Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

1964. szeptember 2.

4

Szerda

Egészségtelen nyugtalanság

n z egyik üzem nemrégen jel- ”*■ igés újsághirdetésben pá_ lyázati felhívás útján, keresett műszaki osztályvezetőt. Az érdeklődés várakozáson felüli volt Ügy látszik, mégsem olyan vészes a mémökhiány — gondolták. Hanem, amikor a szűkszavú aspiráló és érdeklődő leveleket olvasták, elcsodálkoztak, milyen kevésben tükröződnek érdemleges műszaki ambíciók. A jelentkezők többségét mindenekelőtt a vezető beosztás és az ezzel járó tisztes javadalmazás vonzotta, A műszaki munka lényege, a gyári termelés jellege keveseket érdekelt. A példa arra mutat, hogy lehetne szó, akár kenyérgyárról, textilüzemről vagy húsfeldolgozó vállalatról, akkor is akadna jelentkező, aki elhagyná évek óta jól ismert, esetleg merőben más természetű munkahelyét a nagyobb fizetés és a prémium reményében.

Az eset általános érvényű tanulsága valahol itt kezdődik. Sok szó esik mostanában az egészségtelen, nagy kálókat okozó munkásvándorlásról. A műszakiak munkahelyváltoztatása — noha erről kevesebbet beszélnek — létszámarányukat tekintve semmivel sem kisebb méretű, mint a munkásoké.

A megnövekedett műszaki fejlesztési feladatokhoz képest viszonylagos mérnök- és technifcusbiány mutatkozik. Nincs olyan vállalat, tervező- és kutató- intézet, ahol ne panaszkodnának emiatt. A vállalatok között éles

Az idén jóval nagyobb mennyiségű gyógynövényt kért Békés megyétől is a gyógyszeripar. A megnövekedett igény nagy feladatot jelentett a földművesszövetkezetek számára. Ezért a megyéi úttörőelnökség és a földművesszövetkezetek megyei központja május 12-én gyógynövénygyűjtési versenyt hirdetett meg a tanuló- ifjúság, az úttörőcsapatok és őrsök körében. A MÉSZÖV mezőgazda- sági osztálya a napokban értékelte az úttörőcsapatok, iskolai kollektívák eredményeit.

Kiemelkedő eredményt ért el a több hónapos gyógynövénygyűjtési versenyben a gyuiai Il-es számú általános iskola Párduc és Sólyom őrse. Jó eredményt ért el a dévaványai gimnázium KISZ- szervezete, a dévaványai általános iskola VlI/a. osztálya, a bucsai iskola Orgona őrse, és a kétegy-1 házi általános iskola 2204-es Petőfi Sándor úttörőőrse. Ezek az úttörőőrsök és iskolai kollektívák tárgyjutalomban részesülnek.

Az iskolai úttörőcsapatok, őrsök gyógynövénygyűjtőin kívül Pán- íya János, a békési III. számú általános iskola tanulója, Sedmák István békésszentandrási és Kónya Mihály dévaványai úttörő kiemelkedő eredményt értek el, a

Bővítik Elek község vízműhálózatát

Ebben az évben jelentős összeget fordítanak Eleken a vízműhálózat bővítésére.

A helyi tanács az építési munkákra mintegy negyvenezer forintot biztosít, amihez még csaknem 120 ezer forint felújítási hitel is rendelkezésére áll a községnek. A vízműhálózat bővítési, valamint korszerűsítési munkái folyamatban vannak. Még az év vége előtt befejeződnek.

versengés folyik a műszakiaíkért. S e küzdelemben sajnos, nem a meglévő erők stabilizálásán, célszerű’ foglalkoztatásán, megtartásán van a hangsúly, hanem a másutt dolgozók elcsábításán. A tudomány és a technika fejlesztése pedig ma nem mindenhez értő univerzális szakembereket, ha_ nem elsősorban specialistákat igényel. Egy gyártási probléma új helyen még a kiváló képzettségű mérnöktől is néha több hónapos előtanulmányokat igényel. Ugyan, ezt a feladatot sokszor közepes képességű, de a helyi viszonyokat és a témát jól ismerő műszaki talán néhány nap alatt elvégzi. A kilépéseknek mégis szinte minden esetben nyűt vagy burkolt fizetésemelés a „jutalma”. A régen egy helyben dolgozó, a témát alaposan ismerő mérnök kevesebb fizetéssel kénytelen beérni, mint az új feladatokkal éppen ismerkedő társa. A műszakiak csábítása ily módon belső bérfeszültségekhez, egészségtelen nyugtalansághoz és újabb kilépéseikhez vezet. A mérnök, és technikushiány pedig népgazdasági méretekben csak fokozódik.

Cok mérnök és technikus a ^ nagy műszaki konjuktúrá- ban megszédül, elveszti a józan mértéktartást. A hirdetés tanulsága szerint is többen nem a szorgalmas munkával és tanulással, a szakmai specializálódással kívánják életüket megalapozni, hanem a beosztások és jól fizető állások gyors megszerzésével.

gyógyszeripar számára annyira fontos növények gyűjtésében. Ök is megérdemelten kapják meg a tárgyjutalmat.

Egyes műszakiak munkahelyről munkahelyre vándorolnak 100—

200 forintos fizetésemelésért. Az is előfordul, hogy „győztesként” térnek vissza a kiinduló vállalathoz, immár 6—800 forinttal magasabb fizetéssel.

A műszakiak gyakori munkahely-változtatásáról mégsem szabad elhamarkodottan ítélkezni. Az esetek egy részében a mérnököket alkalmazó vállalatok és intézmények is hibásak, mert nem teremtenek alkotó ambíciókat ébresztő körülményeket, nem adnak lelkesítő, szép feladatokat a fiatal műszakiaiknak. Kétségtelenül ez is egyik oka a műszakiak vándorlásának.

A műszaki dolgozók képességének jobb kihasználása, a viszonylagos mérnök- és technikushiány enyhítése és a munkaerővándorlás csökkentése szorosan összefüggő, nagyon is időszerű feladat. Szervezett intézkedésekkel, társadalmi összefogással, lelkiismeretes káderpolitikával megálljt lehet parancsolni a mérnöki munka üresjáratainak és a műszakiak körében is elharapódzó vándor, lásnak. Helyes lenne a műszakiak fizetésének megállapításánál nem. csak a beosztást, hanem az adott vállalatnál és munkakörben eltöltött évek számát, a helyi gyakorlati ismereteket — a jelenleginél fokozottabban is honorálni. (Az NDK-ban például a közfunkciók korpótlékához hasonlóan, de annál nagyobb mértékben növekszik a műszakiak keresete a konkrét szakmai gyakorlat éveinek arányában.) Az új műszaki státuszók, osztályok, intézmények létrehozásánál az illetékeseiknek meg kellene szabniuk a jelentkező mérnök, és technikus-szükségletek kielégítésének forrását. így elkerülhető lenne, hogy más fontos területekről csábítsák el a begyakorlott, jó erőket.

Tzt kívánja a szakemberek és

^ a műszaki fejlődés meggyorsításának érdeke.

Kovács József

B. I.

Mikes György:

LEFU •

(Szatirikus

Egy becsületben megőszült kisiparos felkereste az adóhivatalit és bevallotta, hogy az autóját nem lottónyereményből vette, hanem a jövedelméből. A szelvényt felárral vásárolta valakitől.

Z. E., a népszerű író, akinek eddig minden évben megjelent egy könyve, visszakérte legújabb regényének kéziratát a kiadójától. „Ilyen unalmas regényt nem lehet az olvasók kezébe adni!” — jelentette ki a meglepett lektoroknak, majd mindenki szeme láttára megette a kéziratát.

A. Lucy, a közkedvelt dizőz egyik napról a másikra abbahagyta az éneklést, és beiratkozott egy gép- és gyorsíró iskolába.

R. T., a Só u. 198-as sz. ház

házfelügyelője felkereste a második emeleten lakó dr. K. U.-t és bevallotta, hogy 1944-ben ő jelentette fel a nyilasoknál és 1951-ben az államvédelmi hatóságnál.

A „Strapa” cipőgyár igazgatója felhívást intézett a fogyasztókhoz, hogy eszükbe ne jusson vásárolni a gyermekszandál-ké- szítményeikből, mert azok néhány nap alatt teljesen tönkremennek.

kisregény)

A Bámexbumfért egyik értekezletén az előadó bocsánatot kért a hallgatóságtól, mert három óra hosszat untatta őket és megígérte: ez többé nem fog előfordulni.

A Pitypang eszpresszó kávé. főzőnője tizenöt kiló kávét vásárolt a saját pénzéből, hogy pótolja a hiányt és jobb kávét tudjon főzni a vendégeknek.

X. Y. újságíró bevallotta a szerkesztőjének, hogy mindig a kisfiával íratja a cikkeit.

Jelentkezett a rendőrségen P. E. volt konfliskocsis és bevallotta: 1913. június 5-én elgázolt valakit az ötpacsirta utcában és áldozatát lelkiismeretlenül magára hagyta.

Egy lakáshivatali vezető a saját lakását adta át egy nyolc- gyermekes családnak, mert egy új lakást, amelyet nekik ígért, valaki másnak utaltatott ki.

Cs. Enikő, a Parányi Revü- színház táncosnője beiratkozott egy tánciskolába.

L. Bébi, a csodálatos szépségű volt segédszínésznő magához vette azokat a férfiakat, akiket tönkretett, kifosztott pályafutása során. A volt udvarlók ingyen étkezhetnek náBeiejeződött az úttörőcsapatok közötti gyógynövénygyüjtési verseny

Gyulai, dévaványai, bucsai, kétegyházi úttörők az élen

Először a katedrán

A találkozás a gyerekekkel, a tanítványokkal már megtörtént. A kis lurkók, akik a gyulai iskolások Szent István úti napközis ebédlője előtt tolongtak ebédre várakozva, adták a beszélgetés mottóját, amivel Pliesovszky Máriát, tanárnőjüket üdvözöltem.

— Tanár néni, keresik.:. — mondták egyszerre többen is a sorokba rendeződő gyerekek közül. Kimondták...! Tanárnak, tanár néninek szólították a fiatal Marikát — életében először.

— Ma először találkoztam jövendő kis tanulóimmal... Hogy tanárnak szólítottak?... — A fiatal! tanárnő alig észrevehetően elpirult. Pár percig mosolyogva nézegette az ebédlőből kilépve a gyerekeket. Egy borzas, szőke fiúnak megsimította fejét, miközben elhaladtunk az ebédre várók mellett.

•— Édesanyám és nővérem... és legjobban én magam mindig arra vágytunk, hogy megérjük... Tanár legyen belőlem...'— Nehezen jöttek a szavak a tanárnő ajkaira. Az új iskola padokkal telerakott folyosóján ültünk le néhány percre. Kintről néha gyerekzsivaly

Ötven idős tagot részesít rendszeres segélyben az eieki Lenin Tsz

Az eleki Lenin Termelőszövetkezetben 115 idős dolgozó részesül öregségi segélyben, illetve nyugdíjban. Szép számmal akadnak azonban olyan csökkent munka- képességű öregek, akik életkoruk, vagy a termelőszövetkezetben eltöltött idő miatt sem állami segélyre, sem nyúgdíjra nem jogosultak. Az ilyen idős tagokon igyekszik segíteni a szövetkezet Szociális alapból havonta ötven idős tagnak juttatnak 150—250 forint szövetkezeti segélyt. Ezenkívül téli tüzelőt és egyéb kedvezményt biztosítanak a munkában elfáradt idős tagoknak.

* • •

hallatszott... bent csend, csak ő beszélt — a tanárnő. Első nyilatkozatát adta életében, először mondta el idegennek mindazt, amiért most itt ült az iskolában. Szavaiban akaratlanul hangosan fejezte ki rejtett gondolatait is. Mér az első napra készült... A legelső pillanatra, amikor, mint tanárnő lép a gyerekek elé a katedrára.

— Csak néhány napja

tettem le az új tanárok esküjét... — mondta —, de igazában csak a tanítás megkezdése után érezhe- tem magam úgy, hogy pályámra találtam. Szeptember másodikán... Azt hiszem történelemórával kezdem... — Szavai lassanként magabiztosakká váltak. Világos szemei élénken csillogtak, amikor arról esett szó, hogyan lett belőle pedagógus. Szarvasról került Szegedre, a tanárképző főiskola történelem, rajz és szlovák nyelvszakára a Békés megyei tanács ösztöndíjával. A tanulással örökre eljegyezte magát.

— Hamarosan egyetemre jelentkezem... Szeretném azt is elvégezni a tanítás mellett és... még többet tanulni történelemből, mint eddig. — Ismét vidáman mosolygott. Sorolta hányán és milyen ünneplésben részesítették új kollégái közül... hogyan segítették rövid idő alatt albérleti lakást találni a városban, s hogy egyszerre két iskolába is jár majd tanítani az ötödik és hatodik osztályosokat. Valósággal két tanár feladatát látja el a következő időkben.

— Tudom, nem lesz egyszerű a munkám. Bevallom, a katedrára sem lesz könnyű fellépnem az első tanítási napon. Eddig minden sikerült... Nagyon szeretem a hivatást, amit választottam — mondta búcsúzóul.

Sietnie kellett. A gyerekek már ebédhez ültek, s neki most már köztük a helye.

Wegroszta Sándor

la és heti húsz forint zsebpénzt kapnak.

íjgy szakértő körölte a főnökével, hogy teljesen híján van a szakértelemnek.

Egy asszony, aki éppen be alkart nyitni a Minőségi Ruhaszalon ajtaján, hogy egy új kis- estólyit csináltasson magának, visszafordult, mert közben eszébe jutott, hogy férjének nincs téldkabátja.

T. I. F., több magyar film rendezője szakállt növesztett és szégyenében elbujdosott a Bakony- ba.

Dominóbajnokunk — harminc kísérővel — Sidneybe utazott. Két kísérő visszajött a határról. „Devizát akarunk spórolni az államnak” — mondották a pályaudvaron, visszatérésük után.

* * *

A városban elindult a suttogás.

Egyesek szerint a föld alatti atomrobbantások rázzák fel az emberek leliküsmeretét.

Mások úgy tudták, hogy a levegőben van valami, ami lelkiis- meretfurdalást okoz.

Mindenki aggódva figyelte a lelki ismeretét: mikor szólal meg és ha megszólal, mit fog monda, ni?

Egy Pestre felköltözött kislő- cei javasasszony megkezdte a lelkiismeretfurdalást csillapító elixir árusítását. Egy kis üveg száz forintba került. A folyadékért sorbaálltak az emberek. A tisztiorvos megállapította, hogy az elixir nem más, mint kamillatea, amelyben mentolos cukorkákat olvasztottak fel.

Az újságok hallgatásba burkolóztak. Egy sort sem írtak a furcsa „megbetegedésekről”.

A londoni rádió beszámolt egy-két esetről, de humoros formában.' A kommentátor figyelmeztette a hatóságokat, tegyenek meg minden óvintézkedést, mert ha a brit szigetországban is megkapják az emberek a krónikus lelkiismeretfurdalást, akkor annak beláthatatlan következményed lesznek. Előadását így fejezte be: „Isten, óvd meg Angliát!”

Zamárdi, a Hírharsona munkatársa, jelentette az illetékeseknek, hogy néhány nappal ezelőtt furcsa tüneteket észlelt egy Ló utcai építkezésen.

Az Egészségügyi Főbizottság azonnal kiszállt a helyszínre.

Már az első pillanatban gyanúsnak találták a sürgő-forgó, lázasan dolgozó munkásokat. Beszéltek Brandschultz Gusztáv építésvezetővel, aki elpanaszolta a Főfőbizottság tagjainak, hogy a határidő-meghosszabbítás miatt már napok óta nem alszik, annyira gyötri a lelkiismerete. A főmérnök, Kandicska Kálmán elmondotta, hogy állandóan egy hangot hall, amely azt kérdi: „Hát szabad ilyen ablakokat csinálni?” Felfigyeltek egy parkettázó munkásra is, aki minden lakásban felszedte és újra lerakta a parkettát. Tettét azzal indokolta, hogy tökéletes munkát akar kiadni a kezéből.

(Folytatjuk)

\