Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
1W4. november 21. 2 Szombat (Folytatás az 1. oldalról.) Etiópia császárának magyarországi látogatása nemcsak e két országgal való kapcsolatok szempontjából volt jelentős. Tervek vannak további magas szintű kölcsönös látogatásokra a közeli hónapokban a fejlődő országok és a Magyar Népköztársaság között. Péter János a továbbiakban, a kapitalista országokhoz fűződő kapcsolatainkkal foglalkozott. Hogy milyen differenciáltan, árnyaltan, ugyanakkor milyen következetesen alkalmazzuk a békés Befejeződött az országgyűlés ülésszaka egymás mellett élés elvét az államok mindenféle körének vonatkozásában — mondotta, azt pártunk VIII. kongresszusa tömören így fejezte ki: „a magyar nép külpolitikáját a békés egymás mellett élés elve vezérli. Még bensőségesebb viszonyra törekszünk azokkal az országok-1 kai, amelyekkel kapcsolataink ba- j rátiak, barátivá akarjuk feljeszte- í ni azokkal az országokkal, ame- I lyekkel kapcsolatunk normális és I korrekt, amelyekkel pedig még I nem kielégítő vagy rossz a vi- 1 szonyunk, normális kapcsolatokra törekszünk. Fejlődtek nemzetközi kapcsolataink Tisztelt országgyűlési A magyar—finn kapcsolatokról külön is kell szólni. A magyar—finn baráti kapcsolatokról elmondható: örvendetes, hogy azok ma már nemcsak az etnográfiai rokonság romantikus hangulatát, hanem a gazdasági és kulturális kapcsolatok sok hasznos eredményét is magukban foglalják. A skandináv országokkal általában kedvezően fejlődnek kapcsolataink. Különösen észlelhető ez magyar—svéd vonatkozásban. Mind a gazdasági élet, mind a kultúra és a sajtó terén örvendetes a fejlődés. Érthető, hogy a többi NATO- országhoz viszonyítva bizonyos mértékben lemaradt az Amerikai Egyesült Államok viszonyának rendeződése a Magyar Népköztársasággal Érthetővé teszi ezt a problémák bonyolult eredete. Az egy évvel ezelőtti tragikus gyilkosság. Üjabban pedig az elnökválasztási harc felfokozott hidegháborús légköre, amely nemcsak az ilyen jellegű tárgyalásokat gátolta meg, hanem olyan provokációikkal és agressziókkal is egybeesett, mint a Vietnam elleni támadás és az Amerikai Államok Szervezetének Kuba ellen kierőltetett határozata. A választások befejezése után azonban feltételezzük, hogy az elvek, a realitások, a Icát fél sajátságos szempontjainak figyelembevételével és kölcsönös tiszteletben tartásával újra elkezdődhet az előbbre haladás. A két ország története során először ez évben diplomáciai kapcsolat létesült Magyarország és Kanada között, kanadai kezdeményezésre, ezzel egyidőben kereskedelmi szerződést kötöttünk. Ottawában nagykövetséget, Montrealban kereskedelmi képviseletet létesítünk. A kereskedelmi kapcsolatok már most is kedvező eredményt mutatnak^ Mint ismeretes, a Német Szövetségi Köztársaság a Magyar Népköztársasággal, Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával megállapodásokat kötött hivatalos kereskedelmi képviseletek felállítására vonatkozóan. Mi ezt a kezdeményezést pozitiven értékeljük. Olyan országokkal kötött ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos megállapodásokat, hivatalos képviseletek létesítéséről, amelyek nemcsak diplomáciai kapcsolatban vannak a Német Demokratikus Köztársasággal, hanem azzal sokoldalú baráti és szövetségi együttműködésben élnek. Mi a két német állam tényének tiszteletben tartása elvei alapján további fejlesztésre is készek vagyunk a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolataink terén. Péter János ezután a nemzetközi szervezetekkel összefüggő kérdésekről beszélt. A mai nemzetközi életben a kétoldalú és több oldalú közvetlen államközi kapcsolatok mellett egyre jelentősebb a nemzetközi szervezetekben folyó külpolitikai tevékenység. Száz évvel ezelőtt, 1360-ban négy nemzetközi szervezetet tartottak nyilván, ma számuk pontosan meg sem állapítható. A legtöbb hivatalos kimutatás kb. 1800 szervezetről beszél. A Magyar Népköztársaság 450 nemzetközi szervezet tagja — mondotta. A Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi szervezetekben, a béke és a haladás széles frontjával együttműködve, eredményesen képviselik népköztársaságunkat, szélesítik nemzetközi kapcsolatainkat a békés egymás mellett élés politikájának sikere érdekében. Küldötteinknek a nemzetközi szervezetekben elért sikerét mutatja — egyebek mellett — az is, hogy az ENSZ-ben és más szervezetekben jelenleg 34 választott tisztséget töltenek be nép- köztársaságunk képviselői. Az UNESCO végrehajtó bizottságába a három szocialista hely egyikére most választották meg a mi képviselőinket. A nemzetközi szervezetek ebben az évben mintegy 25 rendezvényt, tanfolyamot, konferenciát tartottak Budapesten. Az ENSZ technikai segélyprogramja keretében három szakmai szemináriumot rendeztek Magyarországon, amelyeken mintegy 15 fejlődő országból 58 hallgató vett