Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-02 / 153. szám
1964. július 2. 3 Csütörtök A segédvezető Plesovszki Mihály, a kondorosi Aradi úti iskola tanítója a nyári vakációban kombájn segédvezetői állást vállalt a Szarvasi Gépállomás kondorosi üzemegységében. Néhány óra alatt igen jól elsajátította a kombájnvezetés tudományát és Jantyik Ferenccel, a felelős vezetővel nagy egyetértésben már önállóan dolgozik. Négyszáz vagon vetőmagot adnak a tsz-eknek Huszonkilenc kombájn arat az ÖRKI határában án fejezték be a szántóföldi szemHová tegyék az állatokat? — Felépült a sertéshizlalda, de nincs önitató-berendezés — Gondok Magyarbánhegyesen Megyénk egyik legnagyobb vetőmagtermesztő gazdasága a szarvasi ÖRKI. Ebben az évben 3409 holdon termeltek búzát. 1571 holdon pedig őszi árpát. Behatóan foglalkoznak a tudományos intézet gazdaságaiban első, másod- és harmadfokú vetőmagok előállításával, és import vetőmag utántermesztésévél is. Ebben az évben 2717 holdon termesztettek Bezosztája—1-es búzát, összesen 336 vagon búzát; az őszi árpából pedig 55—60 vagon jó minőségű vetőmagot szállítanak majd a termelőszövetkezeteknek. A Vetőmagfelügyelőség Békés megyei megbízottjával június 30lét és a szaporításban lévő fajták a magyar szabvány szerint alkalmassági minősítést kaptak, az import után termesztett Bezosztája—1-es pedig az FM előírásának teljesen megfelelő osztályzatot ért el. A gazdaság csaknem 5000 hold kalászosát 19 szovjet és 10 magyar gyártmányú ÁC kombájnnal aratják. A betakarításhoz mindössze 12 munkanapra van szükségük. Ezt követően az ÖRKI a környékbeli termelőszövetkezeteknek ad majd segítséget a búza aratásához. A magyarbánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezetben a község tsz-einek egyesülése óta igen szép eredményeket értek el. Főleg az állattenyésztésben változott a helyzet. Bevezették a premizálási rendszert, mely érdekeltté teszi a gondozókat abban, hogy minél nagyobb tejhozamot érjenek el a tehenek, a sertéstenyésztőket abban, hogy nagyobb súlygyarapodás legyen, vagy a baromfiaknál kevesebb az elhullás. Az a borjúgondozó, aki eléri, hogy a 100 napos borjú 140 kilogrammos legyen, 200 forint pré-! miu-mot kap egy-egy állat után. A tehenészek minden kifejt liter tej után 10 fillért kapnak munkaegységen felül. A premizálás hasznossága itt különösen megmutatkozott. Az év első negyedében ugyanis 26 hektoliter tejjel teljesítették túl az esedékes tervet. A féléves tervet pedig május végén teljesítették, összesen 135 ezer liter tejet adtak ét. A fejési átlag jelenleg 11 liter. Ehhez hasonló premizálási rendszer van az állattenyésztés más ágaiban is. Növekszik a tsz állatállománya is. Tavaly a község termelőszövetkezetei egyáltalán nem tartottak anyakocákat. Erre az évre 290-es kocaállományt terveztek, s jelenleg már 340 anyakocájuk van. Hízott sértésiből tavaly a három tsz 1700-at adott át, az idei terv 1800 darab sertés felhizlalása. Mindez szükségessé teszi az építkezést. A tsz vezetői a tervezésnél gondoltak erre. A 600 férőhelyes sertéshizlalda már elkészült, 950 ezer forintot költöttek rá. Csupán egy a baj, a sertéseket még nem tarthatják benne, ugyanis a járulékos beruházást; az önitató-berendezést még nem kapták meg. Hasonlóan gondot okoz a szarvasmarhák elhelyezése is. A mezőkovácsházi tsz-építőtársulás egy 98 férőhelyes szarvasmarhaistálló építését kezdte meg a magyarbánhegyesi termelőszövetkezet részére. Ennek őszig el kellene készülnie, de a tsz vezetői már most aggódnak, mert ha így folytatódik az építkezés, télen nem tudják majd hová termi az állatokat. Az istálló építéséhez ugyanis 26 darab 352-es betonoszlop kell, amit március óta még nem kaptak meg Dunaújvárostól. Egy évvel ezelőtt a párt megyei bizottságának határozata alapján Békéscsabán, Orosházán és Mezőkovácsházán megszüntették a gépállomást és gépjavító vállalatot szerveztek. Mindhárom helyen jól oldották meg a körzetbe tartozó termelőszövetkezeti gépek téli javítását, tavaszi és nyári karbantartását. Sőt, OrosAz évtized legnagyobb tavaszi kánikulája volt az idén Szarvason. Áprilistól május végéig szinte alig kapott Szarvas környéke csapadékot. Medárd napja után még mindig késett a kiadós esőzés. Két héttel ezelőtt azonban ide is jutott a Földközi-tengerről és az Atlanti-óceánról csapadék, öt- ven-százötven milliméter esőt mértek néhány hét leforgása alatt. Az ÖRKI örménykúti egységében Felépült tavaly az új borjúnevelő. Mielőtt átadták volna, tűz ütött ki, s leégett. Az idén építették újjá. Most már használhatnák ugyan, ha be lenne vezetve a víz és a villany. Sajnos, az illetékes vállalatok még hozzá sem fogtak. Ilyen és ehhez hasonló gondokkal küzdenek a tsz vezetői, s a segítség késik. ígéret már sok volt. Jó lenne, ha az illetékes vállalatok még a tél beállta előtt teljesítenék. Kasnyik Judit Gépállomás igen jól összehangolta a munkát a különböző géptípusok javításához is. Az eddigi tapasztalatok alapján július elsejével újabb három gépállomás alakult gépjavító vállalattá. Szarvason, Kétegyházán és Mezőberényben végrehajtották az átszervezéssel kapcsolatos határozatot. így most már megyénkben összesen hat gépjavító álló130, a bikazugi üzemegységben pedig 50 milliméter eső esett. A júniusi csapadék az árpát csaknem, a búzát pedig teljesen megmentette a szorulástól. De jól jött az eső a lucernának, a kukoricának és a cukorrépának is, noha a Szarvas környéki termelőszövetkezetek és az ÖRKI gazdaságai május elseje óta szinte megállás nélkül üzemeltették öntözőberendezéseiket. ooooooooooooooooooooooooococoooooooooeoooooooooc Újabb három gépállomás alakult gépjavító vállalattá háza, Békéscsaba és a Szarvasi más működik. Júniusban 50—150 milliméter esőt kapott Szarvas környéke is komoly eredmények születtek. A változások főbb vonásai, hogy a megye iparosításában jelentős előrehaladás történt (új üzemeket építettek: mint a hűtőház, konzervgyár, üveggyár) és befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése is. Tovább bővítették a kereskedelmi és a szolgáltatási hálózatot. A jóval több ipari és mezőgazdasági beruházás mellett lakásépítésekre több mint kétszeresét, az egészségügy fejlesztésére csaknem négyszeresét fordították az 1960. évi beruházásnak. Javult a lakosság anyagi, szociális helyzete. A továbbiakban röviden ismertetjük azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a megye lakossága anyagi és egyéb körülményeinek további javulását a második ötéves terv első három évében. 1963-ban a megyében az egy főre jutó évi szermélyes jövedelem (az eltartottakat is figyelembe véve) a munkásalkalmazottaknál 10 747 forint, a parasztságnál 10 322 forint volt; a munkás- aUkalmazottaké 13,7 százalékkal, a parasztságé 8 százalékkal több, mint 1960-ban. A parasztság jövedelme tehát csak négy százalékkal volt alacsonyabb, mint a munkásalkalmazottaké. Vegyük figyelembe, hogy az országban átlagosan 1962-ben még 14 százalékkal volt alacsonyabb a parasztság jövedelme, mint a munkásalkalmazottaké. tehát bizonyos mértékű tartalékolás keletkezett, természetesen átlagos szinten. Az egy főre jutó összes fogyasztásnak a munkás- alkalmazottaknál 43 százalékát, a parasztságnál 54 százalékát az élelmiszerek és egyéb élvezeti cikkek tették ki. Mind a munkásalkalmazott, mind a parasztság fogyasztásában az élelmiszer kisebb hányadot tett ki, mint országos átlagban, mégis a megye lakossága, mondhatnánk, jobban táplálkozik, mint az országban átlagosan táplálkoznak. Iparcikkekre a megyében — egy főre számítva — a munkásalkal- mazottak valamivel többet, a parasztság körülbelül annyit költött, mint az országban átlagosan. A megye lakossága 1963-ban 951 millió forint értékben vásárolt vegyes iparcikkeket; 28 százalékkal nagyobb összegért, mint 1960-ban. Az alábbi cikkekből általában növekedett a forgalom. A LAKOSSÁG VÁSÁRLÁSA I960 1963 Porszívógép db 474 1493 Mosógép db 3543 5449 Hűtőszekrény db 212 575 Villanysütő db 139 846 Villanyfőzőlap db 802 1717 Centrifuga db 32 1089 Motor ke r ékpár db 1552 2361 Személygépkocsi millió Ft 5,8 23/ Televízió db 1727 4063 Kályha db 4775 9264 Bútor millió Ft 53,8 70, ( Az életkörülmények alakulásában igen fontos tényező a lakás- helyzet. A jelenlegi lakáshelyzet szorosan összefügg a lakosság át- rétegeződéséved. Az utóbbi években is tovább növekedett a városok lakossága és ez csak növelte a lakásproblémát. Az 1961—1963 években — figyelembe véve az épített és megszűnt lakásokat — 3183-a! emelkedett a megye lakásállománya. Figyelembe véve az állami és magánépítkezéseket, az ben az építkezések — és a népesség számának csökkenése — következtében átlagosan némileg javult a lakáshelyzet. Az új lakások nagysága, felszereltsége is jobb, mint a régieké. Az új lakásokat már inkább a megnövekedett igényeknek megfelelően építik. Az utóbbi három évben épült lakásoknak átlagosan 60 százaléka kétszobás, csaknem 50 százaléka fürdőszobás, azonban vízvezetékkel csak mintegy 20 százaléka van ellátva. Az egy főre jutó fogyasztás épített lakások számának éven- mindkót népességcsoportnál ala- I kémti átlagos növekedése a terve- csonyabb volt, mint a jövedelem, I zettnél kisebb volt. VégeredményTóth Károly a KSH megyei igazgatóságának csoportvezetője Elkészült az első víz alatti televízió-vevőkészülék A napokban készült ed a víz alatti televízió felvevő-berendezés kísérleti példánya a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízépítési Kutatási Osztályán. A víz alatti televízió a műtárgyak víz alatti szerkezeti elemeinek vizsgálatára alkalmas. Jól használható a víz alatti építkezéseknél, mély kutakban és barlangokban, valamint a szivattyútelepek nyomócsöveinek vizsgálatánál. Az új vevőberendezést a víz felszínéről távirányítással működtetik, a készüléket a közeljövőben próbálják ki a Balatonon.
