Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-07 / 235. szám

A MEGYEI PÁRT BÍZOTT SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS Világ proletárjai egyesüljetek I 1964. OKTOBER 1., SZERDA Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM Kairó nem fogad... | „ML tizennégyen'* | Mi a jobb? I Töprengés | sport | Derült idő Üdvözöljük a tizenöt éves NDK-t Most, amikor a Német Demok­ratikus Köztársaság születésének 15. évfordulóját ünnepli, fordít­suk vissza az idő kerekét. 1945. augusztus 2-án Potsdamban a Hitler-ellenes koalíció három nagyhatalmának képviselői ki­mondották, hogy Németország egy­ségét feltétlenül biztosítani kell. Ennek ellenére a nyugati hatal­mak végrehajtották Németország kettészakítását. 1948. június 18-án Nyugat-Németországban megvaló­sították a pénzreformot és ezzel szétszakították Németország gaz­dasági egységét. Minderre feltette a koronát Németország politikai állami kettészakítása 1949 szep­temberében, amikor a nyugati hatalmak kezdeményezésére és hathatós támogatásával megala­kult az NSZK. A két háború tanulságai, úgy látszik, nem használták. Ismét a nagyiparosok, nagybirtokosok és a tábornokok kerültek nyeregbe — összegezte a történteket a párizsi Liberation c. lap. Németország nyugati részének népe nem élt a történelem adta lehetőséggel, hogy örökre megszabaduljon a nemzeti létet sorvasztó úri politikától. Egy hónappal a Német Szövet­ségi Köztársaság megszületése után, 1949. október 7-én a Né­metország keleti felében élő né­met hazafiak, kommunisták és nem kommunisták, munkások és parasztok, értelmiségiek és más foglalkozásbeliek, erőiket tömö­rítve, kikiáltották a német törté­nelem első békeállamát, a Német Demokratikus Köztársaságot. Tizenöt éve Németország terü­letén két német állam létezik: a szocializmust építő Német De­mokratikus Köztársaság és az im­perialista bonni állam. Németor­szág nyugati felében ismét hatal­mi pozíció birtokába kerültek azok, akik mérhetetlen károkat okoztak a német népnek, akik pro­fitéhségükben két világháborút robbantottak ki, akik emberek millióit a halálba hajszoltak, akik felelősek a második világháború minden borzalmáért, Lidicéért és Oradourért, a koncentrációs tábo­rok több millió áldozatáért. A Német Demokratikus Köz­társaságból örökre száműzték a német nép legősibb ellenségeit. Leszámoltak az imperialista, mili­tarista, fasiszta múlttal, a háborús uszítókkal. A munkások és pa­rasztok német államában a poli­tika alaptétele a béke. Az elmúlt tizenöt esztendő folyamán a Né­met Demokratikus Köztársaság kormánya mindent elkövetett, hogy elősegítse a nemzeti és nem­zetközi légkör enyhülését. A két német állam közötti tárgyalások­ra a békeszerződés és a német nemzet más létkérdéseivel kap­csolatban kereken 150 javaslatot terjesztettek elő. Üjból és újból megismételték az „ésszerűség és jószándék” javaslatait, hogy a két német állam megbízottai végre „egy asztalhoz” ülhessenek. Egy nép, egy állam történeté­ben 15 év elenyésző idő. A Német Demokratikus Köztársaság népe a Német Szocialista Egységpárt ve­zetésével és a# Nemzeti Frontba tö­mörült többi pánt és szervezet hathatós támogatásával érte el mai gazdasági erejét, vívta ki po­litikai súlyának, nemzetközi te­kintélyének növekedését. A borzalmas örökség, a nehéz kiindulási pozíciók, a gyors anyagbázisok hiánya, tizenkét évig nyitott határok, diszkriminá­ció és bojkott ellenére a Német Demokratikus Köztársaság olyan eredményeket ért el, amelyek előtt a józanabb nyugati szemlélők sem hunyhatnak szemet. Nem ma, ha­nem még két és fél évvel ezelőtt írta Jean Beneoit, a francia Ob- servatour-ben a következőket: „... nem lehet nyugtalansággal vegyes csodálat nélkül nézni azt a fejlődést, amely 1961 augusztu­sa óta végbement... ha az ember figyelembe veszi azokat a végze­tes, szinte reménytelen körülmé­nyeket, amelyek között Kelet- Németország a háború utáni gaz­daságot átvette, akkor az elért eredmények láttán szeme, szája eláll.. * Jean Beneoitnak e sorai óta két és fél év telt el. Ma a Német De­mokratikus Köztársaság a világ, ipari államai sorában az első tíz között, Európában az ötödik he­lyen áll. Mind nyilvánvalóbb, hogy a nyugati közvélemény sa­ját propagandájának áldozata, amely állandóan azt kürtöli, hogy az NDK gazdasági csőd szélén áll. Ezzel száll szembe a müncheni Deutsche Volkszeitung ez év áp­rilis 17-i számában a lap vezető publicistája, Heinz Krüger: „könnyelmű és rég túlhaladott szószátyárkodás a gazdasági cso­da országáról beszélni a Szövet­ségi Köztársaságot illetően és sze­gényházról az NDK-val kapcso­latban ... Annál fontosabb, hogy Nyugat-Ném etország legszél esebb nyilvánosságát rendszeresen, tár­gyilagosan tájékoztassák, mekko­ra a valóságban és milyen jelen­tőségű az NDK gazdasága és ke­reskedelme. Ezt természetesen nem befolyásolhatja a keleti gaz­dasági rendszerrel kapcsolatos el­lenszenv vagy rokonszenv”. Majd a továbbiakban *így ír: „Jelenleg az NDK területén több ipari ter­méket állítanak elő, mint 1936- ban az akkori német birodalom egész területén, bár az NDK la­kosságának száma körülbelül egynegyede és területe csupán egyharmada az akkori' Németor­szágnak”. A Német Demokratikus Köztár­saság rövid, de eredményekben gazdag története a legnagyobb német forradalom története, amely új korszakot nyit a német nép életében. A magyarok igaz barátaikat üdvözlik a szocializ­must építő és békét akaró német nép fiaiban és leányaiban. Nagy nemzeti ünnepükön további sike­reket kiválnunk az NDK minder dolgozójának. A korábbi héthez képest százzal kevesebb a két műszakos erőgépek száma, és kétezer holddal az elvégzett talajmunka — Tudósítás a megyei operatív bizottság üléséről — Varga Lajos elvtárs, a megyei .anács főagronómusa tájékoztatta a tegnapi ülésen a megyei opera­tív bizottság tagjait az őszi beta­karítási, szántási, vetési munkála­tokról. Beszámolójában nem sok dicsérőt tudott mondani, hiszen a megyék sorrendjében az utolsók között foglalunk helyet. A munka üteme nemhogy gyorsult volna, hanem inkább lassult. Mintegy százzal csökkent a két műszakban dolgozó erőgépek száma, és két­ezer holddal kevesebb talajmun­kát végeztek a múlt hét folyamán, az ezelőtti héthez képest megyénk termelőszövetkezetei ten. Ennek oka egyrészt az, hogy a szántó­traktorokra nem kerestek váltó­műszakost, másrészt az, hogy a betakarítás lassú üteme mi­att nem volt hol dolgoztatni a talajművelő gépeket. A vetőszántásnak 61 százalékánál, a búzavetésnek 24, a cukorrépa­szedés 51, a napraforgóaratás 51, a kukoricatörés 38, a kukorica- szárvágásnak pedig 21 százaléká- ’ nál tart megyénk az elmúlt hét j végével. j Az operatív bizottság tagjai a • lassú ütem mellett a talajmunka és a vetés minőségét is kifogásol­ják. A megyei főagronómus és a megyei vetőmagfelügyelő is szóvá tetté, hogy helyenként a szövetkezetek leginkább arra törekszenek, hogy a bevetett táblák felszíne tetszetős legyen, más szóval: kozmetikázzák a rosszul elő­készített vetőágyat. Supala Pál elvtárs, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályá­nak vezetője elmondotta, hogy fő­leg nem a kukoricatörők és répa­szedők munkája, hanem a helyte­len munkaszervezés okozza az őszi munkák lassú ütemét. Példának említette, hogy a mezőkovácsházi járásban még most is jó néhány vetőgép és különböző munkagép álldogál kihasználatlanul. Beszélt a szómbat-vasárpapi szállítási na- ' pok szervezésének fontosságáról, és arról, hogy ne a kukoricának a ' takarmánykeverő üzemekbe való szállítása legyen most a legfonto- ‘ I sabb, hanem a bevetésire kerülő 1 földek letakarítása. Zahorán MI- j hály elvtárs arról beszélt, hogy a napraforgó lassú betakarítása mi­att hatalmas madár-kár jelentke­zik, s megemlítette, hogy néhány helyen, többek között a kétsopro- nyi Hunyadi Tsz-ben csávázatlan vetőmagot vetettek. Povázsai Gá­bor elvtárs elmondotta, hogy helyenként a korábbi rossz tradíciók szerint most is a ve­tőmagládába szórják a csává­zószert a sarkadi járás egy­néhány termelőszövetkezeté­ben. A megyei pártbizottság állás­pontját tolmácsolva Zalai György elvtárs elmondotta: ezekben a napokban a legfontosabb féladat teljes kapacitással vetni, közben azon igyekezni, hogy megfelelő te­rület legyen letakarítva, ahol a ta­lajt elő lehet készíteni. Hangsú­lyozta, hogyha a betakarítást nem koncentráljuk a bevetendő terüle­tekre, fennakadás támad a taiaj- | előkészítésben, s jelentős lemara­dás a vetésben. Éppen ezért A békési járás ifjúkommunistái ' teljesítik a KISZ VI. kongresszusa tiszteletére tett vállalásaikat A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség békési járási bizottsága a na­pokban értékelte, eddig hogyan tettek eleget a járás fiataljai a KISZ VI. kongresszusa tiszteleté­re tett vállalásaiknak. Erről Riegler Miklós elvtárs, a KISZ békési já­rási titkára a következőket mond. ta: —- Üzemeink, ktsz-eink és ter­melőszövetkezeteink kiszistái ez év elején összesen egymillió forint érté­kű társadalmi munka elvégzé­sét jelölték meg feladatul. A felmérések alapján ez ideig ezt az összeget 600 ezer forint érték­ben realizálták. Jó néhány alap­szervezetben már eleget1 tettek a vállalásoknak, a termelőszövetke­zetek ifjúkommunistái csak az őszi betakarítási munkák elvég­zése után tudják teljesíteni a fel­adatokat. A Pamuttextilművek mezőbe- •rényi gyárában a fiatalok elhatá­rozták, hogy vasárnaponként ösz- szesen 6506 méter árut állítanak elő az év végéig társadalmi mun­kában. Tervüket már túlteljesí­tették: jelenleg 7050 méternél tar­tanak. Munkájukba bekapcsoló­dott tizenhárom kiszen kívüli is. A Mezőberényi Faipari Ktsz kiszesei munkaidőn túl két szol­gáltató üzlet berendezését készí­tették el, melyeket a közeljövő­ben adnak át rendeltetésének. A Békési Kosáripari Vállalat ifjúkommunistái a nyáron a he­lyi Űj Élet Termelőszövetkezet­ben részt vettek az aratásban: huszonötén 600 keresztet hordtak össze. A bólmegyeri Üj Barázda Tsz kiszesei harminckét katasztrá- Iis hold lucerna termését be­takarították, 400 mázsa árpát forgattak meg, s jelentős mennyiségű keresztet hordtak össze aratáskor, s részt vettek a községi házasságkötő­terem építésében. mellőzzék szövetkezeteink a háztáji szalmahordást, és a piacra járkálást fél kocsi ku­koricával, néhány malaccal és baromfival. Ne forduljon élő, hogy miközben a fogatok és járműveik kevésbé fontos szállítással foglalkoznak, a szántótraktorok kénytelenek ku- koricaszárkúpok közt bújkálva szántani. összefoglalójában Csatári Béla elvtárs, a megyei tanács elnökhe­lyettese szükségesnek tartotta, hogy a megyei és járási operatív bizottsági tagok időnként beszá­moltassák, ha úgy tetszik, felelős­ségre vonják a szövetkezeti veze­tőket arról, hogy miként szervezték meg a munkát, s egy-egy időszak­ban mennyit végeztek el a rájuk háruló feladatokból. Kilencven vagon cukor terven felül A gyár életében páratlan termelési rekord a Sarkadi Cukorgyárban ötvenkét éve működik a Sar­kadi Cukorgyár. Több mint fél év­század óta nem volt még az idei­hez hasonló jó munkaszervezés. Igaz, hogy hat és fél millió forin­tos költséggel újították fel az üzemet, de az egyéb járulékos munkák is zökkenőmentesen ha­ladnak. Eddig csaknem 13 ezer vagon répát vettek át a termelők­től, háromezer vagonnal többet, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Hétezer 666 vagon répát dolgoztak fel, amiből 1047 vagon cukor készült. A napi kétszáz va­gon feldolgozására kapacitált gyárban páratlan termelési ered­mény született vasárnapról hétfő­re virradóra: az elmúlt 24 óra alatt 230 vagon répát dolgoztak fel. Egyébként a Sarkadi Cukorgyár 1964. évi harmadik negyedéves tervét 90 vagon cukortermeléssel túlteljesítettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom