Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-03 / 283. szám
/ 1964. december 3. 3 Csütörtök A tsz-ek zárszámadása elé Szakbizottságokkal tegyük elevenebbé a szakszervezeti munkát — Új szakbizottságok — Nemzetközi kapcsolatok — (Tudósítónktól) A Közalkalmazottak Szakszervezetének Békés megyei választmánya legutóbbi ülésén határozatot hozott a januári és februári alapszervezeti választások előkészítésére. A határozat megállapította, hogy a megye közalkalmazottadnak fontos feladata, hogy segítsék elő hivataluk, üzemük munkáját. Éppen a szakszervezeti munka tervszerűbbé tétele érdekében most új munkabizottságokat hoztak létre. Így például szervezési és káderbizottságot, munkaszervezési, továbbképzési bízott, ságot, ezenkívül bizottságokat hívtak életre a társadalombiztosítási, kulturális, propaganda ügyek pénzügyi munkák végzésére. A különböző munkabizottságok munkáját a megyei bizottságok szervezik és segítik. Gondoskodnak arról, hogy az alapszervezetek hasonló munkabizottságainak tagjai oktatásban vegyenek részt és a jó tapasztalatokat minél több alapszervezetben hasznosítsák. Üj szakbizottságok is alakultak, így például tanácsi, igazságügyi, társadalombiztosítási és állatorvosi szakbizottság. A szakbizottságok természetesen együttműködnek a A szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban — ahol az Európa-hírű ÖRKI segítségével szakmailag jól képzett öntözéses technikusokat nevelnek — 126 érettségizett fiatal tanul a nappali tagozaton, Kiváló szaktanárok oktatják a fiatalokat, a gyakorlati tapasztalatokat szintén olyan gazdaságokban szerzik, ahol a legkorszerűbb öntözési módokkal ismerkedhetnek meg. Egyébként az ifjú öntözéses technikusjelöltek sokoldalú támogatást kapnak ahhoz, hogy zavartalanul tanuljanak. Összesen százhuszonnégyen részesülnek valamilyen kedvezményben: ebéd, Journal például arról írt, hogy a General Electric egyik vezetője nemrégiben 9 nyugat-európai országban járt, 175 tudóssal tárgyalt, s 45 azonnal és több évre szóló szerződést írt alá. Megdöbbentő különben az agy- velővásár statisztikája. 1948 júliusa és 1961 júniusa között 44 430 külföldi születésű tudós és mérnök vándorolt be Amerikába. 1962-ben csak Angliából 64 egyetemi tanár emigrált, 1963-ban pedig 900 fiatal tudós távozott el. Ugyanakkor az NSZK-t 1948 óta 4000 tudós és mérnök hagyta el. Ennek következménye az is, hogy az Amerikai Tudományos Akadémia 651 tagja közül 157 külföldi származású. Érdemes azonban felfigyelni egy másik számra is, amit a szovjet Novoje Vremja közöl: a számítások szerint — írja a lap — 1961-ig 40 amerikai fizikus és vegyész kapott Nobel- díjat. Ezek közül azonban hat tudósnak még meg sem volt az állampolgársága, amikor a magas nemzetközi díjat elnyerte, kilencen pedig nemcsak külföldön születtek, hanem tanulmányaikat is az Egyesült Államokon kívül folytatták. Nem titok, mire használják fel az agyvelővásáron beszerzett szaktudósokat. Tyeplinszkij vezérőrnagy írta például a követkülönböző munkabizottságokkal és azökikal együttműködve fejtik ki tevékenységüket. A szakbizottságokat az adott terület legjobb szakembereiből választotta meg, s így mélyrehatóan, nagy hozzáértéssel foglalkoznak a hozzájuk tartozó közalkalmazott rétegek különböző problémáival, A közalkalmazottak választmányán szó esett arról is, hogy a megyei bizottság szoros munkakapcso. latot tart fent a Hajdú, Csengnéd és Veszprém megyei közalkalmazotti megyei bizottságokkal. E kapcsolatnak már eddig is igen sok eredménye volt a különböző mód. szerek, tapasztalatok átadásával. Érdekes és újszerű az a törekvés, hogy most nemzetközi kapcsolatot igyekeznek a megye közalkalmazott alapszervezetei kialakítani a bolgár közalkalmazottakkal. Levelezési kapcsolatot teremtenek a lengyel és a jugoszláv közalkalmazottak szakszervezetével. Törekvéseik mind azt tükrözik, hogy a Közalkalmazottak Szakszervezetének mozgalma minél szélesebb réteghez jusson el és segítkollégiumi ellátás, és tandíjkedvezményt élveznek. Ezenkívül sokan tanulnak ösztöndíjjal is. Csupán termelőszövetkezetekből harminchét diák kap ösztöndíjat. Havi nyolcszáz forintot például tizennégyen kapnak. Ilyen magas ösztöndíjban részesül többek között D. Tóth Lajos, a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet jövendő öntözéses technikusa. Az első negyedévi beszámoltatások arra engednek következtetni, hogy a szarvasi diákok zöme derekasan helytáll a tanulásban s rászolgál az anyagi támogatásra. A. Rkezőket a Kraszna Zvezda cimű lapban: „Az amerikai holdprogram alapja a Saturnus—V rakéta létrehozása. Ennek a rakétának kell majd eljuttatnia az Apollo űrhajót a holdra. A program kidolgozása a Marshall Űrhajózási Intézetben folyik, amelynek vezetője Wernher von Braun. A Saturnüs rakétahivatal igazgatója szintén német származású. Oswald Lange 1956-ban érkezett az Egyesült Államokba. Helyettese, Konrad Dadnenberg ugyancsak az NSZK-ból emigrált. De német tudós áll a kutatási, tervezési osztály élén is: Ernst Stullinger. A Saturnus és Apollo program koordinálása pedig Joachim Kutt- ner feladata. Végezetül pedig Kurt Debusse, von Braun egykori munkatársa a NASA Cape Kennedy rakétafelbocsátó központjának igazgatója...” Nyugat-Európa védekezik Amíg a nyugat-európai kormányok — felfigyelve a tudósfelvásárlás veszélyeire — szívós attakot indítottak az agyvelőcsoport ellen, addig a hivatalos Amerika a legmesszebbmenően támogatja a tudósok bevándorlását, s igyekszik megmagyarázni bizonyítváSok feladatot ró megyénk termelőszövetkezeteire az év vége. Többek között számot kell vetniük az ez évi eredményekkel, elkészíteni a jövő évi termelési és pénzügyi terveket. Helyenként újjáválasztani vagy kiegésziteni a vezetőséget. Emellett közvetlen feladatok is jelentkeznek: az állat- állomány átteleltetése, a gépjavítás és a különböző tanfolyamok megszervezése. Bőven van tehát feladat s mindegyik nagyon fontos ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink sikeressé tegyék a jövő évi gazdálkodást. Az ez évi gazdálkodási, termelési eredmények összessége azt bizonyítja, hogy megyénk termelő- szövetkezeteiben növekedett a vezetés színvonala, s a szövetkezeti gazdák családtagjaikkal együtt igyekeztek a lehető legjobban művelni a földeket, ápolni a növényeket, A vezetés színvonalának növekedését nagyban elősegítette az, hogy az elmúlt években csaknem negyven elnököt, 80 agronómnst és 24 könyvelőt helyeztek ki párt- és tanácsi szerveink, főleg a gyengébben gazdálkodó szövetkezetekbe. Ezeknek és a többi szövetkezeti szakembereknek a munkáját jelentősen elősegítette, megkönnyítette az, hogy a szövetke-, zeti gazdák közül mind többen igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel, megszerezni a termeléshez szükséges agro- és zootechnikai ismereteket. Az elmúlt tél folyamán az e célt szolgáló tanfolyamokon több mint 2600-an vettek részt a szövetkezeti gazdák közül, 700-an szakmunkás-bizonyítványt, 983-an traktorvezetői, 40-en pedig gépszerelői oklevelet szereztek,,-.. Mindez együttvéve jelentősen növelte az ez évi gazdálkodás eredményességét. A jövedelem általában többnek mutatkozik minden szövetkezetben az elmúlt évinél s még több is lenne, ha a viszonylag kedvező tavasz és nyár után nem köszönt be a túlságosan sok esőzés. A betakarításra váró cukorrépa-, kukorica-, rizs- és egyéb növényt termő földjeinkre 150, de helyenként 200 milliméter csapadék is hullt, s ez nemcsak megnehezítette a termés leszállítását, hanem alaposan meg is nyát a világ előtt. „Ha őszintén hiszünk a természettudományok nemzetközi jellegében — írta például az Endeavour című folyóirat —, akkor elégedjünk meg azzal, hogy valaki valahol jó kutatómunkát végez”. A folyóirat érvelésénél azonban igazabb Samuel Goldsmith amerikai tudós kijelentése: „Nem élhetünk az Európából kölcsönzött tudományos tőkéből. A jövőben előadódhat olyan helyzet, hogy nem importálhatunk • majd Enrico Fermihez hasonló fizikust, aki kulcsfontosságú munkát végzett atombombák előállításánál, s nem szerezhetünk be Kármánhoz hasonló nagy aerodinamikai teoretikust sem. Saját zseniket kell produkálnunk.” Ez az érvelés őszintébb, s ugyanakkor az amerikai felsőoktatás közismert szegénységi bizonyítványára üti rá a pecsétet, amelyet — mint láttuk — a világ vezető tőkés hatalma nem az oktatás színvonalának emelésével próbál kiküszöbölni, hanem azáltal, hogy a rendelkezésére álló nagy pénzösszegekkel és nemkülönben nagy lehetőségekkel elcsábítja Nyugat-Európa legjobb szakembereit. Önody György drágította. Az őszi munkák elhúzódása és a nagyobb költséggel való elvégzése természetesen nem írható csupán a kedvezőtlen időjárás „számlájára”. A zárszámadási közgyűlések beszámolói minden bizonnyal levonják az ezzel kapcsolatos tanulságokat, elsősorban azt, hogy a rendelkezésre álló erő- és munkagépekkel, a szövetkezeti gazdák szorgalmát, igyekezetét jobban kihasználó munkaszervezéssel lényegesen gyorsabban és kisebb költséggel lehetett volna elvégezni az őszi betakarítást, szántást és vetést. A zárszámadás, amint a fentiekből is látható, nemcsak az ez évi eredmények összesítését, hanem a jövő évi gazdálkodás jó előkészítését is jelenti. Az előkészületnek nem szabad csak a termelési és pénzügyi tervek elkészítésére, az erő- és munkagépek szakszerű téli tárolására, a közös vagyon pontos leltárba- vételére és megőrzésére szorítkoznia, hanem gondoskodni kell a következő évi gazdálkodás anyagi feltételeinek biztosításáról, megfelelő tartalékképzésről is. A tartalékképzéssel nincs már annyi vesződség, mint néhány évvel ezelőtt volt, hiszen a szövetkezetek tagjainak zöme ismeri, tudja ennek jelentőségét. Az elmúlt években jó néhány szövetkezetben próbálkoztak meg már a mindent kiosztani helytelen elv alkalmazásával, mondván, úgyis kapunk beruházási hitelt az államtól a hiányzó gazdasági épületekre, gépi felszerelésekre. Azóta rájöttek, hogy a beruházási hitelek sem korlátlanok s hogy csakis az a szövetkezet tudja évről évre növelni a gazdálkodás színvo- • nalát, eredményességét, amely jelentős összegű tartalékkal rendelkezik, amelynek nem okoz különösebb gondot egy-egy épület saját erőből való felépítése vagy néhány nélkülözhetetlen felszerelés megvásárlása. A zárszámadás elkészítése a közös vagyont képező gazdasági felszerelések számbavételével, leltározásával kezdődik. A szövetkezetek vezetői nem elégedhetnek meg azzal, hogy az erre legalkalmasabb, leglelkiismeretesebb emberekből megalakítják a bizottságokat. Kísérjék figyelemmel a vagyontárgyak számbavételét s egyúttal a leltározást tegyék vagyonmegőrzési ténykedéssé is. A leltárba vett felszerelési tárgyakat lehetőleg helyezzék el olyan helyeken, ahol védelmer kapnak a téli időjárás viszontagságaitól, a szövetkezeti majorokban se marja a rozsda a munkagépeket, de még kevésbé valahol elhagyottan a földeken, ahol már jó néhányszor feledékenység és nemtörődömség hagyott nemcsali egy-egy ekét, tárcsát, de néha még erőgépet is. A jó zárszámadási közgyűlések eddig még minden évben ösztönző erővel hatottak a szövetkezeti gazdákra azért, mert megtudták, hogy mit csináltak jól és rasz- szul s mit, hogyan kell csinálniuk a következő esztendőben. Ösztönző erőt, tettrekészséget csakis az a közgyűlés tud adni, amelyen nem egyes emberek személyes ügyei, vitái töltik ki a közgyűlés idejének nagy részét. Az ilyen ügyeket jó előre le kell zárni — közös megelégedésre. Az sem árt, sőt használ a zárszámadási közgyűlés színvonalának, ha az évi eredményeket és hibákat meg a jövő évi terveket brigádonként vagy üzemegységenként már előzőleg megvitatja a szövetkezet vezetősége. Különösen szükséges ez olyan nagy szövetkezetekben, ahol a közgyűlésen csak küldöttek vesznek részt a tagok nagy száma miatt, mert — tisztelet a kivételnek — akadnak küldöttek, akik nem tartják kötelességüknek tájékoztatni azokat, akik megválasztották, a közgyűlés lefolyásáról, a határozatokról s a tervekről. A háromnegyedévi felmérések szerint csaknem minden szövetkezet teljesíti ez évi bevételi tervét egyik-másikban — ahol az adottságokat jól kihasználták — még többet is tudnak osztani annál, mint amennyire év elején számoltak. Biztosra vehető, hogy a tervezett vagy az «inéi magasabb jövedelem hatására megyénk szövetkezeteinek zömében bizakodó, jó hangulatban zajlik le majd a zárszámadási közgyűlés. Szövetkezeti vezetőinken múlik, hogy ezt a jó hangulatot a célok és a tennivalók pontos meghatározásával jó munkalendületté alakítsák a jövő évi feladatok sikeres megvalósításakor. Kukk Imre Az oktatás vezérlőasztalánál A csorvási általános iskola igazgatóhelyettese, Miklya Sándor a tantestület tagjainak az óra beosztást ábrázoló táblázatot rendezi. (Fotó: Kocziszfcy) se a munka jó végzését. (Dr. Bertalan F.) Harminchét diák tanul termelőszövetkezeti ösztöndíjjal a szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban
