetői. Csepregi Pál, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a MTESZ megyei intéző bizottságának elnöke nyitotta meg az ülést, majd Porkoláb Károly, a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának vezetője ismertette a megye műszaki szakkáder- felméiésének adatait és tapasztalatait. A megyében — mint mondotta — mintegy 400 ipari, építőipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, államigazgatási szervnél gyűjtötték össze az 1964. szeptember 1-i állapotnak megfelelően a mérnöki, technikusi iskolai képzettséggel rendelkezők számát, valamint a mérnöki, tech. nikusi beosztásban dolgozók számát. Az adatokból kitűnik, hogy a mérnökök és technikusok száma jóval a szükségletek alatt marad. Ezt még csak tetézi, hogy a mérnöki, illetve technikusi beosztásban dolgozók közül többen nem rendelkeznek munkakörük ellátásához szükséges képesítéssel. (Ez a tény sürgetően követeli a mérnöktovábbképzés gyorsabb szorgalmazását, valamint azt is, hogy a képesítés nélküliek megszerezzék a munkakörük ellátásához szükséges képzettséget.) A felmérés sok tapasztalatot hozott felszínre. Érdekes például, hogy kilencven technikus rokonszakmában, 175 pedig nem a képzettségének megfelelő szakmában, munkakörben dolgozik. Az utóbbiak közül 142 mezőgazdasági technikus például nem hajlandó mezőgazdasági üzemekben dolgozni. A felmérés szerint a megye mezőgazdasági üzemeiben is jóval kevesebb szakember, mérnök, technikus dolgozik a szükségletnél. A tapasztalatok kimutatják, hogy a mérnöki képzettséggel rendelkezők elsősorban az állami gazdaságokban, a technikusok pedig a termelőszövetkezetekben helyezkednek eL Továbbá az is kitűnik belőle, hogy a termelőszövetkezetek messze elmaradnak az állami gazdaságok mögött a szál ber- ellátottságban. A járások között is nagyok az aránytalanságok. A képesítéssel rendelkező szakemberek száma a szeghalmi járás tsz-eiben a legkedvezőtlenebb. Áz intéző bizottsági ülés részvevői elismerően beszéltek a felmérésről, s a vitában javasolták, hogy március 31-ig a tudományos szervezetek bevonásával készítsenek belőle tanulmányt. Ez jelentős segítséget nyújt majd a megye párt- és állami szerveinek és a tudományos szervezetek munkájához. A tanácskozáson elhatározták, hogy a tanulmányt, elkészülte után a tudományos szervezetek nyilvános ülésén megvitatják. Ezután az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportjának munkájáról tanácskoztak. A csoport 1963. szeptember 13-án alakult, tehát a megye egyik legfiatalabb tudományos szervezete. Munkáját nagyon jól ellátta, jelenlegi taglétszáma mintegy 115 re tehető. A csoport nagy gondot fordított a szakmai előadások és rendezvények szervezésére. Ezeknek célja az építőipar legkorszerűbb technológiájának, anyagainak* szerkezeteinek és szervezési elveinek megismertetése volt. A szervezet több javaslatot tett a megye, valamint Békéscsaba húszéves távlati fejlesztését ismertető ankéton. A belföldi tanulmányutak keretében ellátogattak az Orosházi Üveggyár, az orosházi 400 ágyas kórház és a Békéscsabai Konzervgyár építéséhez. A tanulmányút alkalmával az építkezéseken elsősorban az újfajta szerkezeti megoldásokat, a gépesítést és a munkaszervezési módszereket ismertették, illetve vizsgálták. A szervezeten belül egy munkabizottság a Szilikátipari Tudományos Egyesület csoportjával a téglatörmelékes betonpanel előállításán, kísérletezésén dolgozott. Elkészültek a kísérleti darabok is, s ezeknek vizsgálata az ÉTI-nél folyamatban van. A csoport terve: a jövőben tovább fejleszti a munkabizottságok tevékenységét, arra törekszik, hogy javaslatokat dolgozzon ki, tanácsadással lássa el a hozzá fordulókat. Az intéző bizottság tagjai elismerően nyilatkoztak a tudományos szervezet tevékenységéről, ugyanakkor javasolták, hogy a jövőben a jogi tagságú vállalatok szervezésére is fordítsanak több gondot. Csepregi Pálnak, a MTESZ megyei intéző bizottsága elnökének javaslatára ezután a részvevők Körösfalvi Pál megbízott titkárt az intéző bizottság titkárává választották. r. r. Az jár jól, aki lm a munkahelyéhez Hozzászólás a Békés megyei Népújság január 10-i számában megjelent „Érdemes-e munkahelyet cserélni?” című cikkhez \ A SZEGHALMI JÁRÁS TERÜLETÉN társashoz. CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉSÉT, JAVÍTÁSÁT, TATAROZÁSÁT OTP-HITELLEVÉLRE is vállalja A VÉSZTŐI ÉPÍTŐIPARI KTSZ Felvevőhely: a ktsz központi irodájában. Teleidh: Vésztő 40. 29503 Előrebocsátom, a cikkel teljesen egyetértek, mégis szeretném kiegészíteni olyan vonatkozásban, hogy mi a helyzet akkor, ha nem az úgynevezett „vándormadarak” munkahelyváltoztatásáról van szó, hanem különböző okoknál fogva szorgalmas, jól dolgozó munkások szeretnének munkahelyet változtatni, vagy éppen a vállalat érdeke, hogy a dolgozókat átcsoportosítsa, más munkaterületre helyezze. II Munka Törvénykönyve rendelkezései a közérdek mellett messzemenően figyelembe veszik az egyéni érdeket is. Ennek megfelelően szabályozza a munkahelyváltoztatáshoz kapcsolódó munka- jogviszonyt. A törvény lényegében azt az alapelgondolást fejezi- ki, hogy az jár jól, aki hű a munkahelyéhez, folyamatos a munka- viszonya^ Őszintén szólva eddig volt olyan gyakorlat, hogy sok helyen elvtelenül udvaroltak az új dolgozónak, különböző ígérgetésekkel, juttatásokkal csábították a munkaerőt és valamennyire ez is hozzájárult a nagyfokú munkaerővándorláshoz. Emellett az öntudatosan dolgozók önérzetét sértette az, hogy az olyan emberek is, akiknek már egy-két munkakönyvé betelt, ugyanannyi, vagy még .több juttatásban részesültek, mint ők. Az alapgondolatnak megfelelően a munkahelyváltoztatással kapcsolatban lényegében négyféle megkülönböztetést tehetünk. Szükséges lehet a termelés érdekében vagy más fontos okból a dolgozó áthelyezése más vállalathoz, de meghatározott esetek- be)n ezt maga a munkavállaló is kérheti, így például az egészségét veszélyeztető munkakörnél, vagy ha az új munkahelyén szakképzettségének megfelelő szakmában tudnák foglalkoztatni, és azt jelenlegi vállalata nem teszi meg. áthelyezésnél a munkaviszony folyamatossága természetesen nem szakad meg, a dolgozó viszi magával az ezzel kapcsolatos eddig szerzett jogait Munkakönyvébe az „Áthelyezve” bejegyzést kell írni. A munkahelyváltoztatás másik esete lehet, amikor vállalati vagy indokolt személyi körülmények miatt kénytelen a dolgozó kilépni. A vállalat ugyanis többek között felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt például a termelés átszervezése, vagy egyéb körülmények következtében adódó létszámfelesleg esetén. Nyilvánvalóan a létszámfeleslegből adódó kapun belüli munkanélküliség sérti a népgazdaság, a közösség érdekét, tehát feltétlenül helyes, hogy ilyen címen felmondhat a vállalat, különösen, ha még azt is hozzátesszük, hogy ugyanakkor más területen meg éppen munka-1 „Felmondás a dolgozó részéről” erőhiánnyal küzdenek. Ebben az I bejegyzést kell írni abban az esetesetben a munkaviszony folyama tossága csak akkor szakad meg, ha a munkavállaló 30 napon belül nem helyezkedik el. Ha elhelyezkedik, új munkahelyén megmaradnak az addig szerzett jogai. A tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek fontos feladata ilyen esetben, hogy segítsék hozzá a dolgozót a 30 napon belüli elhelyezkedéshez, ajánljanak számára megfelelő munkahelyet és irányítsák, közvetítsék oda a munkát keresőt. Lehetséges, hogy a dolgozónak a családi körülményei alakultak úgy, hogy az ő részéről indokolt a felmondás. Ilyen lehet például, ha más helységbe áthelyezik és ott hat hónapig nem jut lakáshoz. Vagy házasságkötés, házastársának más helységbe való áthelyezése teszi indokolttá a kilépést. De indokolt lehet a felmondás gyermekszülés esetén, oktatási intézmény nappali tagozatára történő felvételnél stb. Az ilyen felmondási körülmények mellett is megmarad a dolgozó folyamatos munkaviszonya a már említett 30 napon belüli elhelyezkedés esetén. I 30 napos elhelyezkedési határidő meghosszabbítására is lehetőség nyílik általában akkor, ha a dolgozó önhibáján kívül van