Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-06 / 234. szám

W64. október 6. 2 Kedd BM»;1 ■!.~*v ■.: 'ismk^iíwhmhw AS IMRE I 1908-1984 Október 3-án súlyos betegség és hosszas szenvedés után elhunyt Birkás Imre, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa. Birkás Imre Orosházán, 1908-ban született. Apja földmunkás-napszámos, ő maga kőműves-segcd volt. 19 éves korától tagja az £pítőmunkás Szakszer­vezetnek, aktív résztvevője a magyar forradalmi munkásmozga­lomnak. 1933-ban lett tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjá­nak. Ettől kezdve ünfelálüozóan részt vett az illegális pártmunkában. 1934—1935-ben a KMP Budapest északi kerületi bizottságának tagja. Aktív résztvevője volt az 1935-ös híres építőmunkás sztrájknak és más sztrájkoknak. 1933-tól Orosházán végzett illegális pártmunkát. A felszabadulás első percétől különböző fontos munkakörökben vett részt a párt harcaiban, az országépitő munkában. 1944 decem­berében tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek és egészen 1958-ig or­szággyűlési képviselő. 1945 januárjától az MIvP Oroházi Járási Bi­zottságának titkára, 1947-től a Békés megyei pártbizottság tagja, majd titkára. 1949 végétől a Földművelésügyi Minisztérium elnöki, majd pedig személyzeti főosztályának vezetőjeként tevékenykedik. 1951-től különböző fontos párt- és állami funkciókat tölt be; az MDP Somogy megyei pártbizottságának titkára, majd az MDP határőrségi pártbizottságának titkára, 1956 augusztusától miniszterhelyettes. Az 1956-os ellenforradalom leverése után szülőföldjén, Békés me­gyében kormányösszekötőként tevékenykedett. Birkás Imre 1957 februárjától elhunytáig ismét a Földművelésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője és 1957 közepétől az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának tagja. Birkás Imrében a párt régi, kipróbált harcosát veszítette el, aki hosszú évtizedeken keresztül szerényen, elvi szilárdsággal és nagy emberséggel végezte azt a felelős munkát, amelyet pártunk, kor­mányunk bízott rá. Többször részesült magas kormánykitüntetésben. Birkás Imre harcos emlékét a magyar kommunisták és dolgozó népünk kegyelettel megőrzi. Birkás Imrét a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, Központi Ellenőrző Bizottsága és a Földművelésügyi Miniszté­rium saját halottjának tekinti. Hamvasztás előtti búcsúztatása csü­törtökön 15 órakor lesz a Mező Imre úti (kerepes!) temető pantheon- jában. A Japán KP négy központi bizottsági ' tagjának nyilatkozata Moszkva A hétfői Pravda tokiói tudósí­tójának jelentéséből kivonatosan közli azt a nyilatkozatot, amelyet a Japán KP Központi Bizottságá­nak négy tagja — Siga, Szuzuki, Nakano és Kamijama — tett to­kiói sajtóértekezletén. A nyilatkozat aláhúzza, hogy a Japán Kommunista Párt jelenlegi vezetősége letért a nemzetközi kommunista mozgalom fő irány­vonaláról, elvetette a testvérpár­tok deklarációját és nyilatkozatát, és a szakadár tevékenység útjára lépett. A párt vezetői lényegében félredobták a Japán Kommunis­ta Párt programját,'üldözik a be­csületes párttagokat, széthúzást és viszályt idéztek élő a munkás- mozgalomban, a békeszerető és a demokratikus erők körében. Ezzel a tevékenységükkel nagy kárt okoztak a japán népnek, a béke és a szocializmus ügyének. A nyilatkozat leszögezi, hogy mindez a Japán KP jelenlegi ve­zetőségének politikai és erkölcsi csődjéről tanúskodik. A nyilatko­zat szerzői felszólítják az igazi kommunistákat; törekedjenek a szakadás leküzdésére, a párt ösz- szeforrottságára és egységére, hogy az ország tovább mehessen előre a béke, a függetlenség, a demokrácia és a társadalmi hala­dás útján. (MTI) • • ünnepség Moszkvában az NDK évfordulója Moszkva A Moszkvai Kreml Színházban hétfőn a szovjet főváros közélete ünnepi gyűlésen emlékezett meg az NDK megalakulásának 15. év­fordulójáról. A gyűlésen jelen volt Nyikolaj Podgornij és Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagjai, Vik­tor Grisin, a Központi Bizottság elnökségének póttagja, Jurij And­ropov és Vitalij Tyitov, a Közpon­alkalmából ti Bizottság titkárai, továbbá Le- szecsko és Rudnyev miniszterel- nökhelyettesak, valamint az a né­met küldöttség, amelyet Hermann Matern, a NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, az NDK Népi Kamarájának első elnökhelyettese vezet. Ott volt az ünnepségen Ru­dolf Dölling, az NDK moszkvai nagykövete is. « Ünnepi beszédét mondott Mihail Szuszlov és Hermann Matern. Nyugat-berlini ügynökök meggyilkoltak egy NDK-határőrt Nyugat-berlini ügynökök a hét­főre virradó éjjel meggyilkolták az NDK határőrségének egyik al­tisztjét. A gyilkosok behatoltak az NDK területére egy alagúton ke­resztül, amelyet a nyugat-berlini rendőrség jóváhagyásával és te­vékeny támogatásával létesítettek. Az NDK honvédelmi minisztéri­umának a közleménye hangsú­lyozza, hogy a brutális merény­letre az NDK megalapításának 15. évfordulója előtt, és röviddel az NDK kormánya és a nyugat-ber­lini szenátus között a látogatási engedélyek ügyében kötött meg­állapodás aláírása után került sor. (MTI) Békéscsaba íz z^nlása Kádár János fogadta a kubai posta- és távközlési minisztert Kádár János, a Magyar Forra­dalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke hétfőn délelőtt az Ország­házban fogadta a hazánkban tar­tózkodó Jesus Montane Oropssa kubai posta- és távközlési minisz­tert és feleségét. A szívélyes, ba­ráti eszmecserén részt vett Bíró József külkereskedelmi miniszter. Ott volt Francisco Ramos Alva­rez, a Kubai Köztársaság buda­pesti ideiglenes ügyvivője. Jesus Montane Oropesa, a Ku­bai Köztársaság posta- és távköz­lési minisztere, valamint kísérete hétfőn látogatást tett Bíró József külkereskedelmi miniszternél is. (MTI) Megnyílt az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek kairói értekezlete Kairó Gamal Abdel Nasszer, az Egye­sült Arab Köztársaság elnöke hétfőn délután a kairói egyetem nagytermében megnyitotta az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek második értekez­letét. A konferencián részt vevő kül­döttségek a világ egymilliárd la­kosát és az ENSZ-tagországoknak több mint a felét képviselik. Nasszer elnök megnyitó beszé­dében kiemelte az el nem kötele­zettség politikájának jelentőségét, s e politika szerepét a világban. Ezután ismertette az Egyesült Arab Köztársaság álláspontját azon problémákkal kapcsolatban, amelyeket az értekezlet megvitat. (MTI) — „A II. Ukrán Front csapa­tainak bal szárnya a magyar Alföld délkeleti részén — szét­verte az ellenállást kifejtő és ellentámadást indító német és magyar csapatokat — október 6-ig több mint 309 helységei sza­badított fel, köztük Gyulát, Két- egyházát stö.” — írja a Pravda 1944. október 7-i száma „Opera- tyivnaja szvotka za 6 oktyabrja.” (Október 6-i hadműveleti jelen­tés.) Ezen hadműveletek során szabadult fel városunk a „Vihar­sarok” központja, Békéscsaba, a magyar munkásmozgalom délke­leti bázisa. A szovjet katonák ezrei véres csatákon át, folyókon, síkságon, bérceken áthatolva érkeztek ha­zánkig, városunkig, kiszabadítva népünket a fasizmus karmaiból, s egy szabad élet lehetőségét te­remtve meg számára. A Békéscsabáért folyó közvet­len hadművelet 1944. október hő 5-én este 8 óra után kezdődött tüzérségi tűzharccal, mely éjfél után és reggel megismétlődött, s október 6-án reggel 6 és 7 óra között a felszabadító Vörös Had­sereg előőrsei a fényes—lencsééi úton befutottak a Corvin utcá­ba, majd a szovjet légierő egy­ségei végeztek felderítést reggel 9-ig. Ez idő tájt a gyulai és kígyó­st úton megindultak a szovjet hadsereg egységei, üldözve a né­met / és magyar seregtesteket, melyeknek csapatai a hajnali szürkületben eltűntek. A Vörös Hadsereg páncélos csapata délután 3 órakor dübör­gőit be a Kereki sikátoron ke­resztül Békéscsabára, s váro­sunk lakossága örömmel vendé­gelte meg a szovjet harcosokat, kik rövid pihenő után új küzdel­mekre indultak. A csapatok átvonulása délután 6 óra körül kezdődött páncélo­sokkal, melyet a gyalogos egysé­gek fegyelmezett átvonulása kö­vetett. A Vörös Hadsereg várospa­rancsnoksága biztosította felsza. badult városunk új, szabad éle­tének megindulási lehetőségeit. A megye munkásmozgalmá­nak fáradhatatlan harcosai meg­kezdték hosszú évek illegalitása után felszabadult városunkban a pártpolitikai munkát, egyben megindítva az üzemek termelé­sét, melyet segített nyersanyag­ellátás szempontjából a Vörös Hadsereg. Városunkba is a „Vörös Had­sereg nem mint hódító jött..., hanem, mint a magyar nép fel­szabadítója a német fasiszta iga alól...” A Vörös Hadsereg városunk­nak is minden lehető segítséget megadott, s városunk lakosai szoros, eltéphetetlen kapcsolatot alakítottak ki felszabadítóink­kal. Megindulhatott az oly rég várt demokratikus fejlődés. Az­óta 20 év telt el, s az országos felszabadulási ünnepsorozatban elsők között ünnepel városunk, ünnepli legnagyobb ünnepét, felszabadulásának ünnepét. Szeretettel és hálával adózik városunk a felszabadulásunkért küzdött, elesett szovjet hősök emlékének, akik életüket adták szabadságunkért, s elcsorduR vérük, porló tetemük földünk virágjaiban, kalászaiban él, em­lékük, áldozatos példájuk szí­vünkben virágzik hervadhatat­lanul, örökké. dr. Szekeres Béla FeSIiecsiulIa©t®ál©Ea éa*tékíi ííSpSB®EtS3ÍSat©l£ A szocialista országok műszaki együttműködésének eredményeiről A szocialista államok között fennálló gazdasági kapcsolatban nagy szerepet tölt be a műszaki, tudományos együttműködés. Ez a kapcsolat igen gyümölcsözően fej­lődik a baráti országok és a Szov­jetunió között, és egyre biztatóbb az előrehaladás szinte valameny- nyi ország viszonylatában is. Egymás kölcsönös segítése A műszaki, tudományos együtt­működés lehetővé teszi a szocia­lista országoknak, hogy kevesebb anyagi és szellemi ráfordítással, .rövidebb idő alatt építsenek fel ipari, mezőgazdasági létesítmé­nyeket; fejlesszék a népgazdaság különböző ágait; tökéletesítsék a berendezésállományt, gyorsítsák a műszaki haladást; új iparcikke­ket állítsanak elő rövidebb idő alatt; növeljék a termelékenysé­get; nagyobb mennyiségben, gaz­daságosabban termeljenek. Előnyt jelent az is, hogy a baráti orszá­gok egyike sem kénytelen foglal­kozni olyan műszaki, tudományos feladattal, amelyet más ország már megoldott. Az átvett doku­mentációk segítségével rengeteg tervezői, mérnöki és egyéb mun­kaórát lehet megtakarítani. Az, együttműködés elősegíti a koráb­ban technikailag és gazdaságilag elmaradott országok, iparágak fel­emelését a fejlettebbek színvona­lára. A kapcsolatok alapja: egy­más kölcsönös segítése. A szocia­lista világrendszer országai a ka­pott műszaki dokumentációért csak annyit fizetnek, amennyibe a másolatok elkészítése kerül, a szabadalmak, a kutatási eredmé­nyek átvétele nem kerül semmi­be. Huszonötmillió forint * megtakarítás az acélgyártásban A Szovjetunió a tudományos és műszaki együttműködés meg­valósításának kezdetétől több mint háromezer komplett beruhá­zási tervjavaslatot, gépekhez, be­rendezésekhez 10 000 komplett ki­viteli tervet és egyéb dokumentá­ciót, 3500 technológiai dokumen­tációt és műszaki leírást, a tudo­mányos kutatóintézetek 2000 komplett dokumentációt adtak át a baráti országoknak. A Szovjet­unió a szocialista országoktól az elmúlt években több mint 3000 komplett beruházási tervjavasla­tot, gépekhez és berendezésekhez 2800 komplett kiviteli tervet, 2000 komplett technológiai dokumentá­ciót, 2000 műszaki dokumentációt és leírást, a tudományos intéze­tektől több mint 1500 komplett dokumentációt vett át. Magyarország és a Szovjetunió műszaki, tudományos együtt­működése szép fejlődést mutat. 1S48—61 között pl. a Szovjetunió hazánknak 1700 különböző doku­mentációt adott át és tőlünk több mint 800-at vett át. A magyar ipar eredményesen alkalmazza a többi között a kohók, kokillák javítá­sának szovjet technológiáját, a minőségi acélgyártás szovjet tech­nológiáját, amely eddig kb. hu­szonötmillió forint megtakarítást tett lehetővé. A szovjet autóköpe­nyek gyártástechnológiájának be­vezetése a magyar gumiiparban 2,5 millió Ft megtakarítással járt. A szovjet szakemberek megismer­kedtek a magyar Diesel tolatómoz­donyok gyártástechnológiájával és konstrukciójával, ezt követően egy sor intézkedést tettek az egyik mozdonygyárban a termelés technológiájának és üzemeltetési minőségének javítására. Magyar tapasztalatok alapján javították a

Next

/
Oldalképek
Tartalom