Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-02 / 282. szám

1964. december 2. 3 f Szerda Jövőre megkezdik a, negyvenezer férőhelyes tojóház építését Békéscsabán Nyughatatlan ember A békéscsabai termelőszövetke­zetek jövő évi terveiről tájékoz­tatott bennünket Kovács Ferenc elvtárs, a városi tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője. Töb­bek között elmondotta* hogy jö­vőre főleg a beruházások jelente­nek nagy változást Békéscsaba tér. melőszövetkezeteiben. Ezeket nem is egy, hanem két évre tervezték, hiszen több olyan nagy létesít­mény építését kezdik meg, amely áthúzódik 1966-ra is. Ezek közül a legjelentősebb a Lenin Terme­lőszövetkezetben 36 millió forintos költséggel építendő 40 ezer férő­helyes tojóház. Az építkezéshez már a jövő évben hozzálátnak, előreláthatólag 1966. végén üze­meltethetik. Ennek megfelelően ebben a termelőszövetkezetben már az 1965-ös tervet úgy készí­tették el, hogy növeljék a takar­mányalapot. Éppen ezért 170 hold­dal csökkentették a búza vetéste­A sarkad! Lenin Termelő- szövetkezet KISZ-szerve. zetének tagjai a szeptem­ber végén megtartott ve­zetőségválasztó taggyűlésen őszin­tén feltárták azokat a hiányossá­gokat, amelyek a mozgalmi mun­kában való előrelépésben akadá­lyozták az alapszervezetet. El­mondták, hogy a vezetőség nem fogta össze a fiatalokat, nem tar­tottak rendszeresen taggyűlést, foglalkozást, összejövetelt. Előfor­dult, hogy az egyik ifjúkommu­nistát a KISZ járási bizottságának munkatársa megkérdezte: ki a KISZ-titkár? — s a kérdezett nem tudta megmondani... A volt veze­tőség tagjai — köztük Varga Kál­mán titkár — azzal védekeztek, hogy nem érnek rá. Az igazsághoz tartozik: a tsz vezetősége nem se­gítette a fiatalokat, akik azon­ban ezt nem is kérték. Lemondá­suk után a kiszesek Felföldi Ká­roly állattenyésztőt titkárrá, Sza­bó Ilonát pedig szervező titkárrá választották. Rájuk és a teljesen új vezetőségre várt és vár az a feladat: a KISZ-szervezetet minél előbb „rávinni” az új útra, s ha ezen haladnak, akkor munkájuk­nak is meg lesz az eredménye. Két hónappal az „őrségváltás” után az új titkárral szerettünk volna beszélgetni, érdeklődni, mit csináltak azóta, az elképzeléseket eddig hogyan valósították meg. A KISZ-tdtkár a községben volt* s így a helyettese tájékoztatott: — A vezetőségválasztó taggyű­lést követően azonnal munkához láttunk — mondta. A KISZ VI. kongresszusa tiszteletére utólag tettünk felajánlásokat: .a trakto­ros-, a kertészeti és az állattenyész­tő brigád tagjai vállalták, hogy éves tervüket 105 százalékra telje­sítik, társadalmi munkában pe­dig 1500 négyszögölről felszedtük a cukorrépát. A termelőmunkában is mutat­kozik némi eredmény: a kertészet, ben dolgozó kollektíva tagjai job­ban összetartanak, nem ülnek le a sor végén, javult a munkafegyel­mük. Egy másik példa: a Békés­csabai BARNEVÁL-nak gyön­gyöst szállítottak, az átvevők ké­sőn érkeztek, s nem volt aki meg­fogja a szárnyasokat. A gépmű­hely fiataljai kérés nélkül segítet. rületét és ehelyett takarmányt vetnek. A takarmányterületet fo­lyamatosan növelik ebben a ter­melőszövetkezetben, hogy mire a tojóház üzemeltetésére sor kerül, ne legyen fennakadás a barom­fiak takarmányellátásában. A többi termelőszövetkezet­ben 1965 és 