részt. Ugyancsak az ENSZ technikai segélyprogramja keretében kilenc fejlődő ország már máshol egyetemet, főiskolát végzett továbbképzései vettek részt speciális tanulmányokon Magyarországon, elméleti és gyakorlati továbbképzés céljából. Összegezve elmondhatjuk: nép- köztársaságunk nemzetközi helyzete általában sokat javult. A nemzetközi viszonyokban számunkra kedvező lehetőségeket általában sikerült gazdasági, kulturális, politikai, államközi kapcsolataink bővítésére felhasználni. Ezzel lehetőségeinkhez mérten hozzájárultunk a nemzetközi helyzet javulásához, részben közvetlen közelünkben, részben szélesebb összefüggésben is. Ezeknek az eredményeknek az elérésében nagy szerepük van a kormányzati szervek mellett más intézményeknek, társadalmi .és tömegszervezeteknek. így különösen kiemelkedő az országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak fejlődése, részben a közvetlen delegációcserék, részben az Interparlamentáris Unió révén. Kulturális és tudományos intézeteink és hatóságaink nemzetközi tekintélyükkel és kapcsolataikkal sokat segítenek külpolitikai céljaink elérésében. Nagy jelentőségű a Szakszervezetek Országos Tanácsának és az egyes szakszervezeteknek a nemzetközi tevékenysége. A Hazafias Népfrontnak, az Országos Béketanácsnak, a Nőtanácsnak, a Demokratikus Jogász Szövetségnek a nemzetközi tevékenysége sokat segít kapcsolataink ápolásában. A kormányzati és a társadalmi munka jobb és tervszerűbb egybehangolása esetén, az eddiginél még aktívabb, árnyaltabb és körültekintőbb külpolitikai tevékenységgel növekvő lehetőségeinket még eredményesebben tudjuk a jövőben felhasználni népköztársaságunk, a magyar nép és az általa képviselt ügyek javára. Biztosíthatom a T. országgyűlést, hogy a Külügyminisztérium és a külképviseletek munkatársai kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartják pártunk és kormányunk irányítása alatt a magyar nép, a béke és a szocializmus külpolitikai ügyeit szolgálni. Arra törekszünk, hogy ez a jó szellem minél jobban érvényesüljön. Kérem a T. országgyűlést, hogy jelentésemet vegye tudomásul. (Taps). A külügyminiszter beszámolójához elsőként Barcs Sándor, majd Lehel Ferenc szólt hozzá. Ebédszünet után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés. Kállai Gyufa; A fölény végérvényesen a szocializmus, a haladás, a béke erőinek oldalán van! Elsőnek Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy Péter János beszámolója részletesen szóit külpolitikai tevékenységünkről és a Külügyminisztérium munkásságáról. Megállapíthatjuk: a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye az elmúlt években növekedett. Az aktív külpolitika lehetőségeit jól hasznosítva, kormányunk az elmúlt években eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. Minek köszönhetjük mindezt? Elsősorban és mindenekelőtt annak — mondotta —, hogy az elmúlt évek során megszilárdult hazánk szocialista társadalmi és állami rendje. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, népköztársaságunk kormányának politikáját a legszélesebb tömegek támogatják. Tekintélyünk növekedésének másik alapvető forrása az, hogy mindig, minden körülmények között szilárd és következetes elvi politikát folytattunk. Nem engedtünk meg semmilyen beavatkozást belügyeinkbe, szilárdan ellenálltunk minden imperialista nyomásnak akkor is, amikor ez sokak megítélése szerint nehéznek vagy éppenséggel lehetetlennek tűnt. Tekintélyünk növekedésében meghatározó szerepe volt és van annak, hogy az elmúlt években erősödött összefogásunk és együttműködésünk a szocialista országokkal, fejlődtek baráti kapcsolataink a gyarmati rabság alól felszabadult új államokkal és normalizálódott viszonyunk — külpolitikánk elvi alapján — fejlett kapitalista országokkal is. Eredményeink őszinte örömmel töltik el barátainkat De a más társadalmi berendezkedésű államokban, a más politikai felfogást és világnézetet képviselő kormányoknak is — ha a reálpolitika alapján akarnak maradni — tudomásul kell venniük eredményeinket, szilárd belső társadalmi rendünket — akár tetszik ez nekik, akár nem. Külpolitikánk fő irányvonala továbbra is nemzeti függetlenségünk biztosítását, a szocialista világrendszer országai között az egység és az együttműködés megszilárdítását és elmélyítését, az imperializmus gyarmati rendsze- ; rének teljes felszámolását, a már felszabadult népek erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítását, a különböző társadalmi rendszerű államok között a békés egymás mellett élés elvei, nek megvalósítását szolgálja. Ez forradalmi marxista—leninista és egyben a nemzeti érdekeket is a legjobban érvényesítő politika, amely összhangban van a világ haladó, békeszerető százmillióinak törekvéseivel és elismerésüket, rokonszenvüket vívta ki. Ezt a politikát folytatjuk a jövőben is. Az a küzdelem, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok — közöttük hazánk is — a pozitív semlegességet valló államok nagy csoportjával szövetségben, a világ haladó, békeszerető embereinek támogatását élvezve — a béke fenntartásáért, a nemzetközi feszültség folyamatos csökkentéséért folytatnak, nem maradhatott és nem is maradt hatástalan a világpolitikára. A béke fenntartása, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése ma már a legnagyobb kapitalista országok lakosságának is alapvetői követelése. Ennek hatására nem egy kapitalista ország kormánya is magáévá tette, vagy legalábbis kénytelen hangoztatni a békés egymás mellett élés elvét. A Magyar Népköztársaság kormánya erőteljesen tiltakozik az ellen, hogy a Német Szövetségi Köztársaság akár a sokoldalú atomerő keretében, akár bármi más úton atomfegyvereikhez jusson. Az atomfegyver birtokában a Német Szövetségi Köztársaság militarista körei még erőszakosabban folytatnák a revanspolitikát, még nagyobb hévvel törekednének a második világháború után kialaikult európai határok megváltoztatására. Ezért a sokoldalú atomhaderő terve fokozza a nemzetközi feszültséget Európa szívében, és veszélyezteti a világbé- kót. Ámde azoknak, akik a Német Szövetségi Köztársaság politikáját irányítják, tudniuk kell, hogy semmiféle sokoldalú atomhaderő sem képes már megváltoztatni a nemzetközi helyzetben kialakult erőviszonyokat: a fölény végérvényesen a szocializmus, a haladás, a béke erőinek oldalán van! Aki ezzel az alapvető ténnyel nem számol, csak eleve kudarcra ítélt kalandokba bocsátkozik! A béke híveinek elegendő erejük van, hogy elhárítsák ezt a veszélyt, és ha kemény küzdelem árán is, de a két világrendszer küzdelmét a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének keretei között tartsák. E küzdelem fő erejét a szocialista országok egyre növekvő hatalma, befolyása és békepolitikája alkotja. A mi politikánk mindenek* előtt a szocialista országokkal való egység, barátság, együttműködés biztosítására és elmélyítésére irányul. Változatlanul legfontosabb célunk a magyar—szovjet barátság minden irányú ápolása és bővítése. A szocializmust építő magyar nép számára elsődleges nemzeti érdek és éltető erő az eltéphetet- len magyar—szovjet barátság. Kedves Elvtársak! Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt néhány évben a Magyar Népköztársaság szívesen látott vendégei voltak azok az államfők, azok a kormány- és parlamenti küldöttségeknek tagjai, akik a gyarmati rabságból felszabadult önálló, szuverén államok képviseletében jártak hazánkban. Ezeknek a népeknek képviselőit a jövőben is a barátnak járó megbecsüléssel és tisztelettel fogadjuk. A Magyar Népköztársaság — mint eddig, ezután is — minden tőle telhető támogatást megad a szabadságukért küzdő népeknek. A zsarnokság, a gyarmati rabság, a faji megkülönböztetés, a nemzeti és nemzetiségi elnyomás ellen folytatott mindenfajta küzdelem erős támaszra talál a magyar népben. Legjobb lehetőségünk szerint tovább akarjuk bővíteni és mélyíteni kapcsolatainkat és együttműködésünket a már felszabadult és az önálló élet útján járó államokkal és népekkel. Kapcsolatainkat a kapitalista berendezkedésű országokkal a kü. lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvei alapján fejlesztettük. E helyes elvek alapján — függetlenségünk és szuverenitásunk tiszteletben tartásának feltétele mellett — velük is normális, jő viszonyra és a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtésére törekszünk. Szólni kívánok én is néhány szót a Magyar Népköztársaság és a Vatikán között nemrégiben megkötött egyezményről. Ezt a megállapodást a világsajtó nagyfokú érdeklődéssel kommentálta és a szenzáció erejével röpítette szét. Az egyezmény kormányunk szilárd elvi alapokon nyugvó külpolitikájának, a magyar állam és egyház között kialakult jó viszonynak az eredménye. Nyugati kommentárok azt is kiemelték: ez volt az első eset a történelemben, amikor a Vatikán szocialista állammal kötött megállapodást. Ez valóban így van, s ebben is tükröződik a nemzetközi erőviszonyok gyökeres megváltozása és hazánk tekintélyének növekedése. Hozzájárult ez az egyezmény ahhoz, hogy a Magyar Népköztársaság államának és a római katolikus egyháznak a kapcsolata és együttműködése még jobb legyen; elősegíti azt is, hoey a Vatikán és a magyar katolikus eeyház viszonva is zavarmentesebbé váljék. Mi a megállapodást a béke fenntartása és a nemzetközi feszültség enyhítése szempontiából pozitív eseményként értékeljük. A külügyminiszter beszámolóját elfogadom. (Taps). Az országgyűlés több felszólalás után a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról szóló külügyminiszteri beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. A napirend negyedik pontja szerint az interpellációkra került sor. Az országgyűlés ülésszaka Vass Istvánmé zárszavával ért véget. (MTI)
