Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

augusztus 9. 7 Vasárnap Interjú &. Fodor György elvtárssal, a megyei bíróság elnökével A bűnözés megelőzéséről A fiatalkorúnkról A társadalmi tulajdon védelméről A polgári ítélkezésekről &. napokban beszélgettünk dr. Vödör György elvténssal, a me­gyei bíróság elnökével, és választ kértünk néhány bírói gyakorlat­tal összefüggő fontosabb kérdésre. •— A bíróságok ítélkezése ho­gyan segíti a bűnözés meg­előzését, a tettes jé és rossz tu­lajdonságát hogyan értékeli ál­talában az ítélkező tanács? — A bűnözés megelőzése felté­telezi a bűnözés okainak felszá­molását, az eredményes felderí­tést, és a megfelelő felelősségre; vonást A bíróságok, működésük során közreműködnek a bűnözés okainak feltárásában, amivel hoz­zájárulnak az okok megszünteté­séhez. A felderítés a rendőrségi, ügyészségi szervek feladata- De ez a felderítés egymagában nem minden esetben elégséges és tel­jes ahhoz, hogy a bíróság a bűn­tett okainak teljes ismeretében a felelősségrevonás megfelelő eszkö­zeit alkalmazhassa. Éppen ezért a bíróságnak ki kell egészíteni, tel­jessé kell tenni a bírói eljárás kö­rében mindazokat az ismert ada­tokat, amelyek a tettest a bűn el­követésére vezették. Bíróságaink mindenkor értéke­lik az elkövetők személyében rej­lő k/áros és jó tulajdonságokat, elemzik a bűncselekmény elköve­tésében közreható külső tényező­ket, és a kettő értékeléséből von­nak le következtetést az elköve­tők foűnösségi fokára. Kérdés, hogy mennyiben jelent a bíróságoknak ez a tevékenysége hozzájárulást a, bűnözés megelő­zéséhez. Kézenfekvő ugyanis az a feltevés, hogy semmiféle megelő­zésről nem lehet szó, ha a bűn­tettet a tettes már elkövette. Még­is téves a felfogás. Ebből a szem­pontból ugyanis nem az egyedi eseteket kell vizsgálni, hanem azt társadalmi szintre kell levetí­teni. Igaz, hogy az egyedi esetben a megelőzés legfeljebb abban az értelemben hat, hogy az elkövető újabb bűncselekményt .ne köves­sen el (bár ez a szempont sem másodrendű), az adott bűnügyben azonban a tettes jó és rossz tulaj­donságainak felderítése; a bűn- cselekményt elősegítő külső ok feltárása nem maradhat említés nélkül a felelősségrevonást tartal­mazó ítéletben. És amikor az íté­let a tettes rossz tulajdonságaira rámutat, bírálja azokat, elemzi a hibák, rossz tulajdonságok megja­vításának módjait, akkor értékíté­lettel sújtja a vezető tevékenység körében elkövetett hiányosságo­kat, az ellenőrzés elmaradását, a kollektíva segítésének hiányát — s akkor a jövőre nézve a hasonló bűncselekmények megelőzése ér­dekében a bíróság ítélkező tevé­kenysége hatásosnak minősül. Bár a bírósági ítéletekben meg­van az ilyen törekvés, de még nem fejlődött arra a szintre, amelyet szeretnénk elérni. A jö- vőbetómég inkább ki kell emelni a bírósági ítéleteknek az elkövető személy jó tulajdonságait, ame­lyek kifejlesztésével meg lehet alapozni a bűncselekmények elkö­vetésétől való tartózkodást. — Melyek azok a lehetőségek, amelyekkel a bíróság hozzájá­rulhat a társadalmi tulajdon védelméhez és gyarapításához, milyen szerepe van ebben az ismeretterjesztésnek? — A társadalmi tulajdon védel­mében és gyarapításában, a bíró­ságok a büntetőjog és a polgári jog eszközeit