Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-10 / 160. szám

B64. július 10. 4 Péntek Hatezer forintos beruházás — 112 ezer forintos kötbér — Kinek a zsebére? Szakszervezeti napot és a társadalmi munka politikai jelentőségéről ankétot rendeznek Szarvason Másfél év óta tart a vita Szé­kesfehérvár és Békéscsaba között s ameddig a végére ér — ha így halad továbbra is —, rámegy a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz ez évi „várható” tervezett nyeresége. De legyünk pontosab­bak: nem a két város párharcáról van szó. A lakatos szövetkezet, mint al­vállalkozó, a Székesfehérvári Ta­tarozó Vállalat megbízásából az ottani megyei könyvtár berende­zésének átalakítását és egy kézi könyvtári felvonót készített el még tavaly. A két „létesítményt”, bár együvé tartozik, mégis külön kell választanunk. A berendezést ugyanis megcsinálták a csabaiak. A felvonóval azonban sok huza­vona volt már az elkészítés előtt, s azóta is ez az oka a vitának. A nevezett átalakítást a székes- fehérvári beruházó csak úgy adta kivitelezésre a csabai ktsz-nek, ha ezek elvállalják a felvonó el­készítését is. Tervdokumentációt azonban nem küldtek hozzá. A szövetkezet — ezt levélben közöl­te annak idején a beruházóval — enélkül nem kezdhette el a felvo­nó építését. Sürgette tehát a tervrajzokat. Végül ezt a Fejér megyei Tervező Iroda készítette el. Ennek alapján kellett hozzákezdeni a munkához. Igen ám, de a tervrajzból már előre látható volt, hogy a három emeletre tervezett felvonó kézi működtetéssel nem lesz üzemké­pes. Az iroda 15 kilogrammos te­herbírásra szabta meg a kivitele­zést, ám a tervezés nem biztosí­totta erre a súlyra az üzemképes­séget. Ezt látták a szövetkezet­ben és még a munka elkezdése előtt levélben közölték észrevéte­lüket a megrendelővel. Erre olyan választ kaptak, hogy nem érde­kes ez az észrevétel, csinálják csak meg a felvonóberendezést a tervrajz alapján, mert a könyvtár ünnepélyes átadásának napjára annak is készen kell lenni. Ha pedig valami hiba jelentkezik majd az üzemeltetésben, azt me­net közben kijavítják. Végeredményben tehát a csak­nem negyedmillió forintos össz- beruházás megtartása miatt (fen­tebb említettük, hogy a könyv­tárberendezés átalakítását össze­kötötték a felvonó készítésével) belement az alkuba a szövetkezet vezetősége. Azt is meg kell mon­dani mindjárt, hogy helytelenül, és ennek most „issza meg a le­vét”. Helyesebb lett volna kere­ken megtagadni a rossz terv vég­rehajtását, bár az általuk küldött levél tanúsítja, hogy több ok mi­att kifogásolták a tervrajzot. Töb­bek között azért is, mert a biz­tonság-technikai követelmények sem szerepeltek abban. Végül is a kívánt tervrajz alap­ján elkészítette a szövetkezet a felvonóberendezést. Megvolt az ünnepélyes átadás, ám kiderült, hogy a lift nem működik. Kézi erővel lehetetlen üzemeltet­ni, munkavédelmi szempontból pedig súlyos mulasztásokat kö­vettek el a tervezői. Ettől függet­lenül azonban az utókalkuláció alapján megállapított mintegy 15 ezer 600 forint értékű kivitelezői díjat kifizették a szövetkezetnek. És most jön a bukfenc. 1963 elején kezdődött a vita, hogy kinek a hibájából nem jó a felvonó, ki köteles üzemképessé tenni, illetve fedezni az erre for­dított újabb költségeket. A szö­vetkezet azt mondta: ő a tervrajz alapján készítette el a liftet, de még előtte felhívta a beruházó figyelmét, hogy hiba lesz az üzemképességével. A ter- ivezőiroda emberei viszont azt ál­lították: igaz, hogy terv szerint készült el a felvonó, de súlyos minőségi hibákkal és emiatt nem működik. Harminchét levélváltás történt Békéscsaba és Székesfe­hérvár között. A szövetkezet kép­viselői nem egy ízben voltak ott személyesen, hogy helyrehozzák az esetleges, saját hibájukból ere­dő mulasztásokat. De nem tudtak mit csinálni, mert lényegében műszakilag senki sem állapította meg a hibát. 1963 október elején aztán me­gyei döntőbizottság elé került az ügy Székesfehérvárott, amelyre meghívták az alpereseket, s a fel­perest, mint beruházót, de ezen a tárgyaláson érthetetlen módon csak a csabaiak jelentek meg. Ennek ellenére az ügyben mégis döntés született. Érthetetlenül és törvénytelenül azt állapították meg, hogy a Békéscsabai Lakatos Ktsz-nek a kézi felvonó előállítási díjából (15 500 forint) vissza kell fizetnie 9503 forintot, mert csak ennyibe került a felvonó. Ugyan­akkor a megyei döntőbizottság kötelezte a szövetkezetét az üzem- képtelen felvonó után (mivel az az átadás napjától nem működik) 112 663 forint kötbér kifizetésére. Maga a beruházás tehát a döntő- bizottság megállapítása szerint hatezer forintba került, a kötbér pedig ennek csaknem hússzorosa, 112 ezer forint. Több felől is törvénytelennek lehet minősíteni ezt a határoza­tot. Egyrészt azért, mert az októ­beri. tárgyalás óta egyszer sem hívták meg a szövetkezetei, hogy tisztázzák a dolgot és amit lehet, békésen elintézzenek. Másrészt azért, mert addig hat hónap telt el, ameddig az MDB meghozta ezt az érthetetlen döntést. Sőt, kötelezte a szövetkezetét, hogy amennyiben július 1-ig nem hoz­zák rendbe a liftet, úgy a teljes rendbe hozásáig naponta 500 forint kötbért kell fizetniük. Ha tehát még két hónapig tart ez az ügy, mint mondottuk, kötbérre fizet­heti a szövetkezet a tervezett nyereségét. Elsősorban azonban azért tör­vénytelen a határozat, mert műszaki véleményezés nélkül született a döntés, csak a Fejér megyei Tervező Iroda véleménye alapján. Ez a szerv pedig — amely maga is alperes — nem illetékes arra, hogy megállapítsa: jó volt-e a tervdokumentáció vagy sem. Erre egyedül illetékes a Magyar Felvonógyár műszaki képviselete, amelyet pedig nem vont be a vizsgálatba a Fejér Művelődési otthonná alakítják át a zsadányi postahivatal épü­letét. A tervezett költség 360 ezer forint. A községi tanács 200 ezer forintot ajánlott fel községfejlesz­tési alapjából az építkezéshez. A művelődési otthonná alakítandó épületben kap két helyiséget Zsa- dány négy KISZ-alapszervezete is: a területi, a Szabadság Tsz, megyei döntőbizottság. A har­minchét Békéscsabáról küldött levél közül nem egyben kérték a szövetkezetből, hogy szakembe­rekkel vizsgáltassák meg a terv alapján elkészített felvonóberen­dezést és, ha ez a szakvélemény őket marasztalja el a lift üzem­képtelensége miatt, akkor vállal­ják is a következményeket. Kér­ték: ha a kivitelezett munkát minősítik selejtnek —természete­sen szakvélemény alapján — ak­kor ezt hivatalosan közöljék a ktsz-szel s akkor egy új felvonóbe­rendezést is hajlandó készíteni a selejtnek minősített helyett. Azonban a többszöri kérés, javas­lat ellenére sem