Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-09 / 288. szám

19GC. december 9. 4 Szerda A vasutas dolgozók újítómozgalmának tapasztalatai Országos küldöttnek választották A közelmúltban leltározást végez­tek a brigádnál a szövetkezet gaz­dasági vezetői is, s tapasztalataik alapján dicsérő szöveget írtak be a naplóba. Ezek után nem lehetett csodálkozni azon, hogy november 19-én, a Gyomén megtartott szoci­alista brigádvezetői értekezleten Gizikét küldöttnek választották a januárban sorra kerülő orszá­gos értekezletre. — Én nem is tudom, de nagyon váratlanul érintett a megválasztá­som, és nagy kitüntetésnek ve­szem. Igaz, sohasem voltam még ilyen országos megbeszélésen, s talán ezért is van, hogy életem el­ső ilyen nagy eseményére nem­csak nagy örömei, hanem némi iz­galommal is készülök — mondja. — Nagyon igyekszem, hogy mint országos küldött mindent megfi­gyeljek, ami ott elhangzik, s úgy tervezem, hogy sokat fogok jegy­zetelni más szocialista brigádok életéről, munkájáról, módszeré­ről, hogy a leghasznosabbakat a mi kis kollektívánkkal is megva­lósíthassuk. És ha olyan kérdések vetődnek fel netalán, ami szakmai­lag főleg minket érint, lesz any- nyi bátorságom, hogy még én is hozzászólják — teszi hozzá moso­lyogva. Az országos küldötté választott Rojik Mihályné, munkatársainak népszerű Gizkája, az országos ér­tekezleten is brigádjára, a haszno­sítható tapasztalatok szerzésére gondol. S ez is igazolja: a gyo­mai brigádvezetői értekezlet jól választott* Sztanyik Károly sofőrök ími-olvasni tud és tökéletes a hallása. Minthogy Párizsban tilos a dudálás, az utóbbi követelmény nyilván azért szükséges, hogy a taxisofőrök kellőképpen lebonyo­líthassák a gépkocsivezetők kö­zött nem ritkán megvívott szó­csatákat. A MÁV SZEGEDI Igazgató­ság újítási mozgalmának 'szám­szerű adatai arról tanúskodnak, hogy a mozgalomban az utóbbi időben hanyatlás állott elő. Hogy ez így van, ezt a javaslatok szá­mának állandó csökkenése bizo­nyítja. 1961-ben az újítómozga­lomra az volt a jellemző, hogy egyenletesen fejlődött. 1963-ban azonban 1962-höz képest 10,17 százalékkal csökkent a benyújtott javaslatok száma. Az idei év első nyolc hónapjában további 10,48 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Ez a néhány adat is figyelmez­tető és gondolkodásra kell, hogy késztessen minden szolgálati és mozgalmi vezetőt, akiknek nem­csak feladata, hanem kötelessége is elősegíteni az újítómozgalom rendszeres fejlesztését. Fontos lenne ebben rendet teremteni azért is, mert ha ez nem törté­nik meg, akkor a vasutas dolgo­zók érdektelensége tovább nö­vekszik, s ezzel tovább csökken az újítási javaslatok száma. Amíg igazgatóságunk területén élő, ele­ven és agitatív volt a mozgalom, amíg az emberek sokasága fog­lalkozott az újítások gazdasági, erkölcsi és anyagi jelentőségével, addig meg is volt ebből a hasz­na a népgazdaságnak és az egyé­neknek is. Nem lehet elfelejteni, hogy gazdasági életünk legfonto­sabb követelménye a korszerű technika, az új munkamódszerek bevezetése, a műszaki fejlesztés meggyorsítása. Ezt mind — első­sorban — az újítómozgalomnak kellene elősegítenie, mert az em­ber munkájának megkönnyítését van hivatva szolgálni. Az újító­mozgalom vasutunk fejlődésében, (Gyulai tudósítónktól) A vízgépészeti vállalat szocia­lista brigádjainak vezetői és meg­hívott tagjai tanácskozást tartot­tak eddigi eredményeikről, jö­vendő terveikről. Nagy Gábor, az üzemi bizottság titkára megnyitó szavai után Szögi Antal elvtárs, a gyár részlegvezetője emelkedett szólásra. Beszámolójában a szo­cialista brigádok feladatáról, a versenyek jelentőségéről szó’t. Ismertette a brigádok múlt évi eredményeit, s kiemelte, hogy a versenyben részt vett 108 dolgozó 375 ezer forintot takarított meg és a nyolc brigád közül öt ma­radék nélkül teljesítette az előírt követelményeket, s ezzel elnyerte a Szocialista brigád címet. Az idén szintén nyolc brigád áll versenyben, akik csatlakoztak az 'WWW-» % W—» — * W» a műszaki fejlesztés megvalósítá­sában csak akkor tölti be hivatá­sát, szerepét, ha a dolgozók napi munkájának jobb és könnyebb ellátásán túl az új technika és az új munkamódszerek bevezeté­sét is elősegíti. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az az érdektelenség, amely egyes szakszervezeti és szolgálati veze­tőket jellemez, mielőbb megszű­nik. A vezetőkben kialakult hely­telen szemlélet és a nem kielégítő politikai felvilágosító tevékenység akadályozza a békéscsabai vasút­állomáson is e mozgalom fejlődé­sét. Ez megmutatkozik abban is, hogy a dolgozók részéről sincsen meg a kellő egyéni kezdeménye­zés, amibe a vezetők az üzemi bizottsággal együtt belenyugod­tak. MEG KELLENE szüntetni a tapasztalható helytelen szemléle­tet és ebben segíteni kell az igaz­gatóság vezetőinek is. Mégpedig úgy, hogy az osztályok újítási előadói mozgalmi tevékenységük­kel, tanácsaikkal segítsék a szol­gálati helyeket. Miben mutatko­zik meg általában az érdektelen­ség? Abban, hogy a feladatter­vekben megjelölt célkitűzéseket ötletszerűen ismertetik a dolgo­zókkal. Kivételt képeznek ebben egyes nagyobb szolgálati helyek, mint éppen a békéscsabai állo­más, ahol egyébként az oktatások alkalmával többször is ismertetik ezt a kérdést a szolgálat dolgo­zóival. Nem egy szolgálati helyen azonban keveset törődnek azzal, hogy a feladatok megoldásába a szocialista brigádokat is bevon­ják. Pedig a szocialista brigádok­nak is kötelessége az újításokkal Országos Vízügyi Főigazgatóság által kezdeményezett vállalatok közötti munkaversenyhez is. 4. Másnap elment a gánti árok­hoz és elindult benne. Kalapácsa csal a kezében, hátizsákkal a vállán. Egy húszméteres vízmo­sáshoz érkezett Fent sűrű bozót volt, a tüskés ágak össze-vis&za karmolták kezét, arcát Ha itt le tudna ereszkedni... Ám a part meredeken, kopaszon szakadt le, nem tudott semmiben sem meg­kapaszkodni. Ha jobb állapotban lenne ruhája és a bakancsában szegek lennének...?! Keserűen elmosolyodott. A Piave folyóra gondolt, a roham­ra, s arra, hogy ott mennyire örültek volna ilyen búvóhely­nek. Csak nem ijed meg ettől a mélységtől?... Viszont holnap hozhatna kötelet magával. Ki­kötné ehhez a vastag tölgyfához és szépen leereszkedne... Nem,i most kell lemenni... Csak így tud fúrás nélkül vizsgálatot végezni. A föld itt kitárult, szétnyitotta bíbor méhét. Arca elé tolta a kezét és ug­rott. Igyekezett egyensúlyt tar­tani és talpon maradni. A mo­hás föld, amelyet az előbb