Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-01 / 281. szám
JM4. december 1. Kedd A vasárnapi szarvasi körvadászaton cseh és szovjet vendégek is részt vettek. Kétszáztizenhét nyalat és 98 fácánt ejtettek el. Legeredményesebbnek Gráfik Pali bácsi bizonyult, aki 16 nyu- lat és négy fácánt lőtt. «■•■•■■■■ ■■•■■••■•■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■•■■■! «■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■na Soron: a mélyszántás, s az állatiérőhelyek téli előkészítése Villáminterjú Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettessel A Központi Sajtószolgálat munkatársát Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta az időszerű őszi mezőgazda- sági munkákról, s arról, milyen fontos feladatok vannak még hátra ebben a tekintetben. — A mezőgazdasági üzemek — mondotta Keserű János — az elmúlt két héten jó eredménnyel használták ki az őszi munkákra kedvező időt. A kenyérgabona-vetést — amelynek mintegy 18 százaléka a szokatlanul csapadékos októberi időjárás miatt novemberre tolódott át — gyakorlatilag befejezték. Az időben, jó minőségben elvetett őszi gabonafélék fejlettsége és Gondolatok a takarmánybázis megteremtéséről Varga Istvánnak, a Mezőhegyes! Állami Gazdaság agronómnsánale felszólalása a Körös-vidéki mezőgazdasági napokon Annáit a jó gazdásznák, aki olcsón és sok árut akar adni a népgazdaságnak, elsősorban az legyen a fő gondja, hogy eredményessé tegye a takarmánytermesztést. Ugyanis hiába rendelkeznek gazdaságaink megfelelő minőségű állatfajtákkal és férőhelyekkel, ha a takarmányozás nincs jól megszervezve. A jól szervezett takarmánygazdálkodás sok esetben még a kisebb férőhelyhiányokat is enyhíti. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne törekedjünk a minél korszerűbb tartási viszonyok megteremtésére. Nemcsak a termelőszövetkezetekben, hanem az állami -gazdaságokban is előfordul, hogy a takarmánytermesztésre kevés gondot fordítanak. A mulasztás az éves terv készítésekor kezdődik. Véleményem szerint, az állattenyésztés érdekében, a tervezéskor kell kialakítani a megfelelő arányokat, mert ha ezt elmulasztjuk, akkor takarmánytermelésünk nem felel meg az állattenyésztés követelményének. A takarmánytermelés tervezésénél követelmény a szálas és az abraktakarmányt fogyasztó állatok aránya. Ennek megfelelően igyekezzenek gazdaságaink Kialakítani a takarmánytermelést. A szálas takarmányt fogyasztó állatok számára biztosítsuk a szükségletet úgynevezett csalamádé- val, lucernával, egynyári növények keverékével, általában zöld takarmány etetésével. A nyári takarmányszükséglet biztosításéhoz nagyon alkalmasak a tavaszi keverékek, a borsós csalamádé vagy a szójával vetett kukoricacsala- mádé és az édes szudáni cirokfű. Az állatállomány másik csoportja az, amely főleg abraktakarmányt fogyaszt. A nyári időszakban ennek az állatcsoportnak a takarmányozását nagyszerűen egészíti ki a zöld lucerna adagolása és a legeltetés. A fő takarmányozást természetesen a kukorica adja. Ezzel eljutottam fő mondanivalóm lényegéhez, az állattenyésztéshez. A kukoricának ugyanis nemcsak a szemes termése, hanem a szára is jól felhasználható megfelelő mennyiségű cukorgyári melléktermékkel. A kukoricának csak akkor van jó szemes és szártermése, ha nagy gondot fordítunk talajelőkészítésére és vetésére. Legfontosabb követelmény a talaj művelés és a talajerőutánpótlás. Továbbá a legmagasabb terméseredményeket biztosító fajta kiválasztása, a vetés ideje és mélysége, a növényállomány beállottsága, a vegetációs időszak alatti gyomtalanság és a betakarítás jó megszervezése. A jó kukorica termesztés alapja a 25—35 cm mélységű őszi mélyszántás. Ennél mélyebb művelést a kukoricának csak kivételes esetekben adjunk. A talajerő biztosításához legalább 50 mázsa istállótrágyát biztosítsunk holdanként még a mélyszántás előtt. Ha erre nincs lehetőség, akkor műtrágyával javítsuk a talaj táperejét. Sokan azt mondják, hogy a kukorica nem hálálja meg a kiszórt, műtrágyát. Ez abban az esetben igaz, ha a kukorica tőállományát a régi kisparaszti szokás szerint, holdanként mindössze 10—12 ezer tőállománnyal akarjuk termelni. A nagy adagú műtrágya csak akkor hasznosul, ha a kukoricatő- számot 18—22 ezerre növeljük, vagy jó talajerőviszonyok között, ennél még többre is. A kukoricatermesztésnél nagyon fontos a fajta tenyészidejének megválasztása. Abban az esetben, ha a kukorica búzaelőveterjtény- ként jön számításba, feltétlenül korán érő fajtákat kell termeszteA BÉKÉSCSABAI MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS ELEKTROMOS RÉSZLEGE AZONNALI. BELÉPÉSRE KERES NAGY GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ ERŐSÁRAMÉ TECHNIKUST (mórőcsoport-vezetői munkakörbe), GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ VILLANYSZERELŐKET (csoportvezetői munkakörbe is), MOTORTEKERCSELŐ ÉS AUTÓVILLAMOSSÁGI SZAKMUNKÁSOKAT. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a részlegvezetőknél. _________10637 n ünk. Ha tavaszi vetésű növény következik a kukorica után, akkor közepesen, vagy pedig későn érő fajtákat is választhatunk. A (fajtaválasztást immár megoldották a különböző hibrid kukoricák. A kukoricavetés optimális ideje április második fele. A vetésnél nagyon fontos a vetőmagnormák megállapítása, vagyis a kívánt tőszám biztosítása. Ha fukarkodunk ai vetőmaggal, s ha nem vetünk el megfelelő mennyiségű magot, akkor nem várhatunk megfelelő terméseredményt Fontos követelmény a vetésmélység is. Megyénkben a legideálisabb a 10 centiméter mélységű vetés, és olyan ve- tdmagadag, amely 16—22 ezer tőállományt biztosít. Ez természetesen a talaj adottságaitól és táp- erejétől függ. Nálunk a Mezőhegyes! Állami Gazdaságban a legmagasabb termést a 24 ezer körüli tőszám biztosítja. Silókukoricából a 27—30 ezer tő biztosítja jó talajon a legmagasabb termés- eredményt. A szemes és a silókukorica-termesztés sikerét nem kevésbé befolyásolja a betakarítás gyorsasága vagy elhúzódása. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink munkaerőhiánnyal küszködnek. E hiányt igyekszik pótolni a csőtörő és fosztógépek növekedése. Azonban ezek üzemeltetése nem kifizető, mert nagy erőgépigénnyel lépnek fel. Véleményem szerint a legolcsóbb és leggyorsabb megoldásnak mutatkozik a szemes és a silókukorica gabonakombájnnal való betakarítása. Természetesen csak akkor, ha megfelelő szárítóberendezés áll rendelkezésünkre. A kukorica betakarításának géppel történő egyedüli járható útja a kombájnolás. A gabonaarató kombájnokat — megfelelő átalakítás után — ugyanis semmivel sem veszi jobban igénybe a kukoricabetakarítás, mint például a búzaaratás. Az átalakítás szükségessége abban is jelentkezik, hogy a költségesen vásárolt kombájnokat lehetőleg egész évben kihasználjuk. Egy kis leleményesség és átalakítás után jól hasznosíthatók ezek a különböző zöld takarmányok betakarítására, járvasilózásra, napraforgó és silókukorica betakarítására is. Érdemes is és szükséges is, mert ezáltal jelentős számú eiőgépka- pacitást takarítunk meg az egyéb munkák javára. beállítottsága a múlt évinél jobb. Az őszi árpa és a rozs, valamint a magyar búzafajták jó bokroso- dását a kedvező időjárás elősegítette. Az esős időjárás alatt ős után elvetett gabonavetéseket azonban a jó termés érdekében fokozott gonddal kell ápolni, megfelelő adagú műtrágyával tél végi fejtrágyázásban kell részesíteni és az egyéb vetésápolási feladatokat ezeken a területeken különös gondossággal, a legmegfelelőbb időben, nagy szakszerűséggel kell végrehajtani. A betakarítás is közvetlenül a befejezés előtt áll. Még viszonylag nagyobb erőt a földből kiszedett, s a táblákon prizmákban álló cukorrépa beszállítására, a még hátralévő kevés kukorica letörésére és a szárvágás meggyorsítására kell fordítani. Ez utóbbi azért különösen sürgős feladat, mert a még mintegy félmillió kát. holdon lábon álló kukoricaszár a mélyszántást akadályozza. A mélyszántásban minden megyében számottevő a lemaradás. A még hátralévő kb. 1,5 millió kát. hold mélyszántás a rendelkezésre álló gép- kapacitással — kedvező időjárás esetén — a következő 3 hét alatt befejezhető. Ehhez azonban az szükséges, hogy a lánctalpas és egyéb nehéz traktorokat a mélyszántás elvégzésére összpontosít sák, a nyújtott és a kettős műsz kok arányát tovább növeljék, : saját és a besegítő szántókapac' tást teljesen kihasználják. A szüretet is országszerte bei. jezték. A szőlő-, gyümölcstermelv vidékeken ez év őszén közel 7030 kát. hold szőlő- és 14 000 kát. hol:! gyümölcsöstelepítést terveznek. A telepítéshez szükséges szaporító anyag leszállítása általában meg történt és a telepítés folyamatba': van. Sajnos, az ez évi építkezésekből számottevő mennyiség a jövő évre áthúzódik, s ez sok helyen megnehezíti az állatállomány, kü lönösen a növendékállomány meg felelő téli elhelyezését. Sok helyen ezért szükségmegoldásokhoz kel; folyamodni. A folyamatban lévő munkák közül az egyik legfontosabb ezért, hogy a téliesítéseket, a körülfalazásokat, a légtérleszűkí’é. seket mindenhol a leggondosabban végezzék el. Nem szabad, megfeledkezni arról sem, hogy a téliesített férőhelyeken tartott á1- latok takarmányozása külön gondot igényel. Prémiumot kapnak a mélyszántásban legjobb eredményt elérő gépállomások és traktorosok Lassan befejezésit nyer az őszi te takar! tás és szántás, vetés, s most már mindinkább a jövő évi kapásnövények jó terméseredményét biztosító mélyszántás kerül előtérte. Megyénk termelőszövet, kőzeteinek vezetői az utóbbi években főleg csak a 35—45 cm mélységben szántó lánctalpas traktorokat tartották megfelelőnek a kapásnövények termesztésének alapjául. A legjobb kukoricatermesztési eredményeket elérő szakemberek véleménye nem osztozik ezzel. A gyakorlat ugyanis azt bizonyítja, hogy kukorica alá — á talaj minőségétől és táperejétől függően — a legjobb a 25—35 centiméter mélység. De van még egy másik fontos tapasztalat is: az, hogy a kapásnövények szempontjából sokkal jobb a nehéz univerzális traktorokkal végzett 22—25 centi mélységű őszi szántás, mint bármilyen tavaszi talajforgatás. Ezek a meggondolások vezérlik megyénk gépállomásait és gépjavító állomásait. Ezért tűztek ki célprémiumot a mélyszántásban legjobb eredményt elérő traktorosok számára. A Mezőberényi Gépállomás 27 ezer forintot oszt. ki a legtöbb mélyszántást végző traktorosok között. Hasonló össze gű jutalmat helyezett kilátásba s/ orosházi, a szarvasi és a Kéteg házi Gépállomás is. A gépállomások megyei igazgatósága külön jutalomban részest azokat a gépállomási, illetve gép javító állomási igazgatókat, lő mezőgazdászokat, főmérnökök:' és főkönyvelőket, akik a rendelkezésükre álló erőgépek közül a legtöbbet üzemeltetnek két műszakban. A feltételek között szere pel az, hogy a két műszakos gépek lehetőleg csoportosan szántsanak éjjel. Azért, hogy a traktorosok segítséget tudjanak nyújtani egymásnak, hogy könnyebb és gyorsabb legyen az üzemanyag-, továbbá a melegítőrtallal való el látás. Követelmény az is, hogy a gépállomások vezetői ne eléged jenek meg a brigád vezetők jelein lésével, miszerint ennyi és ennyi erőgép üzemel két műszakban, hanem a lehető leggyakrabban ellenőrizzék is az éjszakai munkát. Erre azért van szükség, mert az őszi szántás, vetés lemarad ásónak egyik oka éppen az, hogy a jelentésekben szereplő két műszakos gépeknek csak egy része üzemelt éjjel-nappal. A kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolában a KISZ-szervezet segíti a tanulókat Szeptembertől januárig a kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolában Békés és Csongrád megyéből összesen 192 szövetkezeti, állami gazdasági és gépállomási dolgozó sajátítja el a gépész, illetve gépszerelő szakmát. A résztvevők jelentékeny hányada fiatal, huszonegyen tagjai az iskola KlSZ-alapszervezetének. Az ifjúkommuniS’ták munkájáról Nagy Zoltán titkár elmondta, hogy hatékony segítséget adnak az iskola valamennyi tanulójának. Célul tűzték, hogy félévben a tanulmányi átlag eléri a 3.0-t, az értékelés szerint ez 3,16 lett. A kiszesek tanulmányi, takarékossági és magatartási versenyt szerveztek. A tanulócsoportok egy-egy tárgyból konzultációkat tartanak s így segítik a gyengébbeket. A legjobb eredményt elérő kollektíva ván- dorzászlót és könyvjutalmat kap. A fiatalok az elméleti oktatáshoz szükséges szemléltető eszközöket, tőcsavart, csa.págykihúzó készüléket és kerékösszetartást ellenőrző berendezést készítettek; az elektromos és a lakatos szakkörben gyakorlati ismereteiket még jobban elmélyítik.
