Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

I 6 Vasárnap 19*1. augusztus 9. CSALÁD-OTTHON ^W\AA/WWSAAA/WVWSAA/VAAA/WVVWVVWWWWWWWV^ WWWWV A kulturált falusi otthon Variálható kendődivat A divattervezők a hűvösebb nyári estékre, szelesebb napokra ismét fejkéndőt „írnak elő” a hölgyeknek. A kendők alakja el­tér a szokványostól: nagyobbak, téglalap alakúak. Színük vál­tozatos, de főleg sötét. A kendők kötésmódja igen változatos, sokfajta, az alkalomnak megfelelően. (MTI Fotó — Bara István felv.) *•* m ■ • •* • • • •••■•■•■■••••••«•••I Fiatal háziasszonyoknak a befőzésről A FALUVÉGBK az utóbbi idő­be nagyon rangosak lettek. A fő­utcák folytatása a kétszobás, jó elosztású házakkal villasoroknak nevezhetők. Ma, ha valaki családi házat épít, már két szobát, lakó­konyhát, éléskamrát, sőt fürdő­szobát tervez és építtet —- mert ezek a korszerű életmód követel­ményei. Nem egy ilyen, trj t családi házat néztünk meg belülről. S addig, amíg a házak külsőleg csinosak, belső térelosztásuk korszerű ■— a berendezésük —* teljesen érthetet­len okból — nem ritkáin túlságo­san „igénytelenek”. A legtöbb házban az egyik szo­bát régi típusú, sötétre politúro­zott hálószoöabútorral rendezik be. A másik szobába általában kombinált szobaberendezés kerül. De mindez dísznek. A család' kicsinye, nagyja a konyhába be­állított egy vagy két fekhelyen alszik. A konyhában zajlik a csa­lád élete, s a szobákat csak ven- dégjárás esetén nyitják ki, mint valami díszt, s mint a család jó­létének bizonyítékát. f PEDIG EZEK, — a csipkékkel díszített, szőttespokróccal felterí­tett, magasra tornyozott ágyne­művel megtöltött hálószobák és azok a kombinált szobák, ahol a rekamiéra nem szabad még ráül­ni sem, — nem a jólét, hanem az igénytelenség jelképek Ma már nem készítenek külön falussá berendezést: ágyat, lócát, nehéz nagy asztalokat. Ma már a kereskedelem ugyanazt nyújtja bútorban a falusi embereknek, mint a városiaknak. Ezért nem­csak a házak építészeti stílusában, hanem belső berendezésében is szakítani kell a régivel, a célsze­rűtlennel. ELSŐSORBAN ott, ahol a ház­ban előszoba van, a falusi, sárra és porra való tekintettel oldjuk meg az átöltözés lehetőségét. Ci­pőtárolóhely, a felsőruháknak megfelelő fogas vagy szekrény nem hiányozhat. A konyha első­sorban főzőhely, a háziasszony í;munkahelye”. Száműzzük innen az éjszakai fekhelyet, az ágyat. Sem az ágynemű szellőztetését nem lehet megfelelően megoldani, sem a konyhában szükséges higi­éniát nem szolgálja a fekvőhely. A szobák a korszerű lakásban Vörös Felhő parancsot ad © Képesregény 18 folytatásban Irta: KUCZKA PÉTER Rajzolta: CSANÁDI ANDRÁS nem a szerzett javak tárolására, kiállítására, hanem az ember ké­nyelmére szolgálnak. Éppen ezért a lakószobába úgy válogassuk egybe a bútorokat, hogy a család szabad ideijét, egy-egy tagjának kényelmét és szórakozását tegye lehetővé. A variálható saobalberen- dezések, a „Hangulat”, a „Varia”, a „Csillag”, a „Rába” nem­csak az emeletes falusi házakba, hanem a falusi otthonokba is jól illenek. Célszerűbbek, mint az egész szobát betöltő kettős ágy, a háromszámyas toalett-tükör, ami elé sohasem ül le szépítkezni a háziasszony. A hálószObalbúJtarhoz nem készül könyvszekrény, mert ezzel az emberi igénnyel, a könyv szeretetével nem számoltak. A ré­gi berendezéshez nem lehet tele­víziós-asztalkát vásárolni, mert nem gondoltak a televízió lehető­ségére. S vendégjárás esetén kel­lemesebb feladat a vendégeket egy korszerűen berendezett szo­bában asztalhoz ültetni, mint a hálószoba kis asztalkája köré vagy a tükörszekrény elé. Az sem mellékes körülmény, hogy a háló- szoba-beredezés Esetenként drá­gább, mint a korszerű, s két szo­bára méretezett bútorok. A KORSZERŰ falusi családi otthon nemcsak a felnőttek, ha­nem a gyermekek kényelmét is előmozdítja. Nem elegendő a gyermeket az „ágyközépre” fek­tetni. Legyen külön kiságya vagy fekhelye, ahol nyugodtan pihen; Kis szekrénykéje, ahol holmiját, játékait elrakhatja, rendberak­hatja. Ezzel a gyermekbe is bele­neveljük a rendszeretetet. EGY LAKÁS akkor barátságos és hangulatos, ha falaira képet, az asztalaira térítőt, ablakára füg­gönyt, padlójára szőnyeget ra­bunk. Ne idegenkedjünk az új mintáktól, a színektől. Mindenki­nek ■— de főleg a fiatal házasok­nak, akik otthonukat most ren­dezik be —v közösen kell eldön­teniük, hogy mennyire engedik érvényesülni otthonuk berendezé­sében a korszerűt, s hogyan te­remtik meg a falusi lakáskultú­rát. Mert erre minden lehetőség adott — csak a maradi nézeteket kell száműzni. Kovács Margit Madár-óvodások dala Kelep, kelep* szép kikelet* virágos Téti zöld határ, Gólya, fecske* gébicsecske minden évben ertre vár* Messzi foBdön* tengeren túl* ha már jó hazai szél fúj; tudjvfe írd, ho^- itt a nyár, régi féssflcirrifc Ä befőzésre készülni keH. Nem­csak a hozzávalókat lehet előre beszerezni, — a cukrot, a celofánt, a hólyagpapírt (pergament) és a gumit —, hanem az üveget is ta­nácsos előző napon kimosni. Tö- rölgetni nem kell, sőt nem is sza­bad: a legjobb tiszta kosárba bo­rítva szárítani. Az üvegeket fed­jük le konyharuhával, hogy por ne érhesse őket. Szirupkészítéshez legjobb a kristálycukor. Üvegenként 8—10 deka cukrot számítsunk. Annyi vízzel tegyük fel főzni, hogy ép­pen ellepje. Forrás közben a hab­ját szedjük le merőkanállal; hide­gen kell rátöltemi a már üvegekbe rakott gyümölcsre. Betöltés után ízesíthetjük kis darabka vaníliá­val, kanálka rummal, vékony ka­rika citrommal, egy-két szem szegfűszeggel. A gyümölcstisztításra kell a leg­nagyobb gondot fordítani. Egyet­len romlott vagy tisztátlan szem tönkretehet egy egész üveg be­főttet! Az aprószemű gyümölcsöt — meggyet, ribizlit, málnát — a legjobb szitán folyó víz alatt megmosni. A barackot, almát, kör. tét hámozás után vágjuk félbes; szabadítsuk meg a magjától vagy a magházától, s dobjuk azonnal hideg citromos vízbe, így nem barnul meg. A sárga- és ősziba­rack lehéjazása történhet úgy is, hogy a gyümölcsöt apránként, lo­bogva forró vízbe dobjuk, néhány pillanat után kiszedjük, és rögtön hámozzuk. így nagyon könnyen lejön a héja. \ Bekötés előtt az üveget, de kü­lönösen a szélét, tisztítsuk meg vi­zes ruhával, hogy ne maradjon ragacsos. Bekötéshez legjobb a celofán; vizesen helyezzük az üveg szájára és gumival szorítsuk le. Gőzölés. A gőzölőfazekat bélel­jük ki újságpapírral vagy rongy- gyal. Az üvegeket egyenként bur­koljuk be ugyancsak papírral vagy ronggyal, mert sehol sem szabad közvetlenül érintkezniük' az átforrósodott edény falával; a közöket is tömjük ki. Annyi hi­deg vizet öntsünk az edénybe, hogy az üvegeket félig érje. Fed­jük be, és hevítsük forrásig. Tíz perc forrás után lefedve, sőt pok­róccal beborítva hagyjuk tovább gőzölni kihűlésig. Gőzölés nélkül is eltehetünk gyümölcsöt, így megőrizhetjük vitamintartalmának egy részét. Az eljárás a következő: a megtisztí­tott gyümölcsöt súlyával egyenlő mennyiségű cukorral hintjük be, s így hagyjuk állni 24 óráig. Na­ponta többször keverjük. Utána azonnal üvegekbe töltjük, zsm. visszavár! Kátay Antal Mocskos macska esete Nemcsak az Iskolások mehnek nyaralni, de a kisebbek te. Így került Szegedről Csabára né- hány hetes ugrabugrá- lásra a nagymamához a két kis unoka, a négy­esztendős Pityu meg az egy évvel fiatalabb hú- gocskája Prütyi, vagy más néven Marika. Na­gyon jól érezték magu­kat, csupán egyetlen kis bánatocska felhőzte be gondtalan nyaralásuk egét: nem nyúlhattak CsámborhoZi az öreg kandúrhoz, pedig milyen jól elszórakoztak volna vele. Férfiúi mivolta elle­nére is igen barátságos és simogatásra vágyó lény ez a Csámbor, „aki" furcsa nevét onnan kap­ta, hogy gyakran el* csámborgott, kószált ha­zulról. Az unokák meg­érkezése után azonban mintha megváltozott \ ’volna. Hűséges otthon- «>ülő lett és mindig a két "gyerek körül sündörgött, ,, látszott rajta, hogy szi- '' vesen el ugrabugrálna [ ’ velük, tán még azt is ■ hagyná, ha meghúzigál- I ’ nák a farkát. Nagymama azonban méy a közeliikbe sem engedte Csámbort. Min­dig rákiáltott, hogy: ö Hess innen, mocskos macskája. Ne ül) fel a székre piszkos kandúrja. Ki a szobából te szeny- nyes macska. Piszkosi mocskos, szennyes ezt hallották szegényről az unokák minden percben. Arra gondoltak, ha tiszta vol­na Csámbor, akkor a nagyi is megtűrné és ők is játszhatnának vele. No! Ha így, hát akkor.„ És Pityu meg Prütyi megoldották a kérdést! Hogyan? Azt nagymami mesélte el félig bosszúSi félig kacagásra kész áb- rázattal: Szomszédolásból jöt­tem haza. Látom óm, hogy a két gyerek iszkol kifelé a konyhából. Gon­doltam, talán pákosztos- kodtak az éléskamrában, hiszen a gyereknek min­dig az a legjobb cseme­géi amit maga szerez magának és nem is min­dig a legtörvényesebb úton-módon, De miért zúg a mosógép? Ma 7iincs mosásI Sietek a konyhába, valóban mű­ködik a masina, méghoz­zá veszettül. Leemelem a fedelét, hát majd ször­nyethalok: szappanhab- bundásani prüszkölve ugrik ki Csámbor és ro­han a vakvilágnak. Csak napok múlva me­részelt visszalopakodni a házba, ahol ilyen retten- tő módon megfürdették, táncoltatták* prüszköl- tették éppen azok, akik­nek a barátságát oly hévvel igyekezett annak előtte megszerezni. Pe­dig a két gyerek jót akart, szalonképessé tenni Csámbort, hogy si­mogathassák és szeret­hessék. Ezért rakták a mosógépbe. Még szeren­cse, hogy a kandúrnak csak a derekáig ért a víz és a mosópor mennyisé­ge sem volt életveszé­lyes. Sajnos, Csámbort most sem ölelgethetik, mert mikor ijedten elrohant, százfelé meghemperedett rémületében a porban, piszokban, és most mocskosabb, mint bár­mikor eddigi —Űj— + De a fát szállító szekereket indián lovasok rohantákjj^| Derekasan dolgozott a fúrészmaiom. Közben Fetterman csapata az erődbe érkezett. „1 hendi fickók . • .** —. mormogta az öreg Bridger.

Next

/
Oldalképek
Tartalom