akadályoztatva az elhelyezkedésben, ilyen lehet például betegség, terhesség, rokkantsági nyugdíj alatt állást, vagy akár katonai szolgálat A másik dolog még ennél a kérdéscsoportnál, hogy a termelés átszervezése, létszámfelesleg címén a vállalat részéről csak különösen indokolt esetben lehet felmondani annak a családfenntartónak, akinek négy vagy ennél több eltartott családtagja van, a csökkent munkaképességű dolgozónak, továbbá akinek nyugdíjazásához 5 vagy ennél kevesebb éve hiányzik és annak is, akinek 15 vagy ennél több éves folyamatos munkaviszonya van. Ezeket a kérdéseket feltétlenül szükségesnek tartom kiemelni azért is, hogy felhívjam az érdekeltek figyelmét a rendelkezésnek ezekre a kitételeire és a végrehajtás során a legmesszebbmenő emberséget, körültekintést alkalmazzák a létszámfelesleg esetén történő felmondásnál. Különösen nagy feladat hárul itt természetszerűleg a szak- szervezetre is, hogy valóban a törvény szellemének megfelelően járjanak el a vállalatok. Ezekben az esetekben a munkakönyvbe a „Munkaviszony megszűnt” bejegyzés kerüL I munkahelyváltoztatás harmadik formája lehet, amikor a dolgozó egyszer felmondja munkaviszonyát az előzőkben említett indokolt körülményeken kívüli okbóL Ilyenkor munkakönyvébe a ben, ha a felmondás ideje alatt egyébként a dolgozó teljesíti a munkaviszonyból adódó kötelezettségeit. Az ilyen kilépés a munkaviszony folyamatosságának megszakadását vonja maga után akkor is, ha a vállalat hozzájárul a kilépéshez. Az új munkahelyén viszont lehetősége van a dolgozónak arra, hogyha meghatározott ideig becsületesen dolgozik, munkája alapján visszanyerje a folyamatos munkaviszonyát és az ezzel járó jogokat II rendelkezés nyilván azt célozza, hogy csak valóban indokolt esetben lépjen ki a dolgozó munkahelyéről, kilépése esetén vállalja a következményeket, ami — ha egyszer történik meg a kilépés — ideiglenes jellegű és nem olyan súlyos, mint azoknál, akik rendszert csinálnak a munkahelyváltoztatásból. II negyedik csooortba sorolhatók azok, akik a felmondási idő kivárása nélkül hagyják ott munkahelyüket és akiket fegyelmi úton bocsátanak el. Tehát a „vándormadarak”, és az eddig úgynevezett önkényes kilépők a fegyelmi úton elbocsátottakkal egyformán kerülnek elbírálás alá a munkaviszony folyamatossága szempontjából. A következmények itt mindazok, melyeket a Népújság idézett cikke már megemlít. Ezeket nem akarom ismételni, de azt feltétlenül hangsúlyozni kell: minden becsületes dolgozó helyeslését váltja ki a jogszabály alapelve, az, hogy semmiféle jutalomban, kedvezményben nem részesülhet az a személy, aki nem segíti a népgazdaságot, a közösséget szorgalmas, odaadó munkával. Az ilyen személyek munkakönyvébe a „Kilépett” megjelölést kell írni, tehát az a bejegyzés, hogy „önkényesen kilépett”, megszűnt, következményei még viszont hatályban vannak, sőt a fentiekből kitűnően az ehhez hasonló eseteknél még súlyosabbá váltak. Ugyanakkor a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy jó munkájukon keresztül háromévi próbatétel után ismét kiérdemeljék azokat a jogokat, melyek a szorgalmas dolgozókat munkájuk után megilletik. Sebestyén József a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője Tizenkét vagon szilvát, 27 vagon almát szüreteltek le az elmúlt évben Gádoroson Megyeszerte híres alma. és szilvaterméséről a gádorosi Petőfi Termelőszövetkezet. Gyümölcsöse évről évre több és jobb minőségű termést ad. Míg a korábbi években lényegesen kisebb volt az eredmény, az új módszerek .alkalmazásával, a fák megfelelő permetezésével, a munka korszerűsítésével már 1963-ban kimagasló volt a betakarított gyümölcs mennyisége, összesen 28 vagon almát és 7 vagon szilvát szállítottak le. Az elmúlt évben is jobb terméseredmény volt Almából ugyan egy vagonnal kevesebbet adtak át, viszont szilvából 5 vagonnal többet szüreteltek le. A szövetkezet vezetősége permetező- gépeket vásárolt, hogy ezekkel még jobban biztosítsa á gyümölcsfák védelmét, s ezáltal a nagyobb terméseredményt. II
