Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-03 / 258. szám

tan. november 3. 3 Kedd Kukoricából 4, napraforgóból 5, cukorrépából:Havonta 28 liter tej 50 mázsával termelt többet ■ ■ a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz | Az idei őszi szántás, vetés és betakarítás üteméről kérdezős­ködtünk a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz elnökétől és párt­titkárától. Azonban ők a tavalyi­val kezdték a beszélgetést. Azzal, hogy akkor október 25-re, a járás­ban elsőnek fejezték be 860 hol­don a búza vetést. Igyekezetük gyümölcse az, hogy az idén a leg­jobb terméseredményt is érték el • járásban: a tervezett 10,7 má­zsa helyett 12,83 mázsát. A sarkadkeresztúri földekhez viszonyítva nagyon kiváló ez a termés, hiszen a talaj egyharma- da eléggé szikfoltos, a többi pe­dig erősen kötött Amíg a földek egyéni kis gaz­daságokra voltak parcellázva, rekordnak számított s nagy elégedettséget váltott ki a községi átlag 5,7 mázsa búza­termés. Mikor megalakultak s megerő­södtek a szövetkezetek, dagadó mellel büszkélkedtek a 7—8 má­zsás átlaggal. Többen fogadkoz- tak is akkor, hogy annál több bú­zát nem lehet „kihozni” a sarkad­keresztúri földekből. A bánkútiból nem is, de az intenzív fajtákból ki lehetett s nem lehetetlen, hogy még az idei rekordtermést is túl­szárnyalják. Az óvatos 10,7 mázsás holdan­ként átlagra óvatosan csak 33 vagon búza értékesítését tervez­ték, de ezt a cséplés után még megtoldották 10 vagonnal. Jövőre is legalább ennyit szeretnének ér­tékesíteni. Azért igyekeztek úgy a vetéssel, hogy ha a hétfői esőzés nem jön közbe, akkor már be is fejezték volna ugyancsak elsőnek a járásban. Az 550 hold kukorica törésével és a 150 hold répa sze­désével már végeztek. A termés mind a kettőből terven felüli. Ku­koricából 15 mázsa helyett 19 má­zsa körüli májusi morzsoltat taka­rítottak be, cukorrépából pedig 120 mázsa helyett 190 mázsa kö­rülit. Jól fizetett a napraforgó is 60 holdon: a tervezett 6 mázsa helyett 11 mázsájával. Az Egyetértés Tsz-ben párosult a szorgalom a jó munkaszervezés­sel. Természetesen ösztönzőleg hatott az is, hogy a cukorrépát is, a kukoricát is 30—33 százalékos premizá­lással termelték a szövetke­zeti gazdák. A cukorrépáért — 30—35- napot dolgoztak vele — családonként 2000—2800 forint értékű a járan­dóság. A prémiumkukorica is fel­kerekedik családonként 30—35 mázsára. Ennek ellenére újig ele­gendő takarmánnyal rendelkezik a közös is. Pedig a 3500 holddal rendelkező gazdaság az idén 500 hízott sertést és 90 szarvasmarhát értékesít. Baromfiból pedig a ter­vezett 16 ezer helyett 38 ezret ad­nak át a Barneválnak. Az egy napra való búzaveté­sen kívül már nem sok mun­ka akad a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz-ben. A 25 lófogatra még mintegy 300 holdon a kukoricaszár lehordása vár. Azaz, hogy hordják folyama­tosan, hogy haladjon a mélyszán­tás is. A szikfoltos, kötött talajon törvényszerű az őszi mélyszántás, ragaszkodnak is hozzá a szövetke­zet vezetői. Három lánctalpas gép­pel eddig 600 holdon fejeződött be a rpélyszántás s a még hátra­lévő 500 holdon is igyekeznek mi­A tsz szociális alap felhasználásáról tárgyal a mezokováesházi népfrontbizottság A tizenhatodik ankétot szervezi a mezőkovácsházi járási népfront­bizottság. November 4-re meg­használásával, az idős gazdáknak nyújtott eddigi segítséggel kap­csolatban. előbb befejezni. A biztonság oká­ért kértek még egy Sz—100-as traktort a gépállomástól, azonban az immár három hete áll henger­fejpakolás hiánya miatt... A beszélgetés közben többször szó esett a szikről. Néhány év múlva ez is feledésbe megy. Ugyanis most a napokban látnak hozzá a ta­lajjavító gépei egy 200 holdas szikes digózásához s aztán fo­lyamatosan megdigózzák a többi szikest is. A szövetkezetnek ugyan nem okozott ez különösebb gondot és terméskiesést eddig, mert kipuha­tolták, hogy az ilyen talajokat 18 —22 centiméterre érdemes szán­tani, és őszi árpát, rozsot és nap­raforgót lehet eredményesen ter­melni rajta. K. I. Két-három évvel ezelőtt mindössze 9—10 ezer liter tejet vett át Kiss Sándomé, a hunyai tejcsarnok kezelője. Az utóbbi időben lényegesen megnövekedett a Hunyadi Tsz és a háztáji gazdaságok tehénállománya is, s most már 28 ezer liter havon­ta az átvett tejmennyiség. Képünkön Kiss Sándomé tejcsar- nokkezelő és Torma Bélánc, aki a háztájiból naponta 12 liter tejet hord a csarnokba. Kétszer annyit fordítanak beruházásokra, új műhelyek építésére, felszerelések vásárlására az idén gépállomásaink, mint tavaly A téli nagyjavítás előkészüle­teiről, a gép- és gépjavító állomá­sok helyzetéről, a műhelyek kor­szerűsítéséről és a javítások meg­gyorsításának lehetőségeiről be­szélgettünk Badár Bálinttal, a gépállomások megyei igazgatósá­ga főmérnökével. A főmérnök többek között el­mondotta, hogy a megyében ösz- szesen 3560 termelőszövetkezeti és gépállomási erőgép, valamint a hozzátartozó munkagépek javítá­sáról kell gondoskodni a 14 gép­es gépjavító állomásnak. A téli nagyjavítás előkészületei már tulajdonképpen augusztusban megkezdődnek, amikor felmérik a gépek műszaki állapotát és meg­állapítják, hol milyen javításokra van szükség. Az idei előzetes fel­mérések alapján 1350 traktor ke­rül ez év november 1 és 1965. jú­nius 30-a között nagyjavításra. A kisebb munkákat most mérik fel és úgy szervezik meg, hogy ott ahol a termelőszövetkezetnek van javítóműhelye, a helyszínen, ahol pedig nincs, azokat a gépeket, a nagyjavításokhoz hasonlóan, a központi műhelyekben hozzák rendbe. Elsősorban a termelőszö­vetkezetek gépei, valamint a kora tavaszi munkákhoz szükséges gé­pek javítását végzik el. Az előkészületekkel kapcsolat­ban az elmúlt héten megtartott értekezleten — ahol részt vettek a gépállomások, a járási és városi tanácsok, valamint az AGROKER képviselői — ismertették a to­vábbi feladatokat is. A gép' és gépjavító állomások vezetői az itt elhangzott tájékoztató alapján szervezik meg a munkát. Az idén lényegesen jobb me­gyénk gép- és gépjavító állomá­sainak helyzete. 1963-ban ugyanis épületeik bővítésére, korszerűsíté­sére 5,5 millió, szerszámgépek vá­sárlására pedig 3,5—4 millió fo­rintot fordítottak megyénkben. Ezzel szemben az idén új műhe­lyek létesítésére, a régiek bővíté­sére és korszerűsítésére több mint kétszeresét, mintegy 14—15 millió forintot fordítanak ezenkí­vül esztergapadok, marógépek és egyéb berendezések vásárlására 7,5—8 millió forintot költenek ez év végéig. Ezen belül új műhelyt építettek Szarvason és Békéscsa­bán. összesen tíz gép- és gépjaví­tó állomást bővítettek, korszerű­sítettek. Két év alatt — zömmel 1964-ben — összesen 16 eszterga- padot, 10 marógépet, 5 fúrógépet vásároltak, illetve szereztek be megyénk mezőgazdasági gépjaví­tó üzemei. Kasnyik Judit beszélésre hívják össze a járási termelőszövetkezetek szociális és kulturális bizottságának elnökeit, 6 értékelik a szociális alapok fel- használásának módját. Az ankét­re a járás valamennyi szövetkeze­téből meghívnak egy-két idős, nyugdíjas szövetkezeti gazdát is, kiket felkérnek, mondják el ta­pasztalataikat a szociális alap fel­Kémiai napok Több mint 300 magyar elmé­leti és gyakorlati szakember vesz részt azon a háromnapos tanácskozáson, amely Alkal­mazott fizikai-kémiai napok címmel hétfőn délelőtt kezdő­dött meg a Technika Házában. A megbeszélést a Magyar Ké­mikusok Egyesülete azért hívta össze, hogy lehetőséget adjon annak a felismerésére, milyen mértékben hatnak a legújabb fizikai-kémiai elméleti eredmé­nyek az ipari termelés, az anyagvizsgálat műszeres kémiai elemzési eljárásainak fejlődésé­rt. Az egykori malom — most da­rálónak használt épület előtt egy asszony s egy lovaskocsd álldo­gált. Bentről csak a felvonószer- kezet kicsiny motorjának hang­ja s a zsákfelvonó le- és felérése­kor! huppanás hallatszik. — De nagy csend van — je­gyezzük meg, arra gondolva, hogy minit annyi malom a megyében, ez is leállt vagy leállófélben van. — Kevesen vagyunk — mondja az asszony s hozzáteszi, hogy ad­dig nincs lisztcsere, amíg az autó­Néhány perc a csorvási cseretelepen szállítmány korpát le nem rakod­ják. A teherautó bernit áll az ud­varon, onnan hordja az egyik dolgozó toüőkocsiival a tele zsáko­kéit. Ifjú Baibály Györgyöt, a cse­retelep vezetőjét nem is lehet ad­dig lecsatol az emeletről, amíg nem végeznek. — Mi lesz a sorsa ennek a kor­pának? — A háztáji gazdaságoknak adjuk ki a csarnokba hordott te­jért kapott utalványra. — Hány mázsa havonta az ilyen korpa? — A tavalyihoz képest alapo­san csökkent, ugyanis akkor a tejért járó korpát tetézte a süldő- nevelési és kocatartási szerződés­re járó mennyiség is. Voltak olyan hónapok, amikor három­száz mázsán felüli mennyiséget adtunk ki, az egész évi pedig meghaladta a 2142 mázsát. — Lisztet is cserélnek? — Természetesen. Tavaly 120 va­gon búzát cseréltünk ki lisztre. — Volt-e panasz a liszt minő­ségére? Ezt csupán azért kérdez­zük, mert emlékszünk rá mi­lyen nehezen szoktak hozzá az emberek a közvetlen őrültetés után a lisztcseréhez. — Nem merült fel panasz, mert általában jó minőségű lisztet szál­lít az orosházi malom. Azaz, hogy mégis volt egy „panaszos”. Egy bácsinak kiadtunk egy zsáknyi lisztet, aztán egy jó hónap múlva beállított egy kétkilós mintával s panaszolta, hogy dohos lisztet ad­tunk neki. Megmutattuk az az­napi bejegyzést: csaknem 50 má­zsa lisztet adtunk ki, de senki se jött panaszra. Lehetetlen, hogy csak ő kapott volna egyedül ilyen nagy tételből dohos lisztet. Nem is nagyon erőltette az igazát, mert csakhamar rájött, hogy nem lehet velünk svindlizni. Most mái- csak egy kérdés ma­radt hátra. Az, hogy darálnak-e kukoricát, árpát? — Igen, darálunk, de leginkább a helyi Vörös Október Tsz-nek, amely erre a célra bérbe vette a darálót. A háztáji gazdaságokból is hoznak darálnivalót, de elég keveset. Ugyanis négy daráló van a községben, s mindenki igyekszik a közelebb eső darálóba vinni a terményét. —ki—

Next

/
Oldalképek
Tartalom