Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
MM. október 1, 3 Csütörtök Lassú a betakarítás és a vetés üteme Tavaly ilyenkor csaknem háromszor ennyi volt a kukoricatörés és a búzavetés m m Ülést tartott a megyei operatív bizottság A kedd délután megtartott megyei operatív bizottsági ülésen csak arról tudott beszámolni Frankó János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője, hogy lassú ütemű termelőszövetkezeteinkben mind az őszi betaíksarítás, mind' a szántás és a vetés. A lassúságot mi sem bizonyítja jobban, marat az, hogy már be kellett volna fejezni a takarmánykeverék és az őszi árpa vetéséit, ezzel szemben az előbbinek 80, az utóbbinak pedig csak 71 százalékánál tartanak a szövetkezetek. Búzavetés is mindössze 9538 holdon történt, a vetés, terület 5,2 százalékán. Lassú a napraforgó és a kukorica betakarítása is. Csatári Béla élvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese az operatív bizottsági ülésen eiharag- swttak megválaszolása és összefoglalója közben elmondotta, hogy tavaly ilyenkor 54 ezer hold kukorica volt letörve a jelenlegi 18105 holddal szemben, búzavetés pedig 24 500 hold ▼olt a jelenlegi 9500 holddal szemben. Ä vetőszáratás és a mélyszántás is csak helyt-helyt halad elfogadható ütemben. Azért, mert a rendelkezésre állóhoz képesít kevés a két műszakban dolgozó szántó- traflctonok és szállítógépek száma. A termelőszövetkezeteknek az idén 2534 erőgépet kellene két műszakban dolgoztatniuk, ezzel szemben csaik 764-et dolgoztatnak. A gép. és gépjavító állomások pedig 651 helyett 321-et. Ez az arány a tavalyinál is rosszabb, hiszen a múlt év szeptember havában általában a tsz-ek 1012, a gépállomások pedig 439 erőgépet üzemeltettek két műszakban. A lassúságot nem indokolja semmi. Érthetetlen, hogy például a gyulai és az orosházi járásban, ahol a vetőszántássial 50—51, az ősziárpa-vetéssed 43—48, az őszi mélyszántással pedig 40—44 százaléknál tartanak, mindössze 61, illetve 62 szántótraktort, 24, illetve 31 szállítógépet üzemeltetnek két műszakban. Semmi sem indolkol- ja azt sem, hogy ilyen vontatottan, lassan haladjon a kukoricaitörée. A sarkadi járásban például a vetésterületnek mindössze 5 százalékán, az orosházi járásban 10, a gyomai járásban 11, a békési járásban pedig 13 százalékát törték le; A kukorica megyeszerte beérett s minden további nélkül lehetne és kellene is most már törni, annál is inkább, meH több mint 72 ezer holdon kukorica után kerül földbe a búza. Az operatív bizottsági ülésen Kiss Sándor elvtárs, az AGRO- KER igazgatója szóvá tette, hogy lassú a megye termelőszövetkezetei által igényelt műtrágyák, különösen a szuperfoszfát diszpozíciója. Általában a fele vagy még ennyi sem érkezik meg az igényelt mennyiségnek. Varga Lajos elv. társ, a megyei tanács főagronómu- sa azt tette szóvá, hogy vagonhiány gátolja az őszi vetéshez szükséges magvak kiszállítását. A múlt héten például három termelőszövetkezetben nem tudtak vetni vetőmag hiányában. Csomós István elvtárs, a megyei növényvédő állomás igazgatója arról szá. mólt be, hogy helyenként nagyon lassú a vetőmagvak csávázása, s akad három olyan termelő- szövetkezet is a szeghalmi járásban, amely arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyáltalán nem csáváz. A esanádapácai Közitársaság és Űj Barázda Tsz-ben egyrészt kevés embert biztosítottak a csávázás- hoz, másrészt azok nem hajlandók hat—hót óránál hosszabb ideig dolgozni. Csomós élvtárs elmondotta azt is, hogy az egerek és a mezei pockok irtásához 400 ezer hold helyett mindössze 120 ezer holdra áE rendelkezésre védekezőszer. Az operatív bizottsági ülésénél, hangzott az is, hogy az ország különböző megyéiből szinte ellepték megyénk termelőszövetkezeteit a ku kori cafelvásárlóik s lényegesen felverték a csöves kukorica árát. Tartani lehet attól, hogy egyes szövetkezetek mit sem törődve az állatállomány szemes- abrak-szükségletével, a felkínált magas áron értékesítik a kukoricát. Az operatív bizottság álláspontja az, hogy valamennyi szövetkezetben takarmányfélélőst keli válasz, tani, aki lelkiismeretesen, gondosan felméri a szükségletet és értékesítést csak abban az esetben eszközöljenek a szövetkezetek, ha felesleg mutatkozik. Fontos feladatként határozta meg az operatív bizottság a következő napokra és hetekre a betakarítás és a szántás-vetés gyorsítását* Megyénkben napi 10—11 ezer hold a vetési kapacitás, ezzel szemben eddig a bevetett terület takarmánykeverékből, őszi árpából és búzából mindössze 46 283 hold, vagyis a rendelkezésre álló gépek 5 napi teljesítményét sem teszi ki. Félő, hogy az ilyen lassú ütem mellett nem tudja megyénk teljesítem legfontosabb feladatát, azt, hogy a tavalyi búzavetésterület idejében és jó minőségben legyen bevetve. itt, így egy év alatt kb. 3500 borjút nevelnek fel. Az állatok táplálása koruk szerint különbözik. A borjak 7—50 napos korukig a szénán és darán kívül tetszés szerinti mennyiségben erjesztett tejet kapnak, az 50—90 naposak főleg lefölözött tejet, a legidősebbek csoportjai pedig csak növényi táplálékot. Ennek felel meg a tartózkodás terjedelme és ideje is, amelyet a borjak az egyes pavilonokban töltenek. A tachovi járás további két nagy kapacitású borjúistálló felépítésével számol. Az elsőt 1968- ban fejezik be Skvirinban. Ez azt jelentené, hogy a borjúállomány felét a legkedvezőbb nagy termelési feltételek mellett nevelnék fel. Eddig ezt a célt több kisebb, 100—250 darab kapacitású borjúistálló szolgálja. A fiatal szarvasmarhák felnevélése Az állatállománynak saját állatokkal való bővítésének további szakasza az üszők felnevelése és a bikák felhizlalása. Ami a hathónapos üszőket illeti, öt állami birtok rétekben és legelőkben gazdag szakosított gazdaságába, kerülnek, ahol öthónapos vemhés- ségükig maradnak — egyelőre napi 52 dkg átlagos súlygyarapodássá^ egy állatra. Ezután rendszerint visszakerülnek ahhoz a tehénállományhoz és azt egészítik ki, ahonnan borjúként elkerültek. Évente kb. 6000 bikát hizlalnak öthónapos koruktól kezdve a tachovi járás sík vidékén fekvő és elegendő szemes terménnyel rendelkező állami birtokon; egyelőre hét ilyen hely van. Az év folyamán kb. 500 kg vágósúlyt érnek el. A szarvasmarha-hizlalás végleges elhelyezésének a kérdése az egyetlen, amelyet még nem döntöttek el. A hizlalást jövőre három állami birtokra összpontosítják* Az idén a tachovi járásban még hét állami birtoknak van tyúkfarmja. Ezeket a jövő év folyamán egy „föld nélküli vállalat” veszi át és egyetlen épületben helyezi el Chodová Planán, ahol 10 000 darabnak biztosítanak férőhelyet. Elmondhatjuk tehát, hogy a tachovi járás állami birtokai két éven belül csak szarvasmarha-tenyésztéssel fognak foglalkozni. A növénytermesztés Jelentős szakosítási törekvés nyilvánul meg a növénytermesztésben is. Ami az ipari növények összpontosítását, a vetőmag és vetőgumó termesztését illeti, azokat már befejezték. Egyidejűleg folyik a földek tagosítása és az új utak kijelölése. Az állami birtokok társulása a vetésterület 54 százalékán szemes terményeket, 4 százalékán ipari növényeket, 7 százalékán burgonyát és 35 százalékán takarmány- növényeket termel. Ezt a struktúrát a jövőben is megőrzik. Az ipari növények koncentrálásáról például az a tény is tanúskodik, hogy a repcetermesztést csak 3 birtokra összpontosították, ahol a szántóföld 7—12 százalékát foglalja el. Lent csak 4 birtok termel a vetésterületnek kb. 6 százalékán. Emellett a repcetermesztő szövetkezetek nem vetnek lent. a lentermesztő szövetkezetek pedig nem vetnek repcét. A fent említettekből az következik, hogy három állami birtok egyáltalán nem termeszt ipari növényeket. Vetőmag- és vetőgumótermelés- sel az egész járás számára kizárólag a bezdruricei állami birtok foglalkozik. A szakosításra törekvés a gabonafélék körzetekre való felosztásában is megmutatkozik. Így például a síkságokon fekvő birtokok a vetésterület 20 százalékán gabonát, a hegyvidékeken — például a hostkai állami birtokon — egyáltalán nem termelnek gabonát, de zabot 12 százalékon. Talán kíváncsiak az eredményekre? Lehetővé tette-e a szakosítás a tachivi járásban a termelés emelkedését? Természetesen. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke az 1960—63-as években 30 százalékkal emelkedett. És ez még távolról sem az utolsó szó. Terven felüli vállalás A Szerszám és Gépelem Gyárak békéscsabai forgácsoló szerszám- gyára a II. fél évben terven felül 4 millió 200 ezer forint értékű mezőgazdasági gépalkatrészek gyártását vállalta a KGST-országok számára készülő silókombájnokhoz. A gyár vezetősége ezt előzőleg a dolgozókkal megbeszélte, akik egyetértettek az elhatározással és ígéretet tettek arra, hogy nagyobb igyekezettel, a munkaidő jobb kihasználásával segítik elő a vállalás teljesítését. Az eredmény már most megmutatkozik: eddig 2 millió forint- értékű gépalkatrész készült el. A III. negyedévben az egy főre jutó termelési érték a tervezetthez képest 28 százalékkal emelkedett. A silckombájn hajtáselosztójának végszerelése. Ékillesztés a tengelyvégbe. Kalocsai László csoportvezető és Kovács András munka közben. Balogh István és Bottá András a motollaemelő hidraulikus nyomáspróbáját hajtja végre. (Fotó: Kocziszky László) Hirdetmény! A VETÖMAGTERMELTETÖ VÁLLALAT AZ ALÄBB FELSOROLT ÁTVÉTELI HELYEKEN BEINDÍTOTTA AZ EGYÉNI TERMELŐK ÁLTAL ELADÁSRA FELKÍNÁLT LUCERNA- ÉS VÖRÖSHEREMAG ÁTVÉTELÉT. SARKAD, Veres F. u. 9. minden héten csütörtökön délig. OROSHÁZA, TISZTÍTÓTELEP mindennap. BÉKÉSCSABAI VIRÄGTELEP minden héten szerdán. MEZÖBERÉNYI RAKTÁR mindennap. SZARVASI TISZTÍTÓTELEP mindennap. VÉSZTŐ, Kossuth u. 81. minden héten csütörtökön délig. GYOMA, Bocskai u. 31. minden héten szombaton délig. CSONGRÁD MEGYEI TISZTlTÖTELEP HMVHELY, minden héten kedden. Kérjük az egyéni termelőket, hogy lucernamag- termésüket a fent felsorolt átvételi helyeken és megjelölt időpontban megvételre KÍNÁLJÁK fel. Átvételi ár: 90 százalékos tisztaság, 85 százalékos csíraképesség esetén 3200 Ft/q. VETŐMAG VÁLLALAT ALKÖZPONTJA OROSHÁZA 2938 ✓
