Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-22 / 222. szám
19M. szeptember 22, 4 Redd Békés a zenekedvelő ifjúságé nyű muzsikát. Talán a megyei | kólának népi zenekara, tánczene- rruűveiődésügyi osztály tehetne kara és énekkara is van. Az énekSárgulnak már a békési gesetenyefák levelei, de csak a természet hordozza az elmúlás színeit, az ember minden évszakban virulást teremthet maga körül. A Szegedi Kiss Istvánról elnevezett gimnázium udvarán is zajlik az élet. A tízpercet élvező diáksereg egészséges lármája tölti be az udvart... Az igazgató, Polgár Lajos, amikor megtudja, miről lenne szó, arca felderül, sietve helyet foglal mellettünk. — Tagadhatatlan, hogy gimnáziumunkban a zene szeretete valóság. Valahol ott kezdődött ez, amikor ide is elérkezett az Ifjú Zenebarátok mozgalma, amit annak idején annyi szeretettel és lelkesedéssel indított útjára megyénkben a békéscsabai állami zeneiskola, még közvetlenebbül maga az iskola igazgatója, Sárhelyi Jenő karnagy. Egy-egy évadban négy hangversenyt hallgathattak a tanulók. Ha lehet így mondani kicsit több is volt ea a számukra, mint hangverseny, hiszen Sárhelyi Jenő minden ilyen eseményt, amelyet alkalmi zeneakadémiává varázsolt azáltal, hogy zeneelméletileg, tartalmilag óa érzelmileg közel hozta ifjú hallgatóihoz a műveket. Az üy módon megalapozott előadások valóban a zene barátaivá és értőivé tették a békési diákok nagy részét. Azért említettem békésieket, mert nemcsak gimnáziumunkból, hanem a község általános iskoláiból is szép számmal kapcsolódtak be a tanulók a zene művelésébe. — örömünk sajnos nem teljes. Hogy miért nem? Például az előző tanévben a gimnázium ötszáz tanulója közül száznegyvennek volt hangversenybérlete. Az általános iskolásokkal együtt mintegy háromszázan látogatták az Ifjú Zenebarátok hangversenyeit. Előfordult azonban, hogy a zenekart felsőbb utasításra máshová vezényelték. Hz ilyen zökkenők semmi esetre sem segítenek bennünket abban, hogy a békési ifjúság mennél szélesebb rétegével szerettessük meg a magasabb követelmévalamit azért, hogy az idei évadban a Békés megyei Ifjú Zenebarátok hangversenyei műsorra kerülhessenek. A Békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar értékes tolmácsolásával sorra kerülne Muzsikáló városok címmel Händel, Bach, Gluck, Bizet, Offenbach egy-egy alkotása, Byrd, Morley és Doweland madrigáljai, Mozart, Beethoven, Strauss, Lanner műveiből néhány gyöngyszem, továbbá Verdi, Respighi, Mascagni, Smetana szerzeményeket hallhatnak a tanulók. Polgár Lajos igazgató újságolja még, hogy gimnazisták igénybe veszik az Állami Operaháznak az ország középiskolásai részére nyújtott nagy kedvezményét: Pestre utaznak néhányszor, hogy magában az Operában élvezhessenek néhány zenealkotást. Kiderül, hogy nemcsak a bérletes sok a békési gimnáziumban és nemcsak rendszeres operalátogatásra készülnek, hanem az isszaki Egyesület Eékés megyei szervezetének rendezésében szeptember 27-én, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel nyitjáik meg a Békés megyei Könyvművészeti Napokat Békéscsabán, a Technika Házában. Ez alkalomból Gépi technika a modern könyvgyártásban címmel Sándor József budapesti nyomdamémök tart megnyitó előadást. A Békés megyei Könyvművészeti Napok keretében szeptember 27-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg a Technika Házában a kiállítást. A kiállításon „A szép könyvért” verseny 1963. évi anyagát, valamint a gyomai Kner Nyomda törtétetót ábrázoló kar vezetője, Pócsai Antalné nem is a gimnáziumban, hanem a III. számú általános iskolában tanít. Annyira szereti azonban a dalkultúrát, hogy a karvezetést is vállalta. A kórus és a zenészfiatalok a békési irodalmi színpad előadásainak állandó résztvevői, ők festik alá a műsorszámo- kat dallal, zenével. Amellet részt vesznek zenei versenyekben, mint legutóbb is a gyulai Erkel Diáknapok alkalmával.« A középiskolákban tanrendileg a zene, a muzsika mostohán kezelt műveltségi tárgy. Mindösz- sze a gimnázium első osztályában szerepel heti egy óra ének, a többi osztályokban pedig semmi. Éppen ezért követendően szép példa mindaz, amit a békési gimnáziumban és az általános iskolákban a tantestület és a diákság a dalkultúra megszerzése, a zenei műveltség elsajátításáért tesz. Huszár Rezső érdeklődők. A kiállítás szeptember 27-től október 1-ig lesz nyitva, hétköznap 9 órától 12-ig, és 16 órától 19 óráig, vasárnap 11 órától 13 óráig, illetve 16 órától 19 óráig. Október 1-én, csütörtökön kiadó-, typographus. és nyomdászta- láikozót rendeznek Békéscsabán. A résztvevők délelőtt a megyei könyvtárba látogatnak el, ahol Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros kalauzolja majd a vendégeket. Délután 2 órakor a Technika Házában Szántó Tibor typographus mond vitaindító előadást Az 1963. évi szép könyvért verseny typographic eredményeinek és hiányosságainak ismertetése címmel. Békés megyei Könyvművészeti Napokat rendeznek Békéscsabán Kiállítás, kiadó-, typographus- és nyomdásztalálkozó a Technika Házában A Papír, és Nyomdaipari Műanyagot és termékeit láthatják az Az olvasó írja: Köszönet a szép Kossuth térért Békéscsabán, a „régi” Kossuth téren apránként összeszokott egy nyugdíjasokból álló kis társaság, amely kicsiben visszatükrözte az egész Békéscsaba társadalmának keresztmetszetét. Ezek a megfáradt testű, de szellemileg még ép emberek naponként ösz- szejöttek ott, megbeszélték életüknek apró-cseprő eseményeit, meg a világ sorját is, megbírálták a tanács különböző intézkedéseit, de örömüknek is kifejezést adtak akkor, amikor fejlődő, szépülő városunk egyes eseményei erre alkalmat adtak. Ez a Kossuth tér volt a mi szabad „klubhelyiségünk”, fagyok-elmúl- tától — fagyok-beálltáig. s hol a napon sütkéreztünk, hol az árnyékba húzódtunk, amint azt a helyzet, s az időjárás éppen megkívánta. A Kossuth téren keresztül, s a szomszédságában közlekedő, ügyes-bajos dolgaik után járók jól ismerték már a társaságot, amelynek eseményszegény életében csak az hozott néha egy kis változást, ha egyik-másik öreg barátunknak elérkezett az ideje, akit aztán szép csendesen elkísértünk utolsó útjára, s jóformán észre sem vettük, mikor az elköltözött helyét elfoglalta egy másik nyugdíjas. Erre a társaságra ragadt rá a Kossuth téri nyugdíjasok elnevezés, amit aztán tréfásan lerövidítve egyszerűen „kossuthdíja- soknak” kereszteltek el. Nos, ezeket a „kos- suthdíjasokat” a múlt októberben nagy szomorúság érte. Egyszer csak jöttek a munkások, felszedték a padokat, fákat emeltek ki, mindent bontottak, méternyi mélyen felásták a földet; de minek részletezzük, úgyis tudjuk, ott kellett hagyni kedves klubhelyiségünket. Még dohogtunk is egy kicsit, de valami azt súgta nekünk: ne dohogjatok, ne panaszkodjatok, a mi klubhelyiségünk szebb lesz, mint volt. Aztán ment a munka tovább... Az csak természetes, hogy a munkálatok ideje alatt jóformán mindennap megnéztük, s figyelemmel kísértük a munka menetét. S nemcsak a Kossuth téren, hanem mindenütt az egész városban, ahol a város szépítésén s csinosításán annyi munkáskéz dolgozott. És megértük, hogy újra elfoglalhattuk régi klubhelyiségünket, az uj Kossuth teret. S most jutottunk el oda, amiért tulajdonképpen a Népújsághoz fordultunk, azért, hogy megkérjük: tegye lehetővé számunkra, hogy köszönetét mondhassunk a városi tanácsnak. Mi öregek vagyunk, s tapasztalatból tudjuk, hogy nem tartozik a legelső élvezetek közé öregnek lenni, s mégis öröm tölt el bennünket, hogy olyan társadalomban élünk, amely nemcsak anyagi létünkről gondoskodik, de arról is, hogy a részünkre bőven rendelkezésre álló szabad időnket szép környezetben tölthessük el. A sok között most csak a mi szívünkhöz nőtt új klub- helyiségünket, az újjászületett Kossuth teret említjük meg, a kitűnő művészi ízléssel s hozzáértéssel megtervezett Kossuth teret, ezerszínű virágágyaival, gyepágyaival, sétányaival, nagyszerűen összeválogatott kerti bútoraival. Nagyon örülünk, hogy újra összejöhetünk a Kossuth téren, s mikor az őszi verőfényben Komótosan elhelyezkedve a kényelmes padokon v égignézünk a gyönyörű parkon, úgy érezzük magunkat, mintha az édesanryánk keze simogatná öreg arcainkat. Köszönjük ezt, s a további városépítő és szépítő munkához mindenkinek erőt, egészséget kívánnak a békéscsabai Kossuth téri nyugdíjasok Holnap Gyulára érkezik a Holland—Bolgár Nagycirkusz Nagy sikerrel szerepéit mind Békésen, mind Békéscsabán eddig a holland és bolgár artistákból, illetve állatidomítókból álló nagy. cirkusz. Holnap, szerdán már Gyulára érkezik és háromnapos szereplés után az orosháziaknak mutatja be világhírű számait. Képeink a cirkusz mutatványai, ról készültek. A bolgár artistamű vészeik nagyszerű mutatványa. Kuyta-tigris barátság. De nemcsak a porondon vannak együtt* „lakhelyükön” is közös az elet. Ritka szám a malacidomítás. A Holland Nagycirkusz állatido- mítói ezt is bemutatják. Üj művelődési otthon építését tervezik Sarkadkeresztúron Szeptember 18-án tanácsülésen vitatták meg Sarkadkeresztúron az 1965. évi községfejlesztési tervet. Eszerint a jövő évben 10 000 forintot fordítanak utak, hidak és járdák javítására. A lakosság ösz- szesen mintegy 45 000 Ft értékű társadalmi munkával segíti a község fejlesztését. A járdákon kívül gondot fordítanak a villamosításra és a község főútvonalán 20 os- tomyeles lámpát állítanak fel. 1965-ben lehetővé teszik, hogy a pedagógusok lakáshiányának megoldására egy régi épületet vásároljanak a községfejlesztési alapból, hogy ebből azután a későbbiek folyamán lakást alakíthassanak ki. Az épület vásárlására 60 000 forintot fordítanak a községfejlesztési alapból. Segítik a könyvtár további bővítését, a sportpálya rendbe hozását s erre összesen 10 000 forintot fordítanak. A községfejlesztési alap nagyobb összegét, mintegy 306 000 forintot tartalékolják, ugyanis a jövőben egy új művelődési otthon építését tervezik,