fordult szakem­berekhez a bizottság, ehelyett kirótta ezt a hússzoros kötbére­zést, amely ellen jogosan tiltako­zik a szövetkezet. Több tanulságot is levonhatunk az ügyből. Egyrészt, hogy nem­csak a termelőmunkában, hanem az ügykezelésben meglévő ha­nyagság, felelőtlenség is milyen károkat okozhat a vállalatoknak. A Fejér megyei döntőbizottság, ahelyett, hogy az októberben nem sikerült tárgyalás után gyorsan pontot tett volna az ügy végére és szakszerűen megállapította volna, hogy ki hibás az üzemkép­telenségért, húzta-halasztotta a kivizsgálást, s kényelméből egy hatezer forintos beruházás utáni kötbér 112 ezer forintra nőtt. Mi ez, ha nem súlyos felelőtlenség a döntőbizottság részéről is! Nem beszélve arról, hogy a fenti ítéle­tet a békéscsabai szövetkezet ez év június 4-én megfellebbezte és egy hónap elteltével sem értesí­tette a döntőbizottság a szövetke­zetei arról, hogy fellebbezését megkapta, újra foglalkozik az üggyel vagy pedig továbbította a központi döntőbizottsághoz. Pedig törvény van arra, hogy egy hó­napon belül választ kell küldeni ilyen esetekben. Másrészt az is tanulság, hogy a szakterületeken elkövetett mu­lasztások tárgyilagos megállapítá­sára nem illetékes egy társadalmi szerv. Ezt csakis annak a szakte­rületnek a jó ismerői, szakembe­rei tudják megtenni. Az ő véle­ményük alapján születhet csak döntés ilyen ügyekben, s javasla­tunk, hogy ezen az alapon állapít­sák meg újra: kit terhel a felelős­ség. Végül pedig az is tanulság, hogy a már eleve rossznak minő­sülő tervdokumentációkait nem szabad szolgaian elfogadni! Készí­tőivel vitázni, érvelni kell, mi­előtt a beruházást realizálni kez­dik. Hiszen úgy is a saját zse­bünkről van szó, hogy a hasznot nem hozó beruházásból vagy az egyik, vagy a másik vállalatnak származnak anyagi kárai, és úgy is, hogy akármelyik „fizet rá”, az improduktív munka, az elherdált forintok mindenképpen deficitet okoznak a nemzeti jövedelemben. Varga Dezső a Búzakalász Tsz és az állami gaz­daság KISZ-szervezete. A sarkad! járás KlSZ-bizottsá- ga javaslata alapján a megyei KISZ-bizottság 20 ezer Ft-tal járul hozzá az átalakítási, felújítási munkálatokhoz. A berendezés megvásárlásához pedig tízezer fo­rinttal, amelyen a két helyiségbe asztalokat, székeket, üveges szek­rényt és függönyt vásárolnak} A szarvasi járás és különösen Szarvas község, egyike a megye leggyorsabban fejlődő vidékének. A községek fejlesztésében az elmúlt években fontos szerep ju­tott ebben a járásban is a lakos­ság társadalmi munkavállalásai­nak. Az új létesítményeknél, s a legkülönbözőbb közérdekű mun­kák elvégzésére létrejött összefo­gások a közelmúltban minden eddiginél jobb eredményeket hoztak. A megyei tanács és a Ha­zafias Népfront értékelése alapján a járás első a községfejlesztési társadalmi munkák teljesítésé­ben. Az eredményt példázzák az olyan számok és megvalósított községi létesítmények is, amelyek a múlt évben és az idei év első felében születtek. Szarvason a tanács a Hazafias Népfront kezdeményezésére nagy­arányú vízműépítkezést kezdett három évvel ezelőtt, amelynek eddigi négymillió forintos költsé­geihez a lakosság 525 ezer forint tás megnyitására kerül sor a Bé­kés megyei KISZÖV rendezésé­ben. A kiállítással kapcsolatban László Antalnál, a KISZÖV mű­szaki osztályának