Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-17 / 295. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁR T HÍZÓ f TSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAT JA > NÉPÚJSÁG HM. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Ara M fillér XIX. ÉVFOLYAM, *95. SZÁM Munkában az új pártvezetőség | Mégis felépült! | Az adott szó | Twtomány-TeciiHika Az alkotói vágy Igen sokszor halljuk, s olvassuk különböző jelentésekben, miért nem lehetett megcsinálni valamit, megoldani feladatokat, végrehaj­tani határozatokat. Különböző gondolatokba ágyazzák be egye­sek az okokat, hogy hihetővé vál­janak, a valóság látszatát keltsék, egy szemernyi kétség ne férjen hozzá, hogy mások idézték elő a bajt, valami rajtuk kívül illő té­nyező gátolta az írott és íratlan dolgok megvalósulását. A társadalmi életet min­dennap befolyásoló cselekedetek­re gondolunk, melyek az adott emberi közösség politikai, gazda­sági, kulturális életében gyűrűz­nek. Ezek megkívánják a hozzá­értést, az alkotói vágyat, az aka­raterőt, a szenvedélyességet. Csak így valósulhatnak meg az emberi vágyak, csak így alakulhatnak napról napra jobbá az életkörül­mények. A felszínesség, az üres loholás, a fecsegés, a frázisok, a közömbösség, a lélektelenség nemhogy anyagi és szellemi java­kat hozna létre, hanem akadá­lyozza megteremtésüket, gátolja a társadalmi előrehaladást. Ide tar­tozik, amikor egyesek nem azt kutatják, hogyan lehetne a fel­adatokat mególdafii, a határozato­kat végrehajtani, hanem Oivan okokat keresnek, hogy miért nem lehetett ezt vagy azt megcsinálni. Tipikus esete volt ennek, amikor az egyik szerv munkáját tárgyal­ták, s szóvá tették, jobb lenne, ha a megoldás módjait keresnék, semhogy ismételten másokra há­rítsák a sikertelenség okát. A szerv jelenlévő képviselője fel­horkant, mintha valami sérelem érte volna, és azt fejezte ki: nem érti, miről van szó. Majd, amikor előtárták jelentéseiket, s vala­mennyinek 80 százaléka arról szólt, miért nem lehetett ezt vagy azt megoldani, végrehajtani, ak­kor döbbenetes csend állt be, mintha nem is földön lakó embe­rek, hanem más égitestről ide- roppentek mondták volna ezt. Mert ebből kiderült, hogy mindig elsősorban mi magunk vagyunk az okai, ha valami nem teljesedik be. És kiderült az is, ha minde­nütt és mindenki azt keresné, ho­gyan lehet végrehajtani a határo­zatokat, megoldani a feladatokat, akkor a másra való hivatkozás le­hetősége minimumra csökkenne, sőt meg lehetne előzni s minden­kiben erősödne az alkotói vágy, a szenvedélyesség, mert nehezebb volna olyan okot keresni, mely el­hárítaná a felelősséget, mint megtalálni a megoldás módját. A társadalmi, emberi követelmé­nyek olyan fokon valósulnának meg, melyek nem tűrnék meg a felszínességet, a frázisokat, a lé- lektelenséget s melyből senki másnak, csak az embereknek származna haszna, mert az anya­gi és szellemi javak gyorsabban szaporodnának. Nem új dolgok ezek, mégis szükséges szóvá tenni, hogy mi­nél kevesebb legyen a másra való hivatkozás, minél erőteljesebb le­gyen az alkotói vágy. (Cserei) __ +# A z Orosházi Üveggyár teljesítette éves tervét Az Orosházi Üveggyár decem­ber 14-én teljesítette 121 és fél millió forint értékű éves tervét. A gyár hengerelt síküvegből mint­egy 120 ezer négyzetméterrel ké­szít többet az eredetileg előirány­zottnál, amelyet exportra szállí­tanak. Ugyancsak külföldön érté­kesítik a terven felül gyártott egymillió tejespalackot. Az elő­irányzottnál 3 millióval több li- kőröspalackot készítettek és tel­jesítették konzervüveggyártási tervüket is. Az esztendő hátralé­vő részében így mintegy 7 millió forint értékkel termelnek többet. Az Állami Biztosító munkájáról és a zárszámadásokra való felkészülésről [ tanácskoztak megyénk képviselői Szerdán Békéscsabán, a Haza­fias Népfront székházában ta­nácskoztak megyénk országgyűlési képviselői. Két fontos napirendi pontot tárgyaltak: az Állami Biz­tosító munkáját és a zárszám­adásokra való felkészülést. Az Állami Biztosító tevékenysé­géről Szabó András megyei igaz­gató tájékoztatta a képviselőket, akik az ezt követő felszólalásaik­ban elismeréssel nyilatkoztak az gazgatóeág és a járási fiókok munkájáról. Néhány javaslat is elhangzott a szerződéskötések egyszerűsítésére, a biztosítások kiterjesztésére, valamint a biztosí- !ási és önsegélyező csoport üdül­tetési akciójának a bővítésére vo­natkozóan. A zárszámadásokra való felké­szülésről Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese adott tájékoztatást. Elmondotta többek között, hogy az idén gazdaságilag és szervezetileg egyaránt tovább szilárdultak a szövetkeztek. Az eredmény alapján 39 millió fo­rint többletbevétel jelentkezik a megye tsz-eiben, ami az őszi munkák befejezéséig valamivel csökken, de nagy része megma­rad. Így lehqjőség nyílik a közös alapok erősítésére, tartalékkép­zésre. Sok más kérdés is szóba Kétnapos ankét kezdődött a vi lantos motorok automatizálásáról Az ipar legkülönbözőbb terüle­tein dolgozó villamos hajtómoto­rok és kapcsoló-, valamint irányí­tóberendezések automatizálásának kérdéseiről szerdán reggel kétna­pos tanácskozás kezdődött a Technika Házában. Csaknem 300 kutató, fejlesztő, tervező, kivite­lező és üzemeltető szakember gyűlt össze a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös ankétjának megnyitására. Az an- kétot dr. Csáki Frigyes egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki Egye­tem rektora nyitotta meg. (MTI) került, melyeket a képviselők hoz. S zászólásaikkal, javaslataikkal • egészítettek ki és megfelelő intéz- S kedések tételét határozták el. Szép ajándék. lövőre 12 millió forinttal növekszik a termelési érték a megye kisipari termelőszövetkezeteiben Választmányi ülést tartott a KISZÖV megyei vezetősége Szerda délelőtt választmányi ülést tartott a KISZÖV megyei vezetősége, amelyen megvitatták 1964 eddig eltelt II hőnapjának eredményeit és hiányosságait, tá­jékoztatást adtak a következő évi feladatokról, majd újjáválasztot­ták a megyei választmányt. Goldberger János elvtársnak, a KISZÖV elnökének megnyitó sza­vai után Joó János, a szövetség terv. és munkaügyi osztályának vezetője adott számot a szövetke­zeti ipar termelési eredményeiről, s elemezte a fogyatékosságok okait. Bevezetőjében arról szólt, hogy a múlt évhez képest 1964-ben mint­egy 8,5 százalékos növekedést kell elérnie a szövetkezeti iparnak, azaz eredetileg mintegy 423 mil­lió forint értéket. A termelés azonban a háromnegyedévi mun­ka alapján úgy alakult, hogy a szövetség tervmódosítást kért az OKISZ-tól, amely az évi tervet végül is 453 millió 540 ezer fo­rintban hagyta jóvá. Ezt az év el­telt 11 hónapjában 90,5 százalék­ban teljesítették a megye szövet­kezetei, vagyis 1,1 százalékkal elmaradtak az időarányos ütem­től. Ha azonban részleteiben ele­mezzük a tervet — mondotta Joó elvtárs —, még nagyobb az el. maradás. A készárutermelésnél például 3,6, a javítószolgáltatás­ban pedig 7 százalék. A méretes mutatónál még kedvezőtlenebb a kép, mert az időarányos tervet csak 83,6 százalékban teljesítet­ték. A szövetkezeti iparban mindin­kább kiemelkedő helyet foglal el az építők munkája. Termelésükre azonban egész évben jellemző volt a kapkodás. Az előállott kü­lönböző anyag-, géphiány és egyéb problémák szinte kibogoz­hatatlan nehézségeket idéztek elő. Ezt mutatja, hogy a 11 hónapra eső tervüket 84,9, a lakosság ré­szére vonatkozó tervet pedig csak 82,3 százalékban hajtották végre. Még rosszabb az arány a helyi­iparpolitikai feladatok megvalósí­tásában, az elmaradás csaknem 10 százalékos. Ez azt jelenti, hogy decemberben mintegy 15 millió forint termelési értéket kell pro­dukálniuk a szövetkezeteknek — a szolgáltatóiparon kívül, amely helytállt ezen a téren —, hogy maradéktalanul eleget tegyenek éves tervköteleziettségüknek. A továbbiakban Joó elvtárs a termelői létszám és a termelé­kenység alakulását elemezte. Meg­állapította, hogy megengedhetet­lenül. mintegy 0,2 százalékkal túl­lépték az éves létszámtervüket a szövetkezetek a szolgáltatóipar­ban, annak ellenére, hogy a szö­vetkezetek vezetősége még tavasz- szal szigorú iétszámzárlatot ren­delt el. Mintegy 150—200 enge­dély nélküli felvétel történt. A jövőben ilyen esetekben nem sza­bad, hogy elmaradjon a felelős­ségre vonás. Egyes szövetkezetek vezetői nem tudnak szabadulni attól a gondolattól, hogy a ter­melés növelését létszámnöveléssel oldják meg. Ennek következmé­nye, hogy az egy főre eső terme­lékenység a tervezett szint alatt maradt a gépgyártó, a vegyesipari és az építőipari szövetkezeteknél. Ezen iparcsoportok elmaradása pedig azt eredményezte, hogy a ktsz-ek összességükben sem érték el a tervezett szintet. A várható eredmények és fel­méréseik a fenti fogyatékosságok ellenére is azt mutatják, hogy a megye szövetkezetei év végéig glo­bálisan teljesítik a tervüket, sőt mintegy 1,5 százalékos túlteljesí­téssel is lehet számolni. Ennék megállapítása után Joó elvtórs — a végleges tervtárgyalás előtt is már — tájékoztatta a választ­mányt arról, hogy milyen felada­tok várnak a megye szövetkezeted­re a következő esztendőben. A tel. jes termelési értékterv előrelátha­tóan 2,6 százalékkal, vagyis 12 millió forinttal emelkedik 1965. ben. Ezt kimondottan a termelé­kenység növelésével kell elérni. Lényeges változás lesz a készáru­termelési terven belül. A belke­reskedelem részére történő szállí­tások 11,3 százalékos csökkenést határoznak meg, az exporttt te­les viszont 70 százalékkal növek­szik. A helyi iparpolitikai tevé­kenységet tovább kell szélesíteni a jövő évben. Az ideihez képest ugyanis mintegy 15 százalékos növekedést irányoz elő az 1965-ös terv. Ezen belül a lakosság részé­re végzett építőipari tevékenység csaknem 24 százalékkal növek­szik. Joó elvtárs tájékoztatója után Petrovszki Pál, a KISZÖV pénz­ügyi osztályának vezetője számolt be a választmány előtt a szövebke. zetek pénzügyi helyzetének alakú, lásáról és részletezte azokat a ten­nivalókat, amelyek az új tervév­ben hárulnak a ktsz-ekre a gaz. daságosság fokozása, a termelé­kenység emelése és az önköltség csökkentése terén. A beszámolókat vita követte, majd a jelenlevők megválasztot­ták a KISZÖV új választmányát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom