Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-11 / 187. szám

# Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA «9W. AUGUSZTUS H., KEDD ________________Ara 60 fitter XIX. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM N apirenden az építőipar munkája I Jó a tanult ember a háznál | NB II. és NB III. labdarúgó-eredmények | Szeles idő Még több szerénységgel Talán meglepő, de mégsem vé­letlen, hogy több szerénységet kö­vetelő igény lép fel szövetkezeti vezetőinkkel szemben. Nemrégen még az elnökkel szembeni több türelemre kellett inteni itt is, ott is a szövetkezeti embereket. Azért, mert elsősorban őket okol­ták a kezdet sok nehézségeiért, gondjaiért, az ez sincsen, az sin­csenért, a kevés jövedelemért. Afféle beépített „állami ügynök­ként” nézték ,a szerződéses áruter­melés, a különböző hitelek és a gépállomási díjtételek miatt. Nem egy esetben olyan emberek szítot­ták az elnök ellen a hangulatot, akikben feltűnési viszketegség, funkcióba kerülési vágy ébredt. Mivel évekig gomólygott, lobo­gott az elnökök elleni szenvedély, alig akad néhány, aki a szövetke­zet megalakulása óta tölti be tisztségét Egy részüket lemondat­ták valós vagy mondvacsinált okok miatt más részük önként mondott le, mert nem bírta a szö­vetkezet fejlődéséért és a kevés jövedelem szülte elégedetlenség­ből és a helyére pályázók szításá­ból újra és újra fellángoló harcot. Most már a szövetkezeti veze­tők elleni korábbi panaszáradat­nak talán századnyi része sem merül fel. Azért, mert egyrészt az utóbbi időben notion nő a jöve­delem, a szövetkezetben megta­lált munkával* és az életmóddal való elégedettség. Másrészt pedig az emberek megismerték és tisz­teletben tartják a szövetkezet rendjét, fegyelmét szabályozó írott és íratlan törvényeket. Har­madszor pedig azok, akikben ko­rábban funkcióba kerülési vágy gerjedezett, rájöttek, hogy az el­nöki szék nem leányálmot, hanem sok gondot és nagy felelősséget jelent. E felismerés következté­ben csaknem egyhangúlag törté­nik számos szövetkezeti elnök újJ ra és újra megválasztása, immár hosszú ideje. Nem is olyan régen egy magá t csalhatatlannak képzelő, az em­bereket lebecsülő, még köszönésü­ket sem fogadó, gőgös elnökhöz nyílt levelet címzett lapunk. Ezt a levelet több elnök asztalára is odatették piros ceruzával bekere­tezve. Tükörnek szánták, hogy is­merjen magára az elnökük. Egy­két elnököt ezek közül azóta le­váltottak, másokról pedig az a hír járta, hogy változtattak magatar­tásukon. De most ismét jönnék a jelzések, egynéhány olyan elnök­ről, aki elé annak idején piros keretes tükröt tettek. Egyikről azt, hogy meghallgatja ugyan az igazgatósági tagok, a szakembe­rek, s általában a szövetkezeti gazdák véleményét, csak éppen mégis mindenben tetszése s akarata szerint intézkedik. A másik hely­ről pedig azt jelzik, hogy már a nyolcadik szakember hagyta ott a szövetkezetét, mert egyszerűen nem bírták tovább az elnök mo­dorát, vezetési stílusát. Félreértés ne essék, nem a szö­vetkezetei szándékosan bomlasz­tani akaró elnökökről van szó, hanem olyanokról, akiknek jó szándékúkhoz, többre-jobbna va­ló törekvésükhöz nem fér semmi kétség. Csupán szokásukká vált az évek hosszú során, hogy csak az jó, amit ők intéznek el. Már nem is igen tudnak másként be­szélni, minthogy: elvetettem, le­arattam, meghizlaltam ezer ser­tést, beszállítottam 10 ezer ba­romfit” és így tovább. Kezdet­ben ártatlan, rossz szokásnak tű­nik az ilyen szóhasználat, de az- Itán elbizakodottsággá fajul, ami- ikor a szövetkezetben mór szinte tninden zökkenő nélkül megy, amikor az elnököt nemcsak sző­kébb környezete, hanem a fel­sőbb szervek is mind többször megdicsérik. De, ha nem fajul is önteltséggé az „elvetettem, learat­tam” szóhasználat, akkor sincs semmi helye, mert szövetkezeti Jó az, ha egy szövetkezetnek minél hosszabb ideig azonos az elnöke, mert hiszen rá is vonat­kozik a „gyakorlat teszi a mes­tert” közmondás. Természetesen csak akkor jó, ha minél régibb az elnök, ha az lépést tud tartani a fejlődéssel, ha nem száll fejébe a dicsőség, és nem tölti el az a ferde tudat, hogy csakis neki kö­szönhető a szövetkezet mind ered­ményesebb gazdálkodása. Az ilyen képzelgéstől már többször óva intették szövetkezeti elnökeinket szóban és írásban is. Az óva in­tés azonban olyan, mint a bizo­nyos betegségek elleni védőoltás, vagyis többször meg kell ismétel­parasztságunk még csak nemré- ; giben tanulta meg az „enyém” szó használata helyett azt, hogy a „mienk”. S ezt nemcsak egyre többször ejti ki most már őszinte 1 hangsúllyal, hanem becsülettel, szorgalommal igyekszik is fejlesz- 1 teni a közös vagyont, mert nem- i csak a jelenét, hanem a jövőjét ■ is látja benne. Ők azok, akik el- ' vetnek, learatnak, állatokat ne- 1 veinek és hizlalnak, s ezért nem- t csak gazdaságuk gyarapodásával párhuzamosan növekvő jólétet érdemednek, hanem dicséretet, emberi közvetlenséget is az álta­luk választott elnöktől. ^ Kukk Imre Az idei aratás Békés í megyei bajnokai Szelezsán Péter és Gácsér Ferenc j ■ ■ A Földművelésügyi Minisztéri- ■ um gépállomási és gépesítési fő. í igazgatóságán, valamint az állami ! (gazdaságok főigazgatóságán érté- : (kelték az idei gabonabetakarítás í eredményeit, rangsorolták a leg- ! kiválóbb eredményeket elért kom_ [ bájnosokat. Megállapították töb- j bek között, hogy az előző évihez j gépest erősen fejlődött a kombáj- : íjosok „középmezőnye”. Jellemző, ■ hogy tavaly öten, az idén pedig ; csupán a gépállomás! kombájno- I sók közül tízen, az állami gazda- • ságiak közül pedig ketten érték el, ! illetve haladták túl a 100 vagonos f teljesítményt. r A gépállomási kombájnosok ver. í senyében Gácsér Ferenc, a Mező- ! koyácsházi Gépállomás dolgozója í az | ötödik, az állami gazdaságok ■ koipbájnosainak versenyében Sze- ■ lez$án Péter a Bánkúti Állami Gaz. ■ dasjág dolgozója pedig a negyedik ■ helyen végzett. (MTI) Eddig kétszázhúsz szervezet jelentette be : részvételét a Moszkvai j Ifjúsági Világtalálkozóra | Szeptember 16 és 23 között ; Moszkvában tartják a világ ifjú- ; ságának és diákjainak szolidaritási ! fórumát. A nagyszabásúnak ígér- j kező esemény előkészületeiről és : programjáról hétfőn a KISZ Köz- ■ ponti Bizottságánál tájékoztatták I az újságírókat. Elmondották, hogy í eddig 220 ifjúsági és diákszervezet • jelentette be, hogy elküldi képvi- • selőit Moszkvába. Egész sor or- > szágban nemzeti előkészítő bízott- : ságök alakultak, amelyekben a ; fiatalok legkülönbözőbb csoporto- ! sulásai vesznek részt és együtt ké. í szítik elő az ifjúsági mozgalom : szeptemberi seregszemléjét. Ha- > zánkban is széles körben ismerte­tik, népszerűsítik a fórum céljait. Előre^íthatólag tíztagú delegáció utazik Moszkvába és a magyar fiatalok képviselői mind az öt munkabizottságban hallatják majd szavukat. (MTI) Kedves vendégek Csanádapácán A Hazafias Népfront megyei bizottsága magyar—német barát­sági napot rendezett Csanádapácán a múlt hét péntekjén. A községbei látogató Ernst Rädert, az NDK Kultúra új igazgató­ját és munkatársát szeretettel fogadták. Képünk a Köztársaság Tsz-ben készült, ahol Kunstár Pál elnök és Csóti István köz­ségi népfrontelnök a szép dinnyetermést is bemutatta. Az esti műsorban nagy sikert aratott békéscsabai Baiass.- együttes vezetőjének, Gécs Jenőnek szívből gratulált Räder elvtárs, (Fotó: Kocziszky László) Eddig 12 200 vagon búzát szállítottak a raktárakba megyénk . tsz-ei és állami gazdaságai A Malomipari és Terményfor. galmi Vállalat raktáraiban szinte megállás nélkül dolgoznák. Eddig 12 200 vagon búzát szállítottak a raktárakba megyénk termelőszö­vetkezetei és állami gazdaságai. A tsz-ek 10 134 vagonnal, az állami gazdaságok pedig 2066 vagonnal. Megyénk termelőszövetkezetei közül jó néhány akad, ahonnan a tervezettnél lényegesen nagyobb mennyiségű gabonát adnak át az államnak. Ezek közül is kiemel­kedő a békéscsabai Lenin Terme-\ lőszövetkezet, amely 10 vagon ga_ bonával teljesítette túl ez évi ter­vét. Az átvételek során eddig sehol sem volt fennakadás. A kirendelt­ségek dolgozói helytálltak, s ezt nagyban elősegítette az is, hogy a raktárakat a vállalat gépesítette, így a szállítás lényegesen meggyor­sult és a termelőszövetkezeteknek vagy az állami gazdaságok dolgo­zóinak nem kellett sok időt tölte­ni a várakozással. A kirendeltsé­gek közül különösen a mezőberé- nyi dolgozók mutattak példát. Volt olyan nap, amikor 36 vagon gabonát vettek át. A medgyesegy- házi kirendeltségen is példát mu­tattak a munkában. Július 19-én, vasárnap is dolgozott Kolimár Já­nos raktárvezető és társa, s ez alatt az egy nap alatt 47 vagon ga. bonát vettek át. A füzesgyarmati, valamint a gyulavári kirendeltség dolgozói szintén kiváló eredményt értek el az átvétel során.

Next

/
Oldalképek
Tartalom