még óriási szőnyegnek érzett, kicsú­szott alóla. Hirtelen hatalmas ütést érzett a fején és egyszerre minden könnyű és álomszerű lett. Elájult. való törődés. Voltak olyan terme­lési tanácskozások, ahol egyálta­lán vagy csak tessék-lássék mó­don foglalkoztak az újítási moz­galommal. Ennek pedig semmi haszna nincsen. Sok hiba akad az ügyintézésben is, ami szintén nagyban hátráltatja a mozgalom egészséges fejlődését. Az újítások késedelmes elbírálása, a kísérleti idők eltolódása, a megvalósítási szerződések megkötésének kése­delme — mindez hozzájárul a javaslatok számszerű csökkenésé­hez. Sok újító ki is jelenti, hogy addig nem nyújt be új javaslatot, amíg a már bentlévőt el nem bí­rálják. A vontatási szolgálat ve­zetőinek, illetékeseinek munkájá­ban sok még a kívánnivaló. A vontatási osztály felügyelete alá tartozó szolgálati helyek tevé­kenysége egyedül a békéscsabai MÁV-fűtőházban és a békés­csabai ÁK-fűtőházban mondható egyenletesnek és kielégítőnek. Ide sorolható még a békéscsabai pá­lyafenntartási főnökség is. A HIBÁK FELSOROLÁSA azt mutatja, hogy a felelőtlenség­ből, a nemtörődömségből eredő mulasztások a kormányrendelet és az újítómozgalom lebecsülését is jelentik. A MÁV Szegedi Igaz­gatóságának területén az idén 52-vel csökkent a benyújtott újí­tási javaslatok száma, ami 10,48 százalékos csökkenésnek felel meg. Nem volna helyes azonban csak a hibákról beszélni, amikor jó tapasztalatok is akadnak ebben a mozgalomban. így az elfogadott újítási javaslatok számát tekiit- ve, az előző évihez képest, az igazgatóság jó eredményt ért el, s ez lassú, de folyamatos minő­ségi javulásra utal. Az idei év nyolc hónapjában a javaslatok népgazdasági eredménye 1 530 986 forint volt, ami az előző év ha­sonló időszakához képest megha­ladja a 128 százalékot. A kifize­tett újítási díjak összege csaknem 61 ezer forint volt. Ez is azt iga­zolja, hogy érdemes újítani, ke­resni az ésszerűbb megoldásokat, amelyek végső soron az emberek munkáját könnyítik meg. Szüádi Sándor Szeged Amikor kinyitotta a szemét, a nap mór ferde sugaraival érte a völgyet, a fák tetejét aranyozta meg csupán. Azt hitte, álmodik, becsukta, majd újra kinyitotta szemét. Mit keres itt? Mint mi­kor könyvet lapoz valaki viasza, úgy pörgette lassan vissza 6 is az eseményeket. Leugrott a víz­mosás miatt. Valószínűleg ott fent — abba a kiálló párkányba — verhette be a fejét. Miért is jött le ide? Feltápászkodott, megropogtat­ta csontjait. Nem tört el sem­mije, minden a legnagyobb rendben van. Most aprólékosan meg fogja vizsgálni itt a talajt Elindult a vízmosás alján kelet felé. Fél óra múlva már mé­lyebb szakaszra érkezett. Érde­kes. Miért is nem találta meg eddig ezt a völgyecskét? Bizto­san azért mert a sűrű növény­zet felülről elfedi az árnyékot. Pedig járt már errefelé. Hirtelen gyomrába nyilait az éhség. Reg­gel harapott csak egy kis ke­E lőször valamit a hibái, ról szerettem volna megtudni. De nem si. került. Pedig biztosan vannak neki is, mint minden em­bernek. Ezek azonban a sok alap­vető jó tulajdonságai mellett el­törpülnek. — Így nyilatkoztak Rojik Mihálynéról, az Emdrődi Fmsz kötöttáruboltja dolgozójá­ról munkatársai. Talán ezért is határozott úgy a tavaszon az üzlet