Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-30 / 304. szám

It64. december 30. 3 Szerda Jubileum előtt A jövő évben ünnepli fennállá- I ban tudták a tüzet oltani, mint az sának 40. évfordulóját a vésztői addig rendelkezésre álló kézi fecs- önkéntes tűzoltótestület. Megaia- I kendővel. Ebben az évben szeren- kulásakor, 1925-ben mindössze j cséré csak három ízben kellett ri- húsz tagja volt, most pedig ötven- | asztam. Mindhárom esetben egy­Varga Sándor tűzoltóparancsnok és helyettese, Deák János, a testület által felszerelt tűzoltókocsin. Mezőgazdaságunk legfőbb feladatai ina: dr. Dimény Imre, a MSZMP KB mezőgazdasági osztályának vezetője három tagot számlálnak. Negyven év alatt megszaporodott a köz­ségben a lakóházak, a középü­letek és a védenivaló egyéb köz­vagyon száma. Ehhez mérten igyekszik mind korszerűbbé ten­ni a felszerelést a tűzoltótestület. Az alapító tagnak számító Varga Sándor parancsnok és Deák Já­nos helyettes parancsnok is segí­tett kitöprengeni egy olyan ko­csit, amelyre egy 400 lóerős agre- gátort, 56 darab 20 méteres töm­lőt, jelzőszirénát és más tűzoltó­szerszámot szereltek fel. Ezzel sokkal hathatósabban, gyorsab­Karácsony hétében a szabadkí- gyósi tangazdaságnak 4500, a körösi adányi ZaOika Máté Tsz-nek 5400 a mezőmegyeri Béke Tsz-nek pedig 3300 naposcsibét adott át a megyei keltetőtállomás békéscsa­bai telepe. A hét folyamán is ki­szállítanak mintegy 33 ezer dara-| dául Kovácsházi Mihály, aki a határőrségtől szerelt le, nem ho­zott magával átjelentölapot, köny. vébe sem jegyezték be a távozá­sát. A megyei pártbizottság nem kapta meg a távozási értesítőt, így kimaradt a létszámból. Két év után, 1964 októberében kérte tag­jelöltfelvételét, ékkor derült ki, hogy már volt tag jelöltje a párt­nak. Azokat a párttagokat, akik az alapszervezetükből bejelen­tés nélkül vagy átjelentő- lap nélkül távoznak, továbbá, akik elmulasztják a bejelentkezést új alapszervezetüknél, a pártfegye­lem megsértése miatt felelősségre kell vonni. Ami a tag- és tagjelöltfelvételi munkát illeti: A párt Szervezeti Szabályzata meghatározza az alapszervezeték páirtépítési munkáját a tag- és tagjelöltfelvétel területén. A tag- jélöltség ideje egy év. A pártszer­vezet köteles segítséget nyújtani a tagjelöltnek, hogy felkészülhes­sen a párttagságra. A kommunis­ta erkölcs szelleméhen, a nép és a párt ügye iránti odaadásra kell nevelni. A tag- és tagjelöltfelvételi ké­relem kitöltéséhez segítséget kell adnia az alapszervezet vezetőségének, mert az fontos okmány lesz a fel­vétett elbírálása esetében. A egy szalmakazal égett. A gyere­kek gyújtották fel játszás közben. Vésztőn eddig nemcsak a tűz­oltófelszerelés volt szegényes, ha­nem a vízellátás is., Az ásott ku­takból csakhamar kiszippantották a vizet. A tűzoltók munkáját megkönnyíti az, hogy a község 3 kilométer hosszúságú főutcáján már vízvezeték húzódik s ebből mind 'több ágazik a mellékut­cákba is. Ráadásul előreláthatólag jövőre, a jubileumi esztendőben egy motoros tűzoltókocsit is kap­nak. bot, s ezzel a szeptember 1 óta nevelésre került csibék száma el­éri a 320 537 darabot. A követke­ző keltetés január 6-án lesz, s az év első hónapjában előrelátható­lag 50 ezer csibét szállítanak ki megyénk tsz-ei. nyomtatvány minden kérdésére pontosain kell válaszolni. Az aján­lók részletesen fejtsék ki javasla­taikat a közös tevékenység alap­ján és a szükséges adataik feltün­tetése mellett, aláírásuklkal iga­zolják. Fontos feladat a taggyűlés idejének megjelölése és a hozott határozat rávezetése az okmány­ra, amelyet az alapszervezet titká­ra is aláír. A tagjélöltfelvétel ideje a tag­gyűlés határozatától számít és nem a kiadott igazolvány idejé­től. Ezért kell a felvétel idejét pontosan feltüntetni, év, hónap és nap megjelölésével. Ennek alap­ján tudja figyelemmel kísérni és ellenőrizni az idő lejártát. Az alapszervezet a megérkező tag­jelöltigazolvány alapján veszi lét­számba a felvett tagjelöltet, a változásjelentésen jelzi a felsőbb pártszervezet félé a felvételt, és ugyanakkor az alapszervezeti nyilvántartófüzetbe bejegyzi a szükséges adatokat. Ezeket a feladatokat alapszer- vezeteinik nagy része helyesen oldja meg, kirívó hiányosságok nemigen for­dulnak elő. Egyre kevesebb az olyan aiapszervezet, ahol nem töltik ki részletesen a felvételi kérelmeket,. például arra a kér­A magyar mezőgazdaság a szo­cialista átszervezés óta egészsé­gesen fejlődik. Termelése 1964- ben mintegy 2,5 százalékkal, az állam számára felvásárolt áruk mennyisége pedig csaknem 4 szá­zalékkal haladta meg az 1963. évit. A mezőgazdaság eleget tett egyik igen fontos feladatának: megtermelte az ország kenyérga­bonáját. Hosszú ideje ez az első esztendő, amikor az ország kenye­rét teljes egészében hazai terme­lésből biztosítjuk. A vetés szer­kezete 1964-ben lényegében a ter­veknek megfelelően alakult. Nö­vekedett az értékesebb kultúrák aránya, főként a cukorrépa és a dohány vetésterülete. Az állatte­nyésztés termelési értéke viszony­lag jelentősen, 7 százalékkal nő. Valamennyi állatfajtánál szám­szerű fejlődés figyelhető meg és ezzel egyidejűleg növekedett az egy egységre jutó állati termék is. Számottevő a fejlődés a szarvas­marhatenyésztés területén. Az ál­lomány számszerű növekedése mellett nőtt az egy tehénre jutó tejhozam. Ez azt jelenti, hogy 1964- ben az előző évek állomány- csökkenése után a szarvasmarha­tenyésztés bruttó termelési érté­kének országosan 6—7 százalékos növekedése várható. A termelés összmennyisége pedig meghalad­ja az 1958—1960. évek átlagát. Lemaradás volt tapasztalható azonban a takarmánygabona, a burgonya, a zöldség, valamint az aprómagvak termesztésében. A rét- és legelőgazdálkodásban sem kielégítő a fejlődés. Főként ezek következményeként nem volt zökkenőmentes a lakosság ellátá­sa elsősorban a zöldségfélékkel; nagy mennyiségben kell az 1964— 1965- ös gazdasági évben burgo­nyát és takarmánygabonát impor­tálnunk. A mezőgazdaság ez évi eredmé­nyei, tapasztalatai tovább erősítet­ték parasztságunkban azt a hitet, hogy helyesen cselekedett, amikor a szövetkezeti gazdálkodás útjára désire, hogy volt-e mér a párt tagja, üresen marad a rubrika és ennek alapján több esetben kidé. rül, hogy volt már párttag. Példá­ul 1964-ben hat ilyen eset történt megyénkben, amelyet a Központi Bizottság PTO-ja jelzett vissza,, hogy vizsgáljuk féüiüíl, mivel ki­zárt párttagok voltak. A vizsgá­lat után öt esetben lett megerő­sítve a tagjelöltség és egy törölve lett. Az is előfordul, hogy az alap­szervezetben a taggyűlés határo­zatát nem vezetik rá a kérelemre, nem írja aló a párttitkár, az aján­lók adatai is hiányosak, a tagfel­vételeknél hiányzik a fénykép vagy nem megfelelő (túl régi, társasképből vágják ki). Ezeket a járási pártbizottságoknak kell pótlólag beszerezni, mindez idő­eltolódást eredményez. Az aJapszervezetek feladata a szocializmus építésének jelenlegi időszakában rendkívül nagy. Ez fokozott felelősséget jelent. A sok irányú munka mellett nagy gonddal kell végezniük az admi­nisztrációs jellegű tevékenységet is. Tudni keli azt, hogy minden pártokmány mögött élő ember van, akinek ügyeit, problémáit az alapszervezetnék mindig figye­lemmel kell kísérni és megoldani. Sinkovicz Jánosné a megyei pártbizottság munkatársa lépett. Államunk helyesen teszi, amikor a mezőgazdasággal súlyá­nak megfelelően foglalkozik és je­lentős összegeket fordít a mező- gazdasági termelés gyorsuló üte­mű fejlesztésére. A közeli napokban került jóvá­hagyásra a népgazdaság 1965. évi terve. Ebben is kifejezésre jut: a mezőgazdasági termelés növelése további előrehaladásunk fontos kérdése. Az 1965. évi népgazda­sági terv azzal számol, hogy a me­zőgazdasági termelés 1965-ben 1963- hoz képest 4,2 százalékkal, 1964- hez viszonyítva pedig 1,5—2 százalékkal növekszik. A terv egyik fő célkitűzése vál­tozatlanul az, hogy az ország ke­nyérgabona-szükségletét ebben az esztendőben ugyancsak hazai ter­mésből kívánjuk biztosítani. Ez év őszén nagy nehézségek köze­pette — 2—3 hetes késéssel —, de az előirányzatoknak megfelelő nagyságú területen elvetettük a kenyérgabonát. Az állatállomány takarmány- szükségletének biztosításában is gyorsabban kell előrehaladnunk az új esztendőben. Főként a kuko­ricatermesztés fejlesztésére, va­lamint a rét- és legelőgazdálkodás további javítására helyezzünk súlyt. Az 1965-ös esztendőben a szőlő- és gyümölcstelepítés üteme vala­melyest csökken. Elsődleges fel­adatnak a hiányos telepítések pót­lását tekintsük azért is, mert tel­jes értékű termőfelületet csak ez­által kaphatunk. Az is fontos, hogy minél előbb pótoljuk a sző­lő és gyümölcsösök gazdaságos termeléséhez szükséges járulékos és kiegészítő beruházásokat. Az 1965- ös esztendőben kézzelfogható eredményekre számítunk a zöld­ség- és burgonyatermelés és el­látás területén. Itt sem a vetés- terület növelése fontos elsősor­ban, hanem a termésátlagok javí­tása. Az 1965-ös esztendőben az ál­lattenyésztésben az elsődleges fel­adat nem az állomány számszerű növelése, hanem a hozamok foko­zása. Szükség van az anyagállo­mány szinten tartására, a rendel­kezésre álló takarmányok lehető legjobb kihasználására és mind­ezek révén a hozamok erőtelje­sebb fokozására. A takarmány­ellátottság az utóbbi évek bárme­lyikénél jobb. Teljesíthetőek azok a feladatok, amelyeket a tervek az állat és állati termékek ter­melésére és felvásárlására elő­irányoztak. Ellenkező esetben a lemaradás súlyos nehézséget okozna a lakosság ellátásában és az exportkötelezettség teljesítésé­ben. A népgazdaság 1965. évi terve nagy lehetőséget biztosít a mező- gazdasági termelés további mű­szaki anyagi megalapozására. Szükség van arra, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet for­Nemrégiben szakszervezeti tag­gyűlést tartottak a békéscsabai pályafenntartási főnökség dol­gozói, amelyen az elmúlt két év munkájáról tanácskoztak. A tag­gyűlésen, amelyen Kesjár Mihály titkár mondott beszámolót, mint­egy százan vettek részt. A beszá­molóból kitűnt, hogy a még jobb erdemények elérését nemegyszer akadályozta a munkafegyelemben tapasztalt lazaság. Többet kelle­ne törődni a fiatalok nevelésévei, dítsanak a meglévő eszközök gou dós, céltudatos felhasználására. A mezőgazdasági üzemek együttes termelőeszköz-értéke jeleni ?: megközelíti az 50 milliárd forin­tot. Ennek a hatalmas értékn. gondos és céltudatos felhasználá sa az 1965. évi termelési és felvá­sárlási előirányzatok megvalósítá­sának egyik alapvető feltételi Szükséges továbbá az is, hogy beruházások tervezésénél, kivit,— lezésénél az eddigieknél : orülte- kintőbb munka folyjék. A gazda­ságosság követelményeit a beru­házások elosztásánál, kivitelezésé­nél az eddigieknél jobban szem előtt kell tartanunk. A gépek gon­dos javításával, a traktorosok to­vábbképzésével most kell felké­szülnünk a traktorok két műsza­kos üzemeltetésére is. Ebben az évben a tsz-ek nagy többsége helyesen alkalmazta a személyes anyagi érdekeltség el­vét. Ennek további gondos alkal­mazása újabb eredmények for­rása lehet. Az eddig szerzett ta­pasztalatok felhasználásával, a most készülő üzemi éves tervei, kialakításakor kell megválasztani az 1965-ös esztendőben alkalma­zásra kerülő jövedelemelosztási és munkadíjazási formát. Fontos, hogy a különféle formák megálla­pításakor az eddiginél is jobban vegyük figyelembe a termelési feltételek változását. Ügyeljünk arra, hogy a közös gazdaság ér­dekeit sértő, a szokásosnál na­gyobb részesedést ne állapítsunk meg. Továbbra is megkülönbözte­tett módon foglalkozzunk a gyen­ge termelőszövetkezetekkel és mindenütt hasznosítsuk a háztáji gazdaságok termelési lehetősé geit. E célok elérése komoly erőfe­szítést jelent a mezőgazdasági dolgozók számára, mindehhez fo­koznunk kell a politikai felvilágo­sító, szervező munkát. Jobban kell érvényesítenünk a termelő­szövetkezeti demokráciát, növelve a tagság érdeklődését és részvéte­lét a közös ügyek intézésében, azok megvalósításában, hogy még általánosabbá váljék a felismerés: a szövetkezeti parasztsággal együtt mindent meg tudunk oldani. Nagyok a mezőgazdaság 1965. évi feladatai, de megoldásához a szükséges feltételek biztosítva vannak, illetve megteremthetők. A tartalékok feltárása és fokozot­tabb hasznosítása, az elért ered­mények megszilárdítása, illetve továbbfejlesztése olyan lehetősé­gek, amelyekkel minden gazda­ságnak fokozottabban kell szá­molnia. Ugyanakkor fegyelmezet­tebb munkára, az eszközök gon­dos kihasználására van szükség minden szinten. Ha így dolgo­zunk, a siker az 1965-ös esztendő­ben sem maradhat el és a mező- gazdaság dolgozói megtalálhatják számításukat. de ugyanígy az újítási és ésszerű­sítési javaslatok gyorsabb elbírá­lásával. A felszólalók ígéretet tettek ar­ra, hogy a jövőben hatékonyab­ban támogatják majd a szakszer­vezetet. A hozzászólások utá® került sor Valentinyi János festő búcsúztatására, akit nyugdíjba vonulása alkalmából értékes aján­dékkal leptek meg. Boldizsár Gyula Szeptember 1 óta több mint 320 ezer csibe került megyénk tsz-eibe Szakszervezeti taggyűlésen tanácskoztak a pályatenntartási főnökség dolgozói Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom