Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-09 / 186. szám
I 6 Vasárnap 19*1. augusztus 9. CSALÁD-OTTHON ^W\AA/WWSAAA/WVWSAA/VAAA/WVVWVVWWWWWWWV^ WWWWV A kulturált falusi otthon Variálható kendődivat A divattervezők a hűvösebb nyári estékre, szelesebb napokra ismét fejkéndőt „írnak elő” a hölgyeknek. A kendők alakja eltér a szokványostól: nagyobbak, téglalap alakúak. Színük változatos, de főleg sötét. A kendők kötésmódja igen változatos, sokfajta, az alkalomnak megfelelően. (MTI Fotó — Bara István felv.) *•* m ■ • •* • • • •••■•■•■■••••••«•••I Fiatal háziasszonyoknak a befőzésről A FALUVÉGBK az utóbbi időbe nagyon rangosak lettek. A főutcák folytatása a kétszobás, jó elosztású házakkal villasoroknak nevezhetők. Ma, ha valaki családi házat épít, már két szobát, lakókonyhát, éléskamrát, sőt fürdőszobát tervez és építtet —- mert ezek a korszerű életmód követelményei. Nem egy ilyen, trj t családi házat néztünk meg belülről. S addig, amíg a házak külsőleg csinosak, belső térelosztásuk korszerű ■— a berendezésük —* teljesen érthetetlen okból — nem ritkáin túlságosan „igénytelenek”. A legtöbb házban az egyik szobát régi típusú, sötétre politúrozott hálószoöabútorral rendezik be. A másik szobába általában kombinált szobaberendezés kerül. De mindez dísznek. A család' kicsinye, nagyja a konyhába beállított egy vagy két fekhelyen alszik. A konyhában zajlik a család élete, s a szobákat csak ven- dégjárás esetén nyitják ki, mint valami díszt, s mint a család jólétének bizonyítékát. f PEDIG EZEK, — a csipkékkel díszített, szőttespokróccal felterített, magasra tornyozott ágyneművel megtöltött hálószobák és azok a kombinált szobák, ahol a rekamiéra nem szabad még ráülni sem, — nem a jólét, hanem az igénytelenség jelképek Ma már nem készítenek külön falussá berendezést: ágyat, lócát, nehéz nagy asztalokat. Ma már a kereskedelem ugyanazt nyújtja bútorban a falusi embereknek, mint a városiaknak. Ezért nemcsak a házak építészeti stílusában, hanem belső berendezésében is szakítani kell a régivel, a célszerűtlennel. ELSŐSORBAN ott, ahol a házban előszoba van, a falusi, sárra és porra való tekintettel oldjuk meg az átöltözés lehetőségét. Cipőtárolóhely, a felsőruháknak megfelelő fogas vagy szekrény nem hiányozhat. A konyha elsősorban főzőhely, a háziasszony í;munkahelye”. Száműzzük innen az éjszakai fekhelyet, az ágyat. Sem az ágynemű szellőztetését nem lehet megfelelően megoldani, sem a konyhában szükséges higiéniát nem szolgálja a fekvőhely. A szobák a korszerű lakásban Vörös Felhő parancsot ad © Képesregény 18 folytatásban Irta: KUCZKA PÉTER Rajzolta: CSANÁDI ANDRÁS nem a szerzett javak tárolására, kiállítására, hanem az ember kényelmére szolgálnak. Éppen ezért a lakószobába úgy válogassuk egybe a bútorokat, hogy a család szabad ideijét, egy-egy tagjának kényelmét és szórakozását tegye lehetővé. A variálható saobalberen- dezések, a „Hangulat”, a „Varia”, a „Csillag”, a „Rába” nemcsak az emeletes falusi házakba, hanem a falusi otthonokba is jól illenek. Célszerűbbek, mint az egész szobát betöltő kettős ágy, a háromszámyas toalett-tükör, ami elé sohasem ül le szépítkezni a háziasszony. A hálószObalbúJtarhoz nem készül könyvszekrény, mert ezzel az emberi igénnyel, a könyv szeretetével nem számoltak. A régi berendezéshez nem lehet televíziós-asztalkát vásárolni, mert nem gondoltak a televízió lehetőségére. S vendégjárás esetén kellemesebb feladat a vendégeket egy korszerűen berendezett szobában asztalhoz ültetni, mint a hálószoba kis asztalkája köré vagy a tükörszekrény elé. Az sem mellékes körülmény, hogy a háló- szoba-beredezés Esetenként drágább, mint a korszerű, s két szobára méretezett bútorok. A KORSZERŰ falusi családi otthon nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek kényelmét is előmozdítja. Nem elegendő a gyermeket az „ágyközépre” fektetni. Legyen külön kiságya vagy fekhelye, ahol nyugodtan pihen; Kis szekrénykéje, ahol holmiját, játékait elrakhatja, rendberakhatja. Ezzel a gyermekbe is beleneveljük a rendszeretetet. EGY LAKÁS akkor barátságos és hangulatos, ha falaira képet, az asztalaira térítőt, ablakára függönyt, padlójára szőnyeget rabunk. Ne idegenkedjünk az új mintáktól, a színektől. Mindenkinek ■— de főleg a fiatal házasoknak, akik otthonukat most rendezik be —v közösen kell eldönteniük, hogy mennyire engedik érvényesülni otthonuk berendezésében a korszerűt, s hogyan teremtik meg a falusi lakáskultúrát. Mert erre minden lehetőség adott — csak a maradi nézeteket kell száműzni. Kovács Margit Madár-óvodások dala Kelep, kelep* szép kikelet* virágos Téti zöld határ, Gólya, fecske* gébicsecske minden évben ertre vár* Messzi foBdön* tengeren túl* ha már jó hazai szél fúj; tudjvfe írd, ho^- itt a nyár, régi féssflcirrifc Ä befőzésre készülni keH. Nemcsak a hozzávalókat lehet előre beszerezni, — a cukrot, a celofánt, a hólyagpapírt (pergament) és a gumit —, hanem az üveget is tanácsos előző napon kimosni. Tö- rölgetni nem kell, sőt nem is szabad: a legjobb tiszta kosárba borítva szárítani. Az üvegeket fedjük le konyharuhával, hogy por ne érhesse őket. Szirupkészítéshez legjobb a kristálycukor. Üvegenként 8—10 deka cukrot számítsunk. Annyi vízzel tegyük fel főzni, hogy éppen ellepje. Forrás közben a habját szedjük le merőkanállal; hidegen kell rátöltemi a már üvegekbe rakott gyümölcsre. Betöltés után ízesíthetjük kis darabka vaníliával, kanálka rummal, vékony karika citrommal, egy-két szem szegfűszeggel. A gyümölcstisztításra kell a legnagyobb gondot fordítani. Egyetlen romlott vagy tisztátlan szem tönkretehet egy egész üveg befőttet! Az aprószemű gyümölcsöt — meggyet, ribizlit, málnát — a legjobb szitán folyó víz alatt megmosni. A barackot, almát, kör. tét hámozás után vágjuk félbes; szabadítsuk meg a magjától vagy a magházától, s dobjuk azonnal hideg citromos vízbe, így nem barnul meg. A sárga- és őszibarack lehéjazása történhet úgy is, hogy a gyümölcsöt apránként, lobogva forró vízbe dobjuk, néhány pillanat után kiszedjük, és rögtön hámozzuk. így nagyon könnyen lejön a héja. \ Bekötés előtt az üveget, de különösen a szélét, tisztítsuk meg vizes ruhával, hogy ne maradjon ragacsos. Bekötéshez legjobb a celofán; vizesen helyezzük az üveg szájára és gumival szorítsuk le. Gőzölés. A gőzölőfazekat béleljük ki újságpapírral vagy rongy- gyal. Az üvegeket egyenként burkoljuk be ugyancsak papírral vagy ronggyal, mert sehol sem szabad közvetlenül érintkezniük' az átforrósodott edény falával; a közöket is tömjük ki. Annyi hideg vizet öntsünk az edénybe, hogy az üvegeket félig érje. Fedjük be, és hevítsük forrásig. Tíz perc forrás után lefedve, sőt pokróccal beborítva hagyjuk tovább gőzölni kihűlésig. Gőzölés nélkül is eltehetünk gyümölcsöt, így megőrizhetjük vitamintartalmának egy részét. Az eljárás a következő: a megtisztított gyümölcsöt súlyával egyenlő mennyiségű cukorral hintjük be, s így hagyjuk állni 24 óráig. Naponta többször keverjük. Utána azonnal üvegekbe töltjük, zsm. visszavár! Kátay Antal Mocskos macska esete Nemcsak az Iskolások mehnek nyaralni, de a kisebbek te. Így került Szegedről Csabára né- hány hetes ugrabugrá- lásra a nagymamához a két kis unoka, a négyesztendős Pityu meg az egy évvel fiatalabb hú- gocskája Prütyi, vagy más néven Marika. Nagyon jól érezték magukat, csupán egyetlen kis bánatocska felhőzte be gondtalan nyaralásuk egét: nem nyúlhattak CsámborhoZi az öreg kandúrhoz, pedig milyen jól elszórakoztak volna vele. Férfiúi mivolta ellenére is igen barátságos és simogatásra vágyó lény ez a Csámbor, „aki" furcsa nevét onnan kapta, hogy gyakran el* csámborgott, kószált hazulról. Az unokák megérkezése után azonban mintha megváltozott \ ’volna. Hűséges otthon- «>ülő lett és mindig a két "gyerek körül sündörgött, ,, látszott rajta, hogy szi- '' vesen el ugrabugrálna [ ’ velük, tán még azt is ■ hagyná, ha meghúzigál- I ’ nák a farkát. Nagymama azonban méy a közeliikbe sem engedte Csámbort. Mindig rákiáltott, hogy: ö Hess innen, mocskos macskája. Ne ül) fel a székre piszkos kandúrja. Ki a szobából te szeny- nyes macska. Piszkosi mocskos, szennyes ezt hallották szegényről az unokák minden percben. Arra gondoltak, ha tiszta volna Csámbor, akkor a nagyi is megtűrné és ők is játszhatnának vele. No! Ha így, hát akkor.„ És Pityu meg Prütyi megoldották a kérdést! Hogyan? Azt nagymami mesélte el félig bosszúSi félig kacagásra kész áb- rázattal: Szomszédolásból jöttem haza. Látom óm, hogy a két gyerek iszkol kifelé a konyhából. Gondoltam, talán pákosztos- kodtak az éléskamrában, hiszen a gyereknek mindig az a legjobb csemegéi amit maga szerez magának és nem is mindig a legtörvényesebb úton-módon, De miért zúg a mosógép? Ma 7iincs mosásI Sietek a konyhába, valóban működik a masina, méghozzá veszettül. Leemelem a fedelét, hát majd szörnyethalok: szappanhab- bundásani prüszkölve ugrik ki Csámbor és rohan a vakvilágnak. Csak napok múlva merészelt visszalopakodni a házba, ahol ilyen retten- tő módon megfürdették, táncoltatták* prüszköl- tették éppen azok, akiknek a barátságát oly hévvel igyekezett annak előtte megszerezni. Pedig a két gyerek jót akart, szalonképessé tenni Csámbort, hogy simogathassák és szerethessék. Ezért rakták a mosógépbe. Még szerencse, hogy a kandúrnak csak a derekáig ért a víz és a mosópor mennyisége sem volt életveszélyes. Sajnos, Csámbort most sem ölelgethetik, mert mikor ijedten elrohant, százfelé meghemperedett rémületében a porban, piszokban, és most mocskosabb, mint bármikor eddigi —Űj— + De a fát szállító szekereket indián lovasok rohantákjj^| Derekasan dolgozott a fúrészmaiom. Közben Fetterman csapata az erődbe érkezett. „1 hendi fickók . • .** —. mormogta az öreg Bridger.