Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-19 / 220. szám
1W4. szeptember 19. 3 Szombat Telefoninterjú a békéscsabai termelőssövetkesetekkel Néhány békéscsabai termelőszö- ▼etkezetet ezúttal telefonon kerestünk fél, hogy képet kapjunk az őszi munkákról. M 11—06 jelentkezik — Tessék, békéscsabai Lenin Tsz — jedenitkezik be a hívott számon Orvos György üzemgazdász. — Az őszi munka? — Már mondom is, kérem jegyezni: — Levágtuk és elszállítottuk a kendert, méghozzá nem is akármilyet, a 120 hold terméséből 60 első és 40 százalék másodosztályú. A cukorrépát először a mély fekvésű területekről szedtük, hogyha jön az eső, ne okozzon gondot az elszállítása, összesen 75 holdról szedtük fel és 120 vagonnal szállítottunk. Holdanként átlagosan 200 mázsa termett Érdekli még valami? — Igen, a gyümölcstermelés. — Leszerződtünk négy vagon téli almát. A jövő héten szüreteljük. 25—30 ember dolgozik majd naponta. A talaj munkáról is mondjak valamit? Ebben, úgy tudom, élenjárunk a csabai tsz-ek közül. A vetőszántással már 50 százalékon félül tartunk, a mélyszántással pedig 48 százaléknál. Két műszakban a héten csak öt géppel dolgozunk, három leállt, javításra szorult. De azért a munkával nem lesz baj, időben elvégezzük, hiszen a tervezésnél a gépek esetleges meghibásodásával is számoltunk. — Köszönjük a tájékoztatást — Még valamit!... Majd elfelejtettem: hat géppel megkezdtük az 587 hold őszi árpa vetését és befejeztük a maglucema cséplését is. „Nem hozunk szégyent a városra“ A Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz telefonján Ldker Mátyás elnök jelentkezik. — A betakarítás?... Várjon egy pillanatot, hozom a napi jelentést, hogy pontos adatokat adjak.— Mondhatom?... A harminc hald dohányból 25-ről leszedtük a termést, s a dohány fűzése folyamatos. A hagyma szedését befejeztük. összesen 40 holdon termeltünk és három brigád szedte, válogatta. Eddig 1397 mázsát szállítottunk el. Az őszi takarmánykeverék. vetését négy géppel megkezdtük. Az őszi árpát pedig ma kezdjük vetni. — Hogyan haladnak a talaj- munkákkal? — Nem a legjobban, ezzel nem lehet dicsekedni, de azért mi sem akarunk lemaradni. Nem hozunk szégyent a városra. Az összes vetés befejezésének határideje városi szinten október 25. Ehhez tartjuk magunkat. Derék gyerekeit, iái dolgoznak — Tessék, Petőfi Tsz — szól a 26—41-en Bagyinkáné. Az elnököt keresik? Mindjárt hívom. — Ám Medovarszky Pál bácsi éppen ha- támézésre indult, helyette mély férfihang jelentkezik és már mondja is az adatokat. — IstáUótrágyázási tervünk 350 hold, eddig 300-ra szállítottuk ki. Vetőszántást 600 holdon készítettünk az 1200-ból, mélyszántást pedig 650 holdon. A tervezett 1500 holdból ez kevés, de most már jobban megy a munka, ugyanis kaptunk még egy SZ—100-ast. A vetést hétfőn kezdjük. Még szedjük a paradicsomot. 40 vagon szállítására kötöttünk szerződést, ebből 35-öt már átadtunk. Ügy tervezzük, hogy még 10 vagonnál leszállítunk. A szedésben segítenek az I. számú általános iskola felső tagozatú tanulói. Derék gyerekek, jól dolgoznak, megdicsérhetik őket. A paradicsom után segítenek a dug- hagyma szedésében is. Jó lenne, ha megírnák, hogy a kender szállításával egy kis baj van, ugyanis már rég learattuk, és el is szállítottuk volna, ha megkapjuk a TEFU-tó! a beígért három pótkocsis teherautót. Sajnos azonban, csak egyet kaptunk. Pélő, hogy bejön az esős idő és nem tudjuk elszállítani. Ugyanakkor a cukorrépa szedése, és a közeljövőben sorra kerülő kukorica törése is nagyon igénybe veszi a szállító- eszközeinket. Ezen mielőbb segíteni kellene, nehogy fennakadás legyen. Mázán János főagronómus kérésének eleget téve, megírtuk panaszukat, mely sürgős orvoslásra vár. Kasnyik Judit Teljesíti tervét megyénkben a MÉH A Melléktermék és Hulladék- gyűjtő Vállalat az eddigi eredmények alapján minden bizonnyal teljesíti megyénkben harmadik I negyedévi tervét. Júliusban és I augusztusban például vasból 137 | vagonnal gyűjtöttek, s a negyed- ! évi tervük 182 vagon. Háztartási i rongyból 550, színes fémből 370 mázsa a tervük. A harmadik negyedév első két hónapjában 419, 1 illetve 312 mázsát teljesítettek, s papírból a 38 vagonból 25,5-et. Az országosan megrendezett nyári rongygyűjtő hetek alkalmából tartott sorsoláson megyékből is kerültek ki nyertesek. Tizenöt Békés megyei — közülük három békéscsabai — lakosnak kedvezett a szerencse a sorsoláson, és csillárt, fényképezőgépet, szőnyeget vagy éppen vásárlási utalványt nyertek. re se adjon kevesebbet a népgazdaságnak gyáruk, mint a rekonstrukció előtt. Sőt, a termelékenyebb gépek gyors üzembe állításával inkább hónapról hónapra nőjön a termelés. A tájékoztatásokból kitűnt, hasonló feladatok előtt állnak az NDK-ban a népgazdaság fejlesztésének vonalán, mint mi, s a közös célért fegyelmezetten, minden tudásukat latba vetve dolgoznak szellemi és fizikai munkások egyaránt. Éppen ez a célratörő egység, és összefogás az, ami észrevételeink szerint, igen magas fokú a Német Demokratikus Köztársaságban, s ami biztosítja, hogy céljaiknak megfelelően a legfontosabb ágakban mihamarabb beérik az egy főre eső termelésben Nyugat-Németor- szágot is. A verseny élő valóság, mindenki által napirenden tartott és figyelemmel kísért munkastílus náluk. Még a megyeszékhelyen, Gerán is, a legforgalmasabb útvonalak gyalogjáróin hatalmas táblák, transparensek hirdetik az üzemek élenjáró dolgozóinak termelési eredményeit, fényképeit, s rövid jellemzését, úgymond életrajzát magának a kiváló dolgozónak. A fizikai munkások soraiból éppúgy, mint a műszakiak közül, valóságos képkiállítás látható Gera főutcáján, s ezzel a legszélesebb körű társadalmi ellenőrzése, nyilvánossága valósul meg a termelésnek. Tudják a geraiak: melyik üzemük, hogyan áll helyt a tervfeladatok végrehajtásában s nem kis büszkeséggel mutatják a vendégeknek: íme, így dolgozunk mi azért, hogy a szocialista országok javára billenjen minél előbb a verseny mérlege. Nem kis lélektani hatást váltott ki belőlünk is ez a szellem. Hazafelé jövet a lipcse—drezdai vonalon elszenderedtem. A benyomások hatása álomban folytatódott. Az egyik vasútállomáson, NDK-ban járó amerikai turisták is szálltak fel a nemzetközi gyorsra. Egy csoportjuk szemben ült velünk. Jóvágású, bár kissé lezserül öltözött férfi volt az egyikük. Hangosan beszélgettek s egy-egy jó bemondás után hahotázva néztek szét maguk körül. Az volt az érzésünk, mintha a többiek állandóan összehasonlítottak volna bennünket az amerikaiakkal. Lopva néztünk cipőnkre s aztán az övékére. Bizony az én jobb cipőm talpa nemigen bírta a német- országi „strapát”, pedig csak tavasszal vásároltam. Belső felén kezdett leválni. Félszegen rejtettem a pad alá, nehogy az „összehasonlítok” észrevegyék. És nem akart megszűnni ez a kényszerképzet, Mit tudok én felmutatni a yenki gyönyörű neyloningével szemben? Az enyém, igaz leértékelt áru, de — miért kellett éppen most felvenni! — kicsit ferde galléré. Megint egy rossz pont. Mert az az érzésem, hogy amíg összemérik a rajtunk lévő holmik minőségét, közben valami láthatatlan zsűri állandóan pontoz bennünket és az összehasonlításban mi lemaradunk. Mit csináljunk, nem készültünk fel erre! De nem tehetjük ki nyakunkra akasztott táblára, hogy mi szabadságon vagyunk, nem ér a nevünk!.;. Csak, amikor Drezdában leszállt az amerikai csoport, lélegeztünk fel. Az ablakból figyeltük a férfit, amint a nőkkel beszélgetve s közben nagyokat hahotázva, tűnt el lefelé a csarnok lépcsőjén. De azért azóta sem szűnik az érzés, amit az NDK-ból hoztunk magunkkal, hogy a láthatatlan zsürizők figyelik állandóan a versenyünket. Mindannyiunk dicsősége, ha minőségileg kifogástalan árut küldünk külföldre, ahol ezért elismeréssel szólnak a szocialista országokról. Ezért jó pontot kapunk a versenyben. De ha rossz pontot szerzünk, ez a leváló cipőtalpak, a ferdén felvarrott gallérok, s más selejtes áruk miatt van, ami bizony sokszor elhagyja még az üzemeket... Varga Dezső Ősz Püsztaotílakán A pusztaottlakai Egyetértés Termelőszövetkezet tagjai szorgalmasan dolgoznak akár a tsz központjában, a műhelyekben, a dohánypajtában vagy éppen a répaszedésnél, a szántóföldeken találkozunk velük. Legutóbbi látogatásunk alkalmával néhány felvételben megörökítettük az Egyetértés Tsz-ben szorgoskodó szövetkezeti tagokat. Kerekes György, a tsz fiatal szerelője nemrég szerezte meg a szakmunkás bizonyítványt, s azóta a tsz-ben dolgozik. Amikor ott jártunk éppen egy kocsitengelyt hegesztett. Sipiczki János és társa a tsz központjában heremag-tisztftás közben. Az őszi vetési munkákhoz jól fel kell készülni, a szerelők ezért szorgalmasan dolgoznak. Képünkön Kiss Bertalan és fiatal segítőtársa a vetőgépet javítja. A traktorosk folyamatosan végzik a soron következő talajmunkákat. Képünkön Cservenák Jánost láthatjuk.