kollektívája, hogy a szocialista cím elnyeréséért dolgozó brigád­nak Rojikné vagy ahogy munka­társai szólítják, Giíka legyen a ve. zetője. Most, hogy felkerestük munkahelyén az örökké mosolygó, fekete hajú, csillogó szemű fia­talasszonyt, mindjárt a brigád életére terelődött a szó. Kérdé­siünkre azonban nem sokat vála­szolt Helyette elővette a gondosan őrzött, szép kivitelű brigádnaplót, s azt átnyújtva, csak ennyit mon­dott: — Ebben mindent megtalál, nak, ami munkánkkal, életünkkel összefügg. A napló borítólapján ez áll: „Célunk: szocialista szellemben élni, tanulná, dolgozni”. A naptárt fellapozva valóban elénk tárult a brigád történetének kezdeti idő­szaka és egész tevékenysége. A közös tanulás, olvasás, a kollek­tiv mozilátogatás, a társadalmi l munka végzése. De mindenekíö- lött a legszebb az a bejegyzés, amely arról ad számot, hogy en­nek a brigádnak nem volt leltár­hiánya. Félkarú Párizs város tanácsa úgy dön­tött, hogy félkarú emberek is ve­zethetnek kocsit, amennyiben a jobb karjuk ép. A különös dön­tésre a taxisofőrök jogosítványá­nak jogi szabályozása adott al­kalmat. Megállapítja a bírósági döntés, hogy gépkocsivezetői jo­gosítványa csak annak lehet, aki nyeret és már délután van. Le­hajolt. Azt hitte az éhségtől, gyomra csikarásátód, a fájdalom­tól látja lilának az egész földet Megdörzsölte szemét Tényleg lila. Lila a föld, úristen. Nem is lila, inkább vörös. Mit is mondott az öreg profesz- szor?... A vasoxid különböző arányú keverékben lehet kísé­rője az aluminium oxidjának. A játékos természet így rejti az ibolyás, vörösesbarnás színű bauxitot.. Letérdelt, belevájt a földbe. Félredobta a kalapácsot, kézzel, körömmel ásta a rögöket. Fel­ugrott arrébb szaladt. Tíz lé­péssel arrébb újra csak vörösdött a föld... Igen, itt bújt ki — mondta hangosan Balás — egy hosszú, ki tudja milyen mély­ségben kígyózó bauxittelep... Megvan! Keserves, hosszú hó­napok után... Kínok, keservek, kudarcok után... De megvan!... A borostás arcú, meggyötört férfi szemét ellepte a könny. Felka­pott egy marék föüdet, egy ma­rék vörös agyagot és megcsókol­ta. Aztán hirtelen körülnézett, hátha meglátta valaki. Nevetett, hangosan, teli torokból nevetett. Remegő kézzel bontotta ki há­tizsákja száját és megtömte agyaggal. Ha itt megvan a kibú­vás, még valahol meg kell talál­nia. Felvette a súlyos zsákot és elindult tovább az árok mentén. Kilométereket ment, azt hitte szétfeszül a melle. A telep végét azonban nem tudta megtalálni. Majd holnap — gondolta —, most már nem szökik meg. Holtfáradtan zuhant a kis er­dészházba. Bokorné fektette le. Még álmában is — az öregasz- szony megfigyelte — a férfi ke­ze a padló felé kotorászott. Har­minchat órát aludt egyfolytában. IV. KÖZJÁTÉK A termelési népbiztosság ta­nácstermének előcsarnokában csizmák, bakancsok, félcipők ko­pogtak a lila kőkockákon. Balás hóna alatt vaskos iratköteggel közelített a szélesre tárt terem­ajtó felé. Mint a hullámok a parthoz, úgy csapódtak fülébe a várakozók szavai. (Folytatjuk) Száznyolc dolgozóval vett részt a versenyben a vízgépészeti vállalat szocialista brigádja Megválasztotta küldötteit a vízgépészeti vállalat SZOTS ISTVÁN: dl uő4m Dokumentumregénr

Next

/
Oldalképek
Tartalom