Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-07 / 235. szám

1964. október 7. 2 Szerda Kairó ism fogad... Koszorúzások és nagyszabású ünnepi nagygyűlés Berlinben Berlin A Német Szocialista Egységpárt és az NDK vezetői a Német De­mokratikus Köztársaság 15. szüle­tésnapjának megünneplésére Ber­linben összegyűlt külföldi vendé­gek, a főváros lakosságának kül­döttségeivel együtt tegnap délelőtt ünnepélyesen megkoszorúzta a szocialisták friedrichsfeldei em­lékhelyét és a treptowi szovjet hő­si emlékművet. A magyar párt- és kormányküldöttség nevében Bisz- ku Béla az MSZMP Politikai Bi­Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Walter Ulbricht elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének, Willy Stoph elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, az Államtanács elnökhelyettesének BERLIN Kedves Elvtársak! A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 15. év­fordulója, nagy nemzeti ünnepük alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, az egész magyar nép és a magunk nevében köszöntjük Önöket és a Német Demokratikus Köztársaság vala­mennyi dolgozóját. A magyar nép tudatában van annak, milyen nagy jelentőségű az európai népek életében az a tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával megszületett az első német munkás— paraszt állam, amely a demokratikus fejlődés és a szocializmus épí­tése útján haladva következetesen harcol a népek békéjéért és barátságáért. A magyar nép őszinte elismeréssel adózik a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak, s küzdelmük szervezőjének és vezetőjének: a Német Szocialista Egységpártnak nagyszerű ered­ményeikért, amelyeket az elmúlt 15 év alatt a szocialista átalakulás valamennyi területén elértek. A^magyar dolgozókat az őszinte barátság szálai fűzik a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóihoz. Országaink virágzó, sokol­dalú együttműködése jó példája a szocialista országok gyümölcsöző kapcsolatainak. örömmel állapítjuk meg, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság egyre jelentősebb szerepet tölt be a nemzetközi életben is. Országaink a Varsói Szerződés tagállamaival együtt vállvetve küz­denek a béke megőrzéséért, együttesen állnak ki a szocialista orszá­gok összefogásának erősítéséért, közösen támogatják az imperializ­mus ellen küzdő népeket. Az egész magyar nép a testvéri barátság őszinte megnyilvánu­lásával ünnepli nagy évfordulójukat. A Német Demokratikus Köz­társaság valamennyi dolgozójának és Önöknek, kedves elvtársak, minden jót, újabb sikereket kívánunk a szocializmus felépítésében, és nemzeti problémáik megoldásáért folytatott harcukban. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke Az évforduló alkalmából Péter János külügyminiszter is távirat­ban köszöntötte dr. Lothar Bolzot, a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterét. A SZOT elnöksége nevében Brutyó János főtitkár küldött üd­vözletét a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség országos veze­tőségének. A KISZ Központi Bizottsága a Szabad Német Ifjúság (FDJ) Tanácsát, a Magyar Úttörők Szövetsége pedig a Thälmann Üttörőszervezet Központi Tanácsát üdvözölte táviratban az évfor­duló alkalmából. (MTI) •• Ünnepség a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára helyezett el koszo­rút a friedrichsfeldei és a trepto­wi emlékművön. A főváros lakos­sága ezenkívül koszorúkat helye­zett el a pankow-schönholzi és a lichtenberg-marzahni emlékmű­veknél is. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, az NDK Ál­lamtanácsa, Minisztertanácsa és a Demokratikus Németország Nem­zeti Frontjának Országos Tanácsa tegnap délután nagyszabású ünne­pi nagygyűlést rendezett a berlini Wemer-Seelenbinder Halléban. A nagygyűlésen Walter Ulbricht, a NSZEP első titkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke tartott be­szédet. A Német Demokratikus Köztár­saság fővárosába 46 országból ér­keztek vendégek, hogy jókívánsá­gaikat fejezzék ki a német törté­nelem első békeállamának. (MTI) a finn közssotanácsl választásokon A vasárnap és hétfőn lezajlott finn községtanácsá választások részleges eredményei jelentős bal­oldali előretörést mutatnak. A vá­lasztásokon több mint kétmillió ember vett részt, azaz a szavazók­nak több mint 70 százaléka, 546 községtanács 12 777 tagját válasz­tották meg 55 000 jelölt közül. Kedd reggelig 490 községtanács mandátumainak megoszlása vált ismeretessé. Kitűnt, hogy a Szoci­áldemokrata Párt jelentősen nö­velte mandátumainak számát: a 490 községben 380 új tanáccsal képviselteti magát a régiek mel­lett. A Szociáldemokrata Párt sok helyütt egy tömbben lépett fel a Szociáldemokrata és Kisparaszt Szövetséggel. Szavazatokat vesz­tettek a jobboldali pártok, elsősor­ban a legnagyobb polgári csopor­tosulás, a Koalíciós Párt, továbbá a Svéd Néppárt. Az Agrárpárt, a Finn nép Demokratikus Uniója és a Néppárt megőrizték eddigi pozícióikat. (MTI) Made in Hungary Világverseny milliók részvételével A Magyar Szocialista Munkás^ párt Budapesti Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Budapesti Bizott­sága a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának 15. év­fordulója alkalmából tegnap ün­nepséget rendezett a Magyar Op­tikai Művek művelődési házában. Részt vett az ünnepségen és az el­nökségben foglalt helyet Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke és Ró­nai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Péter János külügyminiszter, valamint Wil­helm Meissner, a Német Demok­ratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete. Ott volt az ünnepsé­gen politikai, gazdasági és kultu­rális életünk számos vezető sze­mélyisége. Megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek több ve­zetője és tagja. A himnuszok hangjai után Har­mati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára üd­vözölte a megjelenteket, majd Kállai Gyula mondott ünnepi be­szédet. (MTI) Egy-egy nemzetközi sportese­mény alkalmával százezrek és milliók szurkolnak a televíziós készülékek vagy a rádió mellett a hazai színekért. Nemzeti önbe­csülésünket fejezzük ki akkor, amikor adunk hírünkre a világ­ban. Egy ország nemzetközi rang­ját, helyét a világban azonban nemcsak centiméterekben és ti- zedmásodpercekben, gólokban és kiütéses győzelmekben mérik. A legemberibb tevékenység, a mun­ka frontján szintén világverseny folyik. Mi magunk is — a békés gazdasági verseny jegyében — termékeinkkel benevezünk e nagy vetélkedő nyilvános fórumain, a nemzetközi árubemutatókon, vá­sárokon, és ez olykor kevésbé látványos világpiacon. A világ minden részébe eljutnak hazánk követei, a Made in Hungary fel­iratú termékek. Külföldet járva jóleső érzés találkozni ezekkel a követekkel; a nemzetiszín szala­gos szalámival, az Ikarusz-bu- szokkal, a szép vonalú női cipők­kel, a termelékeny szerszámgé­pekkel. A magyar munkás és Az egykori belga gyarmatosí­tók és az amerikai újgyarmato- sftóik kongói bábja, Moise Csőm­be nem tehette lábát a kairói repülőtér betonjára. Repülőgé­pének nem adtak engedélyt a leszállásra. Egy valami szállt csak alá» ezzel: Csőmbe kétes tekintélye... A hírhedt kongói politikus — akinek neve elválaszthatatlan Lumumba meggyilkolásától, bár­mennyire is igyekszik egyfajta szerecsenmosdatással a beigazo­lódott vádak alól magát tisztára mosni — az el nem kötelezett országok kairói konferenciáján akart részt venni. Megjelenésé­nek jogi alapját az adta volna meg, hogy Kongó 1961-ben is képviseltette magát az el nem kötelezettek első, belgrádi érte­kezletén. Csőmbe azt remélte, hogy a kairói konferenciára való betolakodásával valamelyest ja­víthat nemzetközi helyzetén, s egy kevéssé „szalonképessé” te­heti személyét. Számításait keresztülhúzta a kairói konferencia külügymi­niszteri előkészítő bizottságának határozata: legfeljebb Kaszavu- bu elnöík ülhet le Kongó képvi­seletében a kairói konferencia tárgyalóasztalához, Csőm,be sem­mi esetre sem! Az elutasítás elsősorban Lu­mumba gyilkosának szólt. An­nak,' aki a Jenue Afriq Ue cí­mű tuniszi hetilap október 4-i számában fényképmásolat for- / májában közölt levél tanúsága szerint igenis sürgette a tragi­kus véget ért hazafi, Lumumba átszállításéit Elisabethvillebe, Csőmbe Katangájána.k fővárosá­ba. A most előkerült bizonyíték szerint 1961. január 15-én szó szerint ezt irta Csőmbe Bombo- konak, aki Leopoldvilleben, a fővárosban akkor hatalmon volt rendszerünk jó hírnevét öregbítik az ORION AT—550-es „csupa­széin” tv-készülékek, amelyekből 15 ezer darabot rendeltek az ipa­rilag fejlett nyugati országok. Nemcsak a hírnév Termékeink azonban nem min­dig aratnak osztatlan sikert. Sőt, néha pontozásos vagy kiütéses vereséget is szenvedünk. Ennek a vereségnek nemcsak erkölcsi, hanem érzékeny anyagi következ­ményei is vannak, közvélemé­nyünk általában mégsem veszi ezt úgy a szívére, mint — mond­juk — válogatott futballcsapa­tunk esetleges kudarcát. Jóllehet, e sajátos nemzetközi verseny ke­vésbé látványos, talán kisebb a „szurkoló tábora”, a résztvevők száma azonban aligha. Minden második-harmadik magyar mun­kás exportra termel, nemzeti jövedelmünknek, az előállított új értékeknek mintegy harmada a külkereskedelemben realizálódik. Ezen a világpiaci vetélkedőn — mint mondottuk — nem egysze­rűen csak a hírnév forog kockán. ) ún. főmegbízottak elnöke volt: „Elnök úr, a most megkapott üzenetére közöljük, hogy bele­egyezünk a kommunista Lu- mumbának Elisabethvillebe való haladéktalan átszállításába. Ezt a műveletet titokban kell vég­rehajtania: tudna-e ön bennün­ket érkezéséről a legrövidebb időn belül értesíteni?” És 1961. január 17-én Katanga fővárosá­nak repülőterén leszállt egy DC 4-es repülőgép, az AIR Congó légitársaság gépe. A fedélzetén három fogoly: Lumumba és két minisztere, Okító és M. Polo. S ’azt már Csőmbe mondja el az idei tavaszon, madridi szám­kivetésében belga újságírók­nak: ■ Lumumba és miniszterei 1961. január 18-ára virradó éj­szaka szenvedtek ki, eltemették őket Ruasi falu közelében, de a holttesteket később exhumál­ták, egy kénsavval teli kádba tették, hogy megsemmisítésük­kel eltüntessenek minden nyo­mot... A borzalmas történet emléke ma is elevenen él. Csoda-e, hogy Csőmbe nem ülhet le az állam­fők, kormányfők közé Kairó­ban? De még egy további oka is van a kongói miniszterelnök tá­vol tartásának. Miféle el nem kötelezettségről lehet szó Csőm­be esetében? Ellenkezőleg: gazda­ságilag az Union Miniére és az amerikai nagytőkének, katonait lag pedig a központi kormány csapatait kiképző négy NATO- hatalomnak elkötelezettje Csőm­be! Elképzelhető, hogy a diplomá­cia udvarias nyelvén valahogy így fogalmazták tehát a Csom- bénak szóló üzenetet: lekötelez­ne bennünket, ha elkötelezett lé­vén nem jelenne meg az el nem kötelezettek között... Pálfy József „Ha nem tudjuk külföldön érté­kesíteni az exportra szánt egyik vagy másik szállítmányt, akkor sem éri kár az országot, elfo­gyasztjuk, felhasználjuk mi, ma­gunk”— mondhatná bárki. Csak­hogy akkor miből szerzi be ipa­runk a folyamatos munkájához nélkülözhetetlen importanyago­kat, színesfémeket, ércet, kokszot, nyersbőrt, kőolajat, gyapotot, a fejlődéshez nélkülözhetetlen mű­szereket, az idehaza nem gyár­tott, korszerű gépeket. A piacról élünjc — hangoztatjuk, ha a családi bevételekről van szó, de valahogy nincs még eléggé a köz­tudatban, hogy az ország is a piacról él. A devizabevételek nél­külözhetetlenek a népgazdaság vásárlásaihoz. Korszerűt, szép kivitelben Érdemes tehát jobban tanulmá­nyozni a világpiacot, ahol kiala­kul a termékek többé-kevésbé ob­jektív, és mindenképpen szigorú mércéje. A piaci verseny törvé­nye: az eredeti megoldásért, az újért, a valóban korszerűért ma­gas árat fizet a vevő, az elavult viszont legtöbbször még árenged­ménnyel sem értékesíthető. Ki vesz ma például gőzmozdonyt? A

Next

/
Oldalképek
Tartalom