Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-02 / 153. szám
JW4. július 2. 2 Csütörtök Hruscsov Norvégiában Háromhetes skandináviai kőrútjának egyik legszebb állomására érkezett szerdán Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Norvégia második legnagyobb városa, a fjordok fővárosa nemcsak kitűnő idővel, hanem nagy szeretettel és érdeklődéssel is várta kedves vendégét. Bergen lakosai napok óta készültek a nagy eseményre, s már a repülőtérén örömmel köszöntötték a szovjet kormányfőt. Hruscsov és Gerhardsen norvég miniszterelnök, valamint a szovjet kormányfő családtagjai és a kíséretükben lévő hivatalos személyiségek különrepülőgé- pen érkeztek Bergenbe a kora délelőtti órákban. A repülőtéren a város vezetői fogadták őket. Halálának 15-ik évfordulójára A szovjet miniszterelnök az oslói küldöttséggel. Kínai tevékenység a Spanyol KP ellen Moszkva A Spanyol Kommunista Párt lapja, a Mundo Obre vezércikket közöl A nemzetközi kommunista mozgalom szakadárainak manőve. rei ellen címmel. A cikket a Pravda is átvette. A vezércikk hangoztatja, hogy a kínai vezetőknek a nemzetközi kommunista mozgalom és az SZKP ellen irányuló tevékenysége már túllépte a politikai és ideológiai vita kereteit A közelmúltban okmányt jelentettek meg az úgynevezett „Spanyol KP rendkívüli értekezletéről”, amelyen egy bizonyos „X” nevű személy (aki egyébként francóista útlevéllel akadálytalanul utazgat Európában, tehát nevét nem kons. pirációs célokból hallgatták el) bí_ rálta a Spanyol KP politikáját, felhívást intézett a Központi Bizottság megdöntésére és a VI. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat és pártprogram fe_ lülvizsgálására. Az FLN Politikai Bizottságának intézkedései Algír Az FLN párt Politikai Bizottsága ülést tartott, s ezen megvizsgál, ta az ellenforradalmi mesterkedések letörésére irányuló intézkedéseket. Az ülésről Algírban közleményt adtak ki, amely az intézkedések között bejelentette, hogy a Politikai Bizottságból frakciós és nemzetellenes tevékenysége miatt kizárták Saabani ezredest, az algériai vezérkar tagját. A közlemény végül felhívást intéz a párttagokhoz és a néphez, hogy tanúsítsanak forradalmi éberséget és minden eszközzel szálljanak szembe a forradalom vívmányait veszélyeztető akciókkal. (MTI) A Spanyol KP Központi Bizottsága nemrégiben levélben tájékoztatta a Kínai KP Központi Bizottságát a francóista propagandaszervek spekulációiról és felhívta figyelmüket arra, hogy bizonyos kalandorok kisded játékai csak a Francó-rendszer malmára hajtják a vizet. A Kínai KP Központi Bizottságának az volt a válasza, hogy növelte a pártellenes irományok kiadásához szükséges anyagi támogatást. (MTI) Georgi Dimitrovnak, a bolgár nép nagy fiának nevét és dicsőségét élete utolsó két évtizedében háromszor kapta szárnyára a világhír. Harminchárom kora tavaszán, nem sokkal Hitler hatalomra kerülése után, az emberiség ellen elkövetett szörnyűséges bűnök nyitányaként a nácik felgyújtották a német birodalmi gyűlés berlini palotáját, s megkezdték hajtóvadászatukat a „tettesek” után. A letartóztatott gyanúsítottak egyike a weimari Németország fővárosában emigráns forradalmárként élő Dimitrov volt, aki egy éven keresztül halált megvető bátorsággal állta a harcot a fasiszták kegyetlen rendőrapparátusával és bíráival szemben. Meggyőződésének lángoló erejével szétzúzta vádlói hazug rágalmait, s kivívta a föld minden becsületes emberének elismerését, tiszteletét. Goethét idézte a lipcsei törvényszék előtt, mintegy mottójául nagyszerű küzdelmének. Messzehangzó szavára akkor figyelt fel másodszor az emberiség, amikor 1935 augusztusában, a Kommunista Intemacio- nálé VII. kongresszusán elmondta „Harc az egységfrontért, a fasizmus és a háború ellen” című előadói beszédét. E kongresz. szus a két világháború közötti időszakban fordulópontot jelentett a forradalmi munkásmozgalomban. A határozat először állította a kommunista pártok elé legfontosabb követelményként, először tette programjuk sarkal, latos tételévé azokkal a haladó, demokratikus erőkkel való ösz- szefogás elengedhetetlen szükségességét, amelyek szemben álltak a fasizmus szennyes áradatával, az új háború előkészítőivel. A kommunista és munkáspártok vezetésében érvényesülő szektás, dogmatikus módszerek, a jobboldali szociáldemokraták áruló, egységet ellenző magatartása, a polgári antifasiszta erők következetlensége és sok egyéb tényező tragikus összejátszása akkor lehetetlenné tette a fasizmus szétzúzását, az emberiség ellen szervezett iszonyú bűncselekménynek, a második világháború kirobbantásának megakadályozását. De a kommunista vi. lágmozgalom „dimitrovj vonala” ennek ellenére, mondhatjuk, egyedüli járható és célravezető útnak bizonyult a marxizmus— leninizmus erői számára mind a mai napig. Dimitrov harcokban gazdag, nagyszerű életének harmadik és nyilvánvalóan leggazdagabb időszaka az volt, amikor két évtizedes kényszerű távoliét után hazatérhetett forrón szeretett hazájába, s a Bolgár Kommunista Párt vezetőjeként, népének élén hozzáfoghatott az új, szocialista Bulgária alapjainak lerakásához. Georgi Dimitrov példaadó internacionalista volt, fáradhatatlan építője a szocialista országok egységének, gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének. Igaz kommunistához és forradalmárhoz méltóan, egész életében rendíthetetlen hűséggel kitartott a Szovjetunióval, a szovjet néppel való testvériség mellett, felejthetetlen barátja volt a mi népünknek is. Tizenöt évvel ezelőtt, 1949. július 2-án halt meg. Ma, másfél évtized múltán sem homályoséit ed Georgi Dimitrov dicső emléke, értékes és megbecsült hagyomány számunkra mindaz a tanítás, amellyel a nemzetközi munkás- mozgalom fegyvertárát gazdagította, s elősegítette a szocializmus és a béke erőinek győzelmét. Vadász Ferenc Megyénk népességének átrétegeződéséről és életkörülményeiről i. A felszabadulást követő társadalmi változásokat olyan főbb gazdasági tényezők támasztották alá, mint a földosztás, az államosítás, amit a továbbiakban egyre fokozódó iparosítás és a mező- gazdaság szocialista átszervezése követett. Ugyanakkor megvolt a jelentősége a többi népgazdasági ágak — kereskedelem, közlekedés stb. fejlesztésének is. Az alapvető változások hatására az 1949—1963 közötti időszakban a népesség összetétéléban jelentős társadalmi, gazdasági és foglalkozási átréfegeződés ment végbe. A társadalmi mozgásra jellemző volt, hogy a parasztság egy része a többi társadalmi kategóriába ment át, elsősorban munkássá vált; a kisiparos, kiskereskedő réteg jelentős része átkerült a munkásságba, főleg mint ktsz-tag; az alkalmazott, értelmiségi réteg jelentősen növekedett, főként a munkásságból. E rövid áttekintés után nézzük meg, hogy az 1949—1963 között eltelt 14 év alatt milyen változás következett be a megye kereső népességében társadalmi, gazdasági csoportok és foglalkozási fő csoportok szerint és hogyan változott a népesség népgazdasági áganként! összetétele. A KERESŐK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA TÁRSADALMI, GAZDASÁGI CSOPORTOK SZERINT 1949 1960 1963 Alkalmazásban állók 29,1 41,4 47,6 Tsz-tagok (nyugdíjasok nélkül) — 17,9 28,0 önállók és családtagok 67,5 35,1 11,2 Nyugdíjasok és egyéb 3,4 5,6 13,2 összes keresők: 100,0 100,0 100,0 Tizennégy év alatt tehát jelentősen csökkent a fizikai foglalkozású dolgozók száma és emelkedett a szellemi foglalkozású dolgozók, a nyugdíjasok és járadékosok száma. Míg az összes keresők száma 7,7 százalékkal emelkedett, a fizikai keresőké 11,7 százalékkal csökkent. Bár a termelés gépesítéstechnikai színvonala kétségtelenül emelkedett, napjainkban mégis jelentkezik termelőmunkaerő-hiány (hiszen az ösz- szes keresők számának több mint 24 százaléka nem termelő foglalkozású), amit főként a nők fokozottabb munkába állításával lehet pótolni. A keresők saját főfoglalkozásának változása alapján a megye össznépességének összetétele is jelentősen megváltozott. A népesség százalékos megoszlása NÉPGAZDASAGI 1949-ben a tsz-tagok az alkalmazásban állók között szerepeltek. Akkor még az összes keresőnek csak 29,1 százaléka, 1963-ban már 75,6 százaléka volt alkalmazásban álló, illetve ipari és mező- gazdasági tsz-tag. Most pedig nézzük meg, milyen mértékben változott az összes keresők foglalkozási fő csoportok szerinti összetétele. A KERESŐK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA FOGLALKOZÁSI FÖ CSOPORTOK SZERINT 1949 1960 1963 Mezőgazdasági fizikai foglalk. 69,1 51,0 45,0 Egyéb fizikai foglalkozású 23,1 34,0 30,6 Fizikai foglalkozású összesen 92,2 85,0 75,6 Szellemi foglalkozású 4,3 9,4 11,2 Nyugdíjas és egyéb inaktív 3,5 5,6 13,2 összes kereső: 100,0 mo 100,0 AGANKÉNT 1949 1960 1963 Mezőgazdaság 68,1 56,6 49,7 Ipar 11,3 13,1 14,1 Építőipar 2,3 6,0 5,5 Közlekedés 2,5 4,8 4,6 Kereskedelem 3,8 4,6 4,5 Szolgáltatás — 2,0 2,1 Közszolgálat — 5,6 6,9 Egyéb 12,0 7,3 12,6 Népesség összesen: 100.0 100,0 100,0 Az összlakosságnak 1949-ben 68,1 százaléka, 1963-ban már a fele sem élt a mezőgazdaságból. Az iparból és építőiparból élők aránya ugyanezen időszak Matt 13,6 százalékról 19,6 százalékra emelkedett. A társadalmi, gazdasági változások, illetve az egyes időszakok gazdaságpolitikája, végső soron a népgazdaság fejlődése különböző mértékben hatottak a társadalom tagjainak életére. A fordulat évétől 1956-ig a fokozatos fejlődést megtörték a gazdaságpolitikában meglévő hibák. Az ellenforradalom után gyorsan bekövetkezett gazdasági konszolidációt azonban olyan intézkedések követték (mint például a begyűjtési rendszer eltörlése, a mezőgazdasági termények árának felemelése, az államkölcsön kibocsátásának megszüntetése, bérrendezés, a nyere- ségrészesedésá rendszer bevezetése, más árpolitikai intézkedések, árrendezések, kiárusítások, részletakciók stb.), amelyek fő célja volt az életkörülmények javítása. A különböző hároméves és ötéves tervekben — különösen az utóbbiakban — alapvető kérdés volt a lakosság anyagi, szociális, kulturális helyzetének javítása. Már a második hároméves terv időszaka alatt (1958—1960), országos átlagban a dolgozók egy főre jutó reáljövedelme több mint 16 százalékkal nőtt. Az 1961—1965. évekre szóló másod ; ötéves terv előírása, hogy a lakosság egy főre jutó reáljövedelme a tervidőszak alatt további 16—17 százalékkal emelkedjen. Ugyanakkor javuljon a lakosság szociális, kulturális helyzete is. Az utóbbi években a megyében.