1966-ban összesen négy, egyenként 100 férőhelyes is­tállót építenek, s ebből kettőt a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben, egyet a Május 1-ben és egyet pedig a Kossuth Tsz-ben. Ezenkívül meg­tervezték egy 120 férőhelyes bor­júnevelő, valamint két ellető is­tálló építését is. A Magyar Cseh­szlovák Barátság Termelőszövet­kezetben és a Május 1 Tsz-ben központi takarmányelőkészítőt is építenek az elkövetkező években. Igen sok gondot okozott a Kos­suth Tsz-ben a tej higiénikus ke­tek. Nemcsak most akarnak helyt­állni a szövetkezet kiszesei, ha­nem az elkövetkezendő időben is. A tervek szerint jövőre kukoricát és cukorrépát művelnek (nem úgy, mint az idén — pedig ígérték), s a kapott pénzből kirándulást szer­veznek. A szervező titkár így folytatta: — A pártalapszervezettel közö­sen kidolgoztuk a klub program­ját. A fiatalok rendszeresen ping­pongoznak, s működik a kézi­munka szakkör. Októberben jól si­került szüreti bált rendeztünk, a hetenkénti klubdélutánon mindig jól szórakoztunk. Azonban rövi­desen új KlSZ-klubot létesítünk. Társadalmi munkában már kifes­tettük a falakat, rendbe hoztuk a villanyt és a függönyöket. A na­pokban ízlésesen berendezzük, mert sürget az idő: itt tartjuk a Télapó-ünnepséget. Most alakítjuk meg a népitánc-együttest, jövőre pedig a kultúrgárdát. Mind a két csoport és szavalóink is részt vesznek majd a járási „Ki mit tud?-”on. ' — A sportban is szeretnénk elő­relépni. A fiúk közül néhányan a járási bajnokságot nyert futball­csapat tagjai, jövőre a megyei II. osztályban szerepelnek. Tavasszal megszervezzük a női röplabda­csapatot. Az új vezetőség szervező mun­kájának eredményei közé tartozik, hogy a fiatalok közül tizenöten járnak KISZ-oktatásra, az Idősze­rű nemzetközi kérdések tanfolya­mának anyagát sajátítják el, s rendszeresen végzik az adminiszt­rációs munkát, a tagdíjfizetés majdnem 100 százalékos. Az elmondottak mögött két hó­nap szorgalmas munkája rejlik. E rövid idő alatt megmutatta asar- kadi Lenin ifjúsága, hogy mire képes. Csak jó vezetők kellenek, akik tudják lelkesíteni a kiszese- ket s tudnak példát mutatni. Itt is bebizonyosodott, ha a KlSZ-veze- tők és valamennyi ifjúkommu­nista odaadással dolgozik, s segít­ségükre siet a pártszervezet és a szövetkezet gazdasági vezetősége, akkor néhány hónap alatt meg le. hét változtatni a kialakult rossz véleményt, amely eddig illette a KISZ-szervezetet. a termelőszövetkezetben kezdik meg egy tejház építését. Ezenkí­vül a Magyar—Csehszlovák és a Május 1 Tsz is kap egy-egy tej­házat A békéscsabai termelőszövetke­zetekben jövőre az árutermelés fokozatosan emelkedik. Nagyobb területet kaptak az ipari növé­nyek. A cukorrépa területe 150 holddal nő, s jövőre vetnek 200 holdon cirkot is. A2 ipari növé­nyek összterülete a szántó 12 szá­zaléka lesz. A gabonatermelésben főleg a nagy hozamú búzafajták kerültek előtérbe. Ezek a kenyérgabona­terület 85 százalékát teszik ki. Az arány ezen belül is a Bezosztája javára változott. Ugyanis a leg­jobban ez a búzafajta vált be. A tervek készítésénél figyelem­be vették, hogy évről évre min­den termelőszövetkezetben nő az állatállomány. Éppen ezért bizto­sítani kell a megfelelő takarmány­alapot is. Jövőre a szántóterület 49,5 százalékán termelnek takar­mányt. Ez a mennyiség elegendő, azonban még mindig gondot okoz az összetétel, ugyanis fehérjedús takarmányfajtákból keveset tud­nak termelni. Az állattenyésztés­ben különösebb fejlődés a jövő évben nem várható, viszont a Május 1 és a Kossuth Termelő- szövetkezetben már megkezdték a tbc-mentes tehénállomány kiala­kítását és ezt jövőre be is feje­zik. K. J. Ötezren jelentkeztek már eddig a különböző mezőgazdasági tanfolyamokra Megyénk termelőszövetkezetei­ben az elmúlt években igen nép­szerűekké váltak a különböző me­zőgazdasági szaktanfolyamok. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai az idei téli hónapokban is megrendezik ezeket. A jelentke­zést már most szervezik, s eddig a mezőgazdasági gépészképző tan­folyamra 325-en, a traktoros tan­folyamra 1234-en, a szakmunkás- képző tanfolyamra pedig 3633-an jelentkeztek. A foglalkozások megkezdéséig a résztvevők létszá­ma még tovább nő. Megyénk termelőszövetkezetei az idén jelentősen fejlődtek. Nem­csak egyes növények termésátla­gai emelkedtek és nemcsak az ál­latállomány fejlődött, hanem több új beruházással, gazdasági épület­tel gyarapodtak. Számos új istál­ló, borjúnevelő, baromfitelep és egyéb létesítmény épült. Többek között összesen 2022-vel nőtt a tehénistállók férőhelyeinek szá­ma, 378-cal a borjúnevelőké, 24 420-szal a baromfitelepeké. Ezenkívül 64 vagonnal több ter­ményt tudnak tárolni termelőszö­vetkezeteinkben az elmúlt évinél, ugyanis sok szövetkezetben új magtárakat építenek az idén. Energikus, könnyed mozgású ember lép be a végegyházi Sza­badság Termelőszövetkezet elnöki szobájába. Az első pillanatban feltűnik ha­tározottsága és az is, milyen ott­honosan mozog itt. — Tizenöt éve járom a közsé­geket, tsz-eket, ismerem mind­egyiket. Az állatforgalmi felvásár­lója vagyok — mutatkozik be Du­daszeg Pál. Amikor megtudja, milyen cél­ból érdeklődöm, kissé vonakodva válaszol, mint az olyan emberek, akik nem szeretnek a nyilvános­ság előtt szerepelni. A beszélgetés során azonban fokozatosan felol­dódik, mint általában azok, akik szenvedélyesen szeretik hivatásu­kat, szakmájukat, s ha arról esik szó. megfeledkeznek minden más mellékkörülményről. Így ismerem meg a tizenöt év munkáját dióhéjban, s benne az embert. Szarvason kezdte — Nem volt könnyű akkor fel­vásárlónak lenni — meséli —, az ötvenes években sok rendelkezés keresztezte egymást. Az ember né­ha azt sem tudta, mit tegyen. A tsz-tagok és az egyéni termelők ellenségüket látták a felvásárló­ban, aki szerintük arra törekszik, hogy minél inkább megrövidítse őket. Ma egészen más a helyzet. Megnőtt a bizalom, tegnap is a 80—100 ember közül csak egy ment oda a mérleghez, hogy meg­nézze, hogy jól jegyeztem-e a súlyt, amikor megmértem az üsző­jét Kevesebb a vita, a nézeteltérés is. Mások most a termelőszövetke­zetek és mások az emberek. Nyu- godtabbak. A közös gazdaságok biztosabb alapon állnak, a tsz-ta­gok pedig jobban élnek. Így nézi a változást a felvá­sárló szemével. — Régebben sokkal gyengébb minőségű állatokat vettünk át. Ma már több az első osztályú és az exportminőség is — folytatja s egyre nagyobb hévvel beszél. — A medgyesbodzási Egyetértés Ter­melőszövetkezet a legjobb példa erre. Két-három évvel ezelőtt jó­formán alig volt olyan sertésük, szarvasmarhájuk, amelyet ne ért volna kifogás. Exportra egyálta­lán nem szállítottak. Ma 120—140 kilós átlagsúlyban adják át a hí­zókat és az idén első ízben szállí­tottak exportra is szarvasmarhá­kat. — Általában minden termelő- szövetkezetből olyan mipőségű állatokat veszünk át többségében, 4500 holdnyi terület helyett ösz- szesen 5078 holdon végezték el a digózást, illetve meszezést, ezzel biztosítva a jövő évi termésered­mények további növelését is. amelyek exportra is alkalmasak. A tsz-ek eddig az ilyen szállítást nem tervezték be. Ma már ott ál­lunk, hogy a jövő évi szerződések megkötésénél külön exportszállí­tást vállalnak a tsz-ek. Ez azt je­lenti, hogy sokkal jobb minőségű állatokat adnak át, mint a koráb­bi években. Ez is a fejlődés egyik mutatója. Mosta munkájáról beszél — Tegnap Medgyesegyházán voltam, ma Végegyházán vettem át állatokat és holnap már más­hova visz az utam. Motorkerék­párral járom a községeket, amíg lehet. Később pedig vonattal. Bi­zony, pihenésre sokszor nincs idő. Az ebédet is csak futva kapom be. Ha látom, hogy sokan várnak rám, nem tudok magamnak időt szakítani ebédelésre, hiszen tu-; dom, milyen rossz a várakozás, ezért igyekszem mielőbb átvenni az állatokat. Felelősségteljes is ez a munka. Sok pénzt kell kezelni. Blokkot vesz elő és ebből so­rolja, hogy mikor, mennyit fize­tett ki. — Az elmúlt héten 800 906 fo­rintot adtam ki az átvett állatok­ért. Előfordul, hogy egy nap alatt 150—200 ezret, november 20-án 290 ezer forintot fizettem ki a háztáji gazdaságokból és egyéni termelőktől átvett állatok­ért. Hiányom azonban nem volt. S az évek során is alig akadt, az is jelentéktelen. A családjáról, gyermekeiről is beszél. Mezőko- vácsházán lakik a család. Felesé­ge, két lánya és a fia. Otthon azonban keveset látják. Pedig kap­hatott volna nyugodtabb munka­kört is. Hívták tsz-elnöknek, ktsz- be és más munkahelyekre. Nem vállalta. Nyughatatlan ember, aki már nagyon megszerette a ván­dorlást, s munkájának él. Immár tizenöt éve járja a sokszor útta- lan utakat, hogy eljusson a ter­melőszövetkezetekbe, segítségét, szakmai hozzáértését adja ehhez a munkához és úgy dolgozik, hogy továbbra is méltó legyen a kor­mánykitüntetésre, melyet néhány évvel ezelőtt kapott. Kasnyik Judit Csak nézni szabad a túzokot Ezer túzokot tartanak számon erdészeink a megyében. Ma már nem lövik sehol ezt a kipusztuló­ban lévő ritka madarat, amely­nek európai állományát az elmúlt háború felére pusztította, mara­dékát pedig a modern mezőgaz- •> daság, a megváltozott tájviszo­nyok tizedelik. A megyei túzok­állomány híre még külföldről is vonzza a vendégeket, vadászokat. Nemrég például két nyugatnémet vadász látogatott el az ecsegfal- vi nagygyepre „túzoknézni”. Dékány Sándor A talajjavításban a tervezettnél nagyobb eredményeket értek el. A A TÖVISKESI ÄLLAMI GAZDASÁG, SZEGHALOM, AZONNALI BELÉPÉSSEL tehenészeket VESZ FEL. Fizetés kollektív szerint. Lakást biztosí­tunk. Előnyben részesülnek a tehenész csa­ládtagokkal rendelkező dolgozók. JELENTKEZÉS ÍRÁSBAN VAGY SZEMÉLYESEN. 10693 zelése és ezért elsősorban ebben Taggyűlés ... Új istállók, baromfitelepek, juhhodályok és egyéb gazdasági létesítmények épültek 1964-ben megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom