Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
1004. október 1, 4 Csütörtök Uj tiszthelyetteseket avattak Békéscsabán Az új tiszthelyettesek egy csoportja látható képünkön. Az iskola parancsnoka az új tiszthelyettessel és lel ősegével. A múlt hét végén avatták fel Békéscsabán a, hadsereg új tiszthelyetteseit. Az ifjú parancsnokok ezzel befejezték alapképzésüket, beléptek a hadsereg hivatásos állományába, s elindultak új, nagyszerű pályájukra, a katonanevelésre. Az iskola parancsnoka figyelmeztette az új tiszthelyetteseket: „Ne feledjék, hogy önök a nép fiai, a nép ügyét szolgálják. Legyenek szerények, példamutatók, szeressék és tiszteljék a dolgozókat Az ifji^ katonáknak pedig legyenek emberséges, türelmes, jó parancsnokaik.” A tiszthelyettesi avatáson a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Köteles Jenő altábornagy, a párt megyei bizottsága nevében pedig Klau- kó Mátyás elvtárs vett részt az ünnepségen. Az ünnepi beszéd után Sticz Lajos őrmester válaszolt a tiszthelyettesek nevében. Köteles Jenő altábornagy és Klaukó Mátyás, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára beszélget Homoki Imre ezredes elvtárssal. „Lebegés” helyett kettős figyelem Ha az ember bajban van, igyekszik gyors segítséget kérni ismerőseitől. Ezt tette a múlt év őszén az egyik téglagyárunk néhány kommunistája is, amikor kiderült, hogy a közelgő pártoktatási évad indításához egyelőre nincs előadó és hiányzik még a tananyag is. Gondoltak egyet és felkeresték a községi pártbizottságot. Számítottak rá, hogy betoppanva, meglepetéssel fogadják őket, pironga- tást is vártak: „Ej, de ritkán néztek be hozzánk, mintha nem is egy faluban élnénk...” Ám gondjuk, bajuk elsorolása után alaposan meghökkentek. Türelmesen meghallgatták őket, aztán így szóltak a bizottságiak: — De hiszen ti már nem tartoztok hozzánk, elvtársak! A vállalati pártbizottságotokhoz forduljatok... Mondani is felesleges, hogy üres kézzel, eléggé csalódottan csukták be maguk mögött az ajtót™ Korántsem állítható, hogy sűrűn kellett hallani ilyen és hasonló válaszokat a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat telepi kommunistáinak az utóbbi másfél évben, ám tagadhatatlan, hogy előfordultak esetek és — kellemetlen érzést keltettek. Többen' kezdtek keseregni avégett, hogy „lebegnek” két bizottság között. A sajátjuk gondoskodását a távolság és egyéb objektív körülmények miatt kevésnek érzik, a községi pártbizottságokhoz viszont nem tartoznak már, s ily módon egy kicsit magukra vannak hagyva... Érezték, mondták, s ...nem zörög a ha- raszt... Hogyan állhatott elő ez a helyzet? Mindenki előtt ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1962 februári határozata nyomán a kormány határozatot hozott az ipar és az építőipar, valamint a közlekedés és hírközlés terén a termelés és irányítás szervezetének továbbfejlesztésére. Az irányítás egyszerűsítésiéről és javításáról volt szó, arról, hogy a nem jelentős termelőegységekkel rendelkező vállalatokat nagyobb önállósággal és felelősséggel gazdálkodó egységekbe kell összevonni. E határozat megyei valóra váltása jegyében került sor három vállalat egybeolvasztására és a tégla- és cserépipari vállalat megalakítására. A megye 13 téglagyárát a múlt év április eleje óta ez a vállalat irányítja, s nem mellékesen jegyezzük meg: sikeresen. Az egyesítést természetesen politikai előkészítő munka előzte meg. Már ezekben a hetekben sokan és sokat tanakodtak arról, hogy a pártszervezetek hogyan igazodjanak az átszervezéshez. Egyesek azt tanácsolták, hogy a téglagyári pártalapszervezetek csak a szakmai irányítás szempontjából tartozzanak a vállalat pártbizottságához, egyébként maradjanak a területnél, tartozzanak a községi, járási bizottságokhoz. Mások azt látták jónak, ha teljes egészében a vállalati pártbizottsághoz kapcsolják őket. Végül is a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága döntött, az utóbbi véleményt pártfogolta azzal a kikötéssel, hogy egy év múltán felül kell vizsgálni: helyes-e vagy sem ez a szervezési forma. Ha nem, akkor az alapszervezetek visszakerülnek a területi pártbizottsághoz. Nos, az év letelt és bebizonyosodott, hogy nem sok értelme van a 14 alapszervezet vállalati központi irányításának. Augusztusban vissza is tértek a községi, járási bizottságokhoz a békéscsabai három alapszervezet kivételével. Ezeket továbbra is a vállalati pártbizottság fogja össze és irányítja. A „na, ugye, megmondtuk előre” — vélekedők, elsősorban a járásokban, augusztusban a korábbi állításuk igazolódásának örültek, lehetett olyasmit is hallani, hogy „akkor tudnak jól dolgozni a téglagyári alapszervezetek, ha hozzánk tartoznak”. Ezzel kétségbe vonták azt is, hogy a negatívumain túl, sok pozitívuma is volt a másfél évvel ezelőtti „elszakadásnak”. Nem múlt el nyomtalanul az elválás és az újratalál- kozás közötti idő, s ezt el kell ismerni. Mi volt a jó és mi okozott zavart? Az igazság az, hogy bár a községi, járási bizottságokhoz és a budapesti irányítású vállalat párt- bizottságához tartoztak korábban a gyári kommunisták, istenem- degyenge szervezeti életet él. tek, alig volt szavuk a gazdasági vezetés mellett. Amikor a telepi alapszervezetek tavaly a megyei vállalat pártbizottságához kerültek, meglehetősen ziláltak voltak. Meg kellett erősíteni a vezetést, helyre kellett állítani a tekintélyt. Bevezették azt, hogy a gyárvezetői értekezleten minden esetben oti legyenek a párttitkárok és szb- titkárok. Korábban nem hívták meg őket, csak másodkézből értesültek — ha értesültek — a gondokról, bajokról, feladatokról. Megélénkült a kommunisták gazdaságszervező, ellenőrző munkája, több felelősséggel viseltettek saját gyáruk iránt, bátrabban ostorozták a vezetés gyengeségeit. Elvitathatatlan az, hogy a szakszerű, hozzáértő vezetés kimunkálásában nagy érdemük van. Annak, aki rosszul vezetett, javasolták leváltását. Most azt lehet mondani általában, hogy rátermett emberek vezetik az üzemeket, s ez ugyancsak érezhető a termelésben, a munkások hangulatán. Javult a pártépítő munka, több mint harminc új tagot, tagjelöltet vettek fél, túlnyomó többségben fiatalokat. Javult a vállalat műszaki veA Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz szűcsrészlegébe egyre többen viszik a bőr- és műbőrkabátjukat és irhabundájukat javításra, tisztításra, hogy novemberben vagy decemberben újra használatba vehessék. Sokan festetik is a bőrkabátjukat, amire a megyében csak itt van lehetőség. A részleg néhány új kabátot, hulladékanyagból pedig irhamellényt és női kucsmát is zetése is. Hat mérnök munkálkodik most. (Csak zárójelben: Szolnok megyében egy sincs a téglaiparban.) örvendetes és fontos, hogy a pártszervezet javaslatára majdnem mindenütt létrehozták a KISZ-szervezetet. A gazdasági vezetők a megmondhatói, hogy a fiatalok, kiszisták jól dolgoznak, lelkesek. A leginkább visszatetsző az volt, hogy az „elszakadással” megsértették a területi pártbizottságok hatáskörét, s a téglagyáriakat kivonták a helyi feladatok megoldásában való munkálkodásból, holott szükség lett volna apró munkájukra a községben. Egy példa: az orosházi téglagyáriaknak nem az orosházi bizottságtól kellett segítséget kérni, ha arra volt szükség, hanem a békéscsabai városi pártbizottságtól, ugyanis a vállalat pártbizottságát a csabai pártbizottság irányította. Ezt furcsának találták az orosháziak, jogosan. A visszaszervezés után helyreállt a rend. Negatívumnak számít az is, hogy a nagy terület miatt a vállalat pártbizottsága nehezen tudta ellenőrizni az alapszervezeteket, nehezen tudott eljutni hozzájuk, egyrészt a közlekedési nehézségek miatt, másrészt azért, mert csak a pártbizottsági titkár, Dénes Ferenc elvtárs volt függetlenítve, a többiek a munkájuk mellett kevés időt tudtak fordítani az ellenőrzésre. Túlságosan bonyodalmassá vált a tagdíjrendezés adminisztrációja is. Negyedsorra említhető, de nagyon fontos, hogy nem sikerült megnyugtatóan biztosítani a politikai oktató, nevelő, felvilágosító munka hatékonyságát. A pártoktatáshoz a központból nem tudtak előadókat biztosítani, a községek viszont nem szívesen adtak, s „két szék között”... szóval, sikertelen volt az oktatás is, a felvilágosító igyekezet is. Ezek a' pozitívumok és negatívumok mérettek meg augusztusban. Érdekes helyzet állt most elő. Az alapszervézeti vezetőségek „két szék közül” két figyelő, segítő szerv közé kerültek! Üjra rajtuk a községi, járási pártbizottság szeme, ám továbbra is figyeli, és persze segíti őket a tégla- és cserépipari vállalat párt- bizottsága. Jót tesz ez a kettős figyelem. Még aktívabb, mozgalmasabb munkára sarkallja a téglagyári kommunistákat. Pallag Róbert készít. Üj cikk a műszőrmével bélelt csuklyás ballon gyermek- lemberdzsek, amiből az Üttörő- áruház 500 darabot rendelt. A nagy keresletre való tekintettel október 1-én, Gyulán (a volt kalaposüzlet helyén) is nyílik szűcsrészleg. Orosházán, a szabórészlegnél már van felvevőhely, amit a szezonban még több községben is létrehoznak. Készülődés a télre Javítják, tisztítják a bőrkabátokat, irhabundákat
