Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-29 / 254. szám
1964. október 29. 3 Csütörtök Példát mutat a tömő szakcsoport elnöke Tót libatömő szakcsoport működik Orosházán, melyeknek tagjai főleg a BARNEVÄL által kiadott libákat, kacsákat hizlalják meg a kívánt súlyra. A VII. körzeti szakcsoport elnöke, Molnár Jánosné 150 saját nevelésű libára és 50 kacsára kötött hizlalási szerződést. Azt mondja, muszáj példát mutatni, mert a szakcsoport tagjai is átlag 100 libát hizlalnak. laaaflaafe Százötven éves Mezőkovácsháza Gazdag program a jubileumon Mezőkovácsháza 150 éves jubileuma alkalmából ünnepi programot szervez a községi, valamint járási tanács a párt- és a tömeg- szervezetek bevonásával november 3-tól 15-ig. A programból a többi között kiemelkedik a 3-i megnyitó ünnepség, s az az állattenyésztési ankét, amelyet szintén ezen a napon a járási Hazafias Népfront rendez az orosházi és mezőkovácsházi járás szakemberei részére. A KISZ járási bizottságának kongresszusi küldöttgyűlését 4-én tartják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepi megemlékezésére 6-án kerül sor. Ehhez kapcsolódik a 7-i koszorúzás! ünnepség, amelyet a szovjet hősök sírjánál tartanak. A község 150 éves évfordulója alkalmából november 8-án Szat- máry Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mond ünnepi beszédet. A többi napokon mind a helyi, mind pedig a vidéki érdeklődők a Mezőkovácsháza község dokumentumai kiállítást tekinthetik meg, s 13-án este író—olvasó-találkozón vehetnek részt. Terven felüli cukorrépatermés a kardoskúti Rákóczi Tsz-ben Jól bevált a premizálási rendszer A kandosfcúti Rákóczi Termelőszövetkezet gazdái az idén összesen 165 holdon termesztettek cukorrépát és 150 mázsára tervezték az átlagos hozamot. Természetesen a céljuk az volt, hogy ezt a mennyiséget túlszárnyalják, s ezért egy holdra 200 mázsa istállótrágyát, valamint 3 és fél mázsa műtrágyát adagoltak. Kifogástalanul végezték él év közben a soron következő ápolási munkákat, s Gombkötő Imre brigádja a 42 holdas területről már szeptember 10-re betakarította a répát, s átlagosan 200 mázsás termést értek ei. Németh István brigádja 58 hold cukorrépát művelt, s az eddig betakarított átlagos hozam 220 mázsás. Aklan Jánosék is hasonló mennyiséget értek el, s csak a Bodrogi-brigád 25 holdas területén volt 180 mázsa egy hold termése. Ez azonban abból következett, hogy a talaj minősége rosz- szabb volt, mint más helyeken. A szövetkezet gazdái úgy határoztak, hogy a jövő esztendőben is hasonló területen termesztenek cukorrépát, s gondoskodnak a legjobban megfelelő talajról, a szerves és műtrágyázás biztosításáról. A répatermesztés sikerét mint az idén, 1965-ben is elősegíti a kedvező anyagi ösztönzés, mely szerint a 150 mázsás átlagtermés betakarításánál mázsánként 8 forintot, azon felül 10 forintot, valamint egy hold után 20 munkaegységet kapnak a növénytermesztők. Érdemes megemlíteni, hogy az idei répa termést a terv szerint november 5 és 10-e között legkésőbb betakarítják, s ez az elképzelés meg is valósiul, mert jelenleg is 8—10 lófogat és 4—5 vontató szállítja a répát a helyi állomásra, valamint Cirikus- ra, ahonnan a keskeny nyomtávú vasúton kerül a gyárba. rü, ha az országok azt termelik, amit a legolcsóbban, a legkedvezőbb feltételek mellett leginkább képesek, azaz, ami az ország adottságainak legjobban megfelel. Mint említettük, a tervek készítése során minden ország főleg arra ügyel, hogy a szükségletek és a források valamennyi nép- gazdasági ágban egyensúlyban legyenek. Azaz —a nyersanyagpéldánál maradva —, ha az ipar fejlesztéséhez és a foglalkoztatottságához 100 egységnyi nyersanyag szükséges, de az adott ország csak 20 egységet termel — tehát a belső forrásokból ennyi fedezhető —, akkor importtal biztosítják a hiányzó 80 egységet. Ilyenkor tárgyalásokat folytatnak a külföldi országokkal és kereskedelmi szerződéseket kötnek a szükséges nyersanyag szállítására. Igen ám, de az importért fizetni is kell, tehát a tervet úgy dolgozzák ki, hogy a belső fogyasztáson kívül maradjon elegendő termék exportra is, amivel fizetni tudnak. Ismét tárgyalások folynak, hogy megállapítsák: a nyersanyagot eladó országoknak mire van szükségük, vagyis mit és mennyit kell exportra termelniük. Ily módon kialakul valamennyi mérleg egyensúlya. Ez egy ország keretében is igen bonyolult feladat és sok munkát igényel. Képzeljük el, hogy milyen bonyolult lehet a KGST-országok méretében. Bonyolult feladat A probléma ott jelentkezik — s ezt kell elsősorban a sokoldalú tervegyeztetések során tisztázni —, hogy az egyes tagállamokban a tervezés során kiegyensúlyozott mérlegek együttesen nem azonosak a KGST szintű mérlegek egyensúlyával. Szeretnénk ezt is egy példán át megvilágítani. Tegyük fel, hogy az egyik ország számára szükséges 80 egységnyi import nyersanyagból 30 egység csak KGST-n kívül álló államokból szerezhető be. Ezért — mint a tárgyalások és a piackutatás során kiderül — univerzális esztergagépeket kell fizetésként szállítania. Az adott ország növeli a gép gyártását, miközben esetleg más KGST-ország annyit termel ugyanebből a termékből, hogy nem tudja a teljes mennyiséget eladni. Mit jelent ez KGST szinten? Ebben az esetben ezen a szinten az univerzális esztergagépekből túltermelés keletkezik, holott az adott ország népgazdasági arányai nemzeti keretben megfelelőek. Ugyanakkor lehetséges, hogy más szükséges gépeket nem gyártanak, pedig abból hiány jelentkezik. Más szóval, ami a KGST szintjén arányosság, az nemzeti keretben aránytalanság lehet, és fordítva: a nemzeti arányosság nem feltétlenül egyezik meg mindig a KGST arányaival. A két- és sokoldalú tervegyeztetéseknek éppen az a fő feladatuk, hogy a kérdéseket úgy oldják meg, hogy nemcsak nemzeti keretekben biztosítsa a megfelelő összhangot, hanem a KGST-álla- mok szintjén is. Ezért felmérik, hogy milyen termelési kapacitások állnak rendelkezésre, azok segítségével mit termelnek, mire van a tagállamoknak szükségük és ez a szükséglet a KGST kereteiben miképpen biztosítható. Mondani sem kell, hogy milyen bonyolult és nagy feladat ez! A történelemben ilyen munkára még nem volt példa. így bizonyos fokig érthető, hogy ma még lassan és nagy nehézségekkel folyik ez a munka, de már eredményeket hoz. A tapasztalatok gyarapodásával biztosítani lehet majd, hogy valamennyi KGST-ország, megfelelően koordinált tervek alapján, a jelenleginél is gyorsabban fejlődhessék. Hatmillióval nagyobb forgalom a tartós fogyasztási cikkekből Félévi beszámolókat tartanak a földmüvesszovetkezetek C öldművesszövetkezeteinkben 1 október és november hónapban a vezetőségek beszámoi- naík az első félévi eredményeikről, fogyatékosságokról és ismertetik a további teendőiket. Szövetkezeteink az első félévi tervüket teljesítették, illetve túlteljesítették. A tervezett 568 millió forint helyett 600 millió forint értékű árut adtak el, ugyanakkor számos olyan cikket hoztak forgalomba, amely előbbre vitte a falusi emberek kulturáltságát, megkönnyítette a termelőszövetkezeti asszonyok házi munkáját. Az első fél évben megyénk földmű vesszövetkezetei összesen 2720 mosógépet, 5809 kerékpárt, 1987 rádiót, 1022 televíziót, 1898 kályháit és 2338 tűzhelyet adtak el, ezenkívül több mint 19 millió forint értékű bútort hoztak forgalomba. Csupán a tartós fogyasztási cikkekből 6 millió forinttal többet adtak el, mint 1963 első fél évében. Jelentősein növekedett a vendéglátóipari egységek forgalma is. A féléves 135 milliós tervet 147 millió forintra teljesítették. Ezen belül az ételforgalom 5,1 millió forinttal lett több az elmúlt év hasonló időszakáihoz hasonlítva. Érdekességnek lehet megemlíteni, hogy csupán az eszpresszó-feketéből- 715 ezer forinttal bonyolítottak le nagyobb forgalmat, vendéglátói pari egységeink, mint az elmúlt óv első felében. < ildmű vessző vetkezetünk nagy gondot fordítottak a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére is. Az elmúlt fél évben 826 különböző rendezvényt szerveztek. Ezen belül 296 ma- gyamóta-estet, 30 táncdalestet, valamint operettesteket és egyéb rendezvényeket A felvásárlásban is jó eredményeket értek el megyénk földmú- vesszövetkezetei. A tojásfelvásárlási tervet 140, a barcmfifelvásár- lásd tervet pedig 102,3 százalékra teljesítették. A zöldségfélékből 159,5 százalékkal vásároltak fél többet a tervezettnél. Ezek a számok is bizonyítják, hogy megyénk földművesszövetkezetei eredményesen oldották meg feladataikat az elmúlt fél évben. A helyes irányítás és a dolgozók áldozatkész munkája az év első hat hónapjában 18 millió 416 ezer forintos eredményt hozott. i kiskereskedelmi és vemdég” látóipari, valamint a felvásárlási tevékenység mellett jelentősen segítették a háztáji gazdálkodást is. Többek között tíz községben megszervezték a baromfitörzsállomány cserét. Erre a célra 460 ezer nagy tojáshozamú és fajtiszta naposcsibét osztattak ki az igénylők között. Ez az állomány képezi majd a jövő évi tojás- és baromfifelvásárlás alapját a fent említett tíz községben. 1965- ben újabb községekben bonyolítják le a törzsállomány-cserét. A háztáji gyümölcsösök védelmét permetezőgépekkel segítették. Az idei tél folyamán pedig előreláthatólag mintegy 30 ezer gyümölcsoltványt bocsátanak a lakosság rendelkezésére megyénk földművesszövetkezetei. Még ae idén megépül a vésztői nyúlt»- nyésztő telep, amely majd alapját képezi a házinyúl nagyobb arányú tenyésztésének. A tervek szerint 1965-ben a ” baromfitörzsállomány cserék folytatásán kívül tovább bővítik a lakosság által megkedvelt kölcsönzési és szolgáltatási tevékenységet. A háztáji gazdaságokban a jövő évben nemcsak a kertek és szórvány gyümölcsösök ápolását terjesztik ki, hanem fokozottabb gondot fordítónak a málna és a földieper termesztésére is. A jövő évi feladatokat földművesszövetkezeteink csak úgy tudják eredményesen teljesíteni, ha a mostani taggyűléseket, tanácskozásokat úgy szervezik meg, hogy ott a tagság túlnyomó többsége nemcsak megjelenik, hanem javaslataival konkrét segítséget ad a feladatok végrehajtásában, s közvetlenül, az elkövetkező hónapokban a felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére tett vállalások valóra váltásában. A feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a szövetkezetek igazgatóságai és a helyi intéző bizottságok tagjai közös megbeszéléseket tartsanak, és e munkában személyesen közreműködjenek. A z elkövetkező taggyűlése" ken, tanácskozásokon és a választókerületenként összehívott megbeszéléseken a földművesszö- vetkezetek vezetői találkoznak a tagsággal, akik javaslataikkal, bírálataikkal segítik majd a vezetőség munkáját és azt, hogy a választott vezetők kapcsolata tovább szilárdul a tagsággal. Földművesszövetkezeti mozgalmunk fejlődésében ez igen fontos tényező. Nun Mihály MÉSZÖV ig. helyettes A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET FOLYAMATOSAN A VARPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. 524 Gyulai István