egyaránt alkalmaz­zák. A társadalmi tulajdont bű­nös módon károsító esetekben (lopás, csalás, sikkasztás, rongá­lás stb.) a megfelelő büntetések kiszabásával vetünk gátat ilyen cselekmények elszaporodásának,^ «nelett a kár megtérítésére is ki? telezzük a tetteseket. Vannak olyan körülmények, amikor a társadalmi tulajdonban úgy kelet­kezik kár, vagy éppen a gyara­pítása azért marad el, mert az erre hivatottak nem körültekin­tőek annyira, amennyire ezt el­várhatnék tőlük. Ilyenkor a tény­legesen keletkezett kár megtéríté­sére kötelezik a bíróságok a kárt okozókat A bíróságok más ütőn is előse­gítik a szocialista tulajdon csor- bíthatatlanságát Vannak ebből a szempontból olyan területek, ahol a társadalmi tulajdon megkárosí­tásának veszélye fokozottan fenn­áll. Az ilyen gazdasági egységek vezetőit a bíróság figyelmezteti azokra a hiányosságokra, ame­lyekből a társadalmi tulajdon ká­rosodása következhet be. A bírák ugyanakkor a dolgozók részére tartott jogi ismeretterjesztő elő­adásokkal is biztosítják, hogy a társadalmi tulajdon létének, an­nak megóvásának és gyarapításá­nak elsőrendű fontossága tudato­sodjék mindenkiben. — Hogyan ítéli meg az elnök elvtárs a fiatalkorúak bűnözé­sének helyzetét és mit mutat­nak megyénkben e téren a szá­mok? — A fiatalkorúak bűnözése el­leni küzdelem a társadalom na­gyon fontos érdeke. Ha valahol igen, akkor különösen itt van nagy jelentősége a bűnözés meg­előzésének, a bűnözést előidéző okok és körülmények feltárásá­nak. Tapasztalataink szerint a fiatal­korúak bűn-elkövetésénél több ne­gatív tényező játszik közre. Ilye­nek: a megfelelő családi nevelés és légkör hiánya, az iskolai és munkahelyi nevelés elégtelensége, a rossz baráti környezet, a fel­nőttektől eredő felbújtás, az isko­lai végzettség, a kulturáltság hiá­nya, az alkoholizmus stb. , A fiatalkorúak bűnözésének em­lített okai csak a társadalom egé­szének összefogásával szüntethe­tők meg. A bírósági ítéletek ne­velő hatása ennek csak egyik, bár jelentős eszköze. Megyénkben érezhető a fiata­lokról való gondoskodás, aminek eredményeként 1962-höz viszo­nyítva, 1963-ban az elítélt fiatal­korúak száma igen jelentősen csökkent. A gyulai, a mezőko­vácsházi és az orosházi járás adja sajnos a legtöbb fiatalkorú bűnö­zőt, ezzel szemben csökken a fia­talkorúak által elkövetett bűntet­tek száma a gyomai, a szeghalmi járásban és Békéscsabán. A fiatalkorúakkal foglalkozott júniusban a megyei tanács igaz­gatási állandó bizottsága és "a me­gyei főügyészség egy közös ülé­sen, aminek eredményeként re­mélhető, hogy a hozott határoza­tok még jobb eredményeket hoz­nak a fiatalkorúak bűnözésének leszorítására. — A polgári ítélkezéseken be­lül milyen kérdések foglalkoz­tatják elsősorban a bíróságokat és a közvéleményt? — A polgári ítélkezések körében különös figyelmet fordítunk a munkaügyi perekben folytatott ítélkezési gyakorlatra. Ennek az adott egyebek között időszerűsé­get, hogy a Munka Törvényköny­vének egyes rendelkezései már elavultak. A munkaügyi pe­rekben a bírói eljárás tar­tamára általában a gyor­saság jellemző, a perek többsége egy-két hónapon belül befejező­dik. A fegyelmi határozatok meg­támadása iránti perekben a bíró­ságok felderítik a dolgozó egyé­niségének »megítéléséhez szüksé­ges tényállást, mérlegelik • a fe­gyelmi vétséget, a kollektívára vonatkozó kihatásait. Hiba az ítélkezéseknél, hogy a bírói dön­tés szempontjából jelentős mun­kahelyi körülmények tisztázását a bíróságok sokszor elmulasztják. Pedig erre szükség van, mert a munkahely körülményeinek rész­letes ismeretében lehet megítélni, hogy a fegyelmi vétséget elkövető magatartása milyen hatással volt a dolgozókra, milyen fegyelmi büntetés alkalmazása indokolt, s a munkahelyen a munkafegyelem helyzete milyen további intézke­déseket igényel. A dolgozók anyagi felelősségével kapcsolatos perek okozzák a„ bíró­ságoknak a legtöbb problémát, ami éppen a hatályos Munka Tör- vényköny hiányosságaiból ered. Érinti a dolgozókat az is, hogy az általuk a munkahelyire bevitt ingóságaik elvesztése esetén a munkáltató milyen jogszabály alapján, és milyen mértékben fe­lel. Ebben a kérdésben a Legfel­sőbb Bíróság polgári kollégiumá­nak állásfoglalását várjuk. A polgári ítélkezéseken belül a házassági bontóperek eldöntése több vonatkozásban áll a társad»,, lom ítélőszéke elért, és különféle nézetek merülnek fel e tekintet­ben. A legtöbb jogi problémát az úgynevezett megegyezéses válás lehetősége, illetve kizártsága ve­tette fel. A Legfelsőbb Bíróság júniusban kiadott irányelve igyekszik megol­dani a bontóperekben folytatott bírósági gyakorlat egységesítését. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyoz­za, hogy. népköztársaságunk jogi és erkölcsi rendje védi és szilár­dítja a házasság és család intéz­ményét. A házasságot azonban nem tekinti felbonthatatlannak, ha az reménytelenül megromlott, társadalmi rendeltetésének betöl­tésére alkalmatlanná vált. Ki­mondja, hogy a házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, komolyan megfontolt, végleges elhatározá­son alapuló akaratnyilvánítása a felbontás szempontjából lényeges körülmény. Ha a házastársak az életközösséget megszakították, és az együvétartozást minden vo­natkozásban felszámolták, az rendszerint a felek egyetértő vá­lási szándékának megfontoltságá­ra mutat. A közös kiskorú gyer­mek érdekeinek védelmével kap­csolatosan rámutat az irányelv, hogy a gyermek érdeke az együt­tes szülői nevelés, viszont az is igaz, hogy a helyrehozhatatlanul elrontott házasélet a gyermek fej­lődésére káros lehet. A további­akban felhívja a figyelmet, hogy a közös gyermek érdeke kívánja meg, hogy a szülők fenn nem tartható házassága minél kisebb megrázkódtatással szűnjék meg. Most az a feladat áll a bírósá­gok előtt, hogy az irányelvekben foglaltak következetesen érvénye­süljenek a bírói gyakorlatban. Ebből a célból a megye bíróságá­nak ítélkezési gyakorlatát folya­matosan ellenőrizzük. NaDonta két és fél vaaon jeget gyártanak Naponta két és fél vagon jeget készítenek a Békéscsabai Hűtő­házban. Ebből a mennyiségből mintegy vagonnyi a helyi szük­ségleteket elégíti ki, a többit az exportra küldött áru (gyü­mölcs, hús) fagyasztásánál használják fel. 00000000000000000000000000000000000000000000000090 Mezőberényben kifizették a négyest, Gyulán még nem jelentkezett a 13 találatos totószelvény gazdája Jól kezdődött az augusztus me­gyénk lottó- és totózóinak. Mezű- berényben augusztus 6-án, a filmszínházban fizették kj Szol­lá«- Pálnak, a 30. heti négy talá­latos lottónyereményét. A sze­rencsés nyertes elmondotta, hogy hetente héit szelvénnyel játszik. Azt az állandó 13 lottószámot játssza, amelyet még a múlt év decemberében egy családi össze­jövetel keretében válogattak ösz- sze. Igaz, hogy áprilisban egy Ms helycserét hajtott végre Szol- lár Pál .és most a 30. fogadási játékhéten sikeresnek bizonyult az újabb variálás^ mert így lett egy négyes, két hármas és egy kettes találata. A nyertes 130 736 forintot kapott kézhez* amiből tévét, motorkerékpárt a lánya ré­szére szobabútort, majd később pedig házat szándékozik vásárol­ni. Még egy érdekes lottónyere- móny-kifizetés lesz Békéscsabán. Laurinyecz György békéscsabai lakos 11 tagú lottó-kollektívája* a lottó 31. fogadási játékhetén ért el négyes találatot, és 114 ezer forintot kapnak majü. Gyulán a totó—lottó Mrendel t- séget most az tartja izgalomban, hogy a 31. fogadási játékhéten a megyében egyetlen 13 találatos totószelvényt küldtek be. A nyertes kollektív szelvénnyel ját­szott, s így a 13-as találata mel­lett négy darab 12-es, több 11-es és 10-es találata is van. A nyere­ményösszeg együttesen meghalad­ja az 58 ezer forintot. A nyer­tes eddig még nem jelentkezett. Kollektív totószelvényének szá­ma: CB 0099.792. Épül a váltólakás Békéscsabán Az elmúlt években sok gondot okozott Békéscsabán az ingat­lankezelő vállalatnak, hogy a lakóháziak felújítását úgy kel­lett végezni, hogy abban ott is laktak. E nehézség határidő-elto­lódásokat eredményezett, nem Ms bosszúságot okozott az ott lakók­nak. Már a korábbi években kí­sérletek történtek, hogy váltó­lakást kell építeni abból a cél­ból, hogy a tatarozás ideje alatt oda beköltöztethessék a lakókat. fost a Mokri utcában, a régi temető helyén, ahol az OTP-lakó- telep épül, hozzákezdtek egy 12 lakásos váltóház építéséhez. A munkát a tatarozó vállalat végzi és az épületet még ez évben át­adják az ingatlankezelő válla­latnak. Irány Afrika! Annak idején me­gyénkben is élénk visszhangra lelt az évekkel ezelőtt indí­tott mozgalom, mely­nek az volt a lénye­ge, hogy iskolásaink lepjék meg néha a gyarmati sorból sza­badult afrikai orszá­gokban élő pajtásai­kat kis ajándékcso­magokkal. A Vörös- kereszt, a nőtanács, az úttörőszervezetek közreműködésével így indultak messzi út­jukra hazánkból azok a kis műanyag tasa- kok, melyeknek tar­talma (játékok, köny- vek, írószerek és ha­sonlók) értékben nem nagy ugyan, de mint a testvéri szeretet jel­képe, igen kedves, jóleső cselekedet. Békés megyében ta­lán nincs is már vá­ros vagy község, melynek iskolásai ne kapcsolódtak volna ebbe a gyermekbaráti akcióba. Egy időben, különösen a szeghal­miak — mind a köz­ség, mind a járás — jeleskedtek ebben. Az ajándékozási, a kül­dési kedv most a nyáron sem szünetel. Bizonysága ennek az az újabb küldemény, melyet a megyei Vö­röskereszt útján az Orosháza—rákóczite- lepi általános iskola tanulói indítottak út­nak afrikai gyermek­társaik címére. Érde­kességük a csoma­goknak, hogy nem­csak kész dolgokat raktak beléjük a sze­rető kezek, mint pél­dául írószereket és hasonlókat, hanem maguk készítette tár­gyakat is, babákat, játékállatokat. — h —

Next

/
Oldalképek
Tartalom