Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

ML december 29. 7 / Vasárnap WWWWWNA WWWWWWWWWWWWWWfcAA^WWWWW »AA/VWWWWVW ík újjáválasztása után A vezetőségeket újraválasztó taggyűléseken mérlegre tet­ték az alapszervezet munkáját, megbeszélték a teendőket a követ­kező évekre. Mindenütt felelősség- érzettel szóltak a párt gazdasági, szervező, politikai nevelő munká­járól, a pártélet, a pórtépítés kü­lönböző területeiről. Most a vezetőségválasztások után az új vezetőségnek összegez­ni kell a taggyűlésen elhangzotta­kat, „aprópénzre kell váltani” a hozott határozatokat Ez azonban sok gonddal, problémával jár. Kü­lönösen azoknál az alapszerveze­teknél, ahol kevésbé jártas elvtár­sak kerültek a vezetésbe. Az a fel­adatuk, hogy emeljék a pártveze­tés színvonalát. Éppen ezért fel­tétlen szükséges, hogy ismerjék a mindennapi pártmunka helyes módszerét, a rendszeres és ered­ményes pártélet kialakításának követelményeit Néhány községi pártalapszervezet tapasztalatait jól fel lehet használni ebből a célból. KTözségi pártszerveink előtt a jelen időszakban a termelő- szövetkezetek megszilárdítása az egyik legfontosabb feladat Ennek érdekében tevékenykednek, veze­tőségi és taggyűlési határozataik e feladat eredményes megoldását szolgálják. A medgyesbodzási pártalapszer­vezet vezetősége nagyon helyesen ismerte fel, hogy hozott határoza­tainak végrehajtásához elengedhe­tetlen feltétel a tsz tagságának és a község lakosságának megnyeré­se, megérttetni velük a határozat lényegét, helyességét, végrehajtá­sának szükségességét. Ezt az egyes időszakokban más-más módszer­rel oldották meg. Legtöbbször több (tsz, KISZ s egyéb tömeg­szervezeti) gyűlésen beszélik meg a tennivalókat. Különös gonddal ügyelnek arra, hogy a különböző megbeszéléseken képviselve le­gyen a falu minden rétege, olya­nok is, akik csak közvetve érde­keltek a helyi tsz megszilárdításá­ban. A gyűléseken az őszinte be­széd, a bajok, gondok fel­tárása megnyeri a község lakos­ságát. A pártalapszervezet gondja, baja a község lakosságának ügye, baja lesz. Egy másik példa: a tsz-ben gyenge, kis létszámú KlSZ-szerve- zet működött. A KISZ segítő mun­kájának hiányát érezve, a pártve­zetőség úgy döntött, hogy szám­szerűleg és tartalmilag is meg kell erősíteni a KISZ tevékenységét. Egy alkalommal összehívták azo­kat a szülőket, akiknek KÍSZ-kor- osztályú családja van. Az értekez­leten beszéltek a fiatalok munká­járól, a KISZ, a párt előtt álló feladatokról, a KISZ nevelési cél­kitűzéseiről, és kérték, hogy a szülők beszéljék meg mindezt a gyermekeikkel. Ennek eredménye, hogy ma már 60 tagja van a KISZ- alapszervezetnek, és jól is dolgoz­nak a fiatalok. Természetesen a nagyobb létszámú alapszervezet­ben nőttek a problémák és gon­dok, de a KISZ-vezetőség újjá- választásával ezt is sikerült meg­oldaniuk. 17 gy időben a tsz-ben elég gya­koriak voltak a lopások. A tagok a munkahelyről batyukkal, zsákokkal jártak haza. Nehéz probléma volt megszüntetni ezt, mert sokan csinálták. Először ki­válogatták azokat, akiknek er­kölcsi alapjuk volt e vétségek el­len szólni. A párttaggyűl« után minden munkacsapatban, brigád­ban, minden munkahelyen meg­beszélték e tarthatatlan állapot megszüntetésének módját. A fedd­hetetlenek következetes kiállása meghozta az eredményt. Ma már szinte alig fordulnak elő ilyen ese­tek. Egy másik termelőszövetkezet­ben a megszilárdítás egyik na­gyon fontos problémája a szakem­berhiány volt. A pártszervezet ezért napirendre tűzte a szakmun­kásképzés fejlesztését. A bizalmi­ak felkeresték a fiatalokat, be­szélgettek velük a tsz jövőjéről. Ez együtt járt az ifjúságnak a tsz-ben való tartásával. A munka eredmé­nyeként ma 23 mezőgazdasági és ipari tanulója van a szövetkezet­nek. A dolgozók továbbképzésére is megteremtették a lehetőséget és a feltételeket A tömegszervezetek­ben (KISZ, nőtanács) szakköröKet szerveztek, ahol az elméleti és gyakorlati oktatást a tsz szakem­berei és a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának munkatársai tartják. Igen kedveltek és népsze­rűek lettek ezek a szakkörök. A szakmai képzés mellett igen sok­oldalú általános képzésben is ré­szesülnek a tagjai. |Y! edgyesbodzáson, de más fal­vakban is nyugtalan ítóiag hat. ha a falu lakossága „jól érte­sült” kül- és belpolitikai, de kü­lönösen helyi vonatkozású híre­ket hall. A párt és tanács vezetői a falu lakoiságát rendszeresen tá­jékoztatják a kül- és belpolitikai kérdésekről,, a helyi intézkedések­ről. Teszik, ezt úgy, hogy részt vesznek a. tömegszervezetek gyű­lésein és különböző értekezletein. Esetenként ilyen céllal hívják ösz- sze a falu lakosságát, vagy a tsz dolgozóit. IS zt vallják — és így is a helyes, —• hogy ha a község ve­zetőitől tud ják meg az eseménye­ket, még akkor is, ha egyes kérdé­sekben m<ig: nincs központi állás- foglalás, legalább megnyugtató, egységes tSf jékozta tás van. Ugyan­ez a párt vezetőség egy évvel ez­előtt — najgyon helyesen — olyan következtetéseket vont le a párt- alapszerv ezet munkájáról, hogy a mindennapi politikai tevékenység kissé elr/iaradt a gazdasági köve­telménye jktől. Ennek egyik oka a párttagság összetétele. Elöregedés tapasztal ható. A pártmunka fel' frissítése érdekében munkahelyen­ként fog] hlkozni kezdtek azokkal a jól dolg'ozó fiatalokkal, akik al­kalmasaié lehetnek tagjelöltnek. Ez évbe ín már hét ilyen 30 éven aluli ni ivénytermesztő, traktoros s egyéb fizikai munkát végző dol­gozót vettek fel tagjelöltnek. ^ párt politikájának népszerű­sítésével is voltak problé­mák. Ffet legtöbbször a megsértő­dött pikrttagók okozták, akik kü­lönbözei intézkedéseket, ügyeket egyes személyek ötletének tartot­tak. Sokszor sem mellette, sem el­lene nem beszéltek, ami köreik­ben bhwnytalanságot váltott ki. Az ala pszervezet tagsága nem volt egységes. Egy taggyűlésen igen hosszú, ate pártszerű vita után ren­deződted a problémák. Ma a tag­ság a taggyűlésen hozott határo­zatok szellemében egyértelműen, egységet*:« cselekszik, agitál és népszerűsíti a párt politikáját. A gazdi ísági és tömegszervezeti vezetők az alapszervezet munka­tervét tar tják iránymutatónak és aszerint látják el a feladatokat. Időközönként beszámolnak a párt­vezetőségnek sajátos tennivalójuk végrehajtásának állásáról, mérté­kéről. I? néhány sorban nem a tel­jességre való törekvés volt a cél. Csupán néhány példa felso­rolása, amely úgy véljük, hogy gondolat»), ébreszt a vezetőségek eredményi esebb munkájához. Inokai János a PTO munkatársa ELNÉZÉST ... A múltkoriban már kinyilvánítottam, hogy esküdt gyalogos vagyok. Tudom, ez az én dolgom, és nem tartozik senki másra. Nem is azért mon­dom. Az is az én dol­gom, hogy milyen vi­szonyban vagyok ál­talában a gépjármű­vekkel. Különben is véleményem társa­dalmi szempontból szubjektív lehet, mi­vel egyszer két vállra fektetett egy másfél tonnás gépkocsi, s csak makacs termé­szetemnek és örökölt masszív csontjaimnak köszönhettem, hogy orvosaim a gépkocsi­val történt találkozá­som után két hónap­pal újra gyalogosnak minősíthettek. Azóta rossz vi­szonyban vagyok a jármüvekkel. Na, és akkor mi van? — szokták volt monda­ni. Semmi, de én ma is úgy ülök be a ko­csiba, vagy szállók fel a buszra, hogy nyom­ban eszembe jut a bal­eseti statisztika. Még az sem tud megnyug­tatni, hogy baleset esetére (és nem elle­ne, mint a plakátok hirdetik) biztosítva vagyok. Nem vagyok kon­zervatív, de határo­zottan idegesít a nagy gépkocsiforgalom, önző sem vagyok, mert nemcsak maga­mat féltem,' hanem mindazokat, akik va­lamilyen minőségben résfy vesznek a köz­forgalomban. Bízom benne, hogy az or­vostudomány legyőzi Aggodalom a ma még makacsul ellenálló betegségeket is, mint ahogy szám­űzött már sok népbe­tegséget, de sajna, helyette ma a gép­járművek tizedelik válogatás nélkül — demokratikus alapon — az emberiséget. Engem ez aggaszt, an­nak ellenére, hogy egyesek ijesztőnek ta­lálják a föld népes­ségének szaporodását. Én nem tartom sok­nak. A múltkor kiszá­mítottam, hogy a föld összes lakosságát egy műszakban meg tud­nám fürdetni a Bala­tonban, figyelembe véve a vízkiszorítást. Hát nem kevesen va­gyunk? Mindez akkor ju­tott eszembe, amikor Békéscsabán, a Beré- nyi út és a Békési út keresztezésénél meg­láttam a közlekedési táblákat. A Mezőme- gyer felé haladó jár­műveknek éppúgy el­sőbbséget biztosit a tábla, mint a Békés félő érkező jármüvek­nek. Egyik út sincs alárendelve a másik­nak. Nem tudom, mi­lyen meggondolásból plántálták el az illeté­kesek ezeket a táblá­kat? KRESZ-vizsgán, újdonsült gépkocsive­zető-jelöltek részére jó beugrató tétel lenne, de régi, veterán és főleg helyi ismerettel ren­delkező „pilóták” ilyen „cselt” nem vesznek be. Ám lép- re csalhat idegeneket és egyszer a kereszte­zés központján „ösz­szeölelkezik” a behe- mót TEFU-kocsi egy CB jelzésű filigrán Trabanttal. A-^teher- kocsi még csak hagy- ján, de egy ilyen ta­lálkozástól mit várhat egy olyan — fejlődés­ben erősen visszama­radt kiskocsi, mint a Trabant? Es mit vár­hat a vezetője, legfel­jebb meghal abban a tudatban, hogy neki volt elsőbbsége. De hogy igaza volt-e ne­ki vagy nem, azt so­ha nem fogja meg­tudni. Nem jobb lenne ezt valamivel előbb tisztázni? Én, mivel gyalogos vagyok, így még nem kellett KRESZ-vizsgát ten­nem, tehát nem is is­merem a közlekedési szabályokat, de a gépkocsivezetők kö­zött gyakori téma az említett keresztezés. Míg ez nem tisztázó­dik, addig minden esetben kiszállok a gépkocsiból a szóban forgó kritikus pont előtt. Dobra Sándcn sTB f ESŐS, HAVAS IDŐBEN ' védi Egészségét a gumilAbbeli: Férfi sárcipő 80,------- 87,50 Ft-ig. H ras» JIpI» Női Wellington gumicsizma PfíW i lliaí ► 239,50 Fi Női hócipő, alacsony és magas sarkú, fekete, drapp és barna t W’íM mm színben 110,-------130,— Ft-ig. Gyermek hócipő, fekete és fehér színben, gombos és húzózáras kivitelben 50,------- 80,— Ft-ig. Gyermek Wellington gumicsizma 130,------- 173,— Ft-ig. 3726 Jegyezze elő! 1965. január 1-én esedékes a magánautók (gépjárművek) kötelező szavatossági biztosításának díja. Felvilágosítást, befizető lapot az ÁLLAMI BIZTOSÍT!) fiókjai adnak 664 í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom