Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-22 / 222. szám

t#*4. szeptember 22.

3

Kedd

Az őszi munkákra is felkészülnek a Szarvasi Gépjavító Állomás dolgozói

A mezőgazdasági kiállításon láttuk

Szinte valamennyi ország szakemberei igyekeznek a lehető legjobb silózókombájnt konstruálni, lehetőleg olyat, amely megkönnyíti, meggyorsítja a sok munkát adó kukoricaszár betakarítását is. A szovjet szakemberek silókombájnjának 10 órás teljesítménye 15—29 kát. hold. A képünkön látható magyar silókombájn teljesítménye pedig 12 hold.

Minőségi vizsgálatot igényel

az őszi kalászosok vetőmagja

(Tudósítónkt&l)

Zahorán György üzemgazdász- szal és Kovács Lajos főművezetővel beszélgettünk a betakarítás, talajelőkészítés, vetés és a közbeeső gépjavítás zsúfolt tennivalóiról. Vagyis arról, hogy hol tart jelenleg az őszi munkákban a Szarvasi Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állomás, amelyre 17 termelőszövetkezet terményének gépi betakarítása és vetése vár.

— Idei gépi munkatervünk — tájékoztat Zahorán György — 44 ezer 280 normálhold, de a 17 termelőszövetkezet 50 ezer 906 normálhold gépi munkára kötött szerződést. Talajmunkát is 10 ezer 230 normálholddal igényeltek többet, mint amennyire tervünk volt. A vártnál nagyobb szerződéses igénynek is eleget tudunk tenni, mert év közben három nehéz lánctalpas erőgépet kaptunk;

Majd arról beszélt Zahorán György üzemgazdász, hogy az idei őszön 22 ezer 017 hold őszi gabona talaját kell vetés alá elkészíteni. Ebből 10 ezer 500 holdat a gépjavító állomás, 11 ezer 517 holdat pedig a termelőszövetkezetek saját erőgépeivel vállaltak.

Eddig a gépjavító állomás 5 ezer 800, a termelőszövetkezetek pedig mintegy 4 ezer holdon készítették el vetésre a talajt. Az idén 26 ezer 200 hold mélyszántás is vár a gépjavítóra és a termelőszövetkezetekre. Ebből 15 ezer 060 holdat, vagyis a nagyobbik részt a szövetkezetek saját gépállományukkal akarják elvégezni.

— A 17 termelőszövetkezetnek és a gépjavító állomásnak 36 lánctalpas, hatvanhérom G—35-ös, 115 nehéz és 60 könnyű univerzális erőgépe elegendő lesz ahhoz, hogy a talajelőkészítést és az őszi gabonavetőmagot, ha az idő nem szól közbe, idejében földbe tegyük. Kijavítva várja a vetést a termelőszövetkezetek és a gépjavító állomás 50 gépvontatású vetőgépe is. Gondoltunk a silózásra és a cukorrépa szedésére, valamint a kukoricaszár mielőbbi betakarításának meggyorsítására is. A gépjavító és a termelőszövetkezetek 25 silókombájnja és a 25 répakiemelő jelentősen meggyorsítja az ősziek betakarítását. S ez abban mutatkozik meg a legjobban, hogy az utóbbi esős napok sem vetették vissza érezhetően a betakarítást. Ugyanakkor az idén igen sok gépi segítséget tudunk adni a termelőszövetkezeteknek a rizs, a napraforgó, a lucerna, a

kukorica és számos más aprómag betakarításához. Tavaly október 30-ra befejeztük az őszi gabonaféleségek vetését, november 30-ig pedig a mélyszántást. Szeretnénk az idén is így végezni.

Kovács Lajos, a gépjavító állomás főművezetője a gépek és a különböző szállítóeszközök karbantartásáról, időközbeni javításáról tájékoztatott:

— A gépjavító állomás 96 erőgépén kívül a körzetünkhöz tartozó termelőszövetkezetek mintegy 240 erőgépének javítása, karbantartása is a mi feladatunk. Jelenleg a gépjavító központi nagyműhelyében 58, az üzemegységben pedig 36 szerelő javítja a meghibásodott erő- és munkagépeket. A termelőszövetkezetekben pedig a gépjavító állomás kihelyezett szerelői hárítják el a kisebb hibákat.

Panaszként említette Kovács Lajos főművezető, hogy a termelőszövetkezetek egy részétől nem engedik be az erőgépeket a gépjavítóba karbantartásra. Arra hivatkoznak a szövetkezetek vezetői, hogy az több órás kiesést jelent a munkából. Pedig ez később az esetek többségében megbosszulja magát.