vezetőjénél ér­deklődtünk,'' mint a kiállítás fő­rendezőjénél, aki elmondta, hogy ilyen nagyszabású kiállítást ez­előtt öt évvel rendeztek. Méretei­ben azonban az idei lényegesen nagyobb lesz. Elmondta, hogy a megye 37 szö­vetkezete mutatja be legszebb termékeit. Ezek jelenleg gyártás alatt vannak, de olyan termékek bemutatására is sor kerül, ami csupán prototípus és lehetőség Villanyvilágítást kap Dévaványa-Újtelep Több éve húzódó ügyét oldják meg hamarosan a dévaványa-új- telepi lakosoknak. Az itt lakók szinte minden év­ben panaszt emeltek a rossz köz- világítás miatt. A legutóbbi ta­nácstagi beszámolók alkalmával ismét kérték a helység közös ügyének megoldását. Kérésük visszhangra talált. Tanácsi hatá­rozat született, amely intézkedik arról, hogy még az idén a harma­dik negyedévben megfelelő vil­lanyvilágítást kapjanak az utcák. értékű társadalmi munkával já­rult. A munkálatoknál összesen 2700-an vettek részt. Ugyancsak szép példája a lakosság összefogá­sának a kondorosiak ténykedése, akik a tanácstagok kezdeménye­zésére maguk végeztek el számos munkát a helyi vízvezetékek épí­tésénél — több mint 330 ezer fo­rint értékben. A széles körben megnyilvánult társadalmi összefo­gásban kétségtelenül a legna­gyobb szerepe annak a jól alkal­mazott szervező módszernek volt, amelyet az évközben lezajlott párttaggyűléseken, népfront-bi­zottsági aktívaüléseken, tanácsi üléseken, valamint tanácstagi be­számolókon a lakosság köréből beérkező kezdeményező javasla­tok megvalósításánál, illetve nép­szerűsítésénél alkalmaztak. A társadalmi munka tapaszta­latait augusztus 29-én a közalkal­mazottak szakszervezeti napján, ankéten vitatják meg. —We— volna gyártásukra, ha a kereske­delem igényelné. Ennélfogva, mint mondotta, a kiállítás kettős jelle­gű lesz. Újdonság lesz a bútor­ipari résznél, hogy bemutatják az újszerű Varia-bútorokat is, me­lyek a mai modern lakásberende­zést könnyítik meg. A vasipari résznél bemutatásra kerül az ex­portra készülő vákuumfonmázó. Érdekessége lesz akiállításnak az úgynevezett „etázs” fűtési rend­szer bemutatása, továbbá a Szarvasi Vasipari Ktsz hír­adástechnikai, hőtechnikai ké­szülékei, műszerei. A Gyu­lai Fa-, Fém Ktsz camping-felsze­relést, valamint modern ülőbúto­rokat mutat be, fa- és fémváza® változatban. Az építőipari ktsz-ek makette­ken, fényképeken mutatják be a ma modern kislakásépítésének le­hetőségeit, míg a textil- és bőripa­ri ktsz-ek a méretes tevékenység körében készült legszebb termé­kekkel lépnek a nyilvánosság elé. Elmondta László elvtárs azt is, hogy az előkészületeket már meg­kezdték, s a kiállítás augusztus 1-én nyílik meg. Egy héten át tekinthetik meg az érdeklődők Békéscsabán, az iparitanuló-isko- la új épületszámyában kiállított termékeket, amelyek a megye fej­lődő szövetkezeti iparát lesznek hivatottak bemutatni. H. F. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt FÉRFI MUNKAERŐT VESZ FEL 18—45 ÉVES KORIG MÉLYSZINTI BÁNYAMUNKÁRA. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet szeptember 30-ig A VÁRPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. 990 Művelődési otthon építését támogatja a zsadányi tanács Több száz gyártmányt mutatnak be a KISZÖV kiállításán Rövidesen nagyszabású kiállí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom