Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-22 / 299. szám
1964. december 22. 3 Kedd Miért sürgős az automatizálás? — Nagy kárf okoz a rozsdásodás — Hol a legtöbb az üzemi baleset ? Beszélgetés Kiss Árpád miniszterrel, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével A Hidasi Brikettgyár szinte teljesen automatizált új brikett- internében naponta 530 tonna 6200 kolériás kőszénbrikettet készítenek. Felvételünkön a présterem látható. Másfél millió forint árukészlet a termelőszövetkezeti zárszámadásokra a mező kovácsházi műszaki boltban ••••••••• Kisházi Sándorral, a Mezőko- vácsíháza és Vidéke Körzeti Föld- fíiűvesszöyetkezet műszaki boltjának vezetőjével beszélgettünk munkájukról. — Egymás után kétszer nyertük ei a „Kiváló Bolt” címet — mondja Kisházi Sándor boltvezető. — Az idén is szeretnénk ezt a megtisztelő címet kiérdemelni. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy sikerül... Hogyan készült fel az évek óta kiválóra vizsgázott kollektíva a karácsonyi, még inkább a termelőszövetkezeti zárszámadások nagy forgalmára. A bolt vezetője erre is választ adott. — A téli hónapok igényeinek kielégítésére időben gondoltunk — mondja Kisházi Sándor. — Novemberben már 120 különböző televíziókészülék, mintegy 160 mosógép, hetvennél több • kerékpár, 40 rádiókészülék, 13 varrógép, jeA csoirvási Petőfi Termelőszövetkezet gazdái a legutóbbi közgyűlésükön egyhangúlag és bizakodásteljes örömmel elnökükké választották Benczúr János elvtársat, aki éveken át a nagyszénás! Űj Élet Tsz-t irányította. Benczúr elvtárs 1961-ben került az Üj Élet Tsz élére — mely akkor bizony eléggé nagy nehézségekkel küzdött. Az áldozatkész, rátermett vezető azonban személyes példaadásával, az emberek iránti bizalommal elérte, hogy az idén már 40 forint körüli összeget fizethetnek egy munkaegységre. Az előzmény azzal folytatódott, hogy mint ismeretes, a csorvási Petőfi Tsz a gyenge közös gazdaságok sorába került. A régi elnököt leváltották, s mivel a Petőfi határos a nagyszénási Üj Élettel, lentős mennyiségű motorkerékpár, porszívó és más nagy értékű árucikk várta a vásárlókat Az említettekből szépen forgalmaztunk is. Azonban nem lesz baj az ünnepek után sem. Megfelelő és választékos árukészlettel várjuk a januárban lezajló termelőszövetkezeti zárszámadásokat követő nagyobb arányú vásárlásokat is... A bolt vezetője elmondotta, hogy egy hónappal ezelőtt az árukészletük másfél millió forint volt. Ezenkívül meghaladja a félmillió forintot az az árukészlet, amit külön a termelőszövetkezetek zárszámadását követő igények kielégítésére kapott a bolt. —• Az idén minden negyedévben jó volt az áruellátásunk — jegyzi meg a boltvezető befejezésül. — Ezt legjobban azzal tudjuk érzékeltetni, hogy ebben az évben minden hónapban félmillió íorint forgalmat bonyolítottunk le. Balkus Imre és a tagság látta, mire volt képes Benczúr elvtárs, egyre többet foglalkoztak a gondolattal, hogy vegye át az ő szövetkezetük vezetését. Benczúr elvtárs meghányta- vetette a dolgot, s úgy érezte, hogy az emberek bizalma továbbra is minden kincsnél többet ér számára, s a kommunista öntudata szülte elhatározását: vállalja a gyenge tsz vezetését. Önmagában nincsen ebben semmi különös, ám ha meggondoljuk, hogy egy olyan szövetkezetét hagyott ott, amelyhez küzdelmei, örömei fűződnek, s ahol 40 forintot ér egy munkaegység — különösen tiszteletet, elismerést érdemlő cselekedet volt Benczúr elvtárs részéről, hogy egy gyenge gazdasággal cserélte fel az előzőt. Alig háromév» működésre tekinthet vissza az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Felkerestük a fiatal országos szerv vezetőjét, Kiss Árpád minisztert, hogy néhány, olvasóinkat is érdeklő kérdésre választ kérjünk tőle: — Értesülésünk szerint az OMFB egyéb népgazdasági szintű feladatai mellett nagy figyelemmel foglalkozik a belső anyagmozgatás kérdéseivel. Mi indokolja ezt? — A gyártástechnológia, az utóbbi évtizedben a magyar ipar minden ágában jelentősen fejlődött. A növekvő termelés a vállalatokon belül egyre több nyersanyag, félkész és készáru mozgatását igényli. Az üzemen belüli anyagmozgatás gépesítésének és szervezésének színvonala azonban messze elmaradt a gyártási technológiák fejlesztésétől és a termelőberendezések kapacitásának növekedésétől. Az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben egyaránt jelentős a nehéz, balesetveszélyes fizikai munkát — anyagmozgatást, rakodást, üzemen belüli szállítást — végzők száma. Az erre fordított idő az állami iparban mintegy negyedmillió munkás, a mezőgazdaságban körülbelül félmillió dolgozó munkaidejének felel meg. Az anyagmozgatás korszerűsítésével és gépesítésével ez a szám jelentékenyen csökkenthető. Ezúton a mindinkább növekvő munkaerőhiányon is segíthetnénk, hiszen a nehéz fizikai munkát jelentő anyagmozgatás gépesítésével felszabaduló segédmunkások a termelésben szakképzettséget szerezhetnek. Az üzemi balesetek csaknem 50 százaléka a korszerűtlen, kézzel végzett rakodási munkáknál keletkezik. Az anyag- mozgatás korszerűsítésének társadalmi célkitűzése és népgazdasági szükségszerűsége tehát teljes mértékben egybeesik az egyéni érdekekkel. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ezért anyagmozgatási állandó bizottságot hozott létre a szakterület legjobb szakembereiből átfogó és távlati fejlesztési elgondolások kidolgozására. — Miben látja az automatizálás jelentőségét a hazai műszaki fejlesztés távlati szempontjából? — Az automatizálás a napjainkban végbemenő tudomány és technikai forradalom egyik legfontosabb megnyilvánulása, amely mindinkább kihat csaknem valamennyi társadalmi tevékenységre. Az automatizálás ma már objektív társadalmi, gazdasági tényező. Szocialista társadalmi rendszerben az automatizálás megvalósítása a- társadalom teljes ellenőrzése mellett folyhat. Nálunk az automatizálás nem okozhat munkanélküliséget, mert minél naIgyobb mértékben sikerül növelni népgazdasági szinten a termelékenységet, annál nagyobb mértékben van mód az életszínvonal emelése mellett a munkaidő tervszerű csökkentésére is. Viszont megfordítva: a termelékenység elégtelen emelkedése esetén nincs mód sem az életszínvonal emelésére, sem a munkaidő csökkentésére. Népgazdaságunk fejlesztése számára ez idő szerint alapvető követelmény az intenzív fejlesztési módszerek alkalmazása. A termelés növelésének egyre nagyobb részét kell a termelékenység növelésével fedezni. Éppen ezért az automatizálás szélesebb körű megvalósításának hazánkban sajátos jelentősége van. Népgazdaságunk ezen a területen mind a fejlett ipari országok, mind saját szükségleteink, mind lehetőségeink mögött etonaradit, nem csupán az automatizálás színvonala, hanem az automataizálás üteme tekintetében is. Pedig az automatizálás a műszaki fejlesztésnek olyan területe, amelynek fejlődési üteme az ipari termelés átlagos fejlődési ütemét mindenütt jelentős mértékben meghaladja. — Milyen munkálatok folynak nálunk az automatizálással kapcsolatban? — Felismerve az automatizálás népgazdasági fontosságát, az OMFB — közvetlenül megalakulása után — létrehozta az automatizálási állandó bizottságot és feladatává tette az hutomatizálási koncepció kialakítását. A minisztériumok, elsősorban a kohó. és gépipari, a nehézipari és az Élelmezésügyi Minisztérium területén megindult automatizálási tevékenység tapasztalataira, a baráti és fejlett tőkés országokban végzett tanulmányutakra alapozva, több száz szakértő bevonásával alakította ki a magyar műszer- és automatikaipar távlat’ fejlesztése elképzeléseit. — Hazánkban — az európai szocialista országokhoz hasonlóan — a jelenlegi periódus még nem a széles körű automatizálás szakasza, hanem átmenet, felkészülés az automatizálás széles körű bevezetésére. Adottságaink lehetővé teszik, több műszaki ok és a fizetési mérleg egyensúlya pedig megkívánja, hogy a hazai auto- matika-szükségletek jelentős részét a nemzetközi munkamegosztásba való fokozódó bekapcsolódás mellett, saját termeléssel fedezzük. A harmadik ötéves tervben a technológiai fejlődés ütemét meg kell gyorsítani; az azt követő évtizedben pedig az automatizálás széles körű bevezetése, a számológépes irányítás nagyobb mérvű alkalmazása várható. Erre nemcsak az automatika-eszközök termelésében, hanem az automatizálással kapcsolatos kutatás, fejlesztés, rendszertervezés, szerelés, karbantartás stb. területein s ezeken túl, a szakemberképzésben é továbbképzésben is megfelelő mó dón fel kell készülni. A szociali- ta társadalomban az automatika lási tevékenység feltételeit az álla mi tervek rendszerében kell bi - tosítani. Nem szabad megfeledkeznüu arról sem, hogy a világpiacon fo lyó versenyben egyre inkább csal nagymértékben automatizált gépeket, komplex berendezéseket, komplexen automatizált technológiákat lehet értékesíteni. A kellő műszerezés és automatizálás te hát a szerszámgépeknél, a vegy ipari, az élelmiszeripari stb. gépeknél, berendezéseknél az expor fejlődésének egyik alapvető félté tele. — Milyen elképzelései és tervei vannak az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak az iparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban jelentkező korróziós károk csökkentésére? — A korróziós károk gazdaság életünk szinte minden területén jelentkeznek. Ide sorolható a vas bői és acélból készült szerkezetek járművek és használati tárgyak „rozsdásodása”, a színesfémekből gyártott berendezések korróziója, a faszerkezetek, a betonból vagy egyéb anyagból készült épületek idő előtti tönkremenetele stb. Ebből a rövid felsorolásból is látható, hogy a korróziós jelenségek csökkentik az állóeszközök élettartamát és korlátozzák a gépek, berendezések használhatóságát. Korróziós károk jelentkeznek ezenkívül a munkaeszközök és fogyasztási javak használatakor, valamint ezek tárolásakor és nem utolsósorban exportáruink szállításakor. — Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretében működő korróziós állandó bizottság felmérése az ilyen károk összegét országos viszonylatban évenként milliárd forintos nagyságrendűnek ítélte. E károk csökkentése rendkívül szétágazó területeken folyó műszaki fejlesztési munkák koordinálását és kiterjedt szervezési tevékenységet igényel. Az említett bizottság ezért kétirányú tevékenységet fejt ki. Egyrészt megkezdte a korrózióvédelem különböző területein működő műszaki tanácsadói szolgálatok egységes tájékoztató és felvilágosító hálózattá történő kiépítését, másrészt javaslatot készít hatósági jogkörrel felruházott korróziósvédelmi szakfelügyelőség létesítésére. Ennek a feladata lesz majd — az érdekelt főhatóságokkal egyetértésben — olyan kötelező erejű előírások kidolgozása, melyek hivatva lesznek a gyártók és felhasználók, illetve fogyasztók szempontjait a népgazdasági érdeknek megfelelően összhangba hozni. A szakfelügyelőség egyben színvonalas gyakorlati műszaki propagandatevékenységgel gondoskodik az új korrózióvédelmi eljárások ipari bevezetéséről. —-------------------------------------------------------------- I A z önzetlenség szép példája
