Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-19 / 220. szám
4 Szombat 1964. szeptember 19, A jövő téglagyára van kialakulóban Válasz kenyérügyben A téglagyárakban nincs köny- nyű munka. Amit megfog az ember, mindennek súlya van: az agyagnak, a szénnek, a munkaeszköznek, a gépnek. Aki téglagyárban dolgozik, jól tudja, hogy mit jelent ez és senki sem csodálkozik azon, ha valaki a műszak után fáradtan tér haza. Lehet-e ezen változtatni? Erre a kérdésre keresnek választ a szakemberek a mezőbe- rényi I. sz. téglagyárban, ahol tulajdonképpen még kísérletezés folyik, de már kézzel fogható ered. mények is mutatkoznak. Csak javítani kell, igazítani és — amikor pénz áll rendelkezésre — továbbfejleszteni. A jövő téglagyára van kialakulóban. Már külsejében sem hasonlít a megszokotthoz. A kéménye nem füstöl, az ütött-ko- pott körkemencét pedig hatalmas üzemi épület váltotta fel. Körülötte még ott láthatjuk a fedett szárítószíneket tele nyers téglával, de jövőre talán már erre sem lesz szükség. Egy újabb csarnok építése kezdődött meg Ha elkészül, a szárítás nem lesz többé az időjárás függvénye. És előbb-utébb megszűnik a téglagyártás idényjellege, vagyis télen sem áll meg a munka, aminek a legnehezebbje akkor már a gépekre hárul. Kopp Szilérd gépésztechnikus kalauzol. Fiatal, lelkes ember, aki a gyár fejlesztésének kezdetén került ide és nemcsak a gépeket ismeri, hanem a gyártási technológia legapróbb részleteit is. Először ugyan arra gondolok, hogy semmi sem lehet egyszerűbb ennél. Láttam téglát, amit ezer évvel ezelőtt készítettek és ma is olyan, mint a kő. Pedig a tatárjáráskor a földbe került, azóta sem mállott szét. Kik voltak ennek a mesterei? Egyszerű emberek, akik még írni, olvasni sem tudtak, s a munkaeszközük néhány deszkából készült alkalmatosság lehetett, amit az agyag formázására használtak. Persze a szükséglet nem volt nagy. Csak a templom épült téglából, esetleg még néhány — a mi fogalmaink szerint — kisebb ház. Akik a téglát készítették, földbevájt kunyhókban laktak. Ma már... Erről talán felesleges beszélni. Az igények kielégítése mindinkább szükségessé teszi a fejlett technika alkalmazását, s ezzel egyidejűleg a gyártási technológiát is változtatni kell. Kopp Szilárd magyarázza: — Keverés előtt fűrészport és szénport adagolunk az agyaghoz. Az új kemencénél már nincs külön fűtés. A keverékben levő szerves anyag biztosítja a tégla égetését. A pontos mennyiség megállapítását természetesen hosszas kísérletezés előzte meg. A nyersgyártás még a régi módon történik, a szárítás is. Csakhogy itt van már egy utószárító, A Budapesti Épületelemgyár (Bp. XI., Budafoki út 78, sz.) keres felvételre, állandó vagy szerződéses idejű foglalkoztatásra VASVÁZSZERELO és BETONOZÓ SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, SZÁLLÍTÓ-, RAKODÓMUNKÁSOKAT. Bérezés teljesítménybérben, szállítómunkásoknál időbérben. Munkásszállást biztosítunk. A felvétel esetén a félutazás költségeit VISSZATÉRÍTJÜK; 1764 ahol a félig nyers tégla rövid idő alatt teljesen kiszárad és mehet az alagútkemencébe égetésre. Az egész folyamat automatikusan történik, csak a kocsikat kell nyers téglával megrakni, a végén pedig az égetett téglát lerakni róluk. A kocsisor folyamatos mozgásban van. Bakó Jánost és Soós Istvánt még ma is berakóknak nevezik, pedig már be sem léphetnek a kemencébe. Az utószárító előtt kocsira rakják a nyers téglát, amit szállítószalagon juttatnak a kezük ügyébe. Azt nem tagadják, hogy így sokkal könnyebb a munka, de bántja őket egy kicsit, hogy most kevesebb a pénz. Meg is kérdezem mindjárt: — Jobb lenne a régi módszer szerint dolgozni? — Még ha többet kapnánk, akkor sem — tiltakoznak. Soós István azt is tudja, hogy ha már egyenletesebbé válik a termelés, nem lesz kevesebb a kereset. És ahogy Gyuricza Imre gyártásvezetőtől megtudom: igaza van. A norma nem változott, de egyelőre még forrósban van minden. A legjobb megoldásokat keresik, s ez bizony időnként fennakadást okoz a termelésben. Hoffmann Dániel és Borz János a két kihordó, de most már inkább lerakóknak nevezhetjük őket. Hoffmann Dániel a beszédesebb, mondják is neki, hogy „nagy elődje” példáját követi, ö is elismeri, hogy jobb, mint régen, mert nem kell gázos helyen dolgozni. — De azért elhiheti, hogy ez sem könnyű és műszak után jólesik az ebéd — folytatja mosolyogva. Nem kételkedem benne é9 ahogy megtudom mindjárt, van is mit aprítania a tejbe. Mert szépen keres ő is, a társa is. Igaz, többet szeretnének, annyit, mint kihordó korukban. De hát egyelőre még itt sem más a helyzet, mint a bera- kóknól; Szász Mihály, aki hosszú éveken át ugyancsak kihordó volt, most a hatalmas csarnok emeleti magasságú vezérlőfülkéjéből irányítja az egész gyártási folyamatot. Minden elektromos erőátvitellel történik — gombnyomásra. Mintha patikában lenne az ember, olyan, a tisztaság és a rend. — Pedig valamikor jaj, de mondtuk, hogy bárcsak vinnék máshová ezt a gyárat, jó nekünk a régi is — emlékszik vissza a kezdeti időszakra és mosolyog hozzá. Most pedig ő az előszárftó és a kemence parancsnoka, akinek minden gép és szerkezet engedelmeskedik. Neki csak időnként egy gombot kell megnyomnia és ügyelni, hogy nincs-e valami hiba. Mert az is előfordul még. Ilyenkor aztán gyorsan rendbe is hozza. Ha nagyobb a A Szerszám- és Gépelem Gyárak békéscsabai forgácsoló szerszámgyárában — központi Intézkedésre — szeptember 1-töl október 1-ig újítási hónapot tartanak. A gyár vezetősége olyan feladatok megoldását tűzte célul, amelyek a legfontosabbak a munka megkönnyítése és a termelékenység növelése szempontjából. Az elbírálás naponta történik. Eddig 25 újítást nyújtottak be a dolgozók, amelyből 11-et elfogadtak. baj, azonnal értesíti Kopp Szilárd technikust vagy Zsidek Zoltán villanyszerelőt. Mind a ketten a telepen laknak, könnyen megtalálhatók. Mert az égetés nem állhat meg. A hősebesség 24 óra alatt 60 méter. A kocsiknak eny- nyit előre kell mozogniuk. Szász Mihály segítőtársa Kovács Lajos kocsirendező, aiki a két kemence körül járkál és figyel. Ha valami rendellenességet tapasztal, jelzi a főnökének. A két egykori segédmunkás a gépek alapos ismerőjévé vált. Szász Mihály már vizsgát is tett, Kovács Lajos most készül rá. És a fejlődő gyár szinte parancsolóan írja elő, hogy tanuljanak, képezzék tovább magukat a dolgozók. Gyuricza Imre gyártásvezető az építőanyagipari technikum negyedik osztályát végzi, Domokos Miklós művezető most készül az érettségire, Berg Ottó a gépipari technikum negyedik osztályába jár, az irodavezető pedig nemrég érettségizett a közgazdasági technikumban . . És tanulnak még többen is. Erejüket megfeszítve készülnek a növekvő feladatok végrehajtására az ország legkorszerűbbé fejlődő téglagyárában. Az egyszerű munkások így válnak jól képzett, művelt szakemberekké, s megszabadulnak a nehéz, nem egy helyen egészségtelen fizikai munkától. Pásztor Béla A lányok fehér köpenye világított az üzletajtó előtt Ráértek. Mosolygós arccal szemlélgették az utcáin járókat. Jókedvükben, és talán unalmukban is, integettek az úton elsuhanó autók után. Néha egy-egy járókelőt is megszólítottak. így jártam én is. Véletlenül született az ötlet: betérek hozzájuk, vajon meglepődnek-e. A hatás nem maradt el, de aztán gyorsan feltalálták magukat és megkérdezték a „kedves vendéget”, hogy parancsol-e egy dauert vagy esetleg fésülést. Dauert ugyan nem akartam, de szívesen elbeszélgettem az üzlet dolgozóival. A tréfából tehát komoly dolog lett. Néhány perc múlva ugyanis problémáikat, gondjaikat mondták el. — Kevés a munkánk ilyenkor hétköznap — szólt az egyik Marika. Kiderült ugyanis, hogy ebben az üzletben négy Marika dolgozik. A másik az anyagellátást tette szóvá. — A napokban egy vendéget ed kellett küldenem — mondotta —, mert nem volt megfelelő színű hajfestékünk s így a vendég a közeli kisiparosnál festette meg a haját. — Bizony, amióta a Békés megyei Szolgáltató Ktsz-hez tartozunk — szólt a harmadik — nehézkes az anyagellátásunk. OrosUgyancsak a nagyipari vállalat november 7 tiszteletére kéthónapos munkaversenyt Indított, melyben öt gyár dolgozói vetélkednek az első helyezésért. A versenyt a tervteljesltés, a tervszerűség betartása és az egy főre jutó termelékenység növelése alapján — pontozással — bírálják el. A három legjobb gyár kap pénzjutalmat: az I. díj 7000, a n. díj 5000, a Hl. díj pedig 3000 forint. A napokban levél érkezett szerkesztőségünkbe. írója a többi között ezt mondja el: „...hosszú hetek óta minden szombaton sület- len kenyerei kel lepnek meg bennünket, vásárlókat. Elismerem, hogy nagyobb mennyiségű kenyereit kell ugyanarra az időre kisütniük a sütőipari dolgozóknak, mint más napokon, de nem hiszem, hogy — némi nehézségek árán is — ne lehetne valamilyen megoldást találni...?” — írja Zsíros Andrásné békéscsabai lakos, a fogyasztók nevében. A Békéscsabai Sütőipari Vállalat igazgatójával teremtettünk kapcsolatot, s kértük, válaszoljon levélírónk reklamációjára. — Naponta két vagon kenyeret fogyaszt Békéscsaba lakossága. Szombaton három vagonra kell növelnünk termelésünket. Egyrészt ez befolyásolja a kenyér szombati minőségét, azonban nem ez a döntő ok. Inkább az, hogy a kapott liszt minősége nem állandó, s ilyenkor, a hétvégi sütés napján — amikor úgyis jóval több Régi kívánságot teljesítettek a földművesszövetkezet vezetői a napokban Biharugrán, ugyanis egy modern, új ruházati szaküzletet adtak át. A község lakóinak koháza ugyanis messze van Békéscsabától, a központtól, így a mi üzletünk, a Rákóczi úti női fodrászrészleg, is ritkán kap anyagot. Előfordult már, hogy hat különböző színű hajfestéket kértünk, meg is kaptuk ugyan, de csak két színben. Szó volt a keresetről is és elmondták, hogy hétközben alig akad vendég, a péntek—szombati napokon viszont telt ház van. Bizony így a kereset is elég hullámzó. Ezen persze nehéz segíteni, hiszen a vendéget nem lehet erőszakkal rábírni arra, hogy hétközben is látogassa az üzletet. De az olyan gondokon, mint az anyagellátás, szükséges és fontos változtatni, mert sok esetben ezen is múlik, hogy több vagy kevesebb vendég lesz. a kenyérszükséglet — nincs elég idő arra, hogy a technológiai kidolgozás és kísérletezés elég alapos legyen. Köztudomású, hogy a békéscsabai István-malom az ország egyik legnagyobb lisztgyára. Éppen a napokban, ipari aktívaértekezleten megegyezés jött létre a malommal, hogy a jó kooperációt tovább erősítjük, s most hat vagon kiváló minőségű lisztet kapunk; ezt keverjük a kisebb sikértartalmú liszttel, és így állandó jó minőségű kenyeret tudunk adni fogyasztóinknak. Termelő- szövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak, s egész népgazdaságunknak a fő feladata az, hogy mennyiségileg fedezze az ország kenyérszükségletét. Ez bizony kicsit a sikértartalom rovására is megy, de további kísérletezéseinkkel, próbasütésekkel meg tudjuk tartani azt a hegemóniát, amely a viharsarki kenyereket országos hírűvé tette — fejezte be válaszadását a sütőipari vállalat igazgatója. rábban a járási székhelyre vagy a városba kellett utazniuk, ha jobb minőségű ruhát vagy cipőt akartak vásárolni. A ruházati szaküzlet építésére 210 ezer forintot fordítottak, s a korszerű berendezéssel együtt mintegy 300 000 forintba került e bolt létrehozása. Nőtt a raktár- készlet is, mert a korábbi 616 000 forinttal szemben egymillió-ötvenezer forint értékű árut tudnak raktározni. A földművesszövetkezet dolgozói mintegy 20 000 forint értékű társadalmi munkával segítették az építkezést. Többek között idős Kátai János, Bai Viktor, Nagy József, Kiss Gyula, Erős Imre, Bertalan Sándor, Czeg- lédi Tibor és D. Kiss János vált ki jó munkájával. A megnyitó napján az első három vásárlót: Varga Bélánét, Serfőző Sándomét és Serfőző Imré- nét egy-egy szép ajándékkal köszöntötte a földművesszövetkezet vezetősége. Az új szaküzletben az első napon 30 000 forintos forgalmat bonyolítottak le. K. M. M. M. A MEDGYESEGYHÁZA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN; Keresse fel vásárlásaival kultúr, ruházati és műszaki szakbóltj ainkat. KÜLÖNÖSEN FELHÍVJUK FIGYELMÉT az ágyneműanyagok, szőnyegek, televíziók, rádiók, valamint porszívók és egyéb műszaki cikkek SZÉLES VÁLASZTÉKÁRA. AZ ITT FELSOROLT CIKKEK OTP- HITELLEVÉLRE IS MEGVÁSÁROLHATOK. VÁSÁRLÁSI KÖNYVECSKÉJÉT HOZZA MAGÁVAL, ÉS VISZ ATÉRÍ TÉST ADUNK, 485 Újítóéi hónap a békéscsabai forgácsolóban Kéthónapos munkaverseny kezdődött november 7 tiszteletére Miért nehézkés az anyagellátás Orosházán Ruházati szaküzlet nyílt Biharugrán
