Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-30 / 304. szám
lit64, december 30. 4 Szerda szakmunkás-utánpótlás Felmérik a (Tudósítónktól) A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei csoportjának szeptember 24-i nagy sikerű alakuló közgyűlése után életre hívták a társaság különféle szakosztályait is. A közelmúltban a pénzügyi szakosztály vezetője, Szabados Béla ismertette a tagozat 1965 első félévi munkatervét, amely döntően a megye ipari szakmunkás-utánpótlása lehetőségeinek megvizsgálását jelölte meg feladatául. — A szafcmunkáshiány országos probléma — hangsúlyozta vitaindító előadásában Szabados elvtárs. — Ha ennék alapvető okát keressük, elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy iparunk gyors ütemű fejlődésétől a szakmunkás- képzés meglehetősen elmaradt. Megyénkben az ipari munkaerőellátás speciális problémaként jelentkezik. Ezzel összefüggésben mindenekelőtt rá kell mutatni, hogy Békés megyében az ipari tevékenység az országos átlaghoz viszonyítva is igen alacsony szintű volt, s ezt a felszabadulást követő években is csupán igen mérsékelt ütemű fejlődés követte. Szakmunkásaink ezért: nagy számban vándoroltak a fővárosba vagy az iparilag fejlett területekre, illetve bányavidékekre. — Szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése és az egyre nagyobb teret hódító gépesítés következtében felszabadult munkaerőt sem tudtuk kellőképpen foglalkoztatni a megye iparában. Ez a jelenség szinte törvényszerűen olyan helyzetet teremtett, hogy szűkebb pátriánkból mintegy 14—15 ezer ember keresett az ország más területein munkalehetőségeket. Sokan ezek közül az új környezetben végleg le is telepedtek, miután megnyugtatóan biztosíthatták perspektivikus munkalehetőségeiket is. Ezt bizonyítja a népmozgalmi statisztika, amelyből kitűnik, hogy a természetes népszaporulat ellenére is jó néhány ezerrel csökkent megyénk lélekszáma. A beszámoló további részében szó esett arról is, hogy az ipar- telepítési politika, az utóbbi évek nagyobb beruházásai mint amilyen például az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzervgyár, a hűtőház és más létesítmények — merőben más arculatot adott a korábbi helyzetnek. Az új helyzet kialakulásában az előbbieken túlmenően szerepet játszik a lakásépítkezés nagyarányú növekedése is. Mindez együttvéve olyan munkaerőhiányt támasztott, hogy — különösen egynémely csúcsidő- szakban — megyénkben is jelentős munkaerőhiány jelentkezett. Ez a megváltozott helyzet érlelte meg megyénk közgazdászaiban az elhatározást: szükségesnek látszik alapvető elemzésekkel megvizsgálni, hogy iparunk további fejlesztéséhez lesz-e elegendő munkaerő, továbbá a munkaerőhiány leküzdésére milyen intézkedéseket tettek eddig az illetékesek. Az egyetemes cél érdekében annak felmérése sem lehet mellőzhető, hogy mely szakmákban látszik indokoltnak az eddiginél gyorsabb ütemű szakképzés. A vita során a vélemények, elképzelések széles skálája jutott kifejezésre. Egyesek rendkívül bonyolultnak és nehéznek találták a téma feldolgozását, mások viszont amellett kardoskodtak, hogy az elkészítendő tanulmányt ki kell terjeszteni valamennyi ipari szakmára, sőt még a mező- gazdasági igények felmérésére is. Számos érv és ellenérv elhangzása után a jelenlévők végül is az építőiparra, a könnyű- és élelmiszeripar területére kiterjedő felmérést határozták el az első félévi munkaprogram keretében. Ha ez a munka a kívánt eredményeket meghozza majd, akkor a második fél évben más szakmákra is kiterjeszti azt. Buday Zoltán, a csoport megyei titkára — aki a társaság egyéb irányú munkájáról adott tájékoztatást — zárszavában örömmel állapította meg, hogy mind a munkaterv-előkészítő értekezlet, mind pedig az azon hozott határozat megyénk gazdasági életének jövője szempontjából igen hasznosnak mondható. Kazár Mátyás Az öreg számadó elköltözött 'Nyolcvanhét év. Ebből több mint hat évtizedet a jószág mellett töltött Kádár Gyula, az öreg számadó. Tizennégy esztendős karában mint bárányos gyerek kezdte a Berettyó kenuján, ahol akkor még nem lehetett tüzet rakni. Valami két hónapja, hogy ■üzent neki Móré László hortobágyi pásztor Hajdúnánásról. Kovács Miklós, a mezőgazdasági múzeum osztályvezetője, ákn, az üzenetet átadta neki, meglepődve tapasz. Halta, hogy milyen frissen emlékszik az öreg gulyás a daruszőrű -marha tartására. 1956-ban még éjjeliőrködik a simaszigeti hodályoknál. Az 1958-as csudaballai pásztornapon ö menti meg a pásztorbecsületet, hogy az összegyűlt szép számú közönség pásztornótát is halljon a dzsesszslágerek mellett. Nyolcvankét év gazdag termése hirdeti az öreg dévaiványai gulyás munkáját. Számadói közül Szatmári Jánost, a Nagykunságból Dévaványára került gulyást meg Csordás Papp Sándort emlegette legtöbbször. Az előbbitől főleg jószágismeretet, gyógyítást tanult. Csordás Papp Sándortól vette első leckéit a karikásfonás terén. Mindkettő hozzájárult a pásztori hivatás megszerettetéséhez. Későbbi éveiben még Gonda János nagyrábéi gulyás volt rá nagy hatással, a pásztorszolidaritás terén elért eredményével. Legtöbbet azonban apjától, Kádár Ferenc gulyásszámadótól tanult. Két bátyjával, Ferenccel és Zsigmonddal együtt mint bojtárok szolgáltak a nagy erejű apa mellett, aki csak olyan helyre állott be, ahol fiainak nem kellett erejükön felüli munkát végezniük. A jobbágyvilágban nevelkedett apa nemcsak a szorosan vett jószággondozásra tanította meg fiait, hanem szellemileg is foglalkozott velük. Régi történeteket vettek át tőle a kerek kunyhó tövében. 1942-ben e sorok írójának emlegették az akkor már elöregedett Kádár fiúk Kursinát, a boszorkányos dudást, meg az öreg Mitrut, a szuggesztióval bűvészkedő juhászt. Csak a túr- kevei anyakönyvekből derűit ki, hogy Kursina az 1700-as évek végén szórakoztatta a népet boszorkányos bőrdudájával. A ványai összeírások szerint meg Kosztin Demeter, vagy ahogy a ványai nép emlegeti: Mítru bácsi a múlt szazad negyvenes, ötvenes éveiben élte virágkorát. Kádár Gyula apja, Ferenc klarinéton, furulyán és náddudán is eleijátszogatott. Fia a nótákat nagyapa korában el-eldálolgatta. Pásztor- ünnepélyeken, községi és iskolai rendezvényeken. Tálán ennél is nagyobb örömöt szerzett neki, ha a Vanyára került diákságnak, népdalgyűjtőknek dalolhatott. A népdálgyűjtők közül Rábai Miklós több ízben járt nála. Benn Dévavá- nyán is, Ködmönösön is. Érdekes, hogy a vallási kérdésekkel nem bíbelődő Kádár család igen zokon vette, hogy Gyula fiuk a katolikus Fehér családból választott feleséget. Öt fiuk és egy lányuk született. Nem sokkal a legkisebb gyermek születése után meghalt az anya. Ekkor az apa. másodszor is megnősült, hogy apró gyermekeinek nevelője legyen. Második felesége három gyermeket vitt a családba. A kilenc gyermek közül hat volt fiú. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kádár Gyula a pásztor- ságot folytatta. Kiteltek a bojtárok a gyermekeiből... A húszas évek derekán felkereste Madarassy László, a Néprajzi Múzeum őre. Mikor látta, hogy milyen ügyesen köti a karikást, biztatta, hogy készítse rendszeresen, s próbálkozzék meg a botberakással is. így kezdett hozzá Kádár Gyula a díszítőművészethez. Ez szinte a jószággondozó és gyógyító tudománynál is nagyobb öntudatot adott neki. Mikor ősszel beszorult, az egész család hozzáfogott a karikások, botok, erszények. hüvelyek, fa evő. és ivóeszközök készítéséhez. Nemcsak saját fiait fogta be, hanem vele faragott unokaöccse, Ferenc is. A mezőgazdasági Id- áUitásra készítenek tárgyakat. Emellett a „Tulipános láda" nevű művészi vállalkozásnak. Közben végiglakja az egykori nádtermő réteket és a sárréti nagy legelőket. Nagyrábé határában Perjés, Csökmő mellett Darusziget, aztán Cirkó, Repülő, Akasztó, Ágota a főbb állomásai. Az utóbbit tartotta a legtöbbre. Az volt a felfogása, hogy a gulyás rátermettségének a síkon való egyedüllét az igazi próbára tevője. Ötvenes éveiben már csak csor- dáskodott Várnyán. Kivétel volt az 1950-es és 51-as esztendő, mikor még egyszer gulyásságot vállalt Atyaszegen. A jelesebb pásztorok messze földön ismerték. Erre is sokat adott. A fiatalok úgy szerették, mint az édesapjukat. Szelíd, egyénisége, nyugodt kedélye, bölcs megfontoltsága kedveltité tették volna akkor is, ha nem járult volna hozzá karikásfonó, botberakó, daloló, mesemondó tehetsége. Fiatal éveiben a táncot is uzo- válta, de hogy a lába in&szeres lett, felhagyott vele. Saját fiain kívül mások is bojtárkodtak nála. A gépesítés korának gyermeke a pásztorembert valami alacsonyabb rangú lénynek érzi. Aki látta Kádár Gyula „kígyóhátra font” karikásait, művészi botberakásait, hallotta baüadázni, mesélni, az kell, hogy észre vegye a pásztor- emberben élő és megnyilvánuló művészi tehetséget. E tehetség megbecsülést szerzett a művész-pásztornak szerte az országban, s felhívták Dévaványára a figyelmet távoli vidékeken. Majd később külföldre is szállították a Kádár-féle készítményekből. Ez pedig valutát jelentett az országnak. Kegyelettel emlékeznek rá a művészet barátai, s az egyszerű pásztorembert emlegetni fogják a tudomány és művészet dolgozói meg a pásztorság képviselői. Bereezkj Imre ¥ AD A szarvastehén felveti a fejét. Valami izgalmasat érez. Feszülten hallgatja a kopaszra vált erdő fáinak monoton zúgását, szesebesen repíti őket. Testük megnyúlik, szinte repülnek. Menekülni! Ez tölti el egész valójukat. Dörrenés. A vadász nem hibámével a távolban kutat. Nem látja, nem hallja, de ösztönei azt súgják: emberek járnak a völgyben. zott. A száguldás véget ért. Halálos sebbel a testében, az állat a puha avarra zuhan. (2. képünk). Társai még békésen ropogtatják a gyérülő füvet. (1. képünk). Rezzenés. Eliramlanak. Lábuk Gyűlik a zsákmány. Sikeres a vadászat. (i) (MTI-fotó —Bajkor József felv.) A Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz Békéscsaba, Petőfi utca 4. szám alatt 1965. JANUÁR 1-TÖL FÉMCSISZOLÖ ÉS GALVANIZÁLÓ (NIKKELEZÖ ÉS KRÓMOZÓ) MUNKÁT VÁLLAL RÖVID HATÁRIDŐRE. Kérjük a lakosságot és a közületeket, hogy ilyen irányú megrendeléseikkel szíveskedjenek felkeresni, BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET, BÉKÉSCSABA, PETŐFI 4. 618 A VIZESFÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG 1965. JANUÁR 1-TÖL felvételre keres 4 fő gyakorlattal rendelkező gépszerelőt, 1 fő vízvezetékszerelőt, 1 fő bognárt. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. JELENTKEZÉS HELYE ÉS CÍME: VIZESFÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG, VIZESFÄS 3211
