Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-04 / 284. szám
1964. december 4. 4 Péntek Újdonságok a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz-ben A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz-ben lassan év végi számvetésre készülődnek. Eközben nemcsak az idei termelési tapasztalatokat összegezik, hanem a jövő évi újdonságok gyártásának előkészítésén is fáradoznak, hogy ezekkel is bővítsék a választékot, jobban ellássák az igényeket. A szövetkezetben az idén 24 329 televízió-trafót készítettek. Képünkön a szerelés egyik munkafolyamata láthaA ktsz-ben a legkorszerűbb technológiával állítják elő a csőfűtőtesteket. Járai Ottó művezető a csatlakozó hüvely rögzítését Jövőre tízezer infra-hősugárzót készítenek a szövetkezetben. Érdekes gyulai újítások a gépkocsik távvezérlésére Az AKÖV gyulai telepén dolgozik néhány év óta Bundik Sándor autóvillamossági szakszerelő. Amellett, hogy kitűnő mestere szakmájának, állandóan újításokon is töri a fejét és nem eredménytelenül. Előző munkahelyein is az újítások és ésszerűsítések so. rozatával jelentkezett, így a békéscsabai vasiparnál a benyújtott körülbelül nyolcból négyet jelentősnek találtak és már évek óta használnak. Gyulán tavaly decemberben nyújtotta be első újítását, amelyet a gépkocsik távvezérléses indítására készített. Ennek az a lényege, hogy a párhuzamos Kapcsolókat és az akkumulátorokat a nagy áramlökésektől megkíméli, jelentősége pedig forgalmi telepeken a gépkocsiknak hideg időben való indításánál van. Az egészbe, rendezés csupán tenyérnyi nagyságú, mindössze 12 dekányi zománchuzal kell hozzá. Az újítást az AKÖV elfogadta, tizenkettőt készített a telepek részére és 700 forint díjjal jutalmazta. Másik újítása Bundik Sándornak a gépkocsi fűtőberendezés a melegítőjáratás kiküszöbölésére. Ennek hideg téli időben van jelentősége. Feleslegessé teszi a motor állandó járatását, ezzel csökkenti a kopást, amellett üzemanyagot is megtakarít. A javaslat szerint hálózati áramról törpefeszültséggel vagy 220 voltos árammal fűtik a gépkocsi hűtővizét, így azt leállás után nem kell leengedni, viszont a fagyási elkerülhetővé teszi. A hozzávaló eszköz elkészítése 80—100 forintba kerül. A fagy beállta után ezt az elgondolást is kísérlet alá veszik az AKÖV-nél annak megállapítására, hogy a fűtés mennyi áramot igényel, mert ettől függ az újítás hasznossága. Újszerű szolgáltatás Angliában, kivált Londonban és környékén egyre gyakoribb az úgynevezett „bérrablás”, amely abból áll, hogy a vállalatok bankfolyószámlájáról felvett bérösszegeket útközben elrabolják. Két angol cég most érdekes kombinált szolgáltatásokat kínál. Pausál ősz. szeg lefizetése, és csekély heti tarifa ellenében a két cég vállalja a vállalatok teljes bérfizetésének kalkulációs munkálatait, páncélos gépkocsikkal felveszik a pénzt a bankból és leszállítják a kifizetés helyére. 4965 egyik újdonsága lesz az ötliteres háztartási vízmelegítő, amely bizonyára elnyeri a háziasszonyok tetszését. (Fotó: Malmos) A legjobb minőségű dohányt Újkígyósról és Nagyszénásról szállítják a tsz-ek A dohánybeváltó békéscsabai körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek még októberben megkezdték a dohány átadását. Bár az időjárás befolyásolta a termést — átlagosan 20 kilogrammal kevesebb lett holdanként —, igen jó minőségű dohányt hoznak be a termelőszövetkezetek. Eddig összesen 2500 mázsát, adtak át. Elsőnek az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet jelentkezett még október közepén és azóta is, hetenként kétszer folyamatosan szállítja a kiváló minőségű termést. Legutób december 1-én érkezett egy 200 mázsás szállítmány. Ez a termelőszövetkezet összesen mintegy 1300—1400 mázsa dóhányt ad át. Általában az a tapasztalat, hogy ahol már hagyományai vannak a dohánytermelésnek, ott igen nagy gyakorlatra tettek szert az emberek, és kiváló szakemberekké váltak. Ezt bizonyítja az is, hogy például Újkígyósról és a nagyszénási Dózsa, valamint a Lenin Termelőszövetkezetből szál. litják a legjobb minőségű termést a beválténak. A Dózsa Termelő- szövetkezet is már megkezdte a szállítást. Ezenkívül folyamatosan juttatja el termését a medgyesegy. házi Béke Tsz is. Az idén összesen 4500 mázsát vesz át a dohánybeváltó, s a jövő év januárjában és február közepéig mintegy 3000 mázsát. A termelőszövetkezetek közül a minőség mellett a legjobb termésátlagot is a nagyszénásiak érték el, holdanként átlagosan 12— 13 mázsa dohányt termeltek. Van valami, ami nincs A születésétől szemmel kísérem ezt a valamit. Ismertem jó és rossz tulajdonságait. Vártam, s magam is drukkoltam, hogy minél előbb, minél jobban megfeleljen a várakozásnak. Születését siettették a felügyeleti szervek, az igazgatóságok, mert igen szép jövő előtt állt. Négy munkásember agyában bontakozott ki, majd fáradságos munkájuk gyümölcseként szinte határidőre testet öltött a „gomb- lyukazó automata”, amely a tavalyi lipcsei kiállítás egyik sztárjaként szerepelt. Külföldi szakemberek figyelték nagy tetszéssel munkáját. A négy n}unkásújító — Schlett Győző, Gáspár Antal, Csáki Imre, Rajki János — boldog volt, mert a célfeladatnak megfeleltek, sőt ezenfelül mintegy háromezer forint célprémiummal díjazták ötletes gépüket. No persze, korai volt az örömük. Nem vettek számításba bizonyos eshetőségeket. Igazgatóságok, műszaki szakvezetők, ügyintézők, jó hozzáállását. Az ügy bonyolódott — mint néhány esetben kimutatható —, de nem tudott egyről a kettőre lépni. Az újítók türelmetlenkedtek, bíróságra akarták adni, veszekedtek — minden eredmény nélkül. A gép megvolt, de az elfogadása késett. A türelem rózsát terem. Ez így is lett. 1964. szeptember 25-én végzés érkezett az Országos Találmányi Hivataltól (2251/BE-777/13. ügyirat számú), amelyben értesítik az újítókat, miszerint gépüket az OTH találmányként elfogadta. Azt hiszem, nem szükséges kommentálni azt az örömet, amit az újítók, illetve feltalálók éreztek. Mennyire optimisták voltak — ezt most már tudják. Az OTH találmánynak minősítette, szabadalmat adott rá, sorozatban lehetne gyártani. Igen. Lehetne. Ha... a vállalatnak szüksége lenne rá. Nincs rá szüksége. Egy gépipari vállalat legyártana ugyan 50 darabot száriában, de a Békéscsabai Ruhagyárnak egyetlen darabra sincsen szüksége. Mi történt? A vállalat értesítette a feltalálókat, hogy a találmányra nem tart igényt, lemond róla és az összes jogokat ráruházza a feltalálókra. Indok van bőven. Magam is olvastam a határozatot. Most jött rá a ruhagyár vezetősége, hogy konstrukciós hibák is vannak meg nagyüzemi termelésre nem alkalmas a gép, meg ■ ez, meg az. Egyszóval: „fáznak” tőle. Az igaz, hogy a külföldi szakemberek körében sikert aratott a találmány, de az is igaz, ahány ház, annyi szokás és minden embernek, cégnek más-más az ízlése. Itt dőlt meg az állítás, „ami külföldi, az nekünk jó”. Nem így van. Ebben az esetben fütyülünk az érdeklődésekre, sőt, a feltalálók véleményére és további ambíciójára Is. Így van? Van egy találmány, de nincs. A prototípusát még az OTH végzése előtt az igazgatóság utasítására megsemmisítették, szétszedték, elhordták és egy részét kidobták a gyár udvarára a lomok közé. Az ügynek koránt- sincs vége. A feltalálóknak, ha fizetik a szabadalmi két-három százalékos illetéket, joguk van a gépeket elkészíttetni, találmányuknak jogát eladni vagy ehhez hasonló üzleteket köthetnek, akivel akarnak, mert azért, hogy nincs meg az a találmány, azért papíron él. Csak éppen nem működik. Néhány fényképen és több kiló papíron kívül már lassan csak az emlékezés dotálja a találmányt. Nos, úgy gondolom — s azt hiszem, egyetértenek ezzel az Illetékesek —, eljön az idő, amikor, mivel a ruhagyárnak nincs szüksége rá: a kenyérgyár, a lókórház stb. rendel majd ebből a gomblyukazó automatából és így megoldódik a probléma. Tény, hogy voltak konstrukciós hibái is á gépnek, de az is korrigálható lett volna, ha a ruhagyár műszaki vezetésének szívügye lenne egy találmány sorsa. Mert, mondjuk meg őszintén, az OTH és a feltalálók szerint ez a találmány él és nem is olyan rossz. Csak éppen nincsen. Pálvölgyi Andris Következő folytatásos regényünk: \ Szüts István: A vörös agyag Dokomentumregény Az azelőtt „gyenge vasérc”-iként eladott ,,harmadikon vörös anyag”, a hazai bauxittelepeink felfedező, je Balás Jenő volt. Kiváló geológus, akinek küzdelmes életéről, tragikus haláláról méltatlanul keveset tud még mindig a hazai közvé. lemény. Pedig Balás Jenő a tudomány mártírja volt és szörnyűséges még elgondolni is: mi mindenen kellett keresztülmennie, hogy földünk legnagyobb és legértékesebb ércét felkutathassa. Mint az egykori kincstári bánya, szati kutatások vezető geológusa, tanúja vagyok, hogy amikor Balás Jenő a gánti érevagyon árán drágán — fúrásokkal, tárnákkal és aknákkal — felkutatott dunántúli zártkutatmányait felajánlotta a kincstárnak, az akkori főnökségnek az volt a véleménye, hogy Ba_ lás még nagy lovon ül, ki' kell éheztetni. Pedig tudták vagy legalábbis sejtették Balás kutatásainak felbecsülhetetlen értékét! És a végén sikerült is elárvareztetni — a felgyülemlett zártkutatmány iL letékei fejében — Balás Jenő minden ingó és ingatlan vagyonát, jóformán a rajta levő ruhát is. És én sem tudtam — bár megpróbáltam — segíteni rajta. Hová juthatott a kapitalizmus körülményei között egy nagy tudós, egy szerencsés kezű felfedező! Másrészt hova juthatott a felfedezett nagy nemzeti kincs! Ezt mutatja — drámai szemléletességgel — Balás Jenő élete, pályája és erről szól Szüts István alább következő dokumentumregónye is. Most, amikor a magyar—szovjet alumínium-szerződés jó példája az államok testvéri együttműködésének, amikor a Szovjetunió olcsó villamos energiát biztosít a bauxit feldolgozásához és évente mintegy 160 ezer tonna tömbaiumíniumot gyárt hazánk számára, érdemesés szükséges visszagondolni arra a korszakra, amikor a tőkés profit, az imperialista hódítás — magukat magyaroknak nevező emberek segítségével — elrabolta a magyar néptől a magyar föld bauxitkin- csét. A kincs, amit Balás Jenő annak idején — oly sok viszontagság árán — feltárt, ma közhasznúan népünket szolgálja. Legyen hát — Szüts István írása segítségével — közkinccsé Balás Jenő életének ‘anulsaga is. Dr. Pávai-Vajna Ferenc a földtani tudományok kandidátusa