Megyénkben megkezdődött az egyik legjellegzetesebb tájkultúrának, a seprőciroknak a betkarí- tása. Csaknem tízezer holdon vetettek tavasszal ebből a jól jövedelmező ipari növényből, amely, főleg a mezőkovácsházi járásban, három és fél méter—négy méter magasra nőtt. A cirokbetakarítás sok munkaerőt igényel, s különösen most nagy gond, mert egybeesik egyéb fontos őszi tennivalóA jövő évi költségvetési terv szerint a város villanyhálózatának korszerűsítésére és bővítésére körülbelül 400 ezer forintot fordítanak. Ez a beruházás elsősorban Orosháza főbb útvonalaira vonatkozik, de a legszükségesebb helyeiken a külterületek villany- világításának megjavítására is sor

— A vetőgépek és más munkagépek kisebb javítását is a termelőszövetkezetek szakemberei vállalták — tájékoztat a továbbiakban a főművezető —, de a javítást szerelőink minden esetben ellenőrzik. Jól haladtunk év közben az erőgépek javításával is. A tavasz óta mintegy ötven DT erőgépet javítottunk ki.

Amint Kovács Lajos főművezető elmondta, a szállításokat lebonyolító gépjárművek is üzemképesek. A különböző gumikerekű vonatatókon kívül a termelő- szövetkezetek és a gépjavító 18 tehergépkocsija már eddig is elegendőnek bizonyult az őszi termények betakarításához. Erre az évre 13 ezer 500 órát terveztek be a különböző szállítások lebonyolítására. A 17 termelőszövetkezet azonban csak hétezer órai szállításra kötött a gépjavítóval szerződést.

A Szarvasi Állami Mezőgazda- sági Gépjavító Állomás és a termelőszövetkezetek vezetői az őszi idényre közös tervet készítettek, Most azon igyekeznek, hogy az általuk papírra vetett tervet mielőbb teljesítsék.

Balkus Imre

val. Ezért Orosházán, Mezőkováes- házán és másutt cirokbetakarító gépek szerkesztésén fáradoznak a műszaki szakemberek.

Pénteken, a medgyesegyházi ha. tárban kipróbáltak több kenderkombájnból átalakított gépet. Különösen a medgyesegyházi szerelőműhelyben készült átalakítások biztatóak. Ezt érdemes továbbfejleszteni, hogy a cirokbetakarítás gépesítését végre megoldják.

kerül, A költségvetésből az is kitűnik, hogy mintegy 13 millió forintot irányoztak elő szociális és egészségügyi célokra. A kórház ebbőil az összegből 6 millió 300 ezer forintot kap, de jelentős rész jut a központi rendelőintézetre és a szociális otthonra is.

Az előző évhez hasonlóan a termelőszövetkezeteknek kell gondoskodniuk az őszi kalászosok vetőmagjáról. Központi készletből csak a vetőmagfelújítási célt szolgáló nemesített vetőmag kerül kiosztásra, ami a kalászos vetésterület 25—30 százalékára elegendő. Tehát a vetésterület 70—75 százalékát saját termésű vetőmaggal kell bevetniük a termelőszövetkezeteknek. Köztudomású, hogy a jó termés egyik fontos feltétele a jó minőségű vetőmag. Ezért a gazdaságoknak mindent el kell követniük, hogy a vetésre előkészített vetőmag valamennyi értékmérő tulajdonság szempontjából megfeleljen legalább a szabványban meghatározott minimális követelményeknek.

Korábbi vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy az idén termett őszi búza egy része gyenge csírázóképességű, nem használható vetőmagnak. Ennek egyik oka a júniusi forróság, ami miatt a vetőmag csírázóképessége erősen romlott. Másik oka, hogy egyes területeken a gabonapoloska nagyon elszaporodott, és a gabonaszemek szívogatásával kárt okozott.

Ezért kértük a termelőszövetkezeteket, hogy a gondosan kitisztított vetőmagból küldjenek be mintát vizsgálatra. A vizsgálatról értesítést küldünk ki, hogy alkalmas-e vetésre vagy nem. Eddig több termelőszövetkezet élt a lehetőséggel: szeptember 14-ig őszi árpából 7 ezer 425 mázsa, őszi búzából 37 ezer 569 mázsa vetőmagmennyiségnek megfelelő mintát vizsgáltunk meg. A vizsgálatok alapján az őszi árpának mintegy 16 százaléka nem alkalmas vetésre, 8 százaléka gyengén csírázott, de súlytöbblettel vethető, 39 százalékát pedig csak akkor szabad elvetni, ha tovább tisztítják, őszi búzából 24 százalék alkalmatlan

vetésre, 42 százalék súlytöbblettel vethető.

A fentiek azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezeteknek nagy gondot kell fordítaniuk a vetőmag vizsgálatára, mert ha ez nem történik meg, akkor eleve nem számíthatnak a jövő évben jó termésre. Érdemes volt például idejében megvizsgáltatni a mezőmegyeri Béke Tsz-nek is az őszi árpa vetőmagját, amelynek 54 százalékos volt a csírázóképessége. A vizsgálat után jobb minőségűre cserélte ki. De említhetnénk több olyan tsz-t is, ahol nem volt megfelelői csíráképességű az előkészített búzavetőmag és intézkedtek megfelelő vetőmag beszerzéséről.

A vizsgálatok alapján megállapítható az is, hogy még nem minden szövetkezet fordít kellő gondot a vetőmag tisztítására. A törött, rágott szemet kár elvetni, mert abból úgysem fejlődik növény. Kár elvetni az olyan vetőmagot is, amelyben nagyon sok a káros gyommag. Így például az egyik termelőszövetkezet által be- küldött minta 92,5 százalékos tisztaságú, és 1,360 darab/kilo- gramm gyommagot tartalmaz. A részvizsgálatok azt mutatták, hogy ezt a vetőmagot megfelelő gondossággal jól ki lehet tisztítani.

Van olyan saját termésű és fémzárolt vetőmag is, amely az előírtnál gyengébben csírázik, de felhasználására szükség van. Ilyen esetekben a hiányzó csíraszámot a vetési normán felül a vetőmagminősítő bizonyítványon, illetve vizsgálati értesítésen előírt súlytöbblettel feltétlenül pótolni kell.

Az elvetésre kerülő őszi kalászos vetőmagvak mintegy 20 százalékánál történt meg eddig a vizsgálat. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy« szükséges minden vetőmagtételen a vizsgálatot elvégezni.

Kerekes Pál

Állami Vetőmagfelügyelőség

került még szakosításra —, minőségétől, a határidők pontosságától, a korszerűségtől függően megannyi érv a nemzetközi munka- megosztás fejlesztése mellett vagy ellen. Az exporttervek pontos, lelkiismeretes teljesítése több, mint gazdasági feladat. Határidőre és előírt minőségben szállított exportcikkeink nemcsak jó hírnevünket, és a gyártó vállalathoz érkező növekvő számú rendeléseket alapozzák meg, hanem egyben a magyar dolgozók öntudatáról, politikai érettségéről, internacionalizmusáról is tanúskodnak.

Gyakori az a nézet, hogy az exportban sokat markolunk és keveset fogunk. Ilyenkor ismét csak a KGST szintű szakosítás hiánya kerül szóba. Ebből az önmagába visszatérő bűvös körből vállalati kezdeményezéssel gyakran ki lehet tömi. Lehetőség van arra, hogy a vállalatoknál érvényesítsék a kevesebbet, de jobban elvet, a legfontosabb feladatokra összpontosítva az erőket és eszközöket. A korszerű és olcsó termék nemcsak a tőkés konkurrenciát állja, hanem a baráti országok piacait is képes meghódítani. Korszerűség, olcsóság. Ez az egyetlen lehetséges belépőjegy a nemzetközi munkamegosztásba. Persze ne feledjük, hogy nincs állandó belépőjegye senkinek. Csakis a szüntelen korszerűsítés biztosít lehetőséget és jogot a már szakosított gyártmány termelésének fenntartására is.

Nem szabad tehát csak fentről várni a szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztését. A szakosítási ajánlások legfeljebb keretet adnak, amit konkrét tartalommal a termelő vállalatok tölthetnek ki. Ehhez is, csakúgy, mint a további szakosítási döntések meghozatalához, nélkülözhetetlen az azonos gyártási ágban dolgozó baráti államok vállalatainak közvetlen kapcsolata. A jó kapcsolatok, a kölcsönös bizalom jegyében néha igen előnyös kétoldalú megállapodások is születnek. A nemzetközi termelési kooperációt elképzelhetetlen bővíteni csak felső utasításra, a résztvevő vállalatok aktív, tevékeny kapcsolatai, kezdeményezései nélkül.

A KGST magas szintű döntései sem kizárólag a végrehajtó bízott ság ülésein részt vevő miniszter elnökhelyettesek véleményét tűk rözik. A különböző KGST-szekcióban, munkabizottságokban tevékeny részt vesznek a nagyvállalatok, az iparágok legjobb szakemberei, KGST-megbízottjai. Tulaj donképpen ők készítik elő a területüket érintő javaslatokat. A vállalatok és iparágok képviselői lépjenek fel ezeken a megbeszéléseken kezdeményezően a nemzetközi munkamegosztás fejlesztése érdekében. A vállalat javára persze csak akkor munkálkodhatnak hasznosan, ha nemzetközi mércével mérik saját igényeiket, és szemmel tartják a baráti országok érdekeit is. Lehet, hogy az adott megoldás jó az egyik félnek, de nem elégíti ki a másik felet. Megértéssel, a kölcsönös előnyök figyelembe vételével azonban reális és valóban a fejlődést szolgáló megállapodások születhetnek.

A gyár munkásai és vezetői gondoljanak arra, hogy amikor a maguk posztján, sajátos eszközeikkel a nemzetközi munkamegosztás szélesítését segítik, nemcsak vállalatuk jövőjét alapozzák meg, hanem közvetlenül is hozzájárulnak a KGST-országok gazdasági ■vejc'nek és egységének fokozásához.

K. J.

Megkezdték a seprőcírok betakarítását

— Cirokbetakarító gépek bemutatója Medgyesegyházán —

Tizenháromniillió forint szociális

és egészségügyi